Lázár: Hoffmann Rózsa a kormány egyik "legmegbecsültebb tagja"

A Fidesz frakcióvezetője a kormány egyik legmegbecsültebb tagjának tartja Hoffman Rózsát, erről Lázár János a Tv2 Mokka című műsorában beszélt kedden reggel. Az oktatási államtitkár hétfőn ajánlotta föl lemondását, de Szijjártó Páter erre úgy reagált, hogy Hoffmann Rózsa az oktatási államtitkár, és még sokáig az is marad.

Bátorítást kért Orbán a lemondását felajánló államtitkárának

Orbán Viktor a szóvivője szerint még nem beszélt személyesen Hoffmann Rózsa oktatási államtitkárral arról, hogy az államtitkár miért ajánlotta fel lemondását egy levélben. Az ügyet ismerő kormányzati források ugyanakkor azt mondták az [origo]-nak, több embert is megkért, hogy beszéljenek az államtitkárral, és öntsenek bele lelket. A források szerint Orbán lelki problémának tekinti Hoffmann ügyét, az államtitkár viszont arra panaszkodik levelében, hogy nemtelen támadások érik, és szakmai támogatás nélkül nem tudja megoldani az oktatás problémáit.  

A lágyékon rúgott gyerektől az összefirkált diplomáig - mitől bolydult fel az iskolák élete 2010-ben?

Szabad-e interneten gyalázni osztálytársakat? Előírhatja-e a tornatanár, hogy milyen színű nadrágot hordjanak a gyerekek? Jár-e ebéd az allergiás gyerekeknek? Ilyen kérdésekkel is fordultak tavaly az oktatási jogok biztosához. A biztos most elkészült jelentése szerint a diákok többet panaszkodnak, de azért őket sem kell félteni.

Még egy magyar egyetemi képzés a világ legjobbjai közt

A Közép-európai Egyetem filozófiai képzése is a legjobbak közé tartozik a világ legjobb egyetemeit évről évre rangsoroló cég adatai szerint.

Két magyar egyetemi képzés a világ kétszáz legjobbja között

A világ legjobb egyetemeit évről-évre rangsoroló cég adatai szerint egy budapesti és egy vidéki egyetemi képzés is bekerült a legjobb oktatási programok közé.

Elkezdte kerülgetni kemény szavait a kormány

Garancia a nyugdíjasoknak, egzisztenciális biztonság a rendőröknek, új alkotmány az élet szabályozására alkalmatlan jelenlegi helyett, a lassú kifizetések felszámolása - csupa olyan kijelentés, amelyet kormánypárti politikusok tettek a választási kampányban vagy az után. Úgy tűnik, hogy a kormány több ponton óvatosságra kényszerül. A nyugdíjasoknak ígért garanciát a kedvezményes nyugdíjak elleni lépés, az alkotmány használhatatlanságát az alkotmánybírósági erőviszonyok írhatják felül, de meggyűlik a kormány baja a hallgatói létszámmal is.

Alternatív felsőoktatási terveket kért Pokornitól Orbán

Az oktatási államtitkárságtól független felsőoktatási javaslatok kidolgozására kérte Pokorni Zoltánt Orbán Viktor miniszterelnök- jelentette ki Pokorni egy az MTI-nek adott interjúban. Az oktatáspolitikus szerint már januárban felkéte őt a kormányfő, hogy "gondolkozzon el" a lemorzsolódó halllgatók és külföldre távozó diplomások képzésének finanszírozásán. Pokorni állítja, hogy senkivel nem áll harcban a véleménye miatt.

"Egyelőre nem szédülök" - interjú Hoffmann Rózsa oktatási államtitkárral

Továbbra is élvezi a miniszterelnök bizalmát, és csak látszat, hogy harcban áll az oktatásügy valamennyi szereplőjével - mondta az [origo]-nak adott interjúban Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár. Bár a kormány gazdaságélénkítési terve erről szól, Hoffmann szerint nem lehet kivonni 88 milliárd forintot a felsőoktatásból. Átalakításokra viszont szükség lesz, bár egyelőre nem dőlt el, hogy mi lesz az egyetemek sorsa, a kormány elhalasztja az erről szóló döntést.

Oktatási államtitkárság: Nincs tervben az utólagos tandíj bevezetése

Nem tervezi a felsőoktatási tandíj bevezetését a kormány - közölte az oktatási államtitkárság. Pokorni Zoltán kedden arról beszélt egy tévéműsorban, hogy utólagos tandíjat kellene fizetniük azoknak, akik nem fejezik be tanulmányaikat.

Erzsébet Egyetem lehet a Pécsi Tudományegyetemből

A kormány egyetemeket szétválasztó törekvései miatt a Pécsi Tudományegyetem vezetése úgy gondolja, jobban érvényesülhet a jövőben, ha az intézmény egy híres ember nevét viseli.

Utólag fizettetné ki a tandíjat a felsőoktatásból kimaradókkal Pokorni

Pokorni Zoltán szerint utólagos tandíjat kéne fizetniük azoknak a diákoknak, akik évekig járnak egy felsőoktatási intézménybe, majd nem fejezik be azt. A Fidesz oktatáspolitikusa a Tv2 Mokka című műsorában kedden reggel arról beszélt, hogy a diákhitelt kiterjesztené az ilyen esetekre is.

Nem csökkentené a felsőoktatásban tanulók számát Pokorni

Pokorni Zoltán nem ért egyet azzal az iránnyal, hogy kevesebb diplomás kell, és több szakmunkás - írja a csütörtöki Népszabadság. A Fidesz oktatáspolitikusa szerint nem a felsőoktatási helyek szűkítése a jó megoldás, és a diplomát minél szélesebb körben reálisan elérhető célként tűzné ki a gyerekek elé.

