Végzetesen visszaszorulhatnak a főemlősök Afrikában

Természetes környezetük mintegy 90 százalékát elveszíthetik Afrikában a főemlősök a következő évtizedekben a globális felmelegedés és az élőhelyek elpusztítása miatt egy nemzetközi kutatócsoport előrejelzése szerint.

Jane Goodallnak ítélték oda a rangos Templeton-díjat

Jane Goodall, a világhírű természettudós és állatvédő kapja idén a Templeton-díjat, a világ egyik legnagyobb pénzbeli jutalommal járó elismerését.

Fehérarcú sátánmajom született a Szegedi Vadasparkban

Fehérarcú sátánmajom született a Szegedi Vadasparkban, a néhány hetes apróságot már a szerencsésebb látogatók is megfigyelhetik - közölte Veprik Róbert igazgató az MTI-vel.

A nőstény delfinek gyakran csak az öröm miatt párosodnak

A palackorrú delfinek nőstényei az emberi nőkéhez nagyon hasonló csiklóval rendelkeznek. Az anatómiai hasonlóság és a szexuális viselkedés egyaránt arra utal, hogy a nőstény delfinek bizony élvezik a szexet.

Visszatért az őserdőbe a kék szemű fehér orangután

Visszatérhetett a vadonba a világ egyetlen ismert albínó orangutánja, Alba, amelyet tavaly áprilisban szabadítottak ki az indonéz hatóságok a helyi lakosok kezei közül Borneó szigetének Indonéziához tartozó részén.

Drámaian csökken számos főemlős élőhelye

Számos főemlős élőhelyének akár 78 százaléka is eltűnhet világszerte 2100-ig - figyelmeztettek pénteken főemlőskutatók a Peer Journal folyóiratban közzétett tanulmányukban.

Békében éltek, aztán egyszer csak lemészárolták egymást

Amikor új vezető került a közösség élére, úgy tűnt, elérkezett végre a várva várt béke ideje. De nem így történt. Két fiatal trónkövetelőnek más tervei voltak, saját kezükbe akarták venni a hatalmat. A kapzsiság miatt törésvonal keletkezett a csoporton belül, ami négy évig tartó brutális háborúhoz vezetett. Új tanulmány elemezte a híres gombei csimpánzháborút.

A csimpánzok és a bonobók számos gesztusa ugyanazt jelenti

A csimpánzok és a bonobók számos gesztusa ugyanazt jelenti, ha találkoznának, valószínűleg megértenék egymást egy új kutatás szerint.

Elpusztult a világ egyik legidősebb gorillája

Elpusztult a világ egyik legöregebb gorillája a San Diegó-i szafariparkban.

A világon először klónoztak majmokat kínai tudósok

A világon elsőként sikerült makákókat klónozniuk kínai tudósoknak ugyanazzal a módszerrel, amelynek révén Dolly, a világ első, testi sejtből klónozott emlőse is világra jött több mint két évtizeddel ezelőtt.

A mangábék megmutatják, hogyan kell megúszni az AIDS-et

A cerkóffélék közé tartozó kormos mangábékat megtámadja ugyan a majom immundeficiencia-vírus, mégsem lesznek AIDS-esek. A mangábék teljes génállományának elemzésével eredtek a rejtély nyomába amerikai kutatók.

A csimpánzok felismerik társaik tudásbeli hiányosságait

A csimpánzok felismerik, ha fajtársaik nem veszik észre a veszélyt, és hang- és testjelzéssel igyekeznek rá felhívni a figyelmét - derült ki egy német kutatásból.

Állati elmék: a varjak intelligenciája egy hétéves gyerekével vetekszik

A varjak intelligenciaszintje az 5-7 éves gyerekekével vetekszik. Az erre vonatkozó kísérlet eredményeit a New Zealands's Univerity of Auckland kutatói a Proceedings of the Royal Society B-ben publikálták.

