Lista készült a leglakhatóbb bolygókról

Melyek azok az ismert Naprendszeren kívüli bolygók, ahol a legjobb az élet kialakulásának és fennmaradásának esélye?

Régóta várt felfedezés egy távoli csillagrendszerben

Először figyelték meg, hogy a csillaguk forgási síkjában keringenek egy távoli csillagrendszer bolygói. Az eredmény szerint gyakori lehet az a "felállás", amely a Naprendszerben jellemző.

Lávával borított exobolygót találtak

A Földnél kisebb exobolygót, azaz a Naprendszeren kívüli planétát fedeztek fel a NASA Spitzer űrteleszkópja segítségével. Az égitest a rajta uralkodó magas hőmérséklet miatt nem alkalmas a földihez hasonló élet megjelenésére vagy fentmaradására.

Felfedezték az életet a holdfényben

Felhőket, vizet és növényzetet is sikerült kimutatni a Földön, a Holdról visszavert fényt elemezve. A módszert távoli bolygókra is ki lehet terjeszteni.

Szinte csak vízből áll a szaunabolygó

A Naprendszerben nincs párja annak az exobolygónak, amelyet főleg folyékony víz és forró vízgőz alkot. Bár az égitesten sok víz van, a magas hőmérséklet miatt nem kedvező az általunk ismert élet számára.

A Földhöz hasonló méretű exobolygót fedeztek fel

A Földhöz hasonló méretű exobolygót, vagyis Naprendszeren kívüli planétát fedeztek fel a NASA Kepler űrteleszkópja segítségével.

Rangsorolták a leglakhatóbb idegen világokat

A Szaturnusz Titán holdját, valamint a Földtől 20,5 fényévre lévő Gliese 581g jelű bolygót tartja a leglakhatóbb idegen világnak egy nemzetközi kutatócsoport, amely az Astrobiology című folyóiratban publikálta tanulmányát.

Tizenhat szuperföldet fedeztek fel

Újabb ötven, Naprendszeren kívüli bolygót, köztük tizenhat szuperföldet fedeztek fel genfi csillagászok, akik szerint a Naphoz hasonló csillagok nem kevesebb mint negyven százalékának van legalább egy olyan planétája, amely könnyebb a Szaturnusznál.

Megtalálták a legsötétebb bolygót

Koromfekete bolygó található a Sárkány-csillagképben. A TrES-2b jelű, Jupiter-méretű, Naprendszeren kívüli gázóriás a ráeső napfénynek alig egy százalékát tükrözi vissza.

Az elmúlt tíz év legjelentősebb tudományos eredményei

Már biztos, hogy egykor folyékony víz volt a Marson, és egyre közelebb kerülünk a távoli földek azonosításához. Tudjuk, hogy a bennünk élő baktériumok elválaszthatatlan részét képezik az emberi szervezetnek, és a kutatók már képesek arra is, hogy elköteleződött sejteket programozzanak át bármilyen sejttípussá alakulni képes őssejtekké. A Science cikke alapján készült évzáró összeállításunkban áttekintjük az utóbbi tíz év legdinamikusabban fejlődő tudományterületeit.

Első felvételek egy csillaga körül keringő exobolygóról

Először sikerült lencsevégre kapni egy exobolygót, amint csillaga körül kering. A felfedezéshez egy magyar csillagász, Apai Dániel is hozzájárult - írja a Hírek.csillagászat.hu.

Bolygóevő csillagot talált az űrtávcső

Azonosították a legforróbb és egyben feltehetőleg legrövidebb életű Naprendszeren kívüli bolygót. A kérdéses planéta annyira közel kering csillagához, hogy az a következő 10 millió évben elnyeli.  

Bolygók a Naprendszeren kívül - asztrobiológia kurzus, II. rész

Kétéves online tudományos ismeretterjesztő tanfolyamot indított az [origo] tudomány rovata, amely a Földön kívüli élet utáni kutatás iránt érdeklődő, de szakirányú végzettséggel nem rendelkező olvasókat vezeti be az alapokba és a legújabb eredményekbe. A sorozat második részében a bolygók születésének folyamatát és a Naprendszeren kívüli bolygókat ismerhetik meg.