Az egyetemek bezárását cáfolta az államtitkár, a szétdarabolásukat nem

Nem volt és nem is lesz kormányzati szándék felsőoktatási intézemények bezárásáról - mondta kedden Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár, miután rektorokkal egyzetetett a felsőoktatási intézménystruktúra átalakításáról. A találkozó résztvevői szerint ugyanakkor az államtitkár zárt ajtók mögött elismerte: jelenlegi formájukban nem működhetnek tovább egyes egyetemek és főiskolák - köztük a Budapesti Corvinus egyetem sem. Az érintett intézményekre integrálódás vagy szétdarabolás vár, vagy állami támogatás nélkül, magánintézményként kell működniük a jövőben.

Nem zárják be a Corvinust az oktatási államtitkár szerint

Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár a Tv2 Mokka című műsorában péntek reggel azt mondta, hogy nincs szó a budapesti Corvinus Egyetem bezárásáról. A rektor úgy látja: minden háttér megvan az intézmény egyben tartására.

A rektor úgy tudja, felnégyelnék a Corvinust

A jövőre induló Közszolgálati Egyetem, az ELTE, a Műegyetem és a Szent István Egyetem között oszthatják fel a Budapesti Corvinus Egyetemet - állítja az egyetem rektora. Mészáros Tamás szerint a felosztásról szóló terv már elkészült , de az egyetemet erről hivatalosan nem tájékoztatták.

Hoffmann Rózsa újabb négy rektorral tárgyal a felsőoktatási koncepcióról

Ésszerűsíteni kell a felsőoktatást, mert túlméretezett és szétszórt, ezért kezdődtek konzultációk több felsőoktatási intézmény vezetőjével - jelentette ki az oktatási államtitkár csütörtökön a Kossuth Rádióban. Hoffmann Rózsa az [origo] hírére regált, miszerint a jelenlegi huszonkilenc helyett tizenhat állami fenntartású felsőoktatási intézmény maradna a jövőben. Az oktatási államtitkár csütörtökön újabb négy rektorral folytatja a konzultációt.

Csak a spórolást szolgálják az egyetemi összevonások a rektorok szerint

A magyar kutatóegyetemek rektorai szerint is szükség van átalakításra a felsőoktatásban, de az egyetemek összevonása csak akkor hozhat tartós eredményt, ha a gazdasági és a szakmai szempontok egyszerre érvényesülnek. Az egyetemi vezetők azután szólaltak meg, hogy az [origo] birtokába került egy koncepció, amely szerint a kormány megfelezné az egyetemek és az egyetemi hallgatók számát.

Nincs még végső döntés az egyetemekről az oktatási államtitkárság szerint

Az oktatási államtitkárság nem kommentálta az [origo] értesülését, hogy egy koncepció szerint a kormány megfelezné a felsőoktatási intézmények és felsőoktatásban tanulók számát is. Az államtitkárság annyit közölt, még egyeztetnek a tervezetről, a kormány várhatóan május végén tárgyalja a felsőoktatási koncepciót. A Nyugat-Magyarországi Egyetem rektora megerősítette, hogy volt ilyen egyeztetés.  

Megfelezné az egyetemek számát a kormány

Tizenkét egyetem marad Magyarországon a mostani 29 helyett egy, az [origo] birtokába került koncepció szerint, amelyről az oktatási államtitkár már egyetemi vezetőkkel is egyeztetett. Az [origo] információi szerint felszámolnák a felsőoktatási helyek közel felét, néhány szakon, például a jogász- és közgazdászképzésben pedig korlátoznák a diákok számát, több felsőoktatási intézmény támogatásából teljesen kivonulna az állam a koncepció szerint.

Lefaragnák az állami finanszírozásban tanulók létszámát

Már a jövő héten a kormány elé kerülhet a felsőoktatási törvény új koncepciója - írja a Magyar Nemzet pénteki száma. A Nemzetgazdasági Minisztérium által készített tervezet 2014-re több mint húszezerrel csökkentené az államilag finanszírozott képzésben részt vevő tanulók számát.

Kötelezően megújíttatná a diplomákat egy kormányzati tanácsadó testület

A felsőoktatás problémáira megoldás lehet a megszerzett bizonyítványok időközönkénti kötelező megújítása - olvasható a Felsőoktatási és Tudományos Tanács elemzésében. A szervezet a szaktárca vezetőjének szakértői testülete.

Bevezetnék a kötelező munkaidőt a közoktatásban

Még a héten benyújtja a kormánynak az átdolgozott felsőoktatási törvénykoncepciót az oktatási államtitkárság - tudta meg az MTI. A tervezet szerint jövőre 40 ezerre csökkenhet az államilag finanszírozott hallgatói keretszám. A kötelező óraszámok helyett a törvényben megszabott heti kötelező munkaidő 80 százalékát kellene a tanároknak az iskolában tölteniük.

Nőtt a fizetős képzésre jelentkezők száma a felsőoktatásban

Több mint ezerhatszázzal nőtt a fizetős képzésekre jelentkezők száma a felsőoktatásban a jelentkezési statisztikák szerint, de ez még így is harmincezerrel kevesebb jelentkező, mint a csúcsnak számító 2003-as évben - írja a keddi Magyar Nemzet. A legnépszerűbb egyetem az ELTE, közel húszezerrel több nő jelentkezett tanulni, mint férfi.

Makacssága miatt lett dühös államtitkárára Orbán

Több kormányzati forrás szerint is kevésszer lehetett annyira indulatosnak látni Orbán Viktort, mint amikor a szerdai kormányülésen bírálta a Hoffmann Rózsa államtitkár által beterjesztett felsőoktatási koncepciót. Az [origo] információi szerint a kormányfő idegességének az volt az oka, hogy korábban többször is beszélt Hoffmannal a követendő irányról, ő azonban ennek ellenére nem változtatott a koncepción.

