felsõoktatás
címke rss- kapcsolódó címkék:
- egyetem
- oktatás
- Hoffmann Rózsa
- felvételi
- fõiskola
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Szaktól függ majd, meddig köti röghöz a diplomásokat a kormány
A kormány tervei szerint nem ugyanannyi idõre kötik majd röghöz a különbözõ szakokon végzett diplomásokat az új felsõoktatási törvényben, bár az egyelõre nem világos, milyen különbségek lesznek az egyes területek között. A felsõoktatásért felelõs államtitkár szerint a külföldre távozó diplomásokon mindenképp bevasalják majd a taníttatásuk költségeit, és legfeljebb az úszhatja meg, aki "dzsungelbe költözik".
Eduline: Nyelvvizsgáért, emelt szintû érettségiért nem járna pluszpont a felvételin
Az emelt szintû érettségiért, az OKJ-s tanfolyamot igazoló papírért, illetve a nyelvvizsgáért sem jár majd többletpont a felsõoktatási felvételin - írja az [origo] által már idézett felsõoktatási koncepcióról az Eduline.hu. Az elképzelések szerint nem számíthatnak majd különleges elbírálásra a fogyatékosok vagy a gyermeküket egyedül nevelõk sem, és megszûnik annak a lehetõsége, hogy a jó tanulmányi eredményt felmutató tanulókat költségtérítéses képzésbõl államilag finanszírozott helyre vegyék át.
Népszabadság: Több ezer államilag finanszírozott helyet veszíthetnek az egyetemek
Államilag finanszírozott helyeket veszítenének felsõoktatási intézmények a felsõoktatási törvény koncepciójának modellszámítása alapján - írja a Népszabadság a szombati számában. A lap információi szerint létezik egy másik modellszámítás is, amelyet a nemzetgazdasági tárca készített, és az más számokat tartalmaz.
A büntetlen elõélet is felvételi feltétel lesz a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen
Benyújtotta a parlamentnek a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium a Nemzeti Közszolgálati Egyetemrõl szóló törvény tervezetét. Az elképzelés szerint január elsejétõl mûködõ intézményben közigazgatási, illetve rend- és honvédelmi szakembereket képeznek majd, és a törvény elõírja például azt is, hogy csak büntetlen elõéletû hallgatók járhatnak az intézménybe.
Elfogadta a kormány az új felsõoktatási törvény koncepcióját
A felsõoktatási helyettes államtitkár szerint a felsõoktatási intézmények átalakulásába beleférhet az integráció is. Az elfogadott koncepcióban szerepel az is, hogy az államilag finanszírozott képzésben részt vevõ hallgatókkal szerzõdést köt a magyar állam, hogy végzésük után meghatározott ideig Magyarországon dolgoznak, ellenkezõ esetben vissza kellene fizetniük a képzés költségét.
Magyar Nemzet: Új típusú diákhitelt tervez a kormány
A mainál drágább, önköltséges képzésben részt vevõ hallgatók számára javasol új típusú diákhitelt a Nemzetgazdasági Minisztérium - írja a Magyar Nemzet. A lap szerint a kamatok egy részét az állam átvállalná.
A Corvinus hosszú távú fennmaradását reméli az egyetem rektora
Megnyugtatónak nevezte Mészáros Tamás, a Budapesti Corvinus Egyetemen rektora a tanévnyitón, hogy a felsõoktatási törvénykoncepció általa ismert utolsó változatában található felsorolás az egyetemek között említi az általa vezetett intézményt is.
MN: A Matolcsy-féle koncepció több államilag finanszírozott helyet biztosítana a felsõoktatásban
A Hoffmann Rózsa nevéhez fûzõdõ felsõoktatási koncepcióhoz képest lényegesen kisebb mértékben csökkentené az államilag finanszírozott helyekre felvehetõ hallgatók számát a Nemzetgazdasági Minisztérium - írja a szerdai Magyar Nemzet. A lap úgy tudja, a mûszaki, természettudományos és informatikai hallgatók számát a duplájára emelné, az orvos- és pedagógusképzés keretszámát pedig szinten tartaná a tárca.
Akár 15 évre is röghöz kötné a diplomásokat a készülõ felsõoktatási törvény
Visszafizettetné az állam taníttatásuk költségeit azokkal a diplomásokkal, akik az egyetem vagy fõiskola befejezése után külföldre mennek dolgozni - derül ki a felsõoktatási törvénynek az [origo] birtokába került legfrissebb tervezetébõl. A javaslat nem határozza meg, hogy mennyi ideig kellene Magyarországon dolgozniuk a diplomásoknak, példaként 7-15 évet említ. A koncepció szerint a jelenleginél jóval szigorúbb feltételekkel lehet majd egyetemet alapítani, és a mostaninál jóval kevesebb pénz jut a felsõoktatásra 2014-tõl.
Schmitt Pál megörült a harmonikusan fejlett diákoknak
Sportolókhoz hasonlította a tanévet kezdõ egyetemistákat és megdicsérte a szép tartású diákokat Schmitt Pál köztársasági elnök a Szent István Egyetem hétfõi tanévnyitó ülésén. Schmitt azt mondta, örvendetes, hogy az egyetem egyre nagyobb hangsúlyt fektet a környezetvédelemre.
Megvannak a felsõoktatási pótfelvételik ponthatárai
Hétfõn este nyilvánosságra hozták a felsõoktatási pótfelvételik ponthatárait. A ponthatárok nem lehettek alacsonyabbak, mint a nyári rendes felvételik ponthatárai. Összesen 13 ezren jelentkeztek pótfelvételikre az idén.
- címkék:
- felsõoktatás
- pótfelvételi
- Címkefelhõ »
A fenntartásért cserébe kaphatnak iskolákat az önkormányzatok
Az állam átveszi az összes iskolát az önkormányzatoktól, de azok bizonyos költségek vállalása esetén visszakaphatják azok üzemeltetést - jelentette be az oktatási államtitkár egy konferencián. Hoffmann Rózsa szerint elkészültek a 2012-es tanévtõl életbe lépõ köz- és a felsõoktatási törvények tervei, ezeket a jövõ héten tárgyalja a kormány. Az új közoktatási törvényben szerepelnek a kötelezõ kerettantervek, a Petõfi-versek tanítását is elõíró új Nemzeti alaptanterv, új érettségi rendszer, illetve a pedagógusok új bértáblája és új feladataik.
Több mérnököt szeretne a kormány, mégis kevesebbet fognak képezni
Fideszes politikusok korábban hevesen tiltakoztak minden olyan terv ellen, amely csökkentette volna az államilag pénzelt felsõoktatási keretszámokat, a kiszivárgott információk szerint ugyanakkor most épp erre készül a kormány. Annak ellenére képeznének kevesebb mérnököt, hogy az álláspiaci adatok alapján épp belõlük van a legnagyobb hiány. Igaz, a bölcsészeknél és a jogászoknál még jobban lefaragnák a kereteket.
Keddig lehet jelentkezni a felsõoktatási pótfelvételikre
Csak egy intézményt és egy képzést jelölhetnek meg azok a jelentkezõk, akik pótfelvételivel akarnak bejutni valamelyik felsõoktatási intézménybe. A ponthatár nem lehet alacsonyabb a július 21-én kihirdetettnél.
Magyar Nemzet: Levették a napirendrõl a felsõoktatási koncepciót
A közigazgatási államtitkári egyeztetéseken egyelõre nem foglalkoznak a felsõoktatási törvény részben kiszivárgott, legújabb változatával - írja a Magyar Nemzet meg nem nevezett forrásra hivatkozva. A lap szerint annak egyes pontjait nem találták kellõen megalapozottnak.
Orbánék szûrõjén még nem ment át a vihart kavaró felsõoktatási terv
Orbán Viktor kormányfõnek és több miniszternek is látnia kell az új felsõoktatási törvény koncepcióját, mielõtt a tervezeten a közigazgatási államtitkárok elvégeznék az utolsó simításokat, és a kormány elé kerülne a dokumentum - tudta meg az [origo]. Az államtitkárok értekezlete azért nem vette napirendre a koncepciót, mert hiányoztak az ehhez szükséges politikai döntések. Az általunk megkérdezett rektorok remélik, hogy heteken belül velük is egyeztet majd az oktatási államtitkár, mielõtt a kormány elé terjeszti a koncepciót, mert többen "minden eddiginél szigorúbbnak" tartják.
