Hétfőig lehet jelentkezni a februárban induló felsőfokú képzésekre

Hétfőig lehet jelentkezni a 2011. évi keresztféléves felsőoktatási felvételi eljárásra, a diákok több mint 1100 féle képzésből választhatnak 94 intézményben. A jelentkezéseket postán és az interneten is be lehet adni.

"Az iskolarendszer nem a szórakoztatóipar része" - interjú a felsőoktatásért felelős helyettes államtitkárral

A legjobban ott működik a felsőoktatás, ahol nem vezették be a Bologna-rendszer szerinti kétszintű képzést, ezért a jövőben az egyetemek dönthetik majd el, hogy visszaállítják-e a régi rendszert - mondta az [origo]-nak Dux László felsőoktatásért felelős államtitkár-helyettes. Az iskola fő feladata nem az, hogy ott jól mulassanak a gyerekek, és az lenne a jó, ha a tanár ismét a közösség lámpása lenne. Milyen lesz az új felsőoktatás a kormány terve szerint?

Szétverték a kormánypárt székházát a tandíj ellen tüntető brit diákok

Erőszakba torkollott a tandíjemelés ellen tüntető brit diákok londoni tömegdemonstrációja, miután a tüntetők egy része megostromolta a kormányzó konzervatív párt székházát. A békés tüntetésre számító párszáz rendőr nem tudta megvédeni a párt irodáit, ezért a tüntetők szabadon törtek-zúztak és gyújtogattak a székházban. Az erőszakossá váló tüntetésben többen, köztük rendőrök is megsérültek.

Fecseg és diktál a felsőoktatási vitaanyag

Megosztotta a kormányt, illetve Pokorni Zoltán is bírálta Hoffmann Rózsa múlt héten nyilvánosságra hozott, felsőoktatást átrendező törvénytervezetét - a vitairat nyílt egyeztetést, konzultációt is kezdeményezett annak érdekében, hogy a jobbító javaslatok beépülhessenek a reformba. Komolyan vehető-e a vitairat szándéka, illetve a tervezet szakmaisága?  

Pokorni támadja a kormány felsőoktatási tervét

Túlságosan korlátozza a diákokat, miközben figyelmen kívül hagyja az európai egyetemek közötti versenyt az új felsőoktatási törvény vitaanyaga - mondta az MTV reggeli műsorában Pokorni Zoltán, a Fidesz oktatáspolitikusa a KDNP-s Hoffmann Rózsa államtitkárságán kidolgozott új tervezetről. Pokorni azt mondta, nem akarja Hoffmannt támadni, ugyanakkor jelenlegi formájában a tervet működésképtelennek nevezte. Hoffmann nem reagált a kritikára.

Hoffmann Rózsa nem kér Pokorni "üzengetéséből"

Visszaszólt a felsőoktatási törvény koncepcióját kritizáló Pokorni Zoltánnak Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár, aki közölte: nem a sajtón keresztül kellene üzengetni a koncepcióról. Bár Pokorni korábban azt állította, hogy nem volt lehetősége egyeztetni a KDNP-s politikussal, és ezért fordult a nyilvánossághoz, Hoffmann szerint napi szakmai kapcsolatban állnak.

Felszámolja Magyar Bálint egyetemi örökségét a kormány

Korrigálni kell a jelenlegi felsőoktatási törvényt Hoffmann Rózsa oktatási államtitkársága szerint, amely ezért új felsőoktatási törvényt dolgoz ki. A vitaanyagból kiderül, hogy ezt részben úgy oldanák meg, hogy visszahoznák a 2006 előtt működő, hagyományos egyetemi-főiskolai rendszer több elemét. A felvételit két emelt szintű érettségihez kötnék, jócskán megemelnék a minimum ponthatárokat. Növelnék az állam befolyását az egyetemi pénzügyekre, miközben a hallgatói önkormányzatok hatalma csökkenne, az egyházi iskolák viszont jól járnának. Itt vannak az új tervek részletei.

Szigorítana az egyetemi felvételiken a kormány

Két emelt szintű érettségihez köti a felsőoktatási tanulmányokat, és nagyobb szerepet szán az államnak az új felsőoktatási törvény vitairata. A minisztérium által kidolgozott módosítási javaslatot csütörtökön hozzák nyilvánosságra, december 10-ig várják hozzá az észrevételeket.

Buktasson-e az egyetem?

Többen tiltakoznak a felsőoktatást átalakító azon tervezet ellen, amely korlátozná a hallgatói önkormányzatok jogkörét, illetve egy tantárgyból csak két alkalommal engedné vizsgázni a hallgatót - aztán elbocsátaná. Célravezető-e a szigorításnak ezen formája?