Kemény kritikát kapott Orbántól a felsőoktatási koncepció

Várhatóan csak szeptemberben kerül az Országgyűlés elé az új felsőoktatási törvény, miután a szerdai kormányülésen Orbán Viktor visszadobta Hoffmann Rózsa harmadik oktatási koncepcióját is. A miniszterelnök állítólag két órán át sorolta a tervezettel kapcsolatos kifogásait.

Népszabadság: A kormány az utólagos tandíj bevezetését fontolgatja

Ebben a rendszerben az államilag támogatott képzésben részt vevő hallgatóknak végzésük után, már munkavállalóként kellene visszafizetniük a képzésük árát - írja a Népszabadság.

A dolgozók bérét féltik a rektorok a felsőoktatást érintő elvonások miatt

Több egyetemen a személyi juttatásokat is érinti a kormány által elrendelt zárolási kötelezettség - tudta meg a Magyar Nemzet. Van, ahol a béren kívüli juttatásokat veszik el, de olyan intézmény is akad, ahol csökkenteni kell az óraadó oktatók számát, az állományban levő tanárok pedig a túlóradíjat veszítik el.

Befürdött a bálnás hasonlattal Pokorni Zoltán

Élő adásban keverte össze a balneológiát, gyógyfürdők tudományát a bálnatenyésztéssel Pokorni Zoltán, az oktatási bizottság fideszes elnöke, aki szerint az államnak nem kell támogatnia az ilyen képzéseket. Magyarországon sehol nem oktatnak bálnatenyésztést, de a balneológiának Budapesten van a nemzetközi kutató központja. Pokorni elismeri, hogy bakizott.

Idén sem csábítja a természettudomány a felvételizőket

Hiába könnyebb elhelyezkedni műszaki diplomával, a diákok mégis a divatszakokra jelentkeznek - mondta a felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár csütörtökön, a Ma Reggel című műsorban.

Pokorni: Vállalható az új felsőoktatási koncepció

Pokorni Zoltán szerint vállalható a kormány elé kerülő új felsőoktatási koncepció. Az egyezség ellenére azonban Pokorni Zoltán szerint még nincs "happy end" a Hoffman Rózsával való vitájában. Egy felsőoktatási beszélgetésen a szakpolitikus arról beszélt, hogy szerinte több lehetőség is van a vidéki főiskolák hasznosítására.

Magyar Nemzet: Az orvosira lesz a legnehezebb bejutni

Az orvosnak készülőknek kettő, a leendő jogászoknak egy emelt szintű érettségi vizsga lesz kötelező 2013-tól - írja egy készülő kormányrendeletre hivatkozva a Magyar Nemzet. Az új közoktatási törvény koncepciója szerint első osztályban is lehet majd buktatni.

Éjfélig lehet jelentkezni az egyetemekre, főiskolákra

Több mint nyolcezer képzésre korlátlan számú jelentkezést adhatnak le a felsőoktatásba jelentkező diákok, a hagyományos, postai jelentkezés határideje kedd éjfél.

Elkanyarodik Hoffmannék irányától az új felsőoktatási terv

Több ponton is irányváltást jelez Hoffmann Rózsa oktatási államtitkársága korábbi terveihez képest az új felsőoktatási törvény alapjait lerakó dokumentum. Ezt rektorok, hallgatók és két minisztérium közösen dolgozták ki az után, hogy Hoffmannék korábbi tervezete sok bírálatot kapott. A szövegben a közszolgálat mellett már a piac igényeiről is beszélnek, és a Bologna-rendszert is megvédik.

Magyar Nemzet: Megegyeztek az új felsőoktatási törvényről

Hosszas tárgyalássorozat után minden szakmai szervezet támogatja az új felsőoktatási törvény alapelveit és feladatait - írja a Magyar Nemzet arra a dokumentumra hivatkozva, melyet szerdán hoznak nyilvánosságra.

Hoffmann Rózsa: 2012-től lehet szóbeli felvételi az egyetemeken

Várhatóan 2012-től tarthatnak szóbeli felvételit a felsőoktatási intézmények, és 2014-től lehet a két emelt szintű érettségi a felsőoktatásba való belépés feltétele - mondta Hoffmann Rózsa. Az oktatásért felelős államtitkár szerint szó sincs a felsőoktatási törvény koncepciójának visszavonásáról, május-júniusban kerülhet a parlament elé, így még a tavaszi ülésszakon döntés születhet a tervezetről.

IPadet kapnak a legjobb eredménnyel felvételizők

Drága ajándékkal vághatnak neki tanulmányaiknak a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola Gazdaság- és Társadalomtudományi Karának gólyái. Az száz legmagasabb pontszámmal felvételiző hallgató egy-egy iPaddel lesz gazdagabb szeptembertől.  

"Ilyen nagy oktatási kapacitásra nincs szükség" - Pálinkás József, az MTA elnöke a felsőoktatásról

Verseny nélkül nincs életképes felsőoktatás - jelentette ki az [origo]-nak Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, aki részt vett az új felsőoktatási koncepció kialakításában. Az MTA elnöke szerint fel kell számolni az állami támogatásért indított alibiképzéseket, és az egyetemek működésének sok elemét is újra kell gondolni. Az osztott egyetemi képzéseket nem tartja mindenhol hasznosnak, de azt mondta, vigyázni kell a hirtelen változtatásokkal, mert az oktatás bonyolult rendszer.

Semjén: Sok fideszes Hoffmann Rózsával ért egyet

A KDNP elnöke szerint több fideszes képviselő is inkább a KDNP álláspontjához van közelebb a felsőoktatási törvény tervezetének vitájában, vagyis szerinte a konfliktus nem a két párt között van. Semjén Zsolt számára szimpatikus, aki radikálisan fel kívánja számolni a bolognai rendszert.