A Földnél csak kétszer nagyobb kőzetbolygót találtak

A Földnél kétszer nagyobb átmérőjű távoli planétára akadtak egy Napunkhoz hasonló csillag körül. Ha a további megfigyelések pontosítják az égitest 5-11 földtömeg közötti tömegét, akkor ez lehet az elsőként talált, biztosan kőzetekből álló exobolygó.

Először mérték meg két idegen bolygó sugárzását a földfelszínről

Első alkalommal sikerült a Föld felszínéről két exobolygó sugárzását egy speciális technikával megörökíteni. A módszer a jövőben a légköri paraméterek pontos megbecslésére is lehetőséget adhat a távoli planétáknál.  

Hullócsillag és üstökös egy felvételen

Odakint az űrben 2008-ban

A 2008-as év is számos érdekes felfedezést hozott a csillagászat és űrkutatás területén. A Phoenix lett az első Mars-szonda, amely közvetlenül is bizonyította, hogy vízjég van a bolygó talajában. Beérkezett bolygónk légkörébe az első olyan kisbolygó, amelyet az emberiség történetében először sikerült előrejelezni. Végre közvetlenül is megpillanthattuk az első Naprendszeren kívüli bolygókat, és ha nem is láthatjuk, de most már bizonyos, hogy saját Galaxisunk centrumában is egy nagy fekete lyuk terpeszkedik.

Káosz van Galaxisunk centrumában - pontos mérés a központi fekete lyukról

Az Európai Déli Obszervatórium (ESO) távcsöveivel minden korábbinál részletesebben figyelték meg a Tejútrendszer legbelső tartományait. A mérések alapján sikerült pontosabban meghatározni a központi égitest tömegét, pozícióját és a közelében keringő csillagok pályáját. Galaxisunk központi térsége sok olyan képződményt és jelenséget mutat, amelyeket ma még nem értünk teljesen, az viszont már kétségtelen, hogy egy szupernagytömegű fekete lyuk van a centrumban.

Vízmolekulák a Hold anyagában

A Holdat az eddigi megfigyelések és az elméleti modellek alapján is kifejezetten száraz égitestnek tekintették - egy új vizsgálat azonban nem erre utal.  

A Béta Pictoris exobolygóját is lefotózták

Sikerült közvetlenül megörökíteni a Béta Pictoris nevű csillag körül régóta feltételezett bolygót. A planéta nyolcszor nehezebb a Jupiternél, és a Szaturnusz naptávolsága környékén járja körül csillagát.

Új adatok és képek a légkörben felrobbant kisbolygóról

Újabb megfigyelések alapján pontosították az október 7-én a Föld légkörében felrobbant kisbolygó paramétereit. Eszerint a 2-5 méteres égitest 37 kilométer magasan, körülbelül egy 1 kilotonnás robbanás keretében semmisült meg.  

Egyelőre védtelenek vagyunk a becsapódásokkal szemben

Az elmúlt héten bolygónkkal összeütközött és a légkörben felrobbant a 2008 TC3 jelű, közel 3 méteres kisbolygó. Ilyen események havonta megtörténnek, és ritkán szerzünk róluk tudomást. Vannak azonban sokkal rosszabb forgatókönyvek is: napjainkban közel 5500 földközeli objektumot ismerünk, amelyek között a legveszélyesebbek az egy kilométernél nagyobb átmérőjű testek. Ezek akár kontinensnyi területet is elpusztíthatnának, és az ellenük való védekezési módszerek még csak papíron léteznek.

Film és kép a megsemmisült kisbolygóról

Újabb felvételeket és néhány további adatot hoztak nyilvánosságra a Föld légkörében két nappal ezelőtt megsemmisült kisbolygóról.

