evolúcióbiológia
címke rss- kapcsolódó címkék:
- evolúció
- tanulmány
- paleontológia
- alkalmazkodás
- emlősök
Gusztustalan, de hasznos: a nyálka evolúciós eredete
A csigatalptól a nyálunkig mindenütt jelen van, mégsem tudtuk eddig, hogyan fejlődött ki a nyálka az evolúció során. A jelek szerint számos független alkalommal, különböző fehérjékből, de mindegyiknek közös vonása a sok kapcsolódó cukorlánc.
- Legfrissebb
- Legrégebbi
A gombák és az állatok evolúciós útját térképezték fel az ELTE kutatói
Két látszólag nagyon különböző, ám valójában meglepően közeli rokon többsejtű csoport, az állatok és a gombák evolúciós eredetét vizsgálták nemzetközi együttműködés keretében az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Biológiai Fizikai Tanszékének kutatói.
A felmelegedés miatt csökkenhet az emberi testméret
A globális felmelegedés miatt csökkenhet az emberi test mérete, mivel úgy tűnik, a kisebb emlősök jobban bírják az emelkedő hőmérsékletet az ősi kövületek egy vezető szakértője szerint.
Kiderült, mit kell tennünk, ha sokáig akarunk élni
Közhely, hogy a mozgás a hosszú élet titka, de tulajdonképp miért is kell nekünk, embereknek, mindhalálig sportolnunk? Úgy tűnik, az evolúciónk alakított minket így.
Az ősi földművesek elnyomták az immunrendszerüket a túlélés érdekében
Amikor a Vinca kultúra korai farmerei először vetettek árpát és búzát 7700 évvel ezelőtt a Duna és mellékfolyóinak termékeny földjébe, megváltoztatták nem csak az étrendjüket, hanem új életmódot vezettek be a régióba. Összezsúfoldódtak sárkunyhóikban, szorosan együtt bölényekkel, szarvasmarhákkal, sertésekkel, kecskékkel, és ezek trágyáival éltek a településeken, ami végül emberek ezreivé duzzadt. Az együttlét betegségek megugrását okozta mint például influenza, tubercolosis, és más betegségeket, amik állatokról emberekre terjedtek és végig és végigterjedt a korai mezőgazdasági közösségeken. Most egy új ókori DNS tanulmány megmutatjja, ...
A vándorló fajok "gyorsan élnek és fiatalon halnak"
A vándorló madár- és emlősfajoknak rövidebb az élettartamuk, mint "otthonülő" társaiknak, ám ezt azzal kompenzálják, hogy ez alatt a rövid idő alatt sok utódot nemzenek - derült ki a Nature Communications című folyóiratban megjelent új tanulmányból.
Százezer évig tartott a leghosszabb háború, de végül megnyertük
Egyre több bizonyíték támasztja alá azt a vélekedést, hogy a Homo sapiens és a neandervölgyiek együttélését nem a béke és a kölcsönös elfogadás jellemezte. A két emberfaj szabályos háborúban állt egymással, amit a villámszerű rajtaütések, a csontokat, koponyákat szétzúzó vad közelharcok jellemeztek – írja egy most megjelent cikkben Nicholas R. Longrich, az egyesült-királyságbeli Bath-i Egyetem evolúcióbiológusa. Bár kezdetben a neandervölgyieknek állt a zászló, elődeink találékonysága, alkalmazkodó készsége végül győzelemre vezette a Homo sapienst.
Élőben az evolúció
Evolúció híján az óceánokból sem jöttünk volna ki, nemhogy öntudatra ébredjünk. Maga az emberiség is folyamatosan evolválódik, gondoljunk csak az egyre jelentéktelenebb lábujjainkra vagy bölcsességfogunkra, de kíváncsi tekintetünket érdemes az állatvilágra vetnünk, amely a szemünk láttára alakul át. A Viasat Historyn a szombat délután 6-kor, mindjárt dupla résszel elstartoló Mozgásban az evolúcióban például láthatunk kanadai farkasokat, amelyek az úszást és a halászatot gyakorolják, vagy arab páviánokat, amelyek kutyákat tartanak – újabb fokok az evolúciós létrán, amelyek eléréséért máshová kell lépnünk...