Majmok bolygója a haditengerészeti bázison

A haditengerészetnek, csakúgy mint a szárazföldi hadseregnek, az a legfőbb feladata, hogy szükség esetén szálljon szembe az ellenséggel. A thai haditengerészetnek most a kiképzési tervekben nem szereplő furcsa, és nem a tenger felől támadó kétlábú ellenség invázióját kell visszavernie.

Csimpánzoknak tanították meg a kő-papír-olló játékszabályait

Csimpánzoknak tanították meg a kő-papír-olló nevű játék szabályait a Kiotói Egyetem emberszabásúakkal foglalkozó kutatóintézetének szakértői.

Nem csak az ember, hanem a lépfene is fenyegeti a csimpánzokat

Nagy veszélyt jelent a lépfene kórokozójának egyik változata a trópusokon élő vadállatokra, és ez hosszú távon az elefántcsontparti csimpánzok populációjának csökkenését illetve kihalását is okozhatja.

Túszul ejtik a turisták értékeit a gaz makákók

A makákók folyamatosan szemmel tartják a turistákat és kivárva a megfelelő pillanatot, ellopják a napszemüvegeket az ékszereket és a mobiltelefonokat. A furfangos főemlősök ez után megelégedve ülnek a zsákmány felett és várják, hogy az eltulajdonított tárgyat elcserélhessék számukra valami sokkal fontosabb dologra – például egy finom csemegére.

Egyre több faj létét fenyegeti a globális klímaváltozás

Több mint 700 fenyegetett emlős- és madárfajra jelent immár egyre nagyobb veszélyt a klímaváltozás - figyelmeztetnek a kutatók a Nature Climate Change című folyóiratban közölt írásukban, amely számos tanulmány eredményeinek átvizsgálásával született.

Nem a csimpánzoktól örökölte az ember a kedvességét

Mégsem közeli rokonától, a csimpánztól örökölte a kedvesség erényét az ember - derült ki egy új tanulmányból.

Hárommillió éves emberelőd-horda nyomait találták meg

Emberelődök több millió éves lábnyomaira bukkantak Tanzániában - számolt be róla az eLife-ban megjelent tanulmány alapján a BBC News.

Ezért nincs péniszcsontja az embernek

Sokáig rejtély volt, hogy miért fejlődött ki a péniszcsont az evolúció folyamán számos főemlősben és ragadozóban, ezzel szemben, miért nem fejlődött ki másokban, például az emberben sem. Amerikai kutatók úgy gondolják, megfejtették a rejtélyt. A péniszcsont ott alakult ki, ahol nagy a hímek közötti versengés.

Öt év, és kihal a keleti síkvidéki gorilla

A kihalás szélén áll a Kongói Demokratikus Köztársaságban élő keleti síkvidéki gorilla, a főemlős öt éven belül teljesen eltűnhet a térségből - erre a következtetésre jutottak a Vadvédelmi Társaság szakemberei a PLOS One tudományos folyóiratban közzétett tanulmányukban.

A világ legkisebb főemlőse megszégyenít bármilyen tornászt

Az elbűvölő szürke egérmaki bámulatosan erős a kis termetéhez képest. Francia kutatók vizsgálták az állat kapaszkodásának erősségét, és megállapították, hogy testtömegének akár tízszeresét is képes megtartani.

Fura viselkedést figyeltek meg a csimpánzoknál

Egy eddig teljesen ismeretlen magatartási formát fedeztek fel kutatók nyugat-afrikai majmoknál: bizonyos fák tövében vagy odvában az állatok köveket halmoznak fel, amelyeket aztán huhogó hang kíséretében újra és újra a fák törzséhez dobálnak.

Iránytű van elrejtve a kutyák és a főemlősök szemében

A kutyaszerű ragadozók és egyes főemlősök szemében a madarakéhoz hasonló mágneses iránytű lehet a német kutatók legújabb felfedezése szerint.

Téli álmot alszik a lajhármaki

Először figyeltek meg a kutatók téli álmot alvó főemlőst Madagaszkáron kívül - derült ki a Scientific Reports című folyóiratban közölt tanulmányból.

