Fjodor Tolbuhin marsall
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Waffen-SS
- Vörös Hadsereg
- Sztavka
- Győzelem napja kiemelt
- Győzelem Napja
A náci Királytigrisek beleragadtak a dunántúli sárba
1945. március 6-án a ködös hajnali pirkadatban kétezer löveg össztüzével vette kezdetét a második világháború utolsó nagy német offenzívája. A félórás tüzérségi előkészítés után a Velencei-tó és a Balaton között húzódó frontvonalról a 6. SS-páncéloshadsereg és Hermann Balck vezérezredes 6-ik hadseregének páncélos ékei lendültek támadásba, hogy átszakítsák Fjodor Tolbuhin marsall 3. ukrán frontjának arcvonalát. A „Tavaszi ébredés" (Frühlingserwachen) kódnevű hadművelettel Adolf Hitler arra tett kétségbeesett kísérletet, hogy a Dunántúlról kiszorítsa a Vörös Hadsereg magasabb egységeit, és visszaszerezze a hadászati kezdeményezést az ...
- címkék:
- Adolf Hitler
- Heinrich Himmler
- Rogyion Malinovszkij
- Josef (Sepp) Dietrich
- Tyimosenko marsall
- Herman Balck vezérezredes
- második világháború
- felderítés
- ellentámadás
- Waffen-SS
- fenyítés
- náci Németország
- Sárrét
- Vörös Hadsereg
- 2. ukrán front
- páncéloshadosztály
- Tavaszi ébredés hadművelet
- Fjodor Tolbuhin marsall
- 6. SS páncéloshadsereg
- balatoni csata
- 3. ukrán front
- Királytigris harckocsi
- Wehrmacht
- Sztavka
- Címkefelhő »
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Csak füstölgő romhalmaz maradt Budapest helyén
1945. február 13-án ért véget a 102 napig tartó budapesti csata. A magyar főváros kerületeiben 51 napig tomboló ostrom miatt amikorra elhallgattak a fegyverek, Budapest füstölgő romhalmazzá vált. A második világháború egyik leghosszabb ideig dúló helységharcában 38 ezer civil, 43 ezer német és magyar, valamint 70 ezer szovjet katona vesztette életét. Az ostrom hevessége csak a Sztálingrád, Varsó, vagy Berlin elfoglalásáért vívott harcokéhoz hasonlítható. Ráadásul a magyar főváros véres ostromának nem is volt valós hadászati indoka; Budapest pusztulását elsősorban Adolf Hitler esztelen parancsa, valamint a szovjet hadvezetés presztízzsszempontjai ...
- címkék:
- Adolf Hitler
- Joszif Sztálin
- Szálasi Ferenc
- Karl Pfeffer-Wildenbruch
- Rogyion Malinovszkij
- államcsíny
- második világháború
- kitörés
- kiugrás
- Wehrmacht
- náci Németország
- Budapest ostroma
- Vörös Hadsereg
- Szálasi-kormány
- áldozatok
- 2. ukrán front
- Fjodor Tolbuhin marsall
- helységharc
- veszteségek
- felmentési kísérlet
- Sztavka
- Nyilaskeresztes Párt - Hungarista Mozgalom
- Címkefelhő »
Budapest ostroma volt a második világháború egyik legpusztítóbb városharca
1945. február 13-án az utolsó budai ellenállási gócok felszámolásával ért véget Budapest 52 napig elhúzódó ostroma. (Az évfordulón, azaz vasárnap interjút közöltünk az ostrom megítéléséről.) Sztálingrád után a magyar főváros elfoglalásáért vívott csata bizonyult a világháború második leghosszabb helységharcának. Az ostrom voltaképpen a náci diktátor, Adolf Hitler harcászatilag értelmetlen, Festung nevű, kegyetlen parancsával kezdődött. A polgári áldozatok száma meghaladta a 25 ezer halottat és 52 ezer sebesültet, több mint 32 ezer lakás teljesen megsemmisült vagy lakhatatlanná vált, az összes Duna-hidat felrobbantották, a világhírű ...
- címkék:
- Joszif Sztálin
- Szálasi Ferenc
- Horthy Miklós kormányzó
- Rogyion Malinovszkij
- Karl-Pfeffer von Wildenbruch
- második világháború
- Waffen-SS
- kitörés
- náci Németország
- Győzelem Napja
- Budapest ostroma
- Vörös Hadsereg
- 2. ukrán front
- kiugrási kísérlet
- alföldi páncélos csata
- Fjodor Tolbuhin marsall
- budapesti csata
- Hindy Iván altábornagy
- nyilas-puccs
- Győzelem napja kiemelt
- Sztavka
- Címkefelhő »
Így győzte le a Sárrét a német Királytigriseket
Hetvenöt éve, 1945. március hatodikán hajnalban vette kezdetét az európai hadszíntér utolsó nagy német ellentámadása, a hadtörténelembe balatoni csata néven bevonult Tavaszi ébredés (Unternhemen Frühlingserwachen) hadművelet. A német véderő még megmaradt páncélos tartalékainak összevonásával Adolf Hitler arra tett kétségbeesett kísérletet, hogy megtartsa a Harmadik Birodalom számára utolsó üzemanyagforrásnak számító dunántúli kőolajmezőket, és megpróbálja feltartóztatni a Vörös Hadsereg Ausztria irányába kibontakozó offenzíváját. A Balaton és a Velencei-tó közti térségben lezajlott összecsapás a kurszki, az ardenneki és az alföldi üütközet ...
- címkék:
- Adolf Hitler
- Sepp Dietrich
- Heinz Guderian
- második világháború
- offenzíva
- ellentámadás
- Waffen-SS
- Sárrét
- Győzelem Napja
- Vörös Hadsereg
- Malinovszkij marsall
- páncéloshadosztály
- nehézpáncélos
- Tavaszi ébredés hadművelet
- Fjodor Tolbuhin marsall
- 6. SS páncéloshadsereg
- balatoni csata
- 3. ukrán front
- Királytigris harckocsi
- Győzelem napja kiemelt
- Sztavka
- OKH
- Címkefelhő »
Nem merték megmondani Sztálinnak, hogy még nem végeztek - így lett ünnep április 4.
Április negyedike, vagy ahogyan az 1945 után kiépülő kommunista diktatúra kánonjában szerepelt, a felszabadulás, nem csak a pártállam piros betűs ünnepének, hanem négy évtizeden át a rendszer legfontosabb legitimációs pontjának számított, és nem véletlenül. Az országot 1945 tavaszán megszálló Vörös Hadsereg állandósult jelenléte nélkül ugyanis aligha épülhetett volna ki, és főként, aligha maradhatott volna fenn tartósan a szovjet típusú pártállami rendszer Magyarországon. A kommunista ikonosztáz tömjénfüstbe burkolt legfontosabb ünnepnapján akad azonban egy pötty: 1945 április 4-én, a „felszabadulás napján", az ország északnyugati sszegletében ...
- címkék:
- Adolf Hitler
- Joszif Visszarionovics Sztálin
- második világháború
- hadművelet
- offenzíva
- Dunántúl
- ellentámadás
- Waffen-SS
- Harmadik Birodalom
- felszabadulás
- állami ünnep
- Győzelem Napja
- Budapest ostroma
- kommunista rendszer
- Vörös Hadsereg
- 2. ukrán front
- Tavaszi ébredés hadművelet
- Április 4.
- Fjodor Tolbuhin marsall
- Győzelem napja kiemelt
- Wehrmacht
- Sztavka
- Címkefelhő »
- 1