Orbánig érhet a dörzsölt ősfideszes és a KDNP-s államtitkár vitája

Egyelőre nem látják a végkimenetelét az [origo] által megkérdezett kormánypárti politikusok annak a csatának, amely Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár és Pokorni Zoltán között bontakozott ki az új felsőoktatási törvény miatt. Az [origo]-nak nyilatkozók szerint Pokorni dörzsölt politikai akciókat indít, de Hoffmann egyelőre élvezi Orbán Viktor kormányfő bizalmát. Ha nem csendesednek el az államtitkár körüli viták, önbeteljesítő jóslattá válhatnak a Hoffmann távozásáról szóló hírek.

Feltörekvő cigányok miatt emlegeti Magyarországot egy amerikai lap

Az egész világsajtót bejárta hétfőre a szombati budapesti diszkótragédia, de egy Orbán-interjúnak és a Vatikánba beépülő egykori magyar kémeknek is jutott hely a Magyarországról szóló híradásokban. Egy kínai lap Budapest zenei életét méltatja aprólékos riportjában, Amerikában pedig a cigányság felemelkedésének úttörőjeként példálóznak Magyarországgal.

Nyilvánosak a keresztféléves képzések ponthatárai

Már olvashatók a Felvi.hu-n a felsőoktatási keresztféléves képzések ponthatárai. Minden eddiginél többen nyújtottak be jelentkezést a mostani keresztféléves felvételi eljárásban. A 7500 jelentkező közül a legtöbben a mesterképzést választották, ezt követte a felsőfokú szakképzés, majd az alapképzés. A sikeresen felvételizők az Oktatási Hivataltól és a felsőoktatási intézménytől is kapnak írásbeli értesítést.

A Fidesz-KDNP-frakció munkacsoportja sem támogatja a felsőoktatási koncepciót

A jelenlegi formájában nem támogatja a felsőoktatási törvény koncepcióját a Fidesz-KDNP-frakció oktatási munkacsoportja. A Magyar Nemzet birtokába került dokumentum szerint olyan javaslatot tartanának elfogadhatónak, amely a Magyar Tudományos Akadémia elnökének javaslatán alapul.

Magyar Nemzet: Az MTA elnöke is kritizálja a felsőoktatási törvény koncepcióját

Több ponton kifogásolja az új felsőoktatási törvény koncepcióját a Magyar Tudományos Akadémia elnöke - írja a Magyar Nemzet. A lap szerint Pálinkás József nem ért egyet az osztatlan tanárképzés visszaállításával, és azt mondja, a bolognai rendszeren csak ott szabad változtatni, ahol az egyértelműen károkat okozott.

Közszolgálati egyetemet hoz létre a kormány

Elrendelte a kormány a Nemzeti Közszolgálati Egyetem létrehozását, az új intézményben a leendő rendőrtiszteket, katonatiszteket, és közigazgatási vezetőket képeznek majd. Az új iskola 2012-től működhet, egy egyetemi kar, egy egyetem és egy főiskola összevonásából jön létre.

Nem enged az államtitkár az egyetemistáknak

Nem tudott megállapodni az oktatási tárcával a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) a felsőoktatási törvény koncepciójáról. A HÖOK elnöke a Magyar Nemzetnek azt nyilatkozta, hogy az egyetemisták tüntetni is készek a tervezet ellen.

Kevesebb bölcsészt és közgazdászt akar a kormány

Jövőre a bölcsészettudományi és a gazdaságtudományi szakokon tanulók számát csökkentené, az informatikusok, orvosok, természettudósok számát pedig növelné a kormány - derül ki a szerdán nyilvánosságra hozott felsőoktatási keretszámokból.

A képzés, az internet és a kommunikáció megváltoztatja az ügyvédtársadalmat

A Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke, Réti László szerint az internet, az e-okiratok alkalmazása, az egyetemeken tömegesen végzett fiatalok kiáramlása, az erősödő kommunikációs kényszer jelentős változásokat hozott az ügyvédtársadalom helyzetében.

MN: Simor lemondott az egyetemi pozíciójáról

A Magyar Nemzet információi szerint Simor András jegybankelnök és Király Júlia, az MNB alelnöke is önként lemondott felsőoktatási intézményekben betöltött gazdasági tanácsi tagságáról. Ezt Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter kérte a korábbi kormány összes delegáltjától, ennek eddig tízen tettek eleget.

"Nem arról van szó, hogy lesújt a hóhér bárdja" - interjú Hoffmann Rózsával

A mostani érettségizők egy része nem jutna be a felsőoktatásba a 2014-től érvényes követelmények alapján, de nem azért, mert butábbak, hanem mert az érettségi túl könnyű - mondta az [origo]-nak Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár. Az átjárhatóságot és a kétszintű képzést nem kell félteni az új felsőoktatási törvény koncepciójától, az államtitkárság javaslatait kritizáló Pokorni Zoltán pedig szerinte csak egy szűk csoportot képvisel a Fideszben.

Megtorpedózott törvénnyel folytatódik a kormánypárti oktatási háború

Nyáron a parlament egy új törvényben írta elő, hogy a felsőoktatási felvételikhez kötelező lesz egy emelt szintű érettségi megszerzése. A fideszes Pokorni Zoltán által javasolt, egyhangúlag elfogadott törvény részletes szabályait október végéig kellett volna kidolgozni. A szabályok kidolgozása helyett azonban az oktatási államtitkár a költségvetési törvényben módosítani szeretné a jogszabályt. Pokorni az elmúlt hetekben többször bírálta az államtitkárság felsőoktatási terveit. Hétfőn Pokorni és Hoffmann találkoztak, és utána közölték, látnak esélyt a megegyezésre, mert a célokban egyetértenek.