Új akcióterv készült a világ legritkább főemlősének megmentésére

Új akcióterv készült a világ legritkább főemlősének megmentésére - derült ki a hajnani gibbon védelmében létrejött több mint száztagú nemzetközi csoport jelentéséből.

Fákon éltek a Föld legősibb főemlősei

Amerikai paleontológusoknak sikerült megtalálniuk egy olyan főemlős bokacsontjait, amely nem sokkal a dinoszauruszok kihalása után tűnt fel. A csontfosszíliák tanulmányozásából arra következtettek, hogy már ezek az állatkák is a fákon éltek.

Az utódok megölését akadályozza meg a monogámia a főemlősöknél

A monogámia valószínűleg azért alakult ki az embernél és néhány főemlősnél az evolúció során, hogy biztosítsa az utódok túlélését.

Megtalálták a mai ember ősét?

Kulcsfontosságú leletre bukkantak Kínában: előkerült a legkorábbi ismert főemlős. Így fontos adatokhoz juthatunk az emberi evolúció egyik legjelentősebb eseményéről.

Megtalálták az emberi evolúció nyitólépését

Rendkívüli lelet került elő Kínából: a mindössze 30 grammos, 55 millió éve élt állat a legkorábbi ismert főemlős, amely nagyon fontos adatokat nyújt az emberhez vezető evolúció egyik kulcsfontosságú lépéséről.

Egymástól tanulták a szívást a csimpánzok

Először bizonyították, hogy a csimpánzok megfigyelik a többiek eszközhasználatát, és ennek alapján tökéletesítik a saját módszereiket.

Emberi füleket zsákmányolnak a kongói csimpánzbandák

Csimpánzok tartják rettegésben a Kongói Demokratikus Köztársaság keleti felében élőket. Helyi beszámolók szerint rendszeressé vált, hogy a majmok csapatosan támadnak az emberekre. Az állatok egy csecsemőt biztosan megöltek, de még tíz ember halálát okozhatták. Az állatok és emberek közötti konfliktus azért éleződött ki, mert a csimpánzok kezdik elveszíteni az életterüket.

Hosszú volt az út a haláltól a temetőkig

Bár az emberősök halálfogalma már hárommillió éve kialakulhatott, az első igazi temetőkre csak 14 ezer évvel ezelőttről találni példákat. Ekkoriban kezdtek az emberek letelepedni, ekkoriban alakult ki a mezőgazdaság és a vallás.

Ha jól fizet az olaj, annyi a gorilláknak

Kőolajkitermelés veszélyezteti Afrika legelső nemzeti parkját és a gorillák egyik utolsó menedékét. A gorillák legnagyobb veszélyben lévő alfajából már csak alig 300 példány él a vadonban.

Titokzatos kézfogást figyeltek meg csimpánzok között

A majmok kurkászás közben, a fejük felett kulcsolják össze a kezüket. A dolognak valószínűleg kulturális háttere van, és csoportról csoportra változik.

Csak magukra gondolnak a csimpánzok, ha élelem a tét

Kizárólag magukra gondolnak a csimpánzok és a bonobók, ha élelemről van szó, viselkedésükben nyoma sincs a korrektségnek - derítették ki brit kutatók, akik a Biology Letters című folyóiratban tették közzé tanulmányukat.

Csak aludni kelnek fel az erdei kísértetek

A kutatók nemrég különös felfedezést tettek. A hideg vagy a táplálékhiány miatt hosszú időt nyugalmi állapotban töltő állatoknak igazi alvásra is szükségük van, különben elpusztulnak. A nyugalmi állapot és az alvás kapcsolatának megfejtése hozzájárulhat a nehéz orvosi beavatkozásokhoz vagy a hosszabb űrutazásokhoz szükséges emberi hibernáció megvalósításához is.

