fokgazdálkodás
címke rss- kapcsolódó címkék:
- klímaváltozás
- fenntarthatóság
- Vásárhelyi-terv
- ártéri gazdálkodás
- aszály
Hosszú idő után újra áradás volt a Dunán - Hogyan függ össze az aszály, az árvíz és a folyószabályozás
Legutóbb 2013 júniusában áradt a Duna, akkor Budapesten 891 cm-rel tetőzött. Az idei tetőzés majd 2 méterrel alacsonyabban, 693 cm-en volt, nem érte el a II. fokú készültségi szintet. Hazánkban a legpusztítóbb árvizek a folyószabályozások megkezdése utáni időszakban voltak, amikor az ember megpróbált beleavatkozni a folyó életébe, területet venni el tőle és egy időre maga is elhitte, hogy szembemenve a fizika és biológia törvényeivel, a víz varázsütésre elérhetővé válik vagy épp eltüntethető a tájból. - írja a WWF Magyarország honlapján.
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Élő folyók, élő árterek: egy esély a súlyosbodó szárazságokkal szemben
A kiegyenesített, töltések közé szorított folyók az ártereikkel való élő kapcsolat hiányában gyorsan elvezetik a vizet. Minden eddiginél nagyobb szükségünk van arra, hogy a vizek szétterítésével és természetes visszatartásával helyet adjunk a folyóknak, lassítsuk a vízkészletek gyors távozását, megtartsuk a csapadékot és a belvizet. Március 22-e a víz világnapja, ennek alkalmából pedig fontos hangsúlyozni, hogy takarékos vízhasználatra és a vizek megőrzésére alkalmas gazdálkodásra van szükség, hogy a súlyosbodó károkat enyhíteni tudjuk. - hívja fel a figyelmet a WWF Világ Természeti Alap Magyarország Alapítvány honlapján.
Minden cseppje kincs- az esővíz jobb felhasználására készül Bcs
A természetben a lehulló csapadék 80 %-a ott párologhat el, ahol földet ért, míg a beépített városi területeken ez az arány mindössze 5 %. Bécs célja, hogy a jövőben jelentősen javuljon ez az arány. Zöldtetők, víztározók, kizöldített parkolók és szivacsváros – a csapadék megtartásával nemcsak a zöldterületek járnak jól, de a város klímája is javul. - írja a Greenfo.
Így működjünk együtt az esővel: ássunk övárkokat!
Ahelyett, hogy az esőt ellenségnek tekintjük, ami mostanában egyre nagyobb problémákat okoz, ideje, hogy megtanuljuk hogyan működjünk együtt vele. Ha gondoskodunk a talajfelszín folyamatos borításáról, övárkokat és víztároló kerti tavakat építünk növelve a táj víztároló kapacitását, növeljük a kertünk ellenálló képességét a heves esők és aszályok idején egyaránt. - hívja fel a figyelmet Szalai Marietta tájépítész.
Trópusi esők, villámárvizek, aszály: készülnünk kell rá, de a helyzet nem reménytelen
Ahogy mondani szokás, az esővel két gond lehet: ha túl kevés, vagy ha túl sok. Ez lehetne csupán egy jól hangzó megállapítás, de a helyzet az, hogy a világ – és benne hazánk – időjárása egyre szélsőségesebbé válik, aminek hatása első pillantásra is leolvasható az éves csapadékmennyiség hullámzását mutató grafikonokról vagy épp a termőföldeken kókadozó kukoricatáblákról - írja a Kék Bolygó Alapítvány a honlapján.
Árvízi kockázatok csökkentése az árterek helyreállításával
A 19-20. századi folyószabályozások során Európában az árterek 70%-át, Magyarországon a 95%-át elválasztották a folyóktól. Az árterek helyreállítása együttesen ad megoldást az árvízkockázat csökkentésére, a klímaváltozás hatásainak mérséklésére, valamint számos társadalmi szolgáltatás fenntartására. A végéhez közeledő Interreg Danube Floodplain elnevezésű nemzetközi projekt azt a célt tűzte ki, hogy a Duna vízgyűjtőjén lévő árterületek helyreállításának vizsgálatával hozzájáruljon ezen együttes előnyök maximalizálásához.
- címkék:
- Vásárhelyi Pál
- Tisza
- ártéri gazdálkodás
- klímaváltozás
- árvízvédelem
- árvíz
- természetvédelem
- ökológia
- aszály
- biodiverzitás
- élőhelypusztulás
- vizes élőhelyek
- fenntarthatóság
- víztározó
- Vásárhelyi-terv
- ártér
- fokgazdálkodás
- Interreg Danube Floodplain
- WWF Magyarország
- Természetvédelmi Világalap
- Címkefelhő »
Az aszálykárok megelőzése kulcskérdés
A Duna-menti régiót gyakran sújtja vízhiány és aszály, ez a probléma azonban Magyarországon csak az elmúlt néhány évben kapott kellő figyelmet. A klímaváltozás hatására viszont egyre gyakrabban számíthatunk szélsőséges időjárási eseményekre és a csapadék átlagostól eltérő eloszlására, így hazánk egyre inkább ki lesz téve az aszály veszélyének is. Az Aszálykockázat a Duna régióban (DriDanube) projekt szakértői által megfogalmazott észrevételeket és javaslatokat az elsivatagosodás és aszály elleni küzdelem világnapja kapcsán tesszük közzé.
- 1