Tizenegyezren kerültek be a felsőoktatásba pótfelvételivel

Péntek délután öt órakor teszik közzé a ponthatárokat. A 13 307 jelentkező közül csak körülbelül 2000-nek nem sikerült a pótfelvételi.

Azonnali pályaelhagyó lesz sok lediplomázott diák

Minden hatodik diák soha nem dolgozik abban a szakmában, amelyhez szakirányú diplomát szerez - derül ki az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. legutóbbi felméréséből, amelyet a Magyar Nemzet közöl. Főleg a frissen diplomázott agrár-, természet- és társadalomtudományi végzettségűekből lesz azonnali pályaelhagyó.

Üresen maradhat a pótfelvételis helyek fele

A keddi Magyar Nemzet szerint üresen marad a felsőoktatási pótfelvételiben meghirdetett férőhelyek fele. Ennek oka a minimális felvételi ponthatár megemelése, amitől a felsőoktatás minőségének javulását várja az oktatást is felügyelő Nemzeti Erőforrás Minisztériuma. Egyre többen választják a levelező tagozatot, hogy dolgozni tudjanak a tanulás mellett.

Gates szerint egyetem helyett netről fogunk tanulni

A Microsoft társalapítója szerint hamarosan nem egyetemre jelentkeznek majd a tudásukat bővíteni kívánó fiatalok: az interneten elérhető tananyagokból bárki kiképezheti majd magát az őt érdeklő témákban.

A nyelvvizsga a végzős hallgatók mumusa

A végzett hallgatók 30 százaléka nem kapott diplomát az idén amiatt, hogy nem volt meg az előírt nyelvvizsgája - derül ki a Nemzeti Erőforrás Minisztérium összesítéséből. Dux László, a tárca felsőoktatási helyettes államtitkára a Népszabadságnak elmondta: az agrár- és a művészeti felsőoktatási intézményekben a legrosszabb a helyzet, ahol a hallgatók több mint fele nem vehette át oklevelét a nyelvvizsga hiánya miatt.

Itt megnézheti az összes felvételi ponthatárt!

200 pont alatt nem lehetett ponthatárt meghúzni 2010-ben, de az egyetemre és főiskolára jelentkezők 70 százaléka, összesen 97 706 diák így is bejutott valamilyen felsőoktatási intézménybe. Nyilvánosak a 2010-es egyetemi és főiskolai képzések ponthatárai, böngéssze az adatokat az [origo]-n!

Csütörtök este kiderül, ki mehet egyetemre

140 ezer diák tudja meg csütörtökön este, hogy felvették-e valamilyen felsőoktatási intézménybe, ekkor teszik közzé ugyanis az idei ponthatárokat. Az államilag támogatott helyek száma 56 ezer. Idén először már nem lehet 200 pont alatt meghúzni a ponthatárokat, ez alatt ugyanis az új szabályok szerint senkit nem lehete egyetemre vagy főiskolára felvenni.

Idén is gazdasági szakra a legnehezebb bejutni - nyilvánosak a felvételi ponthatárok

Csütörtökön nem sokkal nyolc óra után nyilvánosságra hozták az idei felsőoktatási felvételi ponthatárokat. Idén valamivel kevesebb pont is elég volt nemzetközi gazdálkodás szakon, de újra itt a legmagasabb, 462 a ponthatár. Magas pontszámot kérnek ismét a jogi karokon és kommunikáció szakon is, míg az orvosira könnyebb volt idén bejutni. Idén először az egyetemek és főiskolák nem húzhatták meg a bekerülés határát 200 pont alatt.

Víz csöpög az olvasók nyakába az ELTE könyvtárában

Először valószínűleg csak az üvegtetőn lecsapódó pára csöpögött az ELTE BTK épületében található új könyvtárban az olvasók és dolgozók nyakába, de ma már az esővíz is befolyik, ezért le kellett zárni az olvasótermet. A dékán nem kíván nyilatkozni, a kivitelezőnél pedig csak jövő héten lesz elérhető az illetékes vezető.

A diplomások hada és a profi foci leszerepelt olvasóinknál

A borászokért nem kell aggódni és a minőségi kulturális termékek is simán eladják magukat olvasóink szerint. Azt is egyértelműen jelezték, hogy szerintük a profi fociba kár pénzt ölni, viszont a nagy többség nem tartja rossz ötletnek, hogy az egyetemi hallgatók valamilyen formában fizessenek a felsőoktatásért. Igaz az is, hogy olvasóink negyede nem szaporítaná a diplomások hadát, inkább pár hozzáértő szakmunkást képezne. Így fest az ígéretek földje két hét után.