Először láttak csimpánz mentőcsapatot

Első alkalommal sikerült megfigyelni, hogy csapdába esett fajtársukhoz nagy távolságból is visszatért egy bonobócsoport. A különleges viselkedés összefüggésben állhat azzal, hogy a bonobóknál nőuralom van.

Feltérképezték a gorilla DNS-ét is

Elkészült a gorilla genomszekvenciája is, és ezzel teljessé vált az összes ma élő emberszabású majom DNS-ét leíró adatbázis.

Pár millió évük maradt még a férfiaknak

Mégsem halnak ki egyhamar a férfiak: egy új kísérlet szerint a hímivart meghatározó Y-kromoszómát nem fenyegeti az eltűnés veszélye.

IPhone-kamerába mosolyognak a majmok

Párdolláros trükkel készített közeli videót az állatkert gorilláiról egy amerikai férfi. Mark Rober arra ébredt rá, hogy a majmokat jobban érdekli a saját képük, mint az emberek - adta hírül a Digital Trends blog.

Leharapta a lajhármaki fejét a húsevő orangután

Lelökött egy lajhármakit a fáról, leharapta a fejét, majd komótosan elfogyasztotta a többi részét az egyébként vegetáriánus szumátrai orangután.

Az aje-aje hűtve tartja értékes szerszámát

Madagaszkár egyik rejtélyes állata, a véznaujjú maki csak akkor melegíti fel különösen hosszú ujját, amikor ennivaló után kutat.

Miért vált az emberi arc ennyire dísztelenné?

Amerikai kutatók Közép- és Dél-Amerikában élő majmok pofáját tanulmányozták, és arra a megállapításra jutottak, hogy a nagy csoportokban élő majmok arca az evolúció folyamán egyszerűbbé és dísztelenebbé vált. Felfedezésük az emberi arc evolúciójának értelmezésében is hasznosítható.

Meglepetés született a csimpánzok elmebajnokságán

Két belga állatkert elmebajnokságot rendezett közönséges csimpánzok és bonobók között. A szakemberek meglepetésére a vetélkedőt egy nőstény bonobó nyerte meg, amely a hím csimpánzok konfliktusát kihasználva diadalmaskodott.

A majmok bolygója csak az emberiség kihalásával jöhet létre

A hazai mozikban a héten bemutatott A majmok bolygója: Lázadás című tudományos-fantasztikus filmben az emberhez hasonlóan intelligens csimpánzok és gorillák támadnak emberekre. Nem zárható ki, hogy egyes főemlősök évmilliók múlva fejlettségükben megközelítik az embert, ám ehhez az [origo] által megkérdezett szakértő szerint az kell, hogy a Homo sapiens előbb eltűnjön a Föld színéről.

Rejtett kamerákkal figyelték meg az emlősök kihalását

Több mint száz trópusi emlősfajt figyeltek meg kameracsapdák segítségével a világ legnagyobb ilyen jellegű vizsgálatában. Az élőhelyek csökkenése és feldarabolódása a rovarevőket veszélyezteti leginkább, míg a növényevők kevésbé érzékenyek, állapította meg a nemzetközi kutatócsoport.

Mi szüksége az emberiségnek elkábított csimpánzokra?

Már csak két országban végeznek fizikai beavatkozásokkal járó kísérleteket csimpánzokon: Gabonban és az Egyesült Államokban. A kutatók egy része azzal érvel, hogy a csimpánzok felhasználása nélkülözhetetlen bizonyos gyógyszerkísérletekhez, az állatvédő aktivisták szerint azonban megengedhetetlen, hogy a 21. században is kínozzanak állatokat - írja a Nature. Az Egyesült Államokban most egy független bizottság vizsgálja, szükség van-e a tudományos célú csimpánzkísérletekre.

Az ember önzetlensége az állatvilágból ered

Az emberi altruizmus, vagy más néven önzetlenség kialakulása a közös utódnevelésre vezethető vissza, állítja néhány kutató a főemlősök vizsgálata alapján. A kölykeiket együtt gondozó főemlősök - például a selyemmajmok - sokkal segítőkészebbek egymással, mint az utódaikat egyedül nevelő majmok, például a csimpánzok.