Népszabadság: A kormány alá rendelné az egyetemeket a legújabb tervezet
A felsõoktatási koncepció legújabb tervezete szerint 2014-ig 36 milliárd forintot vonnak ki a felsõoktatásból. Megváltoztatnák a felvételi rendszerét, és 2012-tõl a jelenlegi 29 állami felsõoktatási intézmény helyett már csak 26-tal számolnának.
Kell-e egy bölcsésznek a forrasztópáka?
Nem egyértelmû az egyetemek és a fõiskolák számára, hogy mit vár tõlük az állam, milyen képzést akarnak kapni a hallgatók és milyen diplomásokat szeretne a piac - mondta az [origo]-nak két felsõoktatási intézmény vezetõje. Szerintük a diákok többsége irreális piaci elvárásoknak próbál megfelelni, miközben a cégek alig szállnak be az anyagi gondokkal küzdõ intézmények finanszírozásába. Hogyan látja a magyar felsõoktatást egy rangsorban legelõre és leghátra sorolt felsõoktatási intézmény vezetõje?
Meghirdették a pótfelvételi-lehetõségeket az egyetemek
Negyvennégy egyetem és fõiskola hirdette meg hétfõn pótfelvételi-lehetõségeit azoknak a diákoknak, akiket sehová sem vettek fel. A jelentkezõk augusztus 9-ig válogathatnak a megmaradt helyek között.
A felvett diákok több mint fele bejutott az államilag finanszírozott képzésbe
Közel 98 ezer diák jutott be valamilyen felsõoktatási intézménybe az idén, és mintegy 53 ezren kerültek be az államilag finanszírozott képzésbe. Az átlagos felvételizõ átlagteljesítménye a tavalyi 352 pontról 354 pontra nõtt.
A nemzetközi gazdálkodás a legkeményebb szak 2011-ben - nyilvánosak a felvételi ponthatárok
A rekorder szak idén a nemzetközi gazdálkodás a Corvinuson 463 ponttal, általános orvosi képzésre 417-tel is be lehet jutni, a jogászok 416 pont alatt a legtöbb helyre nem jutottak be. Kecskeméti anyagmérnök 246 ponttól lehet valaki. Megjelentek a 2011-es felvételi ponthatárok.
Ugyanannyi jelentkezõ, kevesebb hely
Gazdaságtudományt szeretnének tanulni a legtöbben, de kevesebb helyért versenyeznek, mint tavaly. Több lehet az orvos és az informatikus. A bölcsészeti képzésre felvehetõ hallgatók számát 350-nel, a társadalomtudományi szakok keretszámát 650-nel csökkentették, a gazdaságtudományi karok pedig 1350-nel kevesebb elsõévest fogadnak szeptembertõl.
A menedzsment a legmenõbb - képriport a felvételi ponthatárok kihirdetésérõl
Az államilag finanszírozott képzésben idén a három legmagasabb pontszám a Budapesti Corvinus Egyetemen kellett a bejutáshoz, de a maximális 480 pontot egyik intézményben sem kellett elérni a felvételhez. Az [origo] fotóriportere a Millenáris Parkban tartott Pont Ott Partin érdeklõdött a fiataloktól, hogyan képzelik el jövõjüket a fõiskola vagy egyetem után. Tekintse meg azt, hogy ki hogyan szeretné látni magát a diploma után!
Nem tudhatod, hogy a fõnököd áll-e melletted - mit szóltak a felvételizõk a ponthatárokhoz?
Az esõ elmosta, az Oktatási Hivatal vezetõje óvatosságra intette, az államtitkár gombnyomása pedig megríkatta vagy katartikus örömkiáltásokra késztette a budapesti Millenáris Parkba a 2011-es felvételi ponthatárok kihirdetésére szervezett bulira érkezõ felvételizõket. Tudósítónk találkozott több leendõ orvossal és mérnökkel, egy médiasztárnak készülõ lány viszont nem járt sikerrel.
Hoffmann Rózsa: Az egyetem nem a lustáknak és a középszernek való
Ésszerû korlátok közé kell terelni az államilag finanszírozott felsõoktatásban eltöltött idõt, az államilag finanszírozott képzésben részt vevõk arányát pedig csökkenteni kell - mondta Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár az MTI-nek adott interjújában. Az államtitkár szerint a 2012-es keretszámokról õsszel születhet döntés, annyi azonban már most tudható, hogy a kormány fokozatosan emelni kívánja az államilag finanszírozott férõhelyek számát a mûszaki és természettudományos képzésben.