Senkit nem engedne egyetemre emelt szintű érettségi nélkül a Fidesz

Kötelezővé tenné a felsőoktatási intézményekbe felvételiző diákoknak 2013-tól az emelt szintű érettségit a Fidesz. A párt szerint a magyar felsőoktatás minőségi problémáit csak úgy lehet megoldani, ha szigorúbban készítik fel az érettségiző diákokat. A 2004-ben bevezetett kétszintű érettségi nem működik, erről árulkodik, hogy egyre kevesebben vállalják a nehezített vizsgát, de a kormánypárti oktatáspolitikusok is módosítani akarták a rendszert. Megszavazott törvényjavaslatuk nem lépett életbe, mert Sólyom László nem írta alá.

Közeleg a karrierépítés első lépcsője

Már egy hónap sincs hátra február 15-ig, a felsőoktatási felvételi jelentkezési határidejéig. Aki szeptemberben egyetemen, főiskolán szeretné kezdeni az évet, eddig gondolkodhat. A fiatalok számára ez a karrierépítés első lépcsője, a pályamódosítást tervezőknek pedig fontos mérföldköve. Mi alapján tanácsos döntést hozni? A versenyszférát ismerő személyzeti szakembereket kérdeztünk.

Palkovics: Magyarország regionális tudásközponttá válhat

Az innovációs és technológiai miniszter Hszü Ning-senggel, a Fudan Egyetem elnökével írt alá egyetértési nyilatkozatot 2019. december 16-án, Sanghajban. A dokumentumban a felek megerősítik közös érdekeltségüket az intézmény budapesti campusának létrehozásában.

Elítéltek egy kreditpontokat áruló egyetemi tanárt

Pénzért előre odaadta a vizsgakérdéseket egy miskolci egyetemi tanár diákjainak, akik így meg tudták szerezni a szükséges kreditpontokat. A tanárt három év börtönbüntetésre ítélte a bíróság vesztegetésért.

Apuka lett a Telekom

Három évre örökbe fogadta a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatika Karának Mesterséges Intelligencia Laborját a Magyar Telekom. A távközlési cég 10 millió forintos támogatásából az egyetem 72 új számítógépet, monitorokat és hálózati eszközöket vett.

A bíróság szerint nem titkolhatók a rektori fizetések

Ki kell adnia a Szent István Egyetemnek a rektor, a rektorhelyettesek és a dékánok fizetéséről szóló adatokat - így döntött első fokon csütörtökön a Fővárosi Bíróság. A felperes ügyvédje szerint, ha jogerőre emelkedik a precedens értékű ítélet, minden felsőoktatási vezető fizetése nyilvánossá válhat.

Szkeptikus egyetemisták tanulnak a Twitterről

Egyetemi tantárgy lett a Twitter Ausztráliában, ahol az újságírójelölteknek oktatják a legfeljebb 140 karakteres üzenetekben történő kommunikációt.

Miért nincs tekintélye a magyar diplomának?

A magyar munkaadók elégedetlenek a felsőoktatásból kikerülő dolgozók képzettségével, a külföldiek szemében pedig a legtöbb esetben kifejezetten rossz ajánlólevél a magyar diploma. Miért?

Százmilliós bukta egy egyetemi ppp-projekten

Az eredetileg tervezett konstrukcióhoz képest valószínűleg százmillió forint körüli összeggel kerül többe a magyar államnak a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem lágymányosi ppp-beruházása. Az egyetem és a minisztérium szerint elsősorban a gazdasági válság a felelős, a BME a legkevésbé rossz megoldást választotta.

Pályázati pénzekből is lecsíp a Pannon Egyetem rektora

A Pannon Egyetem rektorának részesedés jár az intézmény pályázatokból, szerződésekből szerzett bevételéből - olvasható a Magyar Nemzet keddi számában. A napilap birtokába került egyetemi szabályzat rendelkezik erről. 

Jogászok mögé bújnak a rektorok

Az ombudsman és bíróság is vizsgálja, nyilvánosságra kell-e hozniuk az állami egyetemek és főiskolák rektorainak havi fizetésüket. Az [origo] az összes állami egyetem és főiskola vezetőjét megkereste, de egyikük sem árulta el, mennyit keres. A rektorok a miniszterelnök kérése és az ombudsman véleménye ellenére titkolják fizetésüket, szerintük az feladatuk ellátásától független.