Hétfőig lehet jelentkezni a februárban induló felsőfokú képzésekre

Hétfőig lehet jelentkezni a 2011. évi keresztféléves felsőoktatási felvételi eljárásra, a diákok több mint 1100 féle képzésből választhatnak 94 intézményben. A jelentkezéseket postán és az interneten is be lehet adni.

"Az iskolarendszer nem a szórakoztatóipar része" - interjú a felsőoktatásért felelős helyettes államtitkárral

A legjobban ott működik a felsőoktatás, ahol nem vezették be a Bologna-rendszer szerinti kétszintű képzést, ezért a jövőben az egyetemek dönthetik majd el, hogy visszaállítják-e a régi rendszert - mondta az [origo]-nak Dux László felsőoktatásért felelős államtitkár-helyettes. Az iskola fő feladata nem az, hogy ott jól mulassanak a gyerekek, és az lenne a jó, ha a tanár ismét a közösség lámpása lenne. Milyen lesz az új felsőoktatás a kormány terve szerint?

Fecseg és diktál a felsőoktatási vitaanyag

Megosztotta a kormányt, illetve Pokorni Zoltán is bírálta Hoffmann Rózsa múlt héten nyilvánosságra hozott, felsőoktatást átrendező törvénytervezetét - a vitairat nyílt egyeztetést, konzultációt is kezdeményezett annak érdekében, hogy a jobbító javaslatok beépülhessenek a reformba. Komolyan vehető-e a vitairat szándéka, illetve a tervezet szakmaisága?  

Szétverték a kormánypárt székházát a tandíj ellen tüntető brit diákok

Erőszakba torkollott a tandíjemelés ellen tüntető brit diákok londoni tömegdemonstrációja, miután a tüntetők egy része megostromolta a kormányzó konzervatív párt székházát. A békés tüntetésre számító párszáz rendőr nem tudta megvédeni a párt irodáit, ezért a tüntetők szabadon törtek-zúztak és gyújtogattak a székházban. Az erőszakossá váló tüntetésben többen, köztük rendőrök is megsérültek.

Pokorni támadja a kormány felsőoktatási tervét

Túlságosan korlátozza a diákokat, miközben figyelmen kívül hagyja az európai egyetemek közötti versenyt az új felsőoktatási törvény vitaanyaga - mondta az MTV reggeli műsorában Pokorni Zoltán, a Fidesz oktatáspolitikusa a KDNP-s Hoffmann Rózsa államtitkárságán kidolgozott új tervezetről. Pokorni azt mondta, nem akarja Hoffmannt támadni, ugyanakkor jelenlegi formájában a tervet működésképtelennek nevezte. Hoffmann nem reagált a kritikára.

Hoffmann Rózsa nem kér Pokorni "üzengetéséből"

Visszaszólt a felsőoktatási törvény koncepcióját kritizáló Pokorni Zoltánnak Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár, aki közölte: nem a sajtón keresztül kellene üzengetni a koncepcióról. Bár Pokorni korábban azt állította, hogy nem volt lehetősége egyeztetni a KDNP-s politikussal, és ezért fordult a nyilvánossághoz, Hoffmann szerint napi szakmai kapcsolatban állnak.

Felszámolja Magyar Bálint egyetemi örökségét a kormány

Korrigálni kell a jelenlegi felsőoktatási törvényt Hoffmann Rózsa oktatási államtitkársága szerint, amely ezért új felsőoktatási törvényt dolgoz ki. A vitaanyagból kiderül, hogy ezt részben úgy oldanák meg, hogy visszahoznák a 2006 előtt működő, hagyományos egyetemi-főiskolai rendszer több elemét. A felvételit két emelt szintű érettségihez kötnék, jócskán megemelnék a minimum ponthatárokat. Növelnék az állam befolyását az egyetemi pénzügyekre, miközben a hallgatói önkormányzatok hatalma csökkenne, az egyházi iskolák viszont jól járnának. Itt vannak az új tervek részletei.

Szigorítana az egyetemi felvételiken a kormány

Két emelt szintű érettségihez köti a felsőoktatási tanulmányokat, és nagyobb szerepet szán az államnak az új felsőoktatási törvény vitairata. A minisztérium által kidolgozott módosítási javaslatot csütörtökön hozzák nyilvánosságra, december 10-ig várják hozzá az észrevételeket.

Buktasson-e az egyetem?

Többen tiltakoznak a felsőoktatást átalakító azon tervezet ellen, amely korlátozná a hallgatói önkormányzatok jogkörét, illetve egy tantárgyból csak két alkalommal engedné vizsgázni a hallgatót - aztán elbocsátaná. Célravezető-e a szigorításnak ezen formája?

Tizenegyezren kerültek be a felsőoktatásba pótfelvételivel

Péntek délután öt órakor teszik közzé a ponthatárokat. A 13 307 jelentkező közül csak körülbelül 2000-nek nem sikerült a pótfelvételi.

Azonnali pályaelhagyó lesz sok lediplomázott diák

Minden hatodik diák soha nem dolgozik abban a szakmában, amelyhez szakirányú diplomát szerez - derül ki az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. legutóbbi felméréséből, amelyet a Magyar Nemzet közöl. Főleg a frissen diplomázott agrár-, természet- és társadalomtudományi végzettségűekből lesz azonnali pályaelhagyó.

Üresen maradhat a pótfelvételis helyek fele

A keddi Magyar Nemzet szerint üresen marad a felsőoktatási pótfelvételiben meghirdetett férőhelyek fele. Ennek oka a minimális felvételi ponthatár megemelése, amitől a felsőoktatás minőségének javulását várja az oktatást is felügyelő Nemzeti Erőforrás Minisztériuma. Egyre többen választják a levelező tagozatot, hogy dolgozni tudjanak a tanulás mellett.