Közeledünk ahhoz, hogy újranövesszünk a végtagokat
A csodaférget ketté lehet vágni, mindkét felét képes újranöveszteni – ha megismerjük az ezt vezérlő biológiai folyamatot, csodálatos lehetőség nyílik az emberiség előtt.
A madárfészkek alakja látszólag visszafejlődött az evolúció folyamán
Emberi logikával nézve úgy tűnik, mintha az énekes madarak fészkei visszafelé fejlődtek volna. A legtávolabbi ősök valószínűleg összetett, tetővel ellátott szerkezeteket építhettek. Az egyszerű, nyitott tetejű, csésze alakú fészkek később jöttek divatba.
Egyes városi éjjeli lepkék már kevésbé vonzódnak a fényhez
Egy svájci evolúcióbiológus észrevette, hogy a városi éjjeli lepkék egy része már alkalmazkodott az erős városi fényekhez, és nem repülnek a fényforrások közelébe. Ez azonban nem minden szempontból előnyös a fajnak.
Az éghajlatváltozás szülötte a grizzly-jegesmedve
Környezetük felmelegedése miatt észak felé vándorolnak az Alaszkában és Kanadában élő grizzlyk, ahol egyre többször párosodnak az ott élő jegesmedvékkel. Ilyen hibrid egyedet ejtett el a Hudson-öböl partján nemrég egy vadász.
Ezért nézett ki máshogy a Neander-völgyi, mint a mai ember
Egy nemzetközi kutatócsoport megfejtette, miért alakult ki a modern emberek laposabb arca, és miért található a Neander-völgyiek koponyáján több kidudorodó csont.
A félve félt menopauza különös okai
Az állatvilágban szinte az összes faj nősténye egy életen át termékeny, csakúgy mint a férfiak. A nőket azonban bizonyos kor után eléri a menopauza, ami szó szerint a menstruáció végét jelenti. Ennek okát a mai napig nem sikerült megfejteni, bár léteznek különféle elméletek. Az viszont biztos, hogy a menopauza számos kellemetlen tünettel, és – rosszabb esetben – súlyosabb egészségügyi problémákkal is járhat.
Szenzációs fordulat a cápák eredettörténetében
A cápaalakúakat a halak állatkörének ősi, és a csontos halakénál primitívebb csoportjának tartják, porcból álló vázszerkezetük miatt. Egy, a földtörténeti ókorból származó rendkívül jó állapotban fennmaradt fosszilis lelet azonban átírhatja a cápák származástörténetét.
Csirkék Velociraptor-szájjal
Génsebészeti módszerrel csibeembriók csőrképződménye helyére széles, Velociraptor-szerű szájat bütyköltek a Yale és a Harvard Egyetem kutatói. A bizarrnak tűnő kísérlet nem áprilisi tréfa, hanem a dinoszauruszok és a madarak leszármazási kapcsolatát, egész pontosan a fogas állkapcsok csőrré alakulásának evolúcióját vizsgáló kutatási projekt része.
Jobb azonnal szaporodni
Egyes – főként laboratóriumi – állatok esetében már bebizonyosodott, hogy bizonyos fokú kalóriamegvonás növeli az élettartamot. A kutatók eddig úgy vélték, ennek oka az, hogy a szervezet karbantartó üzemmódra vált, hogy felkészüljön a szaporodásra, ha majd javulnak a körülmények. Egy új kutatás szerint azonban a karbantartó üzemmód az állatok utolsó erőfeszítése arra, hogy megpróbáljanak szaporodni a sanyarú körülmények között.
- címkék:
- éhezés
- élettartam
- evolúcióbiológia
- Címkefelhő »
Hamuban sült baktérium: ennivalót csomagolnak maguknak az amőbák
A nyálkagombáknak is nevezett egysejtű amőbák életük bizonyos szakaszában csoportba verődnek és vándorútra kelnek. Egyes képviselőik ilyenkor táplálékul szolgáló baktériumokat is visznek magukkal az útra.
- 1