Egyre több sebből vérzik a magyar PPP

Egyre több nehézség vetődik fel az annak idején már-már csodaszerként beharangozott magyarországi PPP-projektek rendszere körül. A felsőoktatást érintő programok különböző életciklusaiban más-más gondok törnek a felszínre: az újak nem indulnak, akad leállított építkezés, és az sem mindig örül, aki elvileg már élvezhetné egy befejezett, nagyszabású beruházás előnyeit.

Javítóvizsga helyett hackeltek az egyetemisták

Javítóvizsga helyett a hackerek eszközeihez próbált nyúlni három Amerikai egyetemista. A lebukott ötletgazdát huszonkét hónap börtönre ítélte a bíróság - írja a Register.

Újabb adatvesztés a veszprémi Pannon Egyetemen

Ismét személyes adatok szivárogtak ki a veszprémi Pannon Egyetemről: egy állítólagos hacker egy több száz hallgató és 27 tanár adatait tartalmazó levelet küldött szét a médiának. Az adatvesztés tényét az egyetem illetékesei is megerősítették.

Melyik tárgyakat utáltad a legjobban a középiskolában?

"A természettudományos oktatás és nevelés hatékonysága sokat romlott az elmúlt negyed században" - állapították meg tekintélyes tudományos szervezetek, s közzétették javaslataikat is a megoldásra. De vajon tényleg azért nem szeretik a diákok a fizikát és a kémiát, mert e tárgyakból nem kötelező érettségizniük?

Megemelnék a felsőoktatási ponthatárt a rektorok

Jelentősen megemelné a Magyar Rektori Konferencia elnöksége a legalacsonyabb felvételi ponthatárokat - írja a Népszabadság. Egy másik javaslatuk szerint az egyetemi vezetők megbízását - például a rektorokét - meghosszabbítani csakis új pályázat kiírásával lehetne.

A cigány lovának sorsára jutottak a főiskolák

Csillogó könyvtárakkal, némi zsebpénzzel és hatalmas propagandával versengenek a diákok kegyeiért a vidéki főiskolák, a tavaly bevezetett új felvételi rendszer miatt mégis sokkal kevesebb hallgató jutott nekik, mint két éve. A túlélésért küzdő főiskoláknak azonban a felsőoktatási törvény kínál néhány kiskaput. Az egyik például lehetővé teszi, hogy kétszer vegyék fel az állami támogatást egy hallgatóért, miközben lényegében csak egyszer kell megdolgozniuk a pénzért. Találtunk olyan főiskolát, amelyik a jelek szerint él is ezzel a módszerrel.

Di�khitel: lej�r az els� hat�rid�

B�r a�di�khitelt ig�nyl�k sz�ma az ut�bbi �vekben cs�kkent, ez nem a konstrukci� felt�teleinek v�ltoz�s�val magyar�zhat�,�tov�bbra is a legolcs�bb forinthitelek k�z� tartozik. A folyamat�h�tter�ben a fels�oktat�sba jelentkez�k sz�m�nak m�rs�kl�d�se��ll.�A k�zelm�ltban�indult tan�vben havonta t�zezer forinttal nagyobb �sszeget ig�nyelhetnek a di�kok, akiknek legk�s�bb ma be kell adni ig�nyl�s�ket, hogy okt�ber 15-�n p�nzhez jussanak.

T�bb di�khitel ig�nyelhet�

Az elm�lt tan�vben k�zel 19 ezer �j ig�nyl�vel �sszesen 84 ezer hallgat�nak foly�s�tott 22,3 milli�rd forintnyi di�khitelt a Di�khitel K�zpont (DK). Azt Csillag Tam�s vez�rigazgat� is elismerte, hogy a kor�bban tervezettn�l alacsonyabb a hitel�rt jelentkez�k sz�ma, �m ez �sszef�gg azzal, hogy a fels�oktat�sba is egyre kevesebb hallgat� jelentkezik - a m�lt tan�vben sz�muk 100 ezer al� cs�kkent.

Emelt szintű érettségi kéne az orvosihoz

Járatlan útra terelnék az egyetemeket a rektorok

Lettország az egyetlen, ahol az állami pénzen egyetemre járók átkerülhetnek a fizetős képzésre, és fordítva, de még itt is az egyetemek döntenek a pontos szabályokról. Mégis ilyen rendszert vezetne be a Magyar Rektori Konferencia a felsőoktatásban. Másutt inkább támogatást kapnak a költségtérítéses diákok, igaz, a legtöbb EU-s országban nem is létezik két kategória: minden hallgatónak kell fizetnie tandíjat vagy regisztrációs díjat.