Észlelték a kisbolygó keddi robbanásának lökéshullámát

Mint arról korábban beszámoltunk, kedden hajnalban egy apró kisbolygó ütközött a Földnek. Ez volt az első előre jelzett ilyen esemény az emberiség történetében. A 2008 TC3 jelű égitest Szudán területe felett lépett be a Föld légkörébe, és nagy magasságban felrobbant. A terület földrajzi helyzete miatt képek egyelőre nem ismeretesek az eseményről. Az első két repülőgépes megfigyelést egy műszeres érzékelés is megerősítette.

A tíz legizgalmasabb Naprendszeren kívüli bolygó

Jelenleg 313 exobolygót - azaz Naprendszeren kívüli planétát - ismerünk, amelyek 268 csillag körül keringenek. Mára kiderült, hogy a bolygók keletkezése a csillagok kialakulásnak általános velejárója. Ugyanakkor az eddig megfigyelt exobolygók többsége a Jupiterhez hasonló égitest, szilárd felszín nélküli gázóriás lehet. Megismerésük közelebb visz bennünket a bolygókeletkezés, így a Földünkhöz hasonló égitestek születésének megértéséhez is. A műszertechnika és a megfigyelési módszerek fejlődésével jó eséllyel megtalálhatjuk az első Naprendszeren kívüli, Földhöz hasonló égitestet a következő évtizedben.

Láthatatlan anyagkorong lehet a Tejútrendszerben

Egy új számítógépes szimuláció alapján a láthatatlan tömeg, azaz a sötét anyag egy része Galaxisunk fősíkjában összpontosul, ami kutatásához is jobb lehetőséget kínál.

Az első fotó egy Naphoz hasonló csillag bolygójáról

Első alkalommal sikerült egy bolygó tömegű égitestet közvetlenül megörökíteni egy a Napunkhoz hasonló csillag körül. A planéta a mi Jupiterünknél 8-szor nagyobb tömegű, csillagától meglepően messze mozgó égitest.

Rosetta: sikeres volt az űrrandevú, de csődöt mondott a kamera

A Rosetta-űrszonda pénteken este, közép-európai idő szerint 21 óra tájban 800 kilométerre közelítette meg a Steins-kisbolygót. Sajnos a nagyfelbontású kamera működését egy hiba miatt letiltotta a fedélzeti automatika, így a vártnál kevésbé részletes képek készülhettek csak az égitestről.

Rosetta: sikeres randevú a Steins kisbolygóval

A Rosetta-szonda péntek este 9 óra tájban sikeresen elhalad el a Steins kisbolygó közelében mintegy 800 kilométerre. Az égitest részletes megfigyelése fontos próbája a végső célpont, a Csurjumov-Geraszimenko-üstökös vizsgálatának.  

Bolygótudományi szeminárium Budapesten

Szeptember 4-én és 5-én, a Föld Bolygó Nemzetközi Éve program keretében bolygótudományi szeminárium lesz az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. A magyar-japán együttműködés részeként szervezett, ingyenesen látogatható rendezvényen elsősorban a Naprendszer égitesteivel kapcsolatos hazai és távolkeleti kutatási eredményeket mutajták be.

Közeledik a Rosetta-űrszonda a Steins-kisbolygóhoz - működési teszt élesben

Először próbálják ki "élesben" az üstököskutatásban várhatóan új korszakot nyitó Rosetta-űrszondát. Ez lesz az első űreszköz, mely tartósan vizsgál közelről egy üstökösmagot, és az első, amely egy üstökösmag felszínén landol. Minderre 2014-ig kell még várnunk, de idén szeptember 5-én már megkezdődik a tudományos munka: a Rosetta elhalad a Steins-kisbolygó mellett. A Rosetta-programban 14 európai állam, köztük Magyarország vesz részt. Filmes összeállításunk a szonda műszereiről, a várható tudományos eredményekről és az üstököskutatás fontosságáról, hazai szakemberek tolmácsolásában.

