A jelenleginél gyorsabban kellene visszafogni a globális szén-dioxid-kibocsátást

Bár a nemrég zárult glasgow-i éghajlatváltozási csúcstalálkozó (COP26) hozott némi előrelépést a klímavállalások terén, a jelenlegi középtávú elköteleződések még mindig nem elégségesek, ez alapján továbbra is kritikus felmelegedés valószínűsíthető az évszázad végéig. Az éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi munkacsoport jelentésében már a COP26 előtt vészhelyzetet hirdetett: ha a kibocsátások a jelenlegi ütemben folytatódnak, több mint 50 százalékos esély van arra, hogy már a következő két évtizedben elérjük a 1,5 Celsius-fokos felmelegedést. Milyen dekarbonizációs trendek vezettek ide? Mire lenne szükség a katasztrofális éghajjlatváltozás ...

Ez is hozzájárult a 250 millió évvel ezelőtti tömeges kihaláshoz

Egy tudóscsoport azonosított egy további tényezőt, amely valószínűleg hozzájárulhatott a 250 millió évvel ezelőtt bekövetkezett, tömeges kihaláshoz a Földön. A dél-kínai ásványok elemzése azt mutatja, hogy a vulkánkitörések úgynevezett „vulkanikus telet" idéztek elő, amely drasztikusan csökkentette a Föld hőmérsékletét. Ez a változás pedig tovább fokozta az akkori egyéb jelenségek drasztikus környezeti hatásait. A perm végi kihalásban a tengeri fajok több mint 90, a szárazföldi fajok 75 százaléka eltűnt.

Az erdőtüzek gyorsabb mozgásra sarkallják a vándor fajokat

Egy új tanulmány szerint a növények és a fák a környező környezet alapján választhatják meg, hogy hol eresszenek gyökereiket; ám ahogy a világ éghajlata egyre gyorsuló ütemben változik, a fák és más növényzetek egyre inkább mozgásban vannak: ezt az erdőtüzek terjedése is felgyorsítja.

Az idei volt a legmelegebb október az északi féltekén

A feljegyzések kezdete, 1880 óta az idei volt a legmelegebb október az északi féltekén - közölte az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatal (NOAA).

Rekordmagas volt a szén-dioxid légköri koncentrációja 2020-ban

Bár a koronavírus-járvány első évében sok helyen hetekre leállt a gazdasági élet, az egyre drámaibbá váló klímaváltozást ez sem állította meg. A legfontosabb üvegházhatású gáz, a szén-dioxid légköri koncentrációja 2020-ban rekordértékűre emelkedett - közölte hétfőn Genfben a Meteorológiai Világszervezet (WMO).

A klímaváltozást a tudósok zöme szerint az emberi tevékenység okozta

A klímaváltozást a tudósok 99,9 százaléka szerint az emberi tevékenység okozta - számolt be erről egy új tanulmány alapján a The Guardian.

Így segíthet a szélenergia leküzdeni a globális felmelegedést

Egy új tanulmány szerint a szélenergia gyors térhódítása segíthet csökkenteni a globális felmelegedést a század végére. Bár a szakemberek szerint ezt más kibocsátáscsökkentési stratégiákkal is ki kell egészíteni, a világ mégis közelebb kerülhet ezzel a párizsi megállapodás megvalósításához.

Riasztó állapotban vannak az óceánok

A világ óceánjainak állapota egyre romlik - állapította meg egy, az Európai Bizottság megbízásából készített jelentés.

Felére csökkent a világ korallzátonnyal borított területe az 1950-es évek óta

Felére csökkent a világ korallzátonnyal borított területe az 1950-es évek óta a túlhalászat, a bolygó melegedése, a környezetszennyezés és az élőhelyek pusztulása miatt - derült ki több ezer kutatás elemzéséből.

Magyarországon eltűnhetnek a fák őszi lombkoronájának csodás színei

Európa legmelegebb nyara volt az idei

Az idei volt Európa legmelegebb nyara a feljegyzések kezdete óta az Európai Unió Copernicus Légkörmegfigyelő Szolgálatának (C3S) adatai szerint.

Aggasztó: hamarosan jégfoltokká olvadhatnak a Pireneusok gleccserei

Két évtizeden belül jégfoltokká olvadhatnak a Pireneusok gleccserei a klímaváltozás miatt spanyol kutatók szerint.

A legenyhébb telet mérték Új-Zélandon a feljegyzések kezdete óta

A feljegyzések kezdete óta a legenyhébb telet mérték idén Új-Zélandon - közölte pénteken az ország víz- és légkörkutató intézete (NIWA).