Az MTA elnöke aggódik a szakemberhiány miatt az oktatói és kutatói karban
Elsõsorban a természettudományos területen várható a következõ években az oktatói és kutatói karban szakemberhiány. Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke szerint határozott állami beavatkozásra van szükség, és úgy véli, egy kilométer autópálya árából jelentõsen javítani lehetett volna a helyzeten.
Látatlanban güriznek a mesterképzést választó egyetemisták
Komolyabb szakdolgozatokat írnak, de állásinterjúkon a legtöbb helyen nem tudnak mit kezdeni az egyetemi mesterképzést elvégzõkkel. Sok munkáltató nem tudja, hogy milyen diplomát követeljen meg egy álláshoz, ami hátrány lehet a két évvel tovább tanulóknak. Idén végeznek az egyetemeken az elsõ mesterszakosok, az [origo] hallgatókat, tanárokat és munkaközvetítõket kérdezett arról, mennyit ér a mesterdiploma.
- címkék:
- felsõoktatás
- mesterképzés
- Címkefelhõ »
Magyar Nemzet: Nem kerül minden iskola állami kézbe
Hamarosan a kormány elé kerülhet az új közoktatási és felsõoktatási törvény koncepciója - olvasható a Magyar Nemzet csütörtöki számában. Gloviczki Zoltán közoktatásért felelõs államtitkár a napilapnak elmondta, továbbra is vegyes fenntartású maradhat az iskolarendszer, állami fenntartás alá pedig a kollégiumok, a kis iskolák egy része és a szakképzõ intézmények kerülhetnek.
Nem vállalták a felkért rektorok a Magyar Rektori Konferencia elnöki posztját
A tavaly a szervezet élére választott Tulassay Tivadarral együtt négy rektor utasította vissza a Magyar Rektori Konferencia (MRK) elnöki posztját. A visszautasítások mögött esetleges jövõbeni kormányzati pozíciók és az oktatási törvény elfogadása körül kibontakozó konfrontáció elkerülése áll - írja keddi számában a Magyar Nemzet.
Júliustól csökken a diákhitel kamata
A diákhitel kamatának mértéke 2011. július 1-jétõl minden eddiginél alacsonyabb szintre, nyolc százalékra mérséklõdik. A hitelkonstrukcióban felvehetõ összegek változatlanok maradtak.
Lázár: Hoffmann Rózsa a kormány egyik "legmegbecsültebb tagja"
A Fidesz frakcióvezetõje a kormány egyik legmegbecsültebb tagjának tartja Hoffman Rózsát, errõl Lázár János a Tv2 Mokka címû mûsorában beszélt kedden reggel. Az oktatási államtitkár hétfõn ajánlotta föl lemondását, de Szijjártó Páter erre úgy reagált, hogy Hoffmann Rózsa az oktatási államtitkár, és még sokáig az is marad.
Bátorítást kért Orbán a lemondását felajánló államtitkárának
Orbán Viktor a szóvivõje szerint még nem beszélt személyesen Hoffmann Rózsa oktatási államtitkárral arról, hogy az államtitkár miért ajánlotta fel lemondását egy levélben. Az ügyet ismerõ kormányzati források ugyanakkor azt mondták az [origo]-nak, több embert is megkért, hogy beszéljenek az államtitkárral, és öntsenek bele lelket. A források szerint Orbán lelki problémának tekinti Hoffmann ügyét, az államtitkár viszont arra panaszkodik levelében, hogy nemtelen támadások érik, és szakmai támogatás nélkül nem tudja megoldani az oktatás problémáit.
A lágyékon rúgott gyerektõl az összefirkált diplomáig - mitõl bolydult fel az iskolák élete 2010-ben?
Szabad-e interneten gyalázni osztálytársakat? Elõírhatja-e a tornatanár, hogy milyen színû nadrágot hordjanak a gyerekek? Jár-e ebéd az allergiás gyerekeknek? Ilyen kérdésekkel is fordultak tavaly az oktatási jogok biztosához. A biztos most elkészült jelentése szerint a diákok többet panaszkodnak, de azért õket sem kell félteni.
