Ezer fényévre fekvő bolygót talált egy tizenöt éves fiú

Tom Wagg még nagyon fiatal, mégis olyasvalamivel büszkélkedhet, amivel csak kevesen: felfedezett egy, a Naprendszerünktől távol található óriásbolygót.

Megtalálták a poklot

Pokoli bolygó titkait fedték fel svájci csillagászok, akiknek sikerült meghatározni az égitest felszínén uralkodó hőmérsékletet és a szelek átlagos sebességét is.

Két ”Föld” is lehet a szomszédunkban

Újabb exobolygót fedeztek fel a Cambridge-i Egyetem kutatói az Alpha Centauri kettős csillagrendszerben – így már két földszerű bolygó is keringhet az egyik nap körül.  

Három Föld-méretű bolygót fedeztek fel egy közeli csillag körül

Három, a Földnél alig nagyobb planétát fedezett fel egy nemzetközi kutatócsoport a NASA bolygóvadász űrteleszkópja, a Kepler segítségével.

A Földhöz erősen hasonlító exobolygókat fedeztek fel

A Földhöz eddigi legjobban hasonlító égitesteket fedeztek fel Naprendszerünkön kívül amerikai csillagászok.

Húsz év múlva kimutatható lehet az élet idegen naprendszerek bolygóin

Az exobolygókat kutató űrtávcsövek következő generációjának már a földönkívüli élet jeleit kellene keresniük. Előbb a víz, azután az oxigén, majd pedig a növényekben előforduló klorofill jeleit próbálnák kimutatni. Legalábbis erről ábrándoznak egy nemrég megjelent tanulmány szerzői.

Lakható bolygót találtak a szomszédban

Újabb Föld-típusú bolygót fedezett fel egy nemzetközi csillagászokból álló kutatócsoport. A lakhatónak tűnő planéta alig tizenhat fényévre található a Földtől, így szinte a szomszédban van.

12 milliárd éves lakható bolygót találtak

Az eddigi legidősebb kőzetbolygót fedezték fel a napokban európai csillagászok. A közel 12 milliárd éves planéta a lakhatósági zónában található, így elméletileg kialakulhatott rajta az élet.

Mégsem hasonlít a Föld az ikertestvérére

Alig nagyobb a Földnél a Kepler-186f exobolygó. Egy vörös törpecsillag lakható zónájában kering, igaz, annak fagyosabb részén, és ebben ki is merül a hasonlóság. Nem tudjuk, miből áll, van-e légköre, és van-e rajta víz. Ha viszont van, akkor az folyékony lehet.

Négyszeresére nőtt az ismert bolygók száma

A Kepler űrteleszkóp adatai alapján 715 bolygó felfedezését jelentette be a NASA. A bejelentésig összesen 246 Naprendszeren kívüli bolygó létezéséről tudtunk biztosan.

Teljesen új elmélet az élet megjelenéséről

A földi élet körülbelül 4 milliárd éves, de az első élőlények már közvetlenül az ősrobbanás után megjelenhettek egy meghökkentő ötlet szerint.

Szabad szemmel is láthatjuk a Föld testvérének csillagát

A Kepler-űrtávcső négy éven át gyűjtötte a Naprendszeren kívüli bolygókra vonatkozó adatokat. Ezek alapján a csillagászok kiszámították, hogy a Naphoz hasonló csillagok közül minden ötödik körül kering Föld méretű bolygó a lakható zónában, vagyis ott, ahol lehetséges az általunk ismert élet.

Pokoli forróság van a földszerű exobolygón

Sokban hasonlít a Földhöz, de túl közel kering a napjához, és ezért emberi életre alkalmatlan a Kepler 78-b jelű exbolygó.

Milyen űrhajóval jutunk el a csillagokba?

Folyamatosan nő az ismert, Naprendszeren kívüli bolygók száma, ám számtalan akadályt kell legyőzni, ha el akarunk jutni a legközelebbi érdekes planétáig. Az űrhajósok számára komoly megterhelést jelentene az erős kozmikus sugárzás, az űrhajónak a kozmikus gázzal és porral való találkozást kell elviselnie. A legnagyobb akadály azonban a távolság.