Gates szerint egyetem helyett netről fogunk tanulni

A Microsoft társalapítója szerint hamarosan nem egyetemre jelentkeznek majd a tudásukat bővíteni kívánó fiatalok: az interneten elérhető tananyagokból bárki kiképezheti majd magát az őt érdeklő témákban.

A nyelvvizsga a végzős hallgatók mumusa

A végzett hallgatók 30 százaléka nem kapott diplomát az idén amiatt, hogy nem volt meg az előírt nyelvvizsgája - derül ki a Nemzeti Erőforrás Minisztérium összesítéséből. Dux László, a tárca felsőoktatási helyettes államtitkára a Népszabadságnak elmondta: az agrár- és a művészeti felsőoktatási intézményekben a legrosszabb a helyzet, ahol a hallgatók több mint fele nem vehette át oklevelét a nyelvvizsga hiánya miatt.

Itt megnézheti az összes felvételi ponthatárt!

200 pont alatt nem lehetett ponthatárt meghúzni 2010-ben, de az egyetemre és főiskolára jelentkezők 70 százaléka, összesen 97 706 diák így is bejutott valamilyen felsőoktatási intézménybe. Nyilvánosak a 2010-es egyetemi és főiskolai képzések ponthatárai, böngéssze az adatokat az [origo]-n!

Csütörtök este kiderül, ki mehet egyetemre

140 ezer diák tudja meg csütörtökön este, hogy felvették-e valamilyen felsőoktatási intézménybe, ekkor teszik közzé ugyanis az idei ponthatárokat. Az államilag támogatott helyek száma 56 ezer. Idén először már nem lehet 200 pont alatt meghúzni a ponthatárokat, ez alatt ugyanis az új szabályok szerint senkit nem lehete egyetemre vagy főiskolára felvenni.

Idén is gazdasági szakra a legnehezebb bejutni - nyilvánosak a felvételi ponthatárok

Csütörtökön nem sokkal nyolc óra után nyilvánosságra hozták az idei felsőoktatási felvételi ponthatárokat. Idén valamivel kevesebb pont is elég volt nemzetközi gazdálkodás szakon, de újra itt a legmagasabb, 462 a ponthatár. Magas pontszámot kérnek ismét a jogi karokon és kommunikáció szakon is, míg az orvosira könnyebb volt idén bejutni. Idén először az egyetemek és főiskolák nem húzhatták meg a bekerülés határát 200 pont alatt.

Víz csöpög az olvasók nyakába az ELTE könyvtárában

Először valószínűleg csak az üvegtetőn lecsapódó pára csöpögött az ELTE BTK épületében található új könyvtárban az olvasók és dolgozók nyakába, de ma már az esővíz is befolyik, ezért le kellett zárni az olvasótermet. A dékán nem kíván nyilatkozni, a kivitelezőnél pedig csak jövő héten lesz elérhető az illetékes vezető.

A diplomások hada és a profi foci leszerepelt olvasóinknál

A borászokért nem kell aggódni és a minőségi kulturális termékek is simán eladják magukat olvasóink szerint. Azt is egyértelműen jelezték, hogy szerintük a profi fociba kár pénzt ölni, viszont a nagy többség nem tartja rossz ötletnek, hogy az egyetemi hallgatók valamilyen formában fizessenek a felsőoktatásért. Igaz az is, hogy olvasóink negyede nem szaporítaná a diplomások hadát, inkább pár hozzáértő szakmunkást képezne. Így fest az ígéretek földje két hét után.

Senkit nem engedne egyetemre emelt szintű érettségi nélkül a Fidesz

Kötelezővé tenné a felsőoktatási intézményekbe felvételiző diákoknak 2013-tól az emelt szintű érettségit a Fidesz. A párt szerint a magyar felsőoktatás minőségi problémáit csak úgy lehet megoldani, ha szigorúbban készítik fel az érettségiző diákokat. A 2004-ben bevezetett kétszintű érettségi nem működik, erről árulkodik, hogy egyre kevesebben vállalják a nehezített vizsgát, de a kormánypárti oktatáspolitikusok is módosítani akarták a rendszert. Megszavazott törvényjavaslatuk nem lépett életbe, mert Sólyom László nem írta alá.

Közeleg a karrierépítés első lépcsője

Már egy hónap sincs hátra február 15-ig, a felsőoktatási felvételi jelentkezési határidejéig. Aki szeptemberben egyetemen, főiskolán szeretné kezdeni az évet, eddig gondolkodhat. A fiatalok számára ez a karrierépítés első lépcsője, a pályamódosítást tervezőknek pedig fontos mérföldköve. Mi alapján tanácsos döntést hozni? A versenyszférát ismerő személyzeti szakembereket kérdeztünk.

Palkovics: Magyarország regionális tudásközponttá válhat

Az innovációs és technológiai miniszter Hszü Ning-senggel, a Fudan Egyetem elnökével írt alá egyetértési nyilatkozatot 2019. december 16-án, Sanghajban. A dokumentumban a felek megerősítik közös érdekeltségüket az intézmény budapesti campusának létrehozásában.

Elítéltek egy kreditpontokat áruló egyetemi tanárt

Pénzért előre odaadta a vizsgakérdéseket egy miskolci egyetemi tanár diákjainak, akik így meg tudták szerezni a szükséges kreditpontokat. A tanárt három év börtönbüntetésre ítélte a bíróság vesztegetésért.

Apuka lett a Telekom

Három évre örökbe fogadta a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatika Karának Mesterséges Intelligencia Laborját a Magyar Telekom. A távközlési cég 10 millió forintos támogatásából az egyetem 72 új számítógépet, monitorokat és hálózati eszközöket vett.

A bíróság szerint nem titkolhatók a rektori fizetések

Ki kell adnia a Szent István Egyetemnek a rektor, a rektorhelyettesek és a dékánok fizetéséről szóló adatokat - így döntött első fokon csütörtökön a Fővárosi Bíróság. A felperes ügyvédje szerint, ha jogerőre emelkedik a precedens értékű ítélet, minden felsőoktatási vezető fizetése nyilvánossá válhat.

Szkeptikus egyetemisták tanulnak a Twitterről

Egyetemi tantárgy lett a Twitter Ausztráliában, ahol az újságírójelölteknek oktatják a legfeljebb 140 karakteres üzenetekben történő kommunikációt.

Miért nincs tekintélye a magyar diplomának?

A magyar munkaadók elégedetlenek a felsőoktatásból kikerülő dolgozók képzettségével, a külföldiek szemében pedig a legtöbb esetben kifejezetten rossz ajánlólevél a magyar diploma. Miért?

Százmilliós bukta egy egyetemi ppp-projekten

Az eredetileg tervezett konstrukcióhoz képest valószínűleg százmillió forint körüli összeggel kerül többe a magyar államnak a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem lágymányosi ppp-beruházása. Az egyetem és a minisztérium szerint elsősorban a gazdasági válság a felelős, a BME a legkevésbé rossz megoldást választotta.

Jogászok mögé bújnak a rektorok

Az ombudsman és bíróság is vizsgálja, nyilvánosságra kell-e hozniuk az állami egyetemek és főiskolák rektorainak havi fizetésüket. Az [origo] az összes állami egyetem és főiskola vezetőjét megkereste, de egyikük sem árulta el, mennyit keres. A rektorok a miniszterelnök kérése és az ombudsman véleménye ellenére titkolják fizetésüket, szerintük az feladatuk ellátásától független.

Pályázati pénzekből is lecsíp a Pannon Egyetem rektora

A Pannon Egyetem rektorának részesedés jár az intézmény pályázatokból, szerződésekből szerzett bevételéből - olvasható a Magyar Nemzet keddi számában. A napilap birtokába került egyetemi szabályzat rendelkezik erről. 

Nem titok a rektorok fizetése az ombudsman szerint

Mivel közpénzről van szó, ezért nyilvánosságra kell hozni a rektorok fizetését az adatvédelmi ombudsman szerint - közölte az MTV Híradója. Az egyetemi és főiskolai vezetők állítólagos többmilliós havi fizetéséről sok sajtóhír is megjelent, a rektorok azonban nem hajlandók részleteket közölni a jövedelmükről.

Magyar Nemzet: 54 milliót is kereshet egy rektor

54,2 millió forintot kereshet egy rektor maximum havonta - számolta ki a Magyar Nemzet. Többféle illetmény és kiegészítés között válogathatnak a hazai egyetemek és főiskolák vezetői, akik mind milliós nagyságrendű havi fizetéseket vehetnek fel. Ez olykor a professzori juttatások háromszorosa is bőven megvan.

A nyelvtudás mint erkölcsi és anyagi áldozat

A Magyarországi Szülők Országos Egyesülete harcba szállt azzal az "etikátlan" és "diszkriminatív" gyakorlattal, hogy a felsőoktatásban a hallgatók csak a megkövetelt nyelvvizsgák birtokában kaphatják meg a diplomájukat. Milyen meglevő tendenciákat erősítene tovább az, ha még a diplomás magyaroktól sem követelné meg senki, hogy anyanyelvükön kívül legalább még egyen meg tudjanak szólalni?

A Kaukázussal várhatod a ponthatárokat

Gazdasági szak viszi a prímet idén - itt vannak a felvételi ponthatárok

Csütörtök este hozták nyilvánosságra a felvételi ponthatárokat, vagyis eldőlt, hogy hányan örülhetnek az idei közel 130 ezer jelentkezőből. A Corvinus nemzetközi gazdálkodás szakára a maximális 480-ból 469 pontot kellett szerezni a bejutáshoz, ez volt az idei legmagasabb ponthatár. A jogi képzésre a tavalyinál magasabb a küszöb, és hagyományosan magasak az orvosi egyetemi ponthatárok is. Körülbelül 30 ezer jelentkezőnek nem sikerült idén a felvételi.

Lesz-e hasznos magyar értelmiség tíz év múlva?

Tíz év múlva a ma 25-35 közötti réteg fogja adni az értelmiség gerincét, ők fognak tanácsokat adni a politikai elitnek, s rajtuk múlik majd, hogy sikeres ország lesz-e Magyarország. Milyen jövőt vetít előre a mai egyetemisták egy részének szemlélete?

Lebetegedett a felsőoktatás - A Bologna-rendszer három éve

Az egyetemek és főiskolák torkán három éve nyomták le a poroszos beidegződésektől teljesen idegen új típusú oktatást, az Európában kigondolt Bologna-rendszert. Több tízezer diák játszotta el a kísérleti nyúl szerepét - nekik nemsokára kiadják az első diplomákat. A rendszer jelenlegi állapotában a tanárokat és a hallgatókat is megviseli. A régi magyar elitképzés a múlté, az egységes európai felsőoktatás pedig - bár megoldhatná a hazai rendszer problémáit is - még csak álom.

56 ezer hallgató tanulhat jövőre a felsőoktatásban

Kevesebb agrár, bölcsész, pedagógus és szociológus végzettségű hallgatót vesznek fel jövőre a felsőoktatási intézmények. Viszont a műszaki, gazdasági és orvosi-egészségügyi területeken nőhet a keretszám, miután rábólintott erre a Felsőoktatási Kerekasztal. A kerekasztal tagjai igazságosabbá tennék az ösztöndíjak rendszerét is. A következő lépés a kormány döntése lesz ezekről a javaslatokról.