Még egy magyar egyetemi képzés a világ legjobbjai közt
A Közép-európai Egyetem filozófiai képzése is a legjobbak közé tartozik a világ legjobb egyetemeit évrõl évre rangsoroló cég adatai szerint.
Két magyar egyetemi képzés a világ kétszáz legjobbja között
A világ legjobb egyetemeit évrõl-évre rangsoroló cég adatai szerint egy budapesti és egy vidéki egyetemi képzés is bekerült a legjobb oktatási programok közé.
Elkezdte kerülgetni kemény szavait a kormány
Garancia a nyugdíjasoknak, egzisztenciális biztonság a rendõröknek, új alkotmány az élet szabályozására alkalmatlan jelenlegi helyett, a lassú kifizetések felszámolása - csupa olyan kijelentés, amelyet kormánypárti politikusok tettek a választási kampányban vagy az után. Úgy tûnik, hogy a kormány több ponton óvatosságra kényszerül. A nyugdíjasoknak ígért garanciát a kedvezményes nyugdíjak elleni lépés, az alkotmány használhatatlanságát az alkotmánybírósági erõviszonyok írhatják felül, de meggyûlik a kormány baja a hallgatói létszámmal is.
Alternatív felsõoktatási terveket kért Pokornitól Orbán
Az oktatási államtitkárságtól független felsõoktatási javaslatok kidolgozására kérte Pokorni Zoltánt Orbán Viktor miniszterelnök- jelentette ki Pokorni egy az MTI-nek adott interjúban. Az oktatáspolitikus szerint már januárban felkéte õt a kormányfõ, hogy "gondolkozzon el" a lemorzsolódó halllgatók és külföldre távozó diplomások képzésének finanszírozásán. Pokorni állítja, hogy senkivel nem áll harcban a véleménye miatt.
"Egyelõre nem szédülök" - interjú Hoffmann Rózsa oktatási államtitkárral
Továbbra is élvezi a miniszterelnök bizalmát, és csak látszat, hogy harcban áll az oktatásügy valamennyi szereplõjével - mondta az [origo]-nak adott interjúban Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár. Bár a kormány gazdaságélénkítési terve errõl szól, Hoffmann szerint nem lehet kivonni 88 milliárd forintot a felsõoktatásból. Átalakításokra viszont szükség lesz, bár egyelõre nem dõlt el, hogy mi lesz az egyetemek sorsa, a kormány elhalasztja az errõl szóló döntést.
Oktatási államtitkárság: Nincs tervben az utólagos tandíj bevezetése
Nem tervezi a felsõoktatási tandíj bevezetését a kormány - közölte az oktatási államtitkárság. Pokorni Zoltán kedden arról beszélt egy tévémûsorban, hogy utólagos tandíjat kellene fizetniük azoknak, akik nem fejezik be tanulmányaikat.
- címkék:
- Pokorni Zoltán
- felsõoktatás
- tandíj
- Címkefelhõ »
Erzsébet Egyetem lehet a Pécsi Tudományegyetembõl
A kormány egyetemeket szétválasztó törekvései miatt a Pécsi Tudományegyetem vezetése úgy gondolja, jobban érvényesülhet a jövõben, ha az intézmény egy híres ember nevét viseli.
Utólag fizettetné ki a tandíjat a felsõoktatásból kimaradókkal Pokorni
Pokorni Zoltán szerint utólagos tandíjat kéne fizetniük azoknak a diákoknak, akik évekig járnak egy felsõoktatási intézménybe, majd nem fejezik be azt. A Fidesz oktatáspolitikusa a Tv2 Mokka címû mûsorában kedden reggel arról beszélt, hogy a diákhitelt kiterjesztené az ilyen esetekre is.
Nem csökkentené a felsõoktatásban tanulók számát Pokorni
Pokorni Zoltán nem ért egyet azzal az iránnyal, hogy kevesebb diplomás kell, és több szakmunkás - írja a csütörtöki Népszabadság. A Fidesz oktatáspolitikusa szerint nem a felsõoktatási helyek szûkítése a jó megoldás, és a diplomát minél szélesebb körben reálisan elérhetõ célként tûzné ki a gyerekek elé.