A figyelmes majmok ránézésre tudják, mikor termékeny a nőstény

Megéri időt áldozni a nőstények megfigyelésére, állítja egy új tanulmány. Azok a hím majmok ugyanis, amelyek jobban ismerik a csoportjukba tartozó nőstényeket, már az arckifejezésükből meg tudják állapítani, hogy pillanatnyilag termékenyek-e vagy sem.

Képről is felismerik egymást a gibraltári majmok

A felnőtt berber makákók képesek fényképről felismerni a társaikat, mutatták ki német kutatók. A fiatal állatokban még nem alakul ki ez a képesség.

Az emberek ugyanúgy öregszenek, mint más főemlősök

Sokáig úgy gondolták, hogy mi emberek - viszonylag hosszú élettartamunkkal és a modern orvosi ellátással - lassabban öregszünk, mint más állatok. Egy több főemlősfajt átfogó összehasonlítás azonban azt mutatja, hogy az emberi öregedés üteme egyáltalán nem egyedülálló.

Így gyászolja halott kölykét a csimpánz - videó

A világ legnagyobb csimpánzközösségét tanulmányozva egy nemzetközi kutatócsoportnak sikerült filmre vennie egy csimpánzanyát, amely a 16 hónapos korában elpusztult kölykét gyászolta. A szakemberek egy egyedülálló átmeneti periódusról számoltak be, amelynek során az anya felfogja kölykének halálát.

Ázsiából jöhettek a korai főemlősök

Meglepően gazdag és változatos főemlős együttest mutattak ki a középső-eocén időszakból Líbiában. A nagyon kis méretű állatok arra utalnak, hogy a csoport jóval hosszabb evolúciós múlttal rendelkezik, mint eddig feltételezték. Azt sem lehet kizárni, hogy Ázsiában alakultak ki, és onnan vándoroltak be egyszerre Afrikába.

Távoli ősünk inkább préda volt, mint sikeres vadász

Távoli elődeink sokkal alacsonyabb pozíciót foglaltak el a táplálékláncban, mint a modern ember, s gyakrabban ejtették zsákmányul a ragadozók, mintsem az vadászott volna a vadállatokra - állítják amerikai antropológusok. A kutatók eredményeikről a Gerinces-paleontológiai Társaság 70. konferenciáján számoltak be Pittsburghben.

Még egy makákó is felismeri magát a tükörben

Első alkalommal sikerült bizonyítani, hogy a főemlősök közül nemcsak az emberszabású majmok képesek önmagukat felismerni a tükörben, hanem az alacsonyabbrendűek közül a rhesusmajmok is. A Wisconsin-Madison Egyetem két állata a nemi szerveik körüli területeket vizsgálgatta, és az is előfordult, hogy fejjel lefelé nézegették magukat, vagy igazgatták a tükröt, hogy előnyösebb szögből látszódjanak.

Ürüléke árulta el az új főemlősfajt - hallgassa meg a kiáltását!

Új főemlősfajt fedeztek fel az Indokínai-félsziget trópusi esőerdeiben német kutatók. Az északi barnaarcú gibbont különleges hangja és genetikai vizsgálat alapján különítették el a többi fajtól.

Így nevetnek a patkányok és a delfinek - humorérzék az állatvilágban

Van-e az állatoknak humorérzékük? Talán bizonyos értelemben van, de ezt semmiképp sem szabad összekeverni az ember ilyen képességével. Az viszont majdnem biztos, hogy egyes, fejlettebb értelmi képességű állatok nevetnek. Az utóbbi évek egyik legmeghökkentőbb felfedezése volt, hogy nemcsak a főemlősök fejezik ki kacagással a jókedvüket, hanem például a patkányok is. Persze ne gondoljunk emberi hahotázásra, csak szerény ciripelésre.