Kitúrnák a hatalomból az önjelölt diákvezéreket

Jelentős befolyása van a hallgatói önkormányzatoknak (HÖK) az egyetemeket és főiskolákat vezető szenátusokban. Ez a befolyás elúszhat, ha a parlament elfogadja a felsőoktatási törvény módosítását. A módosítás szerint a HÖK-nek bizonyítania kéne, hogy a hallgatók legalább negyede támogatja. Ha ez nem sikerül, akkor befolyásuk minimálisra csökken. A rektorok óvatosak, szerintük nem jellemző a csalás, de többük jelezte, hogy létezhetnek trükkök. A HÖOK kiakadt a javaslaton.

Ingyen iPhone követi a hallgatókat a tokiói egyetemen

Az egyik japán egyetem iPhone-okat osztott szét a hallgatóinak, amelyeket taneszközként használnak, de azt is követni is tudják, hogy ki lógott az órákról.

Egyre több sebből vérzik a magyar PPP

Egyre több nehézség vetődik fel az annak idején már-már csodaszerként beharangozott magyarországi PPP-projektek rendszere körül. A felsőoktatást érintő programok különböző életciklusaiban más-más gondok törnek a felszínre: az újak nem indulnak, akad leállított építkezés, és az sem mindig örül, aki elvileg már élvezhetné egy befejezett, nagyszabású beruházás előnyeit.

Javítóvizsga helyett hackeltek az egyetemisták

Javítóvizsga helyett a hackerek eszközeihez próbált nyúlni három Amerikai egyetemista. A lebukott ötletgazdát huszonkét hónap börtönre ítélte a bíróság - írja a Register.

Újabb adatvesztés a veszprémi Pannon Egyetemen

Ismét személyes adatok szivárogtak ki a veszprémi Pannon Egyetemről: egy állítólagos hacker egy több száz hallgató és 27 tanár adatait tartalmazó levelet küldött szét a médiának. Az adatvesztés tényét az egyetem illetékesei is megerősítették.

Melyik tárgyakat utáltad a legjobban a középiskolában?

"A természettudományos oktatás és nevelés hatékonysága sokat romlott az elmúlt negyed században" - állapították meg tekintélyes tudományos szervezetek, s közzétették javaslataikat is a megoldásra. De vajon tényleg azért nem szeretik a diákok a fizikát és a kémiát, mert e tárgyakból nem kötelező érettségizniük?

Megemelnék a felsőoktatási ponthatárt a rektorok

Jelentősen megemelné a Magyar Rektori Konferencia elnöksége a legalacsonyabb felvételi ponthatárokat - írja a Népszabadság. Egy másik javaslatuk szerint az egyetemi vezetők megbízását - például a rektorokét - meghosszabbítani csakis új pályázat kiírásával lehetne.

A cigány lovának sorsára jutottak a főiskolák

Csillogó könyvtárakkal, némi zsebpénzzel és hatalmas propagandával versengenek a diákok kegyeiért a vidéki főiskolák, a tavaly bevezetett új felvételi rendszer miatt mégis sokkal kevesebb hallgató jutott nekik, mint két éve. A túlélésért küzdő főiskoláknak azonban a felsőoktatási törvény kínál néhány kiskaput. Az egyik például lehetővé teszi, hogy kétszer vegyék fel az állami támogatást egy hallgatóért, miközben lényegében csak egyszer kell megdolgozniuk a pénzért. Találtunk olyan főiskolát, amelyik a jelek szerint él is ezzel a módszerrel.

Di�khitel: lej�r az els� hat�rid�

B�r a�di�khitelt ig�nyl�k sz�ma az ut�bbi �vekben cs�kkent, ez nem a konstrukci� felt�teleinek v�ltoz�s�val magyar�zhat�,�tov�bbra is a legolcs�bb forinthitelek k�z� tartozik. A folyamat�h�tter�ben a fels�oktat�sba jelentkez�k sz�m�nak m�rs�kl�d�se��ll.�A k�zelm�ltban�indult tan�vben havonta t�zezer forinttal nagyobb �sszeget ig�nyelhetnek a di�kok, akiknek legk�s�bb ma be kell adni ig�nyl�s�ket, hogy okt�ber 15-�n p�nzhez jussanak.

T�bb di�khitel ig�nyelhet�

Az elm�lt tan�vben k�zel 19 ezer �j ig�nyl�vel �sszesen 84 ezer hallgat�nak foly�s�tott 22,3 milli�rd forintnyi di�khitelt a Di�khitel K�zpont (DK). Azt Csillag Tam�s vez�rigazgat� is elismerte, hogy a kor�bban tervezettn�l alacsonyabb a hitel�rt jelentkez�k sz�ma, �m ez �sszef�gg azzal, hogy a fels�oktat�sba is egyre kevesebb hallgat� jelentkezik - a m�lt tan�vben sz�muk 100 ezer al� cs�kkent.

Emelt szintű érettségi kéne az orvosihoz

Járatlan útra terelnék az egyetemeket a rektorok

Lettország az egyetlen, ahol az állami pénzen egyetemre járók átkerülhetnek a fizetős képzésre, és fordítva, de még itt is az egyetemek döntenek a pontos szabályokról. Mégis ilyen rendszert vezetne be a Magyar Rektori Konferencia a felsőoktatásban. Másutt inkább támogatást kapnak a költségtérítéses diákok, igaz, a legtöbb EU-s országban nem is létezik két kategória: minden hallgatónak kell fizetnie tandíjat vagy regisztrációs díjat.