Nem titok a rektorok fizetése az ombudsman szerint

Mivel közpénzről van szó, ezért nyilvánosságra kell hozni a rektorok fizetését az adatvédelmi ombudsman szerint - közölte az MTV Híradója. Az egyetemi és főiskolai vezetők állítólagos többmilliós havi fizetéséről sok sajtóhír is megjelent, a rektorok azonban nem hajlandók részleteket közölni a jövedelmükről.

Magyar Nemzet: 54 milliót is kereshet egy rektor

54,2 millió forintot kereshet egy rektor maximum havonta - számolta ki a Magyar Nemzet. Többféle illetmény és kiegészítés között válogathatnak a hazai egyetemek és főiskolák vezetői, akik mind milliós nagyságrendű havi fizetéseket vehetnek fel. Ez olykor a professzori juttatások háromszorosa is bőven megvan.

A nyelvtudás mint erkölcsi és anyagi áldozat

A Magyarországi Szülők Országos Egyesülete harcba szállt azzal az "etikátlan" és "diszkriminatív" gyakorlattal, hogy a felsőoktatásban a hallgatók csak a megkövetelt nyelvvizsgák birtokában kaphatják meg a diplomájukat. Milyen meglevő tendenciákat erősítene tovább az, ha még a diplomás magyaroktól sem követelné meg senki, hogy anyanyelvükön kívül legalább még egyen meg tudjanak szólalni?

A Kaukázussal várhatod a ponthatárokat

Gazdasági szak viszi a prímet idén - itt vannak a felvételi ponthatárok

Csütörtök este hozták nyilvánosságra a felvételi ponthatárokat, vagyis eldőlt, hogy hányan örülhetnek az idei közel 130 ezer jelentkezőből. A Corvinus nemzetközi gazdálkodás szakára a maximális 480-ból 469 pontot kellett szerezni a bejutáshoz, ez volt az idei legmagasabb ponthatár. A jogi képzésre a tavalyinál magasabb a küszöb, és hagyományosan magasak az orvosi egyetemi ponthatárok is. Körülbelül 30 ezer jelentkezőnek nem sikerült idén a felvételi.

Lesz-e hasznos magyar értelmiség tíz év múlva?

Tíz év múlva a ma 25-35 közötti réteg fogja adni az értelmiség gerincét, ők fognak tanácsokat adni a politikai elitnek, s rajtuk múlik majd, hogy sikeres ország lesz-e Magyarország. Milyen jövőt vetít előre a mai egyetemisták egy részének szemlélete?

Lebetegedett a felsőoktatás - A Bologna-rendszer három éve

Az egyetemek és főiskolák torkán három éve nyomták le a poroszos beidegződésektől teljesen idegen új típusú oktatást, az Európában kigondolt Bologna-rendszert. Több tízezer diák játszotta el a kísérleti nyúl szerepét - nekik nemsokára kiadják az első diplomákat. A rendszer jelenlegi állapotában a tanárokat és a hallgatókat is megviseli. A régi magyar elitképzés a múlté, az egységes európai felsőoktatás pedig - bár megoldhatná a hazai rendszer problémáit is - még csak álom.

56 ezer hallgató tanulhat jövőre a felsőoktatásban

Kevesebb agrár, bölcsész, pedagógus és szociológus végzettségű hallgatót vesznek fel jövőre a felsőoktatási intézmények. Viszont a műszaki, gazdasági és orvosi-egészségügyi területeken nőhet a keretszám, miután rábólintott erre a Felsőoktatási Kerekasztal. A kerekasztal tagjai igazságosabbá tennék az ösztöndíjak rendszerét is. A következő lépés a kormány döntése lesz ezekről a javaslatokról.

Kitúrnák a hatalomból az önjelölt diákvezéreket

Jelentős befolyása van a hallgatói önkormányzatoknak (HÖK) az egyetemeket és főiskolákat vezető szenátusokban. Ez a befolyás elúszhat, ha a parlament elfogadja a felsőoktatási törvény módosítását. A módosítás szerint a HÖK-nek bizonyítania kéne, hogy a hallgatók legalább negyede támogatja. Ha ez nem sikerül, akkor befolyásuk minimálisra csökken. A rektorok óvatosak, szerintük nem jellemző a csalás, de többük jelezte, hogy létezhetnek trükkök. A HÖOK kiakadt a javaslaton.

Ingyen iPhone követi a hallgatókat a tokiói egyetemen

Az egyik japán egyetem iPhone-okat osztott szét a hallgatóinak, amelyeket taneszközként használnak, de azt is követni is tudják, hogy ki lógott az órákról.