Évente két méterrel csökken az impozáns svéd hegycsúcs

A klímaváltozás következtében olvadó jég miatt a svédországi Kebnekaise-hegy a kilencvenes évek közepe óta több mint 20 métert veszített a magasságából, a hegy déli csúcsának magassága évente több mint két métert csökkent - állapították meg kutatók.

A CFC-gázok betiltásával időt nyertünk a felmelegedés elleni harcban

Időt nyert magának az emberiség az ózonréteget pusztító gázok (CFC-k) használatának betiltásával, ugyanis ezek a kemikáliák plusz 2,5 Celsius-fokkal növelték volna a globális átlaghőmérsékletet a század végéig - állapították meg brit, amerikai és új-zélandi kutatók.

Az idei július volt a valaha feljegyzett legmelegebb hónap a Földön

Az idei július volt a valaha feljegyzett legmelegebb hónap a Földön - közölte pénteken az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatal (NOAA), amely szerint az új rekord megszületésében szerepet játszott a klímaváltozás.

Megdőlhetett az európai melegrekord

Megdőlhetett az európai melegrekord: a dél-szicíliai Siracusa közelében szerdán 48,8 Celsius-fokot mértek - számolt be róla a BBC hírportálja.

Megállíthatatlanul jönnek a negyvenfokos hőhullámok?

Soha nem látott hőhullámokra, 40 Celsius-fokot is elérő hőmérsékletekre kell számítani nyaranta Nagy-Britanniában még akkor is, ha sikerül 1,5 fokon tartani a globális felmelegedés mértékét az iparosodás előtti szinthez képest - figyelmeztettek a héten brit szakértők.

Drámai és helyrehozhatatlan klímaváltozásra kell számítani: gyengül a Föld "életjele"

A Föld "életjeleinek" gyengülésére figyelmeztet szerdán a BioScience című szaklapban megjelent cikkben a világ több mint 10 ezer vezető kutatója.

Rekordot döntött az idei júniusi szárazság és hőség Magyarországon

Az idei év júniusa a legszárazabb és a harmadik legmelegebb június volt 1901 óta Magyarországon - írta Lakatos Mónika éghajlati szakértő csütörtökön a Másfélfok - Éghajlatváltozás közérthetően című oldalon közzétett cikkében.

Rekordmeleg volt a június Észak-Amerikában

Sose volt ilyen meleg a június Észak-Amerikában a rendszeres mérések kezdete óta az Európai Unió Copernicus földmegfigyelési programjának adatai alapján.

Sok százmillió ember lakóhelyét moshatja el a jövőben a tenger

A század végére akár 410 millió ember élhet kétméteres tengerszint feletti magasságnál alacsonyabb területeken, amelyeket veszélyeztet a vízszint emelkedése - állapította meg egy új tanulmány.

Madarak millióit mentette meg az úgynevezett „kalaptörvény”

Száz évvel ezelőtt a természetvédők figyelemre méltó győzelmet arattak a bolygó élővilágának védelmében. Az újonnan megalakult Királyi Madárvédelmi Egyesület tagjai rábeszélték a képviselőket az úgynevezett „tollazatról szóló törvény" elfogadására, ami megtiltotta a női kalapok készítéséhez használt egzotikus madártollak exportját. Több tucat madárfajt mentettek meg a kihalástól.

Az emberiség nem tud ezzel megbirkózni: drámai következményei lesznek a 1,5 Celsius-fok fölötti globális felmelegedésnek

Visszafordíthatatlan hatásai lehetnek az emberekre és az ökológiai rendszerekre, ha nem sikerül megvalósítani a párizsi klímaegyezmény célkitűzését, a felmelegedés mértékének 1,5 Celsius-fok alatt tartását - írják az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) kutatói jelentéstervezetükben, amelyet szerdán ismertetett az AFP francia hírügynökség.

Eltűnhetnek a növények a kaliforniai sivatagokból

Nem könnyű azt feltételezni, hogy a sivatagi növények is átélhetnek nehéz időszakokat. Ezek a szívós organizmusok ugyanis azért fejlődtek így, hogy túléljék a hosszan tartó hő- és szárazsági hullámokat. Egy új tanulmány – amely több mint 30 évnyi műholdas kép elemzését végezte el Kalifornia déli részén – azonban azt mutatja, hogy a növények élettartama több mint egyharmadával csökkent a Sonoran-sivatag nagy kiterjedésű részein az elmúlt évtizedekben.

Le tudna mondani a kávéról és a csokoládéról?