A Földnél csak másfélszer nagyobb bolygót találtak a lakható zónában

Csak másfélszer nagyobb átmérőjű a Földnél az a bolygó, amely egy Naphoz hasonló csillag lakhatósági zónájában kering. Az amerikai csillagászok éves találkozóján bemutatott exobolygót a Kepler-űrtávcsővel fedezték fel.

Újabb jel arra, hogy különleges a Naprendszer

Közel félezer új Naprendszeren kívüli bolygójelöltet jelentettek be a Kepler-űrtávcsővel dolgozó csillagászok. A legfontosabb új eredmény az, hogy a kisebb méretek felé haladva a bolygók gyakorisága nő, de valahol a Föld átmérőjének kétszerese alatt ez a növekedés megáll.

Lakhatónak tűnő bolygó van egy napszerű csillagnál

A Földnél nagyobb bolygókat fedeztek fel az egyik legközelebbi és a Napra leginkább hasonlító csillag, a Tau Ceti körül. Az egyik bolygó a csillag lakhatósági zónájában kering.

Földhöz hasonló bolygó van a legközelebbi csillagnál

Egy várva várt csillagászati felfedezés: a Földéhez hasonló tömegű bolygó kering a Naphoz legközelebbi csillag, az Alfa Centauri rendszerében. Sajnos túl forró a felszíne.

Különös bolygót fedeztek fel

Olyan bolygót fedeztek fel csillagászok, amely egy kettőscsillag körül kering egy négycsillagos rendszerben.

Gyémánt borítja egy bolygó felszínét

Egy eddig is ismert kőzetbolygóról kiderült, hogy alapjaiban más kémia működik rajta, mint amilyen a Földön. A bolygó tömegének egyharmadát gyémánt adhatja.

Lista készült a leglakhatóbb bolygókról

Melyek azok az ismert Naprendszeren kívüli bolygók, ahol a legjobb az élet kialakulásának és fennmaradásának esélye?

Régóta várt felfedezés egy távoli csillagrendszerben

Először figyelték meg, hogy a csillaguk forgási síkjában keringenek egy távoli csillagrendszer bolygói. Az eredmény szerint gyakori lehet az a "felállás", amely a Naprendszerben jellemző.

Lávával borított exobolygót találtak

A Földnél kisebb exobolygót, azaz a Naprendszeren kívüli planétát fedeztek fel a NASA Spitzer űrteleszkópja segítségével. Az égitest a rajta uralkodó magas hőmérséklet miatt nem alkalmas a földihez hasonló élet megjelenésére vagy fentmaradására.

Felfedezték az életet a holdfényben

Felhőket, vizet és növényzetet is sikerült kimutatni a Földön, a Holdról visszavert fényt elemezve. A módszert távoli bolygókra is ki lehet terjeszteni.

Szinte csak vízből áll a szaunabolygó

A Naprendszerben nincs párja annak az exobolygónak, amelyet főleg folyékony víz és forró vízgőz alkot. Bár az égitesten sok víz van, a magas hőmérséklet miatt nem kedvező az általunk ismert élet számára.

A Földhöz hasonló méretű exobolygót fedeztek fel

A Földhöz hasonló méretű exobolygót, vagyis Naprendszeren kívüli planétát fedeztek fel a NASA Kepler űrteleszkópja segítségével.

Rangsorolták a leglakhatóbb idegen világokat

A Szaturnusz Titán holdját, valamint a Földtől 20,5 fényévre lévő Gliese 581g jelű bolygót tartja a leglakhatóbb idegen világnak egy nemzetközi kutatócsoport, amely az Astrobiology című folyóiratban publikálta tanulmányát.

Tizenhat szuperföldet fedeztek fel

Újabb ötven, Naprendszeren kívüli bolygót, köztük tizenhat szuperföldet fedeztek fel genfi csillagászok, akik szerint a Naphoz hasonló csillagok nem kevesebb mint negyven százalékának van legalább egy olyan planétája, amely könnyebb a Szaturnusznál.

Megtalálták a legsötétebb bolygót

Koromfekete bolygó található a Sárkány-csillagképben. A TrES-2b jelű, Jupiter-méretű, Naprendszeren kívüli gázóriás a ráeső napfénynek alig egy százalékát tükrözi vissza.