Az Europa asztrobiológiai potenciálja - asztrobiológia kurzus VI. rész

Az asztrobiológiai kurzus hatodik részében a Jupiter legizgalmasabb holdját, az Europát mutatjuk be. Ez a nagy hold a Mars mellett a másik olyan égitest szűkebb kozmikus környezetünkben, a Naprendszerben, ahol a szakemberek esélyt látnak arra, hogy élet alakult ki, amely esetleg ma is virágzik.  

Az eddigi legkisebb idegen szemcsét vizsgálták - üzemben a Phoenix mikroszkópja

A Phoenix első alkalommal vizsgált meg néhány szemcsét a Mars felszíni törmeléktakarójából, a regolitból az atomerő mikroszkópjával. A most készített felvételek és a hozzá kapcsolódó mérések az eddigi legkisebb anyagszemcséről nyert legrészletesebb adatok, amelyet valaha a Fölön kívül, egy másik égitest felszínén rögzítettek. A Marssal is kapcsolatos bolygótudományi szimpóziumot rendeznek az ELTE-n szeptemberben.

Célegyenesbe fordult a marsi élet keresése

Mint arról néhány napja beszámoltunk, a Phoenix-űrszonda fedélzeti laboratóriumában végzett anyagvizsgálat meghozta a küldetés várva-várt eredményét: sikerült közvetlen elemzési módszerrel kimutatni a Mars felszínéről vett törmelékminta H 2 O-tartalmát. A kiemelkedő fontosságú felfedezés végre tudományosan igazolt ténnyé szilárdítja a feltételezést, mely szerint jelenleg is létezik vízjég az égitesten. Az eredmény számos olyan vitát lezár, amelyek az elmúlt közel másfél évszázadban a marsi vízzel kapcsolatban zajlottak, és új fejezetet nyit a bolygó tanulmányozásában: a múltbeli életformák nyomait és a remélhetőleg máig fennmaradt éélettevékenység ...

Csillagunk átlagos lehet az élet szempontjából

A Földön kívüli élet lehetőségének és gyakoriságának becslésében fontos annak megállapítása, mennyire egyedi vagy átlagos égitest Napunk a Tejútrendszer többi csillagához viszonyítva. Az elmúlt időszakban elterjedt az a vélemény, amely szerint a Nap bizonyos szempontokból kivételes égitestnek tekinthető.

Húsvét-szigeti isten nevét kapta az új törpebolygó

A Nemzetközi Csillagászati Unió döntése értelmében a Plútóhoz hasonló, 2005 FY9 jelű égitest ezentúl 136 472 Makemake néven szerepel a katalógusokban.  

Új jelölt a Galaxis legfényesebb csillaga címre - képes-filmes beszámoló

A Napnál 3,2 milliószor több energiát kibocsátó csillagot azonosítottak a Tejútrendszerben. Az égitest a második, de lehet hogy az első legfényesebb csillag lehet a Galaxisban.

Közel az első idegen Földhöz: az eddigi legkisebb exobolygó

A csillagászok már régóta keresnek Földünkhöz hasonló méretű és tömegű Naprendszeren kívüli planétákat, azaz exobolygókat. Az eddig felfedezett mintegy 300 ilyen égitest többsége azonban a Jupiterhez hasonló, vagy még annál is nagyobb tömegű objektum. Ezúttal egy lényegesen kisebb képviselőjükre akadtak: sikerült az eddigi legkisebb tömegű exobolygót azonosítani egy csillag körül.

Lehet-e élet a Marson 2008-ban?

Talán a Földhöz hasonlóan a Marson is megszületett az élet, sőt az sem zárható ki, hogy az ősi marsi mikrobák gyarmatosították saját bolygónkat is. A Phoenix-űrszonda 2008. május 25-én kezdődő küldetése közelebb vihet minket a nagy kérdés megválaszolásához: van-e, illetve lehet(ett)-e élet a Marson? Lehetséges élőhelyek és élőlények a legújabb kutatások fényében.  

A Titan asztrobiológiai potenciálja - asztrobiológia kurzus V. rész

Az asztrobiológiai kurzus ötödik részében a Szaturnusz sűrű nitrogénlégkörrel fedett holdjával, a Titannal, illetve annak asztrobiológiai vonatkozásaival ismerkedünk meg. Az égitest egyik érdekessége, hogy jégpáncélja alatt a Naprendszer talán legnagyobb folyékony óceánja rejtőzik, légkörében pedig ahhoz hasonló kémiai folyamatok zajlanak, amilyenek a feltételezések alapján az ősi Földön, az élet keletkezését megelőző ún. prebiotikus fejlődés alatt történtek.

Kipróbálták a Jupiter jeges holdjára tervezett robotot

Minden jel arra mutat, hogy az Europa nevű Jupiter-hold jégpáncélja alatt folyékony vízóceán van, amiben akár élet is lehet - talán a földi mélytengeri füstölgők élővilágához hasonlóan. A NASA a jövőben robotszondát indít ennek kutatására. A szonda egyik földi tesztegységét a napokban próbálták ki sikerrel.

Kisbolygó becsapódás törölve

Az új számítások szerint az 50 méteres 2007 WD4 jelű kisbolygó a korábban felmerült lehetősléggel ellentétben január végén nem ütközik a Marsnak, hanem közel 4000 kilométerre halad el mellette.

Két Földhöz hasonló bolygó ütközött össze

Egy születő bolygórendszerben olyan törmeléket azonosítottak, amelyet két, korábban már összeállt, Földünkhöz hasonló égitest ütközése termelhetett. Ez minden korábbinál erősebb közvetett bizonyítékot jelent a bolygónkhoz hasonló, szilikátos összetételű és viszonylag nagy méretű kőzetbolygók születésére.

Újabb két magyar-amerikai felfedezésű exobolygó

A Bakos Gáspár vezetésével működő HATNet robotteleszkóp legújabb felfedezései: egy kis sűrűségű, fémben gazdag bolygó és a Jupiterhez hasonló forró gázóriás.

Nem veszélyes a november 6-án érkező kisbolygó

A közelmúltban azonosított 2007 RR9 jelű égitestről kiderült, hogy egy közel fél évszázada elveszettnek hitt objektum, amely 2007. november 6-án 0,07 csillagászati egységre fog elhaladni bolygónk mellett.

Csillagrepesztő mágneses tér

Sikerült egy extrém erős mágneses terű neutroncsillag kitörését megfigyelni, és modellekkel bebizonyítani, hogy a jelenséget az égitest kérgének repedése okozta. A további hasonló megfigyelések rámutathatnak, idővel miként gyengül ezen égitestek mágneses tere, hogyan lassul forgásuk és milyen a belső szerkezetük.

Egy meghámozott csillag - a hét asztrofotója

Egy Napunknál eredetileg nehezebb csillagról annyi anyagot szívott el neutroncsillag szomszédja, hogy az objektum ma már csak néhányszor nagyobb tömegű a Jupiternél.

Megtalálták a dinoszauruszok gyilkosának forrását

Mintegy 60 millió évvel az első dinoszauruszok megjelenése után egy gigantikus kozmikus karambol történt a Mars és a Jupiter között húzódó kisbolygóövben. Az új kutatások alapján ennek során született meg az az égitest, amely körülbelül 100 millió évvel később eltörölte az ősi hüllőket a Föld színéről, számos más faj társaságában. Mit tehetnénk ma egy hasonló, 10 kilométeres test ellen?

Az eddig ismert legnagyobb galaktikus ütközés

A Spitzer- és a Chandra-űrteleszkópokkal minden eddiginél nagyobb galaktikus ütközést sikerült megfigyelni. A hatalmas kataklizmában négy nagy csillagváros olvad össze.

Újabb kisbolygó a Mars pályáján

Sikerült felfedezni a negyedik olyan, ún. trójai kisbolygót, amely a Marssal azonos pályán kering a Nap körül.