Az egyetemek bezárását cáfolta az államtitkár, a szétdarabolásukat nem
Nem volt és nem is lesz kormányzati szándék felsõoktatási intézemények bezárásáról - mondta kedden Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár, miután rektorokkal egyzetetett a felsõoktatási intézménystruktúra átalakításáról. A találkozó résztvevõi szerint ugyanakkor az államtitkár zárt ajtók mögött elismerte: jelenlegi formájukban nem mûködhetnek tovább egyes egyetemek és fõiskolák - köztük a Budapesti Corvinus egyetem sem. Az érintett intézményekre integrálódás vagy szétdarabolás vár, vagy állami támogatás nélkül, magánintézményként kell mûködniük a jövõben.
- címkék:
- Hoffmann Rózsa
- reform
- felsõoktatás
- Címkefelhõ »
Nem zárják be a Corvinust az oktatási államtitkár szerint
Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár a Tv2 Mokka címû mûsorában péntek reggel azt mondta, hogy nincs szó a budapesti Corvinus Egyetem bezárásáról. A rektor úgy látja: minden háttér megvan az intézmény egyben tartására.
A rektor úgy tudja, felnégyelnék a Corvinust
A jövõre induló Közszolgálati Egyetem, az ELTE, a Mûegyetem és a Szent István Egyetem között oszthatják fel a Budapesti Corvinus Egyetemet - állítja az egyetem rektora. Mészáros Tamás szerint a felosztásról szóló terv már elkészült , de az egyetemet errõl hivatalosan nem tájékoztatták.
Hoffmann Rózsa újabb négy rektorral tárgyal a felsõoktatási koncepcióról
Ésszerûsíteni kell a felsõoktatást, mert túlméretezett és szétszórt, ezért kezdõdtek konzultációk több felsõoktatási intézmény vezetõjével - jelentette ki az oktatási államtitkár csütörtökön a Kossuth Rádióban. Hoffmann Rózsa az [origo] hírére regált, miszerint a jelenlegi huszonkilenc helyett tizenhat állami fenntartású felsõoktatási intézmény maradna a jövõben. Az oktatási államtitkár csütörtökön újabb négy rektorral folytatja a konzultációt.
Csak a spórolást szolgálják az egyetemi összevonások a rektorok szerint
A magyar kutatóegyetemek rektorai szerint is szükség van átalakításra a felsõoktatásban, de az egyetemek összevonása csak akkor hozhat tartós eredményt, ha a gazdasági és a szakmai szempontok egyszerre érvényesülnek. Az egyetemi vezetõk azután szólaltak meg, hogy az [origo] birtokába került egy koncepció, amely szerint a kormány megfelezné az egyetemek és az egyetemi hallgatók számát.
Nincs még végsõ döntés az egyetemekrõl az oktatási államtitkárság szerint
Az oktatási államtitkárság nem kommentálta az [origo] értesülését, hogy egy koncepció szerint a kormány megfelezné a felsõoktatási intézmények és felsõoktatásban tanulók számát is. Az államtitkárság annyit közölt, még egyeztetnek a tervezetrõl, a kormány várhatóan május végén tárgyalja a felsõoktatási koncepciót. A Nyugat-Magyarországi Egyetem rektora megerõsítette, hogy volt ilyen egyeztetés.
Megfelezné az egyetemek számát a kormány
Tizenkét egyetem marad Magyarországon a mostani 29 helyett egy, az [origo] birtokába került koncepció szerint, amelyrõl az oktatási államtitkár már egyetemi vezetõkkel is egyeztetett. Az [origo] információi szerint felszámolnák a felsõoktatási helyek közel felét, néhány szakon, például a jogász- és közgazdászképzésben pedig korlátoznák a diákok számát, több felsõoktatási intézmény támogatásából teljesen kivonulna az állam a koncepció szerint.
Lefaragnák az állami finanszírozásban tanulók létszámát
Már a jövõ héten a kormány elé kerülhet a felsõoktatási törvény új koncepciója - írja a Magyar Nemzet pénteki száma. A Nemzetgazdasági Minisztérium által készített tervezet 2014-re több mint húszezerrel csökkentené az államilag finanszírozott képzésben részt vevõ tanulók számát.