Az elmúlt tíz év legjelentősebb tudományos eredményei

Már biztos, hogy egykor folyékony víz volt a Marson, és egyre közelebb kerülünk a távoli földek azonosításához. Tudjuk, hogy a bennünk élő baktériumok elválaszthatatlan részét képezik az emberi szervezetnek, és a kutatók már képesek arra is, hogy elköteleződött sejteket programozzanak át bármilyen sejttípussá alakulni képes őssejtekké. A Science cikke alapján készült évzáró összeállításunkban áttekintjük az utóbbi tíz év legdinamikusabban fejlődő tudományterületeit.

Első felvételek egy csillaga körül keringő exobolygóról

Először sikerült lencsevégre kapni egy exobolygót, amint csillaga körül kering. A felfedezéshez egy magyar csillagász, Apai Dániel is hozzájárult - írja a Hírek.csillagászat.hu.

Bolygóevő csillagot talált az űrtávcső

Azonosították a legforróbb és egyben feltehetőleg legrövidebb életű Naprendszeren kívüli bolygót. A kérdéses planéta annyira közel kering csillagához, hogy az a következő 10 millió évben elnyeli.  

Bolygók a Naprendszeren kívül - asztrobiológia kurzus, II. rész

Kétéves online tudományos ismeretterjesztő tanfolyamot indított az [origo] tudomány rovata, amely a Földön kívüli élet utáni kutatás iránt érdeklődő, de szakirányú végzettséggel nem rendelkező olvasókat vezeti be az alapokba és a legújabb eredményekbe. A sorozat második részében a bolygók születésének folyamatát és a Naprendszeren kívüli bolygókat ismerhetik meg.

A Földnél csak kétszer nagyobb kőzetbolygót találtak

A Földnél kétszer nagyobb átmérőjű távoli planétára akadtak egy Napunkhoz hasonló csillag körül. Ha a további megfigyelések pontosítják az égitest 5-11 földtömeg közötti tömegét, akkor ez lehet az elsőként talált, biztosan kőzetekből álló exobolygó.

Először mérték meg két idegen bolygó sugárzását a földfelszínről

Első alkalommal sikerült a Föld felszínéről két exobolygó sugárzását egy speciális technikával megörökíteni. A módszer a jövőben a légköri paraméterek pontos megbecslésére is lehetőséget adhat a távoli planétáknál.  

Hullócsillag és üstökös egy felvételen

Odakint az űrben 2008-ban

A 2008-as év is számos érdekes felfedezést hozott a csillagászat és űrkutatás területén. A Phoenix lett az első Mars-szonda, amely közvetlenül is bizonyította, hogy vízjég van a bolygó talajában. Beérkezett bolygónk légkörébe az első olyan kisbolygó, amelyet az emberiség történetében először sikerült előrejelezni. Végre közvetlenül is megpillanthattuk az első Naprendszeren kívüli bolygókat, és ha nem is láthatjuk, de most már bizonyos, hogy saját Galaxisunk centrumában is egy nagy fekete lyuk terpeszkedik.

Káosz van Galaxisunk centrumában - pontos mérés a központi fekete lyukról

Az Európai Déli Obszervatórium (ESO) távcsöveivel minden korábbinál részletesebben figyelték meg a Tejútrendszer legbelső tartományait. A mérések alapján sikerült pontosabban meghatározni a központi égitest tömegét, pozícióját és a közelében keringő csillagok pályáját. Galaxisunk központi térsége sok olyan képződményt és jelenséget mutat, amelyeket ma még nem értünk teljesen, az viszont már kétségtelen, hogy egy szupernagytömegű fekete lyuk van a centrumban.

Vízmolekulák a Hold anyagában

A Holdat az eddigi megfigyelések és az elméleti modellek alapján is kifejezetten száraz égitestnek tekintették - egy új vizsgálat azonban nem erre utal.  

A Béta Pictoris exobolygóját is lefotózták

Sikerült közvetlenül megörökíteni a Béta Pictoris nevű csillag körül régóta feltételezett bolygót. A planéta nyolcszor nehezebb a Jupiternél, és a Szaturnusz naptávolsága környékén járja körül csillagát.

