extrém időjárás
címke rss- kapcsolódó címkék:
- USA
- áradás
- havazás
- Magyarország
- vihar
- Legfrissebb
- Legrégebbi
A globális felmelegedés további felmelegedést okoz, ezt állapítja meg egy új paleoklíma tanulmány
Egyre világosabb, hogy az utóbbi években tapasztalt hosszú szárazság, rekordöntő hőség, erdőtüzek, s gyakori extrémebb viharok közvetlen következményei a globális hőmérséklet emelkedésnek. Egy új, a földtörténeti extrém klímaeseményekről szóló, és a Science Advances magazinban augusztus 10-én megjelent tanulmány azt sugallja, hogy a bolygó volatilisebbé válhat, ahogy melegszik.
Amerikai kutatók jelentős lépést tettek a tornádók előrejelzésében
A Stanford Egyetem tudósi rájöttek, hogy pontosan mi okozza a tornádókat. A tanulmány épp egy héttel azután jelent meg, hogy szupercella, viharok és tornádók, az Egyesült Államok északkeleti részét sújtó rekordot döntő óriási esőzést és villámáradásokat okoztak a régióban. A tanulmányt jegyző kutatók azt állítják, hogy megállapításaik előrejelzést adhatnak a tornádó kockázatáról, az orkánokról, és jégverésről, különösen olyan helyeken, ahol a Doppler-radar rendszeren alapuló technológia nem működik, vagy nem használható.
A Stanford Egyetem kutatói mesterséges intelligenciával tárják fel az extrém időjárás rejtélyeit
Mesterséges intelligencia segít a tudósoknak megérteni, hogy miért egyre gyakoribbak az extrém csapadékos napok Középnyugaton, az Egyesült Államokban. Segíthet a tudósoknak a jobb előrejelzések elkészítésében, és hogy ezek, illetve más extrém időjárási események hogy fognak változni a jövőben.
- címkék:
- extrém időjárás
- klímaváltozás
- globális felmelegedés
- meteorológia
- környezetvédelem
- árvíz
- katasztrófavédelem
- megújuló energia
- üvegházgázok
- Éghajlatváltozási Kormányközi Testület
- zöldenergia
- környezetbiztonság
- fosszilis energiahordozó
- párizsi klímaegyezmény
- megújuló alapanyag
- fosszilis tüzelőanyagok
- Stanford Egyetem
- katasztrófavédelem
- Stanford University
- Intergovernmental Panel on Climate Change
- Címkefelhő »
Sivatagosodás és pusztító árvizek várnak ránk, ha nem cselekszünk
Hirtelen lezúduló csapadék, villámárvizek, hosszú aszályok és emberemlékezet óta nem látott forróság jellemzi az idei nyarat. Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) tudományos bizonyítékokkal alátámasztott legfrissebb jelentésében bemutatta, hogy nem csupán érzéki csalódásról vagy a véletlenek összjátékáról van szó: az éghajlatváltozás itt van velünk, a saját bőrünkön érezhetjük, és csakis rajtunk múlik, hogy mekkora veszteségekkel vészeljük át a küszöbön álló klímaválságot.
- címkék:
- Kárpát-medence
- Homokhátság
- extrém időjárás
- klímaváltozás
- globális felmelegedés
- környezetvédelem
- árvíz
- környezetszennyezés
- víztároló
- aszály
- üvegházgázok
- vizes élőhelyek
- vízgazdálkodás
- Éghajlatváltozási Kormányközi Testület
- Vásárhelyi-terv
- elsivatagosodás
- fosszilis energiahordozó
- villámárvíz
- fosszilis tüzelőanyagok
- IPCC
- WWF Magyarország
- Természetvédelmi Világalap
- Intergovernmental Panel on Climate Change
- Címkefelhő »
Az idei texasi hideg krízis az olvadó Jeges-tenger jegével áll kapcsolatban
Az extrém hideghullámot, ami emberek millióit hagyta áram nélkül múlt télen, úgy tűnik, hogy valószínűleg a több ezer kilométerrel arrébb lévő Jeges-tenger jegének olvadása okozta, sugallja egy kutatás.