Egyre több sebből vérzik a magyar PPP

Egyre több nehézség vetődik fel az annak idején már-már csodaszerként beharangozott magyarországi PPP-projektek rendszere körül. A felsőoktatást érintő programok különböző életciklusaiban más-más gondok törnek a felszínre: az újak nem indulnak, akad leállított építkezés, és az sem mindig örül, aki elvileg már élvezhetné egy befejezett, nagyszabású beruházás előnyeit.

Javítóvizsga helyett hackeltek az egyetemisták

Javítóvizsga helyett a hackerek eszközeihez próbált nyúlni három Amerikai egyetemista. A lebukott ötletgazdát huszonkét hónap börtönre ítélte a bíróság - írja a Register.

Újabb adatvesztés a veszprémi Pannon Egyetemen

Ismét személyes adatok szivárogtak ki a veszprémi Pannon Egyetemről: egy állítólagos hacker egy több száz hallgató és 27 tanár adatait tartalmazó levelet küldött szét a médiának. Az adatvesztés tényét az egyetem illetékesei is megerősítették.

Melyik tárgyakat utáltad a legjobban a középiskolában?

"A természettudományos oktatás és nevelés hatékonysága sokat romlott az elmúlt negyed században" - állapították meg tekintélyes tudományos szervezetek, s közzétették javaslataikat is a megoldásra. De vajon tényleg azért nem szeretik a diákok a fizikát és a kémiát, mert e tárgyakból nem kötelező érettségizniük?

Megemelnék a felsőoktatási ponthatárt a rektorok

Jelentősen megemelné a Magyar Rektori Konferencia elnöksége a legalacsonyabb felvételi ponthatárokat - írja a Népszabadság. Egy másik javaslatuk szerint az egyetemi vezetők megbízását - például a rektorokét - meghosszabbítani csakis új pályázat kiírásával lehetne.

A cigány lovának sorsára jutottak a főiskolák

Csillogó könyvtárakkal, némi zsebpénzzel és hatalmas propagandával versengenek a diákok kegyeiért a vidéki főiskolák, a tavaly bevezetett új felvételi rendszer miatt mégis sokkal kevesebb hallgató jutott nekik, mint két éve. A túlélésért küzdő főiskoláknak azonban a felsőoktatási törvény kínál néhány kiskaput. Az egyik például lehetővé teszi, hogy kétszer vegyék fel az állami támogatást egy hallgatóért, miközben lényegében csak egyszer kell megdolgozniuk a pénzért. Találtunk olyan főiskolát, amelyik a jelek szerint él is ezzel a módszerrel.

Di�khitel: lej�r az els� hat�rid�

B�r a�di�khitelt ig�nyl�k sz�ma az ut�bbi �vekben cs�kkent, ez nem a konstrukci� felt�teleinek v�ltoz�s�val magyar�zhat�,�tov�bbra is a legolcs�bb forinthitelek k�z� tartozik. A folyamat�h�tter�ben a fels�oktat�sba jelentkez�k sz�m�nak m�rs�kl�d�se��ll.�A k�zelm�ltban�indult tan�vben havonta t�zezer forinttal nagyobb �sszeget ig�nyelhetnek a di�kok, akiknek legk�s�bb ma be kell adni ig�nyl�s�ket, hogy okt�ber 15-�n p�nzhez jussanak.

T�bb di�khitel ig�nyelhet�

Az elm�lt tan�vben k�zel 19 ezer �j ig�nyl�vel �sszesen 84 ezer hallgat�nak foly�s�tott 22,3 milli�rd forintnyi di�khitelt a Di�khitel K�zpont (DK). Azt Csillag Tam�s vez�rigazgat� is elismerte, hogy a kor�bban tervezettn�l alacsonyabb a hitel�rt jelentkez�k sz�ma, �m ez �sszef�gg azzal, hogy a fels�oktat�sba is egyre kevesebb hallgat� jelentkezik - a m�lt tan�vben sz�muk 100 ezer al� cs�kkent.

Emelt szintű érettségi kéne az orvosihoz

Járatlan útra terelnék az egyetemeket a rektorok

Lettország az egyetlen, ahol az állami pénzen egyetemre járók átkerülhetnek a fizetős képzésre, és fordítva, de még itt is az egyetemek döntenek a pontos szabályokról. Mégis ilyen rendszert vezetne be a Magyar Rektori Konferencia a felsőoktatásban. Másutt inkább támogatást kapnak a költségtérítéses diákok, igaz, a legtöbb EU-s országban nem is létezik két kategória: minden hallgatónak kell fizetnie tandíjat vagy regisztrációs díjat.