Új adatok és képek a légkörben felrobbant kisbolygóról

Újabb megfigyelések alapján pontosították az október 7-én a Föld légkörében felrobbant kisbolygó paramétereit. Eszerint a 2-5 méteres égitest 37 kilométer magasan, körülbelül egy 1 kilotonnás robbanás keretében semmisült meg.  

Egyelőre védtelenek vagyunk a becsapódásokkal szemben

Az elmúlt héten bolygónkkal összeütközött és a légkörben felrobbant a 2008 TC3 jelű, közel 3 méteres kisbolygó. Ilyen események havonta megtörténnek, és ritkán szerzünk róluk tudomást. Vannak azonban sokkal rosszabb forgatókönyvek is: napjainkban közel 5500 földközeli objektumot ismerünk, amelyek között a legveszélyesebbek az egy kilométernél nagyobb átmérőjű testek. Ezek akár kontinensnyi területet is elpusztíthatnának, és az ellenük való védekezési módszerek még csak papíron léteznek.

Film és kép a megsemmisült kisbolygóról

Újabb felvételeket és néhány további adatot hoztak nyilvánosságra a Föld légkörében két nappal ezelőtt megsemmisült kisbolygóról.

Észlelték a kisbolygó keddi robbanásának lökéshullámát

Mint arról korábban beszámoltunk, kedden hajnalban egy apró kisbolygó ütközött a Földnek. Ez volt az első előre jelzett ilyen esemény az emberiség történetében. A 2008 TC3 jelű égitest Szudán területe felett lépett be a Föld légkörébe, és nagy magasságban felrobbant. A terület földrajzi helyzete miatt képek egyelőre nem ismeretesek az eseményről. Az első két repülőgépes megfigyelést egy műszeres érzékelés is megerősítette.

A tíz legizgalmasabb Naprendszeren kívüli bolygó

Jelenleg 313 exobolygót - azaz Naprendszeren kívüli planétát - ismerünk, amelyek 268 csillag körül keringenek. Mára kiderült, hogy a bolygók keletkezése a csillagok kialakulásnak általános velejárója. Ugyanakkor az eddig megfigyelt exobolygók többsége a Jupiterhez hasonló égitest, szilárd felszín nélküli gázóriás lehet. Megismerésük közelebb visz bennünket a bolygókeletkezés, így a Földünkhöz hasonló égitestek születésének megértéséhez is. A műszertechnika és a megfigyelési módszerek fejlődésével jó eséllyel megtalálhatjuk az első Naprendszeren kívüli, Földhöz hasonló égitestet a következő évtizedben.

Láthatatlan anyagkorong lehet a Tejútrendszerben

Egy új számítógépes szimuláció alapján a láthatatlan tömeg, azaz a sötét anyag egy része Galaxisunk fősíkjában összpontosul, ami kutatásához is jobb lehetőséget kínál.

Az első fotó egy Naphoz hasonló csillag bolygójáról

Első alkalommal sikerült egy bolygó tömegű égitestet közvetlenül megörökíteni egy a Napunkhoz hasonló csillag körül. A planéta a mi Jupiterünknél 8-szor nagyobb tömegű, csillagától meglepően messze mozgó égitest.

Rosetta: sikeres volt az űrrandevú, de csődöt mondott a kamera

A Rosetta-űrszonda pénteken este, közép-európai idő szerint 21 óra tájban 800 kilométerre közelítette meg a Steins-kisbolygót. Sajnos a nagyfelbontású kamera működését egy hiba miatt letiltotta a fedélzeti automatika, így a vártnál kevésbé részletes képek készülhettek csak az égitestről.

Rosetta: sikeres randevú a Steins kisbolygóval

A Rosetta-szonda péntek este 9 óra tájban sikeresen elhalad el a Steins kisbolygó közelében mintegy 800 kilométerre. Az égitest részletes megfigyelése fontos próbája a végső célpont, a Csurjumov-Geraszimenko-üstökös vizsgálatának.  

Bolygótudományi szeminárium Budapesten

Szeptember 4-én és 5-én, a Föld Bolygó Nemzetközi Éve program keretében bolygótudományi szeminárium lesz az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. A magyar-japán együttműködés részeként szervezett, ingyenesen látogatható rendezvényen elsősorban a Naprendszer égitesteivel kapcsolatos hazai és távolkeleti kutatási eredményeket mutajták be.