Milyen telet jósolnak a güzüegerek?

A Körös-Maros Nemzeti Park tájait járva ezekben a hetekben igen kevés güzüegér-halmot fedezhetünk fel, s a meglévők sem nagyméretűek. A népi megfigyelések szerint ez arra utal, hogy enyhe lesz a tél.

Az Antarktisz jéglemeze alatt talált életnek nem kellene ott lennie

Egy antarktiszi selfjég alatti sziklán véletlenül felfedezett tengeri élet kétségbe vonja a tudásunkat arról, hogyan képesek organizmusok a napfénytől távol élni, egy biológus csapat szerint.

Ilyen még sosem volt! Dinoszauruszfiókát találtak egy megkövesedett tojásban - Fotó

Kínában egy megkövesedett tojásban bukkantak rá a valaha talált, legjobb állapotban fennmaradt dinoszaurusz maradványra, őskövületre. A fennmaradt állat lelete megdöbbentő állapotban van.

Fénybe borul egész Párizs: különleges fesztivál az evolúció jegyében - Galéria

Különleges fényfesztivál várja a Párizsba látogatókat egészen január végéig. Az evolúció tematikájában nem mindennapi fényszerkezetek által elevenednek meg élőlények a párizsi Természettudományi Múzeumban. 

Különleges fényfesztivál Franciaországban

Havonta egy nyelv kihalhat ebben a században

Ahogyan az emberek a világban többet utaznak és formálisabb oktatásban részesülnek, az előrejelzések szerint a nyelvek riasztó sebességgel el fognak tűnni.

A globális felmelegedés miatt megváltozik a madarak színe

A túlmelegedés egy komoly probléma a hosszú távon repülő madarak számára, és a halványabb tollazat, ami több hőt ver vissza a nap melegéből, lehet, hogy az egyik módja, hogy megbirkózzanak vele.

A rákok furcsa módon cserélnek házat - VIDEÓ

A remeterákok (Paguroidea) elhagyott kagylóhéjakat mobil otthonként használnak. Ahogy egy rák növekszik héja egyre szorosabban illeszkedik. Így végül a ráknak egy nagyobba kell költöznie. Megfelelő üres héj kevés van és nagy távolságokra. Érdekes módon szereznek új otthont maguknak.

Kiderült, mit kell tennünk, ha sokáig akarunk élni

Közhely, hogy a mozgás a hosszú élet titka, de tulajdonképp miért is kell nekünk, embereknek, mindhalálig sportolnunk? Úgy tűnik, az evolúciónk alakított minket így.

A Kanadában talált hibrid lazac a klímaváltozás eredménye lehet

A Vancouver-szigeten lévő Cowichan folyó szájának közelében talált lazac a coho és a Chinook fajok hibridje, amely azért keletkezhetett, mivel ívásuk helyszíne és időzítése átfedésbe került.

Összefüggés van a kihalások és a füves területek tüzei közt

A füves területek növényevői szerepet játszanak a futótüzek limitálásában azzal, hogy elfogyasztják az éghető anyagot. Allison Karp, a Yale Egyetem tudósa és kollégái bebizonyították, hogy a növényevő-tűz interakciók globális mértékű hatással voltak a futótűzekre a múltban.  

Brit tudósok szerint nem csak a Földön élnek emberek

Az űrkutatás egyik visszatérő kérdése, hogy vajon a Földön kívül máshol is van-e élet? A tudósok egy csoportja most azt állítja, hogy nem csak kezdetleges formájú, hanem a mienkhez hasonló, nagyon is fejlett élőlények lakják az univerzumot.

A világ legnagyobb tömeges kihalása vulkanikus téllel kezdődhetett

A perm végi tömeges kihalás 252 millió évvel ezelőtt lehet, hogy akkor kezdődött el, amikor heves vulkánkitörések sorozata vulkanikus telet váltott ki.

Miért növeszt egyre kevesebb elefánt agyarat? Szomorú az oka

A mozambiki polgárhábú négylábú áldozatairól, a Gorongosa Nemzeti Park elefántjairól ritkán hallani, pedig 1977-1992 között több mint 90 százalékkal csökkent az állományuk, sőt annyian estek áldozatául az orvvadászoknak, mint korábban soha. 

A bűnös kutya - videó

Sok gazdi úgy véli, kutyája képes bűntudatot érezni. Amikor valami rosszat csinál, például szétrágja a papucsot, felforgatja a lakást, és a rosszaságot felfedezi a gazdi, akkor a kutyának bűntudata van. A bűntudat jeleit mutatja, kerüli a szemkontaktust, lehajtja a fejét, bebújik az ágy alá. De nem csak a gazdik vélik így. Az etológusok közt nincs konszenzus a kérdést illetően. Nagyon kevés az erre vonatkozó kutatás, irodalom. 

Különleges gyermek maradványait találták meg egy barlangban

A Homo naledi korai emberfajhoz tartozó gyermek fosszilizálódott maradványait fedezte fel egy dél-afrikai barlangban egy nemzetközi kutatócsoport.

A Tibeti-fennsíkról származó mérges vipera fajokat fedeztek fel múzeumban

Ha mérges kígyók által látogatott élőhelyekre gondolunk, perzselő sivatag vagy esős őserdőt idézünk fel. De bizonyos mérges kígyók fagyos, hegyes régiókban is virágzanak ami a legtöbb hüllő számára barátságtalan – és két új a Tibeti-fennsíkon élő mérges kígyó fajt épp most írtak le.

Veszélyben van a ritka ausztrál mocsári teknős

Az alkