Ferenc József
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Osztrák-Magyar Monarchia
- kiegyezés
- 1848-49-es szabadságharc
- Deák Ferenc
- Sisi
Ellopták Ferenc József császár leveleit Bécsből
Ferenc József császár 22 levelét lopták el egy bécsi páncélszekrényből. A korabeli levelek több ezer eurót érnek.
- legfrissebb
- legrégebbi
Egy forradalom, négy temetés - 4. rész: Talán jönnek még jobb napok
Az 1848-as magyar szabadságharc utáni vérengzés irányítóját, Julius Jacob von Haynaut egy londoni sörgyárban felismerték és megverték a munkások 1850-ben. Híre ment ugyanis, hogy egy évvel korábban megalázó módon megvesszőztetett egy erdélyi asszonyt, Maderspach Károlynét. Az asszony 1849-ben írt naplóját az ükunokája adta át szerkesztőségünknek, amelyből az is kiderül, miért tette ezt vele a tábornok. Ha fellapozzuk hozzá a történelemkönyveket is, nemcsak az eseményeket lehet rekonstruálni, fel tudjuk vázolni a két főszereplő, Haynau és Maderspachné portréját is. Rajtuk keresztül pedig kicsit közelebb jutunk egy érdekes, fontos és ...
Újra felállítják Temesváron a szégyenszobrot
A Hűség nevű oszlopot Ferenc József adta a városnak, amiért 1948-ban ellenálltak a magyar szabadságharcosok több mint száznapos ostromának. A szobrot az 1800-as évek végén többször is megrongálta a magyar lakosság.
Sissivé változott Cara Delevingne szupermodell - Pharrell Williams pedig a császár
Milyen lenne Erzsébet királyné vastag szemöldökkel, hatalmas szemekkel és pisze orral? Cara Delevingne megmutatja. A szupermodell Karl Lagerfeld kedvéért változott át a világ legikonikusabb uralkodónéjává, aki megszállottan imádta a divatot, a szépséget és a testkultusz első alakja volt.
Ha Ferenc Ferdinánd lép trónra, fennmarad a Monarchia
Ferenc Ferdinánd uralkodása a legnagyobb valószínűség szerint egy megváltozott, és a világtörténelem menetét is másként alakító monarchikus államszövetséget eredményezett volna, - erre a következtetésre jutott több elismert történész.
A császárnak esküdtek kivégzésük előtt az aradi vértanúk
A magyar történelem néhány leghíresebb alakja, a tizenhárom aradi vértanú hősiesen harcolt a szabadságharc csatamezőin – elfogatásuk után azonban mindannyian elítélték a forradalmár köztársaságpárti kormányt. A kihallgatási jegyzőkönyvekből és az utólagos beadványokból kiderül, hogy nem volt annyira fekete-fehér az 1848–1849-es szabadságharc, mint ahogyan azt a történelemkönyvekben tanítják nekünk.
Sisi, a 19. századi feminista
A 178 évvel ezelőtt pontosan a mai napon született Sisit, azaz Erzsébet császárnét mi, magyarok főleg – igazság szerint kissé eltúlzott – magyarszeretete miatt ismerjük, de a lázadó szellemű szépség valójában ennél sokkal jelentősebb személyisége volt az osztrák udvarnak. Az anyósával folyton hatalmi harcot vívó, törékeny, önfejű és határozott, összezavarodott kislányból komoly nővé érett Sisi a mai értelemben vett kőkemény feminista volt, aki készakarva hanyagolta el császárnéi kötelességeit, és nagyjából úgy tett-vett az udvarban, ahogy az neki tetszett. Lovagolt, költött, utazgatott és ismerkedett: ilyen volt Sisi, a magánember.
Mit köszönhetünk Ferenc Józsefnek?
"Ferenc József (nem csak) magyar szemmel" címmel tartottak háromnapos nemzetközi történész konferenciát a bécsi magyar kulturális intézetben, ahol az uralkodó életének magyarországi vonatkozásait mutatták be. Ausztriában Ferenc József emlékévet tartanak abból az alkalomból, hogy idén van az uralkodó halálának századik évfordulója.
Ferenc Ferdinánd a béke és a Monarchia reménysége lehetett volna
2016 Ferenc József osztrák császár és magyar király halálának századik évfordulója, emlékév a szomszédos Ausztriában. A centenáriumi év jó alkalmat kínál Ferenc József politikai életműve, az Osztrák-Magyar Monarchia múltbeli szerepének és jelentőségének áttekintése mellett annak a kérdésnek a megválaszolására is, hogy vajon mennyiben volt történelmi szükségszerűség a nagy múltú Duna-menti birodalom megsemmisülése.
Miről beszélgettek a nők Szinyei Majálisán?
A címben szereplő kérdést Krúdy tette fel. Persze költői kérdés volt, vagyis választ nem várunk rá, és erre még esélyünk sincs ezúttal, hiszen a magyar 19. század egyik legnagyobb festői remeke nem szerepel Az első aranykor című tárlaton. Ennek nem örülünk, noha maga a Műcsarnokban bemutatott anyag igen gazdag és tanulságos.