Egy most publikált tanulmány szerint az éghajlati válság zavarokat okozhat az európai kávé- és csokoládéellátásban, mivel aszályok sújtják a termelő országokat. A kutatók magas fokú kiszolgáltatottságot találtak például a pálmaolaj-behozatal szempontjából is, amelyet számos élelmiszerben és termékben használnak. Emellett a tanulmány szerint gondok merülhetnek fel a szójabab kapcsán, amely a csirkék és sertések fő takarmányainak számít az Európai Unióban.

Felgyorsult hazánkban az éghajlatváltozás és a felmelegedés: ez lehet a következménye

A Kárpát-medence térsége nagyon kitett az éghajlatváltozásnak. Kérdés, hogy Magyarország meddig lesz alkalmas a szőlőtermesztésre, s hogy milyen új fajok jelenhetnek meg - többek között ezt hangsúlyozta Radics Kornélia, az Országos Meteorológiai Szolgálat elnöke Áder János köztársasági elnök Kék Bolygó című podcastjának hétfőn közzétett adásában.

Új módszerrel terveznék meg a korallzátonyok megmentését

A hétvégén a természetvédők az utolsó simításokat végzik egy óriási, mesterséges korallzátonyon, amelyet a londoni állatkertben állítanak össze. A bolygó leglátványosabb koralljainak mintapéldányai, köztük élénk zöld elágazó korall, Turbinaria reniformis sárga tekercs korall, kék gerinc korall és még sok más faj került egy óriási tartályba olyan halak, például a palettás doktorhal és a bohóchal mellett, amelyeknek szüksége van ezekre a virágállatokra.

Erősödik a felmelegedés, hamarosan jön a nyári idő

Fél Celsius-fokkal emelkedett az Egyesült Államok éves középhőmérséklete

A Egyesült Államok új éves középhőmérséklete fél Celsius-fokkal magasabb, mint két évtizeddel ezelőtt volt - tette közzé friss adatait az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatal (NOAA).

Jó hír: bírják a hőséget a Vörös-tenger koralljai

Bírják a hőséget a Vörös-tenger koralljai, ami még hosszú távon védelmet jelenthet számukra a globális felmelegedéssel szemben.

Jelképesen eltemették Észak-Amerika egyik gleccserét

Az évszázad végére eltűnhetnek az észak-amerikai gleccserek, fogyatkozásuk súlyosan veszélyeztetheti a régió vízellátását.

Sok embert fenyegetnek a gleccsertavak kitörése okozta áradások

Világszerte egyre növekvő számú emberre, akár milliókra jelenthetnek fenyegetést a gleccsertavak kitörése okozta áradások - figyelmeztetnek a szakemberek.

Megingott a felmelegedést fékező utolsó bástya, Amazónia

Nettó karbonkibocsátóvá vált a Föld tüdejének is nevezett Amazónia brazíliai része - kongatták meg a vészharangot kutatók. A tudósok szerint mostanáig "az erdők, főleg a trópusi erdők megvédtek bennünket azáltal, hogy fékezték a felmelegedést, de fennáll a veszély, hogy meginog utolsó bástyánk, Amazónia". 

Hatvan percre elsötétülhet ma este a Föld

A Föld óráját 2021-ben március 27-én tartjuk, 20:30 és 21:30 között. A kezdeményezés a tavalyihoz hasonlóan, idén is új irányt vesz: mindenkit arra buzdít, hogy példát mutasson tetteivel, és ne csak ebben az egy órában, hanem mindennap tegyen a természet megóvásáért, a fenntartható életmódért.  Nem véletlenül: a változtatás egyre sürgetőbb, hiszen az utóbbi évtized volt az eddigi legmelegebb a mérések kezdete, azaz 140 év óta.

Ebben az országban a globális átlagnál jóval nagyobb a felmelegedés

Rekordmértékben nőtt tavaly az éves átlaghőmérséklet Oroszországban: 3,22 Celsius-fokkal volt magasabb, mint az 1961-1990 közötti időszak átlaghőmérséklete és 1 Celsius-fokkal magasabb, mint a korábbi, 2007-ben mért rekord - közölte a héten az orosz hidrometeorológiai és környezetfigyelő szolgálat, a Roszgidromet.

Tavaszi felmelegedés köszönti a húsvéti időszakot

Egyre gyakrabban kell éghajlati szélsőségekkel számolnunk a jövőben

Egyre jobban érződik Németország időjárásán a globális klímaváltozás hatása, 2020 - hasonlóan a világ egészéhez - a második legmelegebb év volt a feljegyzések kezdte óta - közölte Gerhard Adrian, a Német Időjárási Szolgálat (DWD) elnöke. A kutató szerint az elmúlt három év összességében megerősíti a klímakutatás félelmeit, miszerint a jövőben egyre gyakrabban kell számolnunk időjárási és éghajlati szélsőségekkel.

Szibéria válhat a Föld éléskamrájává a globális felmelegedésben

A világ legtöbb részén a klímaváltozás negatív hatásai, az aszály, elsivatagosodás, áradás és az elviselhetetlen hőség fenyeget, amely hatalmas régiókat tehet lakhatatlanná, és óriási népmozgásokat indíthat el a világ számos térségében. Néhány ország számára azonban az éghajlatváltozás páratlan lehetőséget kínál, mivel a bolygó korábban leghidegebb régiói mérsékeltebbé válnak.

Már tudjuk, mikor ér véget a szibériai hideg: ekkor érkezik felmelegedés

A hét elején még mínuszok lesznek jellemzőek, de fokozatosan mérséklődik a hideg. A hét második felében egyre többfelé mérhetnek majd plusz 10 fok közeli értékeket - derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat országos, középtávú előrejelzéséből.

Az Alpok átalakulása a klímaváltozás tükrében

Az első hó szeptemberben takarta be Tirol erdeit, két alpesi zerge szökkent elém, amint felfelé haladtam. A helyi zerge populáció már szinte zavartalanul fogadja érkezésem, hiszen közel 3 éve találkozunk rendszeresen hajnali túráim alkalmával.

Növeli a Föld felmelegedését a mezőgazdasági földhasználat növekedése

Növeli a Föld felmelegedését előidéző károsanyag-kibocsátást a nagy földterületek bevonása a mezőgazdaságba - figyelmeztettek kutatók, akik szerint meg kell találni az egyensúlyt a világ élelmezése és a bolygó megmentése között.

Trópusi fajok hódítják meg a Földközi-tenger keleti részét

Összeomlóban van a biodiverzitás a Földközi-tenger keleti részén. Egy osztrák kutatók vezetésével végzett vizsgálat szerint az ott élő fajok nem tudják tartani a lépést a víz erőteljes felmelegedésével, Izrael partjainál bizonyos vízmélységben a honos fajok mintegy 95 százaléka már eltűnt.

Extrém gyorsan emelkedik a hőmérséklet az óceán legmélyebb pontjain

Bár igen messze vannak az emberek élőhelyeiről és a fosszilis tüzelőanyagok káros hatásaitól, mégis lassan felmelegednek az óceán mélyén a korábban szinte dermesztően fagyos vizek. A Geophysical Research Letters tudományos szaklapban most publikált tanulmány szerint a hőmérséklet gyorsabban emelkedik, mint azt korábban a tudósok gondolták.

Három évtizede nem volt olyan meleg az Antarktiszi-félszigeten, mint idén

Több mint három évtizede nem volt olyan meleg az Antarktiszi-félszigeten, mint idén - közölte a Santiago de Chile-i Egyetem.

Ez a mókás hal tegnap még a tengerfenéken sétált

A Sympterichthys unipennis nemrég még a tengerfenéken „sétált", ma pedig már hivatalosan is kihaltnak nyilvánította a Természetvédelmi Világszövetség. Úgy tűnik, hogy ez a faj az olyan, első modern tengeri hal, amely teljesen eltűnt. De vajon az utolsó? Többek között erre a kérdésre keresték a választ a szakemberek.

Szűkült a földi klímaérzékenység tartománya

Az iparosodás előtti időszakhoz képest mintegy 3 Celsius-fokkal fog nőni az átlaghőmérséklet a Földön, ha megduplázódik a légkör szén-dixoid-szintje, ez szűkíti a Föld klímaérzékenységének kutatók által előre jelzett tartományát.

Találtak egy korallfajt, amely jól érzi magát a felmelegedő vízben

A tengerbiológusok szerint az Arab- és a Sínai-félsziget között fekvő Akabai-öbölben élő korallok rezisztensek a vízhőmérséklet emelkedésével szemben. A legfrissebb kutatási eredmények felcsillantják a reményt, hogy miközben az éghajlatváltozás miatt az egyenlítői zátonyokon élő virágállatok száma közel 85 százalékkal csökkent az elmúlt 40 évben, a megmaradt telepek talán mégis fenn tudnak maradni a klímaváltozás viszontagságai között.

Aggasztó hír: aktív metánszivárgást észleltek az Antarktiszon

Először fedeztek fel aktív metánszivárgást az Antarktiszon. A tudósok szerint az üvegházhatású gáz szinte bizonyosan a légkörbe szökik a tengerfenékről.

Szélsőséges hőséget és esőt jeleznek az elmúlt harminc év adatai

A világ több pontján elhelyezkedő, összesen 36 ezer meteorológiai állomás adatain alapuló, globális jelentés megerősítette: ahogy a bolygó tovább melegszik, a szélsőséges időjárási események, például a hőhullámok és a heves esőzések gyakoribbak, intenzívebbek és hosszabb időtartamúak lesznek.

Ezer méter felett is gyakori lesz a harmincfokos hőség

Az Alpok magasabban fekvő területeit is érinti a klímaváltozás. A nyár folyamán a hegyekben is egyre melegebb lesz: még ezer méteres magasság felett is gyakoriak lesznek a 30 Celsius-fok feletti hőmérsékletek - derült ki a Német Meteorológiai Szolgálat (DWD), az MeteoSchweiz svájci meteorológiai és klimatológiai hatóság és az osztrák meteorológiai és geodinamikai központi intézet (ZAMG) csütörtökön bemutatott értékeléséből.

El tudná képzelni a mindennapjait 40 Celsius-fokos hőmérsékletben?

A nyarak hamarosan még a most tapasztaltaknál is forróbbak lehetnek, a hőmérő higanyszála jó eséllyel kúszhat rendszeresen 40 Celsius-fok környékére. A jelenlegi mértékű szén-dioxid-kibocsátás mellett mindez 2100-ra már általánossá válhat Nagy-Britanniában – derült ki a brit meteorológiai szolgálat új tanulmányából. Az időjárás azonban nem ismeri az országhatárokat, így a jelenség hatását nem csak és kizárólag a szigetországban élők tapasztalhatják.

Katasztrófa közeleg a Déli-sarkon? Aggasztó jeleket vettek észre

A világ többi részénél háromszor gyorsabban melegedett a Déli-sark a 2018-at megelőző 30 évben. 2018-ban jegyezték fel a legmelegebb évet a térségben - írták a Nature Climate Change című tudományos folyóiratban megjelent tanulmányukban az új-zélandi Victoria Egyetem kutatói.

Rekordot döntött tavaly az algacsúcs a Balatonon

A Balaton tavalyi algásodásában szerepet játszott a tartósan megemelt vízszint, ezért a tó vízszintszabályozásának teljes átalakítását javasolják - tájékoztatta Istvánovics Vera, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és a Budapesti Műszaki Egyetem (BME) vízgazdálkodási kutatócsoportjának tagja hétfőn az MTI-t.

Több baktériumfertőzést hozhat a felmelegedés

A globális felmelegedéssel több olyan fertőzéses megbetegedés várható, melyet a vibrió elnevezésű, pálca alakú baktériumok okoznak - állapította meg egy német kutatócsoport.

Csak az atommal és a megújulókkal tartható kordában a felmelegedés

A Nemzetközi Energia Ügynökség a közelmúltban publikálta a Global Energy Review 2020 című tanulmányát, amelyben a koronavírus-járványnak a globális energetikára, valamint a szén-dioxid-kibocsátásra gyakorolt hatását elemzi a rangos szervezet. A tanulmány egyik fő konklúziója, hogy a koronavírus-járvány rávilágított: nem lehetetlen az évi 8 százalékos szén-dioxid-kibocsátás csökkenés elérése – tehát nem lehetetlen a civilizációt fenyegető globális felmelegedés az ipari forradalom előtti szinthez képest 1,5 Celsius-fok alatt tartása.

Valószínűleg nem a felmelegedés fog végezni a koronavírussal

Az új koronavírus szó szerint leterítette az egész világot, és most sokan abban reménykednek, hogy a közelgő tavaszi jó idő visszaszorítja a kórokozó terjedését. De valóban így lesz?

Erősödik a felmelegedés: a jövő hét közepére 20 fokos tavasz várható

Tegnap megdőlt a melegrekord, a jövő hét közepén azonban tartósabb meleg időre számíthatunk. 

Eltűnhet a világ homokos tengerpartjainak fele az évszázad végéig

Eltűnhet a világ homokos tengerpartjainak fele az évszázad végére, ha változatlan tempóban folytatódik a globális felmelegedés - állítja egy európai uniós kutatás.

Vérvörösre színezte az Antarktiszt egy hóalga

Vérvörösre színezte a tájat egy hóban élő alga az egyik antarktiszi ukrán kutatóállomás körül.

Nem az ősi metán fogja megsütni a Földet

A metán sokszorta erősebb üvegházhatású gáz, mint a szén-dioxid, és ha a felmelegedés kiszabadítja onnan, ahova valaha csapdába esett, a légkörbe kerülve könnyen ördögi kört indíthat el. Ám a legfrissebb modellek szerint ennek a katasztrófa-forgatókönyvnek csekély az esélye, és inkább az emberi metánkibocsátáson kell aggódnunk.

Megdőlt a melegrekord az Antarktiszon – Közel 20 fokos meleget mértek

Míg tegnap itthon igazi téli hideg volt, addig a tőlünk jóval északabbra lévő Antarktiszon délután 18,3 fokot mértek, amivel megdőlt az öt évvel korábbi, márciusi rekord, a 17,5 fok - írja a The Guardian.

Rekordmeleget mértek egy anktartiszi kutatóállomáson

Az eddigi legmelegebb napot mérték csütörtökön egy Argentína által működtetett antarktiszi kutatóállomáson.

Marad a meleg, de viharos lesz a szél

Vasárnap délutántól beborul az ég, néhány zápor is lehet. Aki teheti, élvezze ki a tavaszias időt, ugyanis a jövő hét elején egy markáns hidegfront hoz hózáporokat - írja előrejelzésében a Köpönyeg.hu.

Hétvégén akár 16 Celsius-fok is lehet

Erős felmelegedéssel indul a február, de a téli tavasz nem tart sokáig - írja előrejelzésében a Köpönyeg.hu.

A föld felmelegedése erőszakhullámot indíthat el az USA-ban

A történelem legmelegebb évtizedén vagyunk túl

A tavalyi volt Európa legmelegebb éve a rendszeres mérések kezdete óta, globálisan nézve pedig 2019 a második legmelegebb évnek számít 2016 után, ráadásul sorozatban ez már az ötödik különösen meleg év. A történelem legmelegebb évtizede zárult 2019-cel - közölte a Copernicus Climate Change Service (C3S) program szerdán.

Meglepő, de Szibériában berobbanhat a mezőgazdasági termelés

A klímaváltozás lehetővé teszi a kukorica- és szójatermesztést Szibériában. Az évtized közepére akár ebben az országrészben is termeszthetnek majd kukoricát és szóját az orosz gazdák.

Ködös napok elé nézünk,de érkezik némi felmelegedés is – Időjárás

Bár ma országszerte napos az idő, ez holnap meg fog változni – írja a Köpönyeg.

A szokatlan meleg miatt műhóval díszítik Moszkvát szilveszterkor

Időjárás: fehér december helyett 15 fok is lehet a következő napokban

Hiába van december, úgy tűnik, az időjárás még ragaszkodik az őszhöz. A következő napokban akár 15 fokot is mutathat a hőmérő higanyszála.

Rendkívül gyorsan fogy az oxigén az óceánokból a felmelegedés miatt

Rendkívül gyorsan fogy az oxigén az óceánokból a felmelegedés miatt, szaporodnak a "halálzónák" - állapította meg a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) friss jelentése, amely a témában az eddigi legátfogóbb kutatás eredménye.

Az évszázad végére kihalhatnak a császárpingvinek

Gyakorlatilag kihalhat a császárpingvin, a napjainkban élő legnagyobb pingvinfaj az évszázad végéig, ha változatlan tempóban folytatódik a globális felmelegedés - figyelmeztetnek kutatók.

Még a NASA sem érti, mi történik az ózonréteggel

1982 óta nem volt ilyen kicsi az ózonlyuk, mint most – közölte az amerikai űrügynökség (NASA), ami a Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatallal (NOAA) karöltve figyeli az Földünket védő ózonréteg vastagságának változásait.

Sok még a kérdés: utópia vagy valóságos lehet a klímasemlegesség?

A klímaváltozás ma már nem kérdés, hanem tény és egyre inkább az is biztossá válik, hogy az emberi tevékenység következménye. Tudjuk, hogy az éghajlatváltozás elleni küzdelem elkerülhetetlen, amiben érdemes a jövőben jó gyakorlatokkal szerepet vállalni. Európa is ezt teszi most a klímasemlegesség terén, aminek immár határidőt is szabtak: ez a 2050-es esztendő. Brüsszelben épp most zajlik az Európai Régiók és Városok hete, ahol friss információkkal szolgáltak a részletekről. A legújabb tervek szerint mintegy 35 milliárd euró kerülne abba az új pénzügyi alapba, amit a klíma- és energiakorszak-váltás anyagi és humán terheivel küszködő ...

Egész jól jönne most egy aszteroida

Nagyjából 466 millió éve, bőven a dinoszauruszok kora előtt a Föld eljegesedett. A globális lehűlést egy űrbéli aszteroidaütközésből származó por okozhatta – állítja egy friss kutatás, felvetve azt is: mi lenne, ha a mostani felmelegedést ennek mintájára próbálnánk ellensúlyozni.

Az éghajlati modellek szerint a vártnál gyorsabban melegszik a bolygó

Az új kutatások azt a szomorú hírt közölték, hogy a fosszilis tüzelőanyagok égetésével légkörbe kerülő üvegházhatású gázok jóval gyorsabban melegítik fel a bolygót, mint azt korábban gondoltuk volna. Két, egymástól független elemzés tükrében úgy tűnik, hogy ha a szén-dioxid-kibocsátás változatlan marad, 2100-ra a globális átlaghőmérséklet 6,5-7,0 Celsius-fokkal emelkedhet az iparosodás előtti szint fölé.

A klímaváltozás óceánokra gyakorolt káros hatására figyelmeztet az ENSZ

A Földet éltető óceánok lehetnek az emberiség legnagyobb ellenségei globális szinten, ha semmi nem történik az üvegházhatású gázok kibocsátásának jelentős csökkentése érdekében – figyelmeztetett az ENSZ egy friss jelentésében, amely az AFP francia hírügynökség kizárólagos birtokába került.

Az előre jelzettnél gyorsabban melegszik Európa

Az előre jelzettnél gyorsabban melegszik Európa, ahol a klímaváltozás növeli a szélsőségesen meleg, és csökkenti a szélsőségesen hideg napok számát - írták a Zürichi Műszaki Egyetem kutatói az amerikai geofizikai társaság folyóiratában, a Geophysical Research Lettersben megjelent tanulmányukban.

A jelenlegi felmelegedéshez hasonlóra nem volt példa az elmúlt 2000 évben

A bolygón jelenleg zajló felmelegedés az ütemét és a kiterjedését tekintve is túlmutat az elmúlt kétezer év éghajlati változásain - állapította meg három frissen megjelent tanulmány.

Egyre több energia kell, hogy elviselhessük a klímaváltozást

Még egy mérsékelt mértékű globális felmelegedés is növelni fogja az energiaszükségletet a világon 2050-re - mutatták ki klímakutatók a Nature Communications című tudományos folyóiratban megjelent tanulmányukban.

Egymilliárd embernek kell elhagynia az otthonát a klímaváltozás miatt

Ausztrál kutatók kidolgozták az emberi civilizáció legrosszabb forgatókönyvét, amely szerint az éghajlatváltozás három évtizeden belül drasztikusan megváltoztatja a bolygó mindennapjait. A riportban nem kisebb, mint „háborús" válaszra van szükség ahhoz, hogy elkerüljük az „ítélet napját". Bár tudják, hogy a véleményünk kemény, de a „szükséges igazságról" számol be.

Az éghajlatváltozás miatt tűnhet el a kenyér a boltok polcairól

A leggyakrabban fogyasztott élelmiszerek egy részéhez sokkal nehezebb lesz hozzájutni a közeljövőben. Az új kutatási eredmények szerint ugyanis az éghajlatváltozás hatással van a legalapvetőbb mezőgazdasági terményekre. A Zürichi Egyetem kutatói szerint egyes régiók még egész jól teljesítenek, összességében azonban jelentősen csökken annak a kalóriának a mennyisége, amit a világ tíz legfontosabb mezőgazdasági terményéből nyerhetünk.

Az éghajlatváltozás lehet a lundák és más tengeri madarak végzete

Évente több ezer kongyos lunda hal éhen a Bering-tengeren, miután lassan eltűnnek a táplálkozásának elsődleges forrását jelentő halak a területről. A kutatók szerint harsogóan színes, fehér kontyot viselő madarak pusztulásáért nagy részben a klímaváltozás okolható.

Megfigyeltek valamit, ami izzó pokollá változtathatja a Földet

Unalomig ismételgetett tény, hogy ha nem fogjuk vissza a fosszilis energiaforrások használatát, akkor nagyon nagy slamasztikába kerülünk, azt azonban egyetlen kutató se gondolta volna, hogy ezzel olyan felhő-visszacsatolási hatást válthatunk ki, ami további 8 Celsius-fokkal megdobná az átlaghőmérsékletet. Amennyiben ez bekövetkezik, 14 Celsius-fokkal is melegebb lehet, mint az ipari forradalom kezdetekor. E forgatókönyv apokaliptikus lenne: a trópusi, szubtrópusi régiók túlságosan forróvá válnának a melegvérű élőlények – köztük az ember – számára a fennmaradáshoz.

Vészesen fogy Grönland jege

Gyorsabban olvad Grönland jege, mint azt eddig vélték: egy új tanulmány szerint 2003 óta megnégyszereződött a jégveszteség mértéke.

A negyedik legmelegebb év volt 2018

A negyedik legmelegebb év volt 2018 a rendszeres mérések kezdete óta - közölte hétfőn az Európai Unió Copernicus klímaváltozást vizsgáló szolgálata (Copernicus Climate Change Service, C3S).

Kánikula Ausztráliában, közel 50 fokot mértek

Ausztráliában, ahol jelenleg tombol a nyár, 10-14 Celsius-fokkal melegebb van az átlagosnál. A déli államokban rekordközeli hőmérsékletet mértek, csütörtökön 49 fok volt.

Hihetetlen, még a modern ember idejében is élt a szibériai unikornis

A modern ember idejében is élt még a szibériai "unikornis", egy kihalt orrszarvú faj, amely legalább 39 ezer évvel ezelőtt is létezett, azaz jóval tovább, mint ahogy azt eddig vélték.

Még a kisebb felmelegedés is katasztrófához vezet

A klímaváltozás visszafogása érdekében a nemzetközi tervekben megfogalmazott legmérsékeltebb hőmérsékletemelkedés is visszafordíthatatlan károkat okoz a jégsapkában szakértők szerint.

Második Vénusszá válhat a Föld

Amerikai kutatók a Föld hőháztartását tanulmányozva felvázoltak egy olyan forgatókönyvet, amelyben melegedő bolygónk egyre inkább a Vénuszhoz válik hasonlatossá.

A melegedő tengervíz változtatta a hurrikánokat szörnyetegekké

Az Atlanti-óceán melegedésének számlájára írható a tavalyi szokatlanul sok, nagy erejű hurrikán, köztük a Harvey, az Irma és a Maria – állapította meg egy új tanulmány.

A világháborús bombák átmenetileg felmelegítették az atmoszférát

A második világháborúban a szövetségesek által ledobott bombák olyan erejűek voltak, hogy átmenetileg a Föld légkörének felső rétegét is felmelegítették - írja egy új kutatás nyomán a BBC News.

További jelentős esőzésekre figyelmeztet a meteorológiai szolgálat

További jelentős esőzésekre figyelmeztet az Országos Meteorológiai Szolgálat.

Nem elég a forróság, még a rovarok is felzabálják a termést

A klímaváltozással egyre melegebb időjárás miatt több millió tonnával több termést pusztítanak el az egyre éhesebb rovarok 2050-re még akkor is, ha sikerül 2 Celsius-fok alatt tartani a globális átlaghőmérséklet növekedését – állapította meg egy új kutatás.

Kinek a felelőssége, ha elpusztul a Föld?

Időről időre felbukkannak a globális klímaváltozás pusztításáról szóló cikkek. Bennük kivesézik, hogy állnak az északi jéghegyek (rosszul), mennyi az erdőtűz, a kihalás szélére sodródott állatfaj, a bolygószerte pusztító szélsőséges időjárás (sok, sok és sok).

A kutatók is megijedtek attól, ami az óceánokkal történik

Az óceánokban is rekordmagas hőmérsékletet mértek a hőhullám hatására: San Diego partjainál a mérések 1916-os kezdete óta legmagasabb tengeri hőmérsékletét jegyezték fel a hónap elején.

Az elmúlt négy év volt a legmelegebb a világon

Az elmúlt négy év volt a legmelegebb a világon a feljegyzések 19. század végi kezdete óta, ezen belül 2017 a harmadik legmelegebb esztendő volt – közölte a NOAA amerikai klímahatóság az elmúlt év globális éghajlati trendjeit összefoglaló, szerdán közzétett jelentésében.

Elolvad Svédország legmagasabb pontja

Elolvasztja Svédország legmagasabb pontját, a skandináv állam északi részében lévő Kebnekaise-hegy gleccser borította déli csúcsát az északi-sarkvidéket sújtó rekordmeleg - számoltak be a kutatók.

Gyilkos hőhullámok fogják tizedelni az emberiséget

Drasztikusan megnőhet a hőhullámokkal összefüggő halálozások száma a világ bizonyos részein 2080-ra, amennyiben az emberek nem tudnak alkalmazkodni az egyre emelkedő hőmérsékletekhez - figyelmeztetnek kutatók, rámutatva, hogy a szükséges intézkedések megtételével ugyanakkor csökkenthető a szélsőséges hőséggel összefüggő többlethalálozások kockázata.