Az extrém áradások Európában kilencszer valószínűbbek a klímaváltozás miatt
Az extrém esőzés, ami Európa részeit pusztította múlt hónapban valószínűbbek és súlyosabbak voltak a klímaváltozás miatt, egy új jelentés szerint. A felhőszakadások, melyek végigsöpörtek Németországon és Belgiumon júliusban, 3-19 %-kal intenzívebbek és 1.2-9-szer valószínűbbek voltak az ember okozta felmelegedés miatt.
Nagytömegű vulkánok jobban hűthetik a Földet egy melegedő világban
Kevés erő a Földön, ami erőteljesebb, mint egy nagy vulkánkitörés. Amikor legnagyobb erejükben vannak a vulkánok több millió tonna részecskét dobnak be az atmoszférába, melyek blokkolják a Napot, ami képes lehűteni a Földet majdnem 5 évig, veszélyeztetve a gabonát és nyár nélküli éveket idéz elő. A legfrissebb, a fülöp-szigetei Pinatubo-hegy kitörése 1991-ben, átmeneti 0.5 Celsius-fokos globális hőmérséklet esést okozott.
- címkék:
- Föld
- Pinatubo
- extrém időjárás
- klímaváltozás
- földrengés
- globális felmelegedés
- környezetvédelem
- környezetszennyezés
- vulkánok
- természetvédelem
- légszennyezés
- geológia
- zöld energia
- üvegházgázok
- tudomány
- szeizmológia
- fenntarthatóság
- Éghajlatváltozási Kormányközi Testület
- környezetbiztonság
- metánhidrát
- piroklaszt-ár
- szén-dioxid emisszió
- fosszilis tüzelőanyagok
- megújuló ernergiaforrások
- IPCC
- Címkefelhő »
Az IPCC legrosszabb forgatókönyve szerint a globális felmelegedés eléri a 4.4 Celsius-fokot
Egy klíma tudomány állapotáról szóló összegzésben, melyben augusztus 6-án 195 ország megegyezett és 8-án publikáltak, az IPCC jelentése szerint várhatóan a Föld eléri a kritikus 1.5 Celsius-fokos melegedési küszöbértéket a következő 20 éven belül a klímaváltozásnak köszönhetően, függetlenül attól, hogy a globális kormányok csökkentik az üvegházgáz emissziókat. A klímakatasztrófa elkerüléséhez sürgősen cselekedni kellene és ehhez összefogásra volna szükség.
- címkék:
- extrém időjárás
- klímaváltozás
- globális felmelegedés
- környezetvédelem
- természetvédelem
- katasztrófavédelem
- hőhullám
- üvegházgázok
- erdőirtás
- fenntarthatóság
- Éghajlatváltozási Kormányközi Testület
- környezetbiztonság
- metánhidrát
- szén-dioxid emisszió
- klímakatasztrófa
- IPCC
- Kék Bolygó Alapítvány
- Címkefelhő »
A Föld 20 éven belül eléri az 1.5 Celsius-fokos klíma limitet, közli az IPPC jelentés
Várhatóan a Föld eléri a kritikus 1.5 Celsius-fokos melegedési küszöbértéket a klímaváltozásnak köszönhetően a következő 20 éven belül, függetlenül attól, hogy a globális kormányok csökkentik az üvegházgáz emissziókat, mind az öt fő forgatókönyv szerint, amit a tudományos jelentés megvizsgált.
A klímaváltozás több villámcsapát indít be az Arktiszon
Alaszka felett az északi szélessség 65 foknál magasabban észlelt villámcsapások kb. 35.000-ről kb. 240.000-re gyarapodtak 2010-től 2020-ig, egy a Geophysical Research Letters geofizikai magazinban március 22-én megjelent tanulmány szerint. A villámcsapás követi az emelkedő hőmérsékletet a régióban, és a tudósok úgy gondolják, hogy a melegebb klíma tüzelőanyaggal látja el a viharokat. A kutatók megmutatták, hogy a villámlások száma az Arktiszon az északi szélesség 65 fok felett növekszik és, hogy a villámcsapások hányadának növekedése a globális villámcsapásokhoz képest jól korrelált a globális hőmérséklet anomáliával.