Egyre többször támadnak majmok az emberre

Élőhelyeik beszűkülése okozhatja a vadon élő csimpánzok emberre irányuló támadásait Afrikában, állítja egy a The American Journal of Primatology című folyóiratban most megjelent tanulmány. Az erdők pusztítása miatt a jövőben várhatóan egyre többször alakul majd ki konfliktus a főemlősök a helyiek között.

"A szegénység további pusztításra kényszeríti az embereket" - ötven éve védi a csimpánzokat Jane Goodall

Ötven évvel az után, hogy a lábát Afrikába tette, Jane Goodall sürgős cselekvésre szólít: mentsük meg legközelebbi élő rokonainkat, a csimpánzokat a kihalástól! A világhírű csimpánzkutató és természetvédő nagy utat járt be fél évszázad alatt: a csimpánzok egyszerű tudományos megfigyelésétől eljutott a műholdas technológián alapuló, a helyi lakosságot aktívan bevonó környezetvédelmi tervezésig.

Új filmfelvételek alapján a csimpánzok is tudják, mi a halál

A csimpánzok viselkedéséről készített új filmfelvételek alapján feltételezhető, hogy legközelebbi rokonaink is tisztában vannak a halál fogalmával. Erre utal többek között az, hogy a halott újszülötteket az anyák több hétig magukkal hordozzák, haldokló társukat pedig kiemelt figyelemben részesítik a csoport tagjai. A halállal kapcsolatos vallási hiedelmeik vagy gyászszertartásaik persze nincsenek, viselkedésük azonban rávilágíthat, hogy a halálhoz kötődő emberi szokások miként alakulhattak ki az evolúció során.

Ida mégsem volt emberős

Ez év májusában mutattak be az Egyesült Államokban a nagyközönségnek egy szenzációsnak kikiáltott fosszíliát. A lelet egy 47 millió éves, makiszerű élőlény csodálatos állapotban megőrződött maradványa. A kutatók akkor úgy vélték, hogy ebből az állatcsoportból indult az a leszármazási vonal, amelyből a ma élő majmok, emberszabású majmok és az emberfélék is kifejlődtek. A Nature legújabb számában megjelent cikk szerint azonban ez a fejlődési vonal zsákutcába torkollott.

Már az emberek és főemlősök közös őse is használhatott kőeszközöket

Közelmúltban előkerült leletek igazolják, hogy a csimpánzok már 4000 évvel ezelőtt is használtak eszközöket, s valószínű, hogy a főemlősök eszközhasználata már azelőtt kialakult, hogy az evolúció során az emberi vonal különvált volna. Egy a Nature folyóiratban a közelmúltban megjelent cikk szerint az emberi evolúció megértéséhez szükséges, hogy közelebb hozzák egymáshoz a főemlőskutatást és az archeológiát.

Lányszöktető galléros páviánok - hárem a vadonban

A kutatók ma is az evolúció sok kérdésére keresik a választ. Amikor az emberré válás folyamatának "foghíjait" próbálják kitölteni, a Földünket benépesítő állatvilág életmódját, társas kapcsolatait is tanulmányozzák. Ezen belül a elsősorban a főemlősök, így az emberszabású majmok együttélésének, társas viszonyainak csoportos formáiból próbálnak következtetni a régmúlt időkben lejátszódott változásokra. A galléros páviánok nem tartoznak ugyan az emberszabású majmok közé, sajátos berendezkedésű "minitársadalmuk" tagozódásával, szokásaival mégis felkeltették a magatartáskutatók nem kis részének érdeklődését.

Az új fosszilis főemlős ázsiai közös ősre utal

A Mianmar (korábbi nevén Burma) területéről előkerült új lelet alapján az emberek, a majmok és az emberszabású majmok közös őse Ázsiában fejlődött ki, nem pedig Afrikában.

Bemutatták New Yorkban a szenzációsnak kikiáltott főemlősleletet

Kedden délután az Egyesült Államokban bemutattak a nagyközönségnek egy szenzációsnak kikiáltott fosszíliát. A lelet egy 47 millió éves, makiszerű élőlény csodálatos állapotban megőrződött maradványa. A fosszília állapota olyan kitűnő, hogy az állat szőrzetének körvonala is kivehető, sőt az utolsó táplálékának nyomai is láthatók. A kutatók szerint ebből az állatcsoportból indult az a leszármazási vonal, amelyből a ma élő majmok, emberszabású majmok és az emberfélék is kifejlődtek.

Emberi evolúció: titkos hiányzó láncszemet mutat be a BBC

A Daily Mail című brit lap értesülései szerint május 19-én mutatják be New Yorkban azt a leletet, amely kulcsfontosságú hiányzó láncszem az ember kialakulásához vezető evolúciós úton.

Szex húsért a csimpánzok között

Német kutatók megfigyelései szerint a vadon élő nőstény csimpánzok gyakrabban hajlandók párosodni azokkal a hímekkel, amelyek hosszabb időn át megosztják velük a vadászatból származó húst.

Salonga-kalandok: Búcsúzás a bonobóktól

"Két napom van hátra itt Lui Kotalban. Tegnapelőtt elintegettem a bonobókat, egy nagyon jó napon. Valahogy úgy alakult, hogy csak én voltam velük, a többiek mind lemaradoztak (mert így utolsó nap még emlékeztettek a bonobók, milyen is combig sárban liánt vágni), és nagyon élveztem a felelősséget és a lehetőséget. Talán még utolsó nap reggel kimegyek egy búcsúlátogatásra, meglátom, de addig még dolgoznom kell a herbáriumon, úgyhogy maradok a táborban. Megkértem Cécemet, a halászt, hogy vigyen ki reggel a folyóra, amikor a hálókat megy ellenőrzi. Szerettem volna látni egy kicsit még a folyót, mert annyira gyönyörű szép, és talán néhánny ...

Több ezer orángután és különleges delfin került elő

Nehéz elhinni, hogy még mindig vannak a Földnek rejtett zugai, ahol ritka fajok eddig nem ismert csoportjai élnek, viszonylag háborítatlanul. Ilyen "oázisok" felfedezéséről számoltak be a héten két természetvédelmi szervezet szakemberei, akik Banglades mangrove-erdőiben, illetve Borneó dzsungeleiben két kritikusan veszélyeztetett emlősfaj, az orángután és az Irrawaddy-defin eddig ismeretlen populációira bukkantak.

Salonga-kalandok: Megint a darazsak

"Ezt nem hiszem el. Állunk az erdőben, épp elhagytak bennünket a bonobók, Isaac a GPS-én nézi, hogy milyen irányban volna érdemes továbbindulni, miközben valami bogarat próbál a füle mellől ellegyezni. Legyez-legyez, egy kicsit odébb is megy, amikor meghallom a dongást. A vészcsengő az agyamban hamarabb megszólalt, minthogy felfogtam volna, hogy miért. Egyszer csak valami fura érzés a mellkasomon, valami fekete dög megcsíp - mi? Fekete dög? Darazsak!!!! - ordítom Andrew felé, Fussatok!!!- ordítja Andrew vissza."

Salonga-kalandok: Pinchi - új nőstény borzolja a kedélyeket

"Tegnap nagyon jó volt a bonobóknál (azt hiszem, hogy ezért is voltam utóbb csalódott). Van most a csapatban egy fiatal nőstény, aki borzolja a kedélyeket. Pinchi-nek nevezték el a fiúk, mert a hátsóján (swelling-jén) van egy csipetnyi dudor. Azt hiszem, már meséltem róla, de azért leírom, hátha régen volt, hogyan működik ez a bonobóknál."

Salonga-kalandok: Megérkezett a két új srác és a karácsony

"Karácsony van! Eredetileg nem is akartam kimenni tegnap az erdőbe, mert gondoltam, telefonhívásokat fogok kapni otthonról. De aztán Andrew hívott, hogy menjek vele, és végül kimentem egy kicsit, így legálabb nem folyamatosan az otthoniakra gondoltam. A bonobókat keresni indultunk (egy hétig megint nem voltak meg), de végül nem mi, hanem Isaac találta meg őket az erdő egy másik részén. Mi Andrew-val a Bompusára mentünk, így aztán derékig vizes voltam, amikor a táborba visszaérve mondtak a többiek, hogy hívott a családom. :)"

Salonga-kalandok: "Ettem krokodilt"

"Csütörtök van és nem sok minden történt tegnap óta. Együtt vacsoráztunk a munkásokkal, elvileg minden szerdán és pénteken együtt eszünk, de ez nem mindig valósul meg. Jó ötlet, bár eléggé szűkösen vagyunk ilyenkor, és én valahogy folyton Djolie mellé kerülök, aki estére általában meglehetősen vidám hangulatban van, és nem bír megülni a fenekén. De jó volt, és kivételesen ihattunk is egy kicsit, mert Kabemba hozott csikuanga pálinkát. Aztán persze elkezdtek zenélni meg énekelni, mi is ütögettünk valamit (én a pléhpoharamat a fésűm nyelével :)."

Salonga-kalandok: Elefántcsorda közeleg

Salonga-kalandok: Karácsonykor többet lőnek

Salonga-kalandok: Flört a táborban, férgek a lábamban

Salonga-kalandok: Hangyainvázió és zavaró l'amour

Salonga-kalandok: Messze, de megvannak a bonobók

Salonga-kalandok: Félelem a táborban

Japán majmok szokásai vallanak őseink kőhasználatáról

Azok a kutatók, akik immár 30 éve tanulmányozzák a japán makákók több csoportjában, hogy miként bánnak az állatok a kövekkel, egyedülálló bepillantást nyertek a főemlősök kultúrájába. Miközben azt figyelték, hogyan sajátítják el és őrzik meg nemzedékről nemzedékre a kulturális hagyományokat a majmok, fogalmat alkothattak az emberek kulturális evolúciójáról is.

Régóta kihaltnak hitt főemlőst fedeztek fel Indonéziában

Kihaltnak hitt törpe koboldmakira bukkantak az Indonéziához tartozó Sulawesi szigetének egy ködös hegycsúcsán.

Először sikerült majmokat klónozni embrionális őssejtekért

Amerikai kutatóknak elsőként sikerült embrionális őssejtvonalakat előállítaniuk klónozott főemlősök embrióiból. Áttörő eredményük alapján ugyanez hamarosan emberi sejtekkel is megismételhető lesz. A korábbinál hatékonyabb technikával megnyílhat az út a sok betegség ellen a jövő csodafegyverének vélt terápiás klónozás felé, ami viszont heves vitákat és indulatokat kavar világszerte.

Az emberrel élt együtt a 3 méteres főemlős

Az új kormeghatározási eredmények alapján a Gigantopithecus az emberek kortársa volt: a 3 méter magas és 500 kilogrammos óriási főemlős a korai emberekkel együtt élt Kína déli részén.

Gorillabébik viszontagságai

Négy fokozottan védett gorillabébi viszontagságos útja kavarta fel a főemlősökért aggódó tudományos világot és a közvéleményt. Az elhelyezési vitában megszólalt a világhírű szakember, Jane Goodall is.

20 millió évvel "öregebb" főemlős

Egy új, statisztikai módszer alkalmazásával azt az eredményt kapták a kutatók, hogy a főemlősök –amelyekből az emberek is kifejlődtek- 85 millió évvel ezelőtt jelentek meg. Eddig a 65 millió évvel ezelőtti dátumot fogadták el széles körben.

20 millió évvel "öregebb" főemlős

Egy új, statisztikai módszer alkalmazásával azt az eredményt kapták a kutatók, hogy a főemlősök –amelyekből az emberek is kifejlődtek- 85 millió évvel ezelőtt jelentek meg. Eddig a 65 millió évvel ezelőtti dátumot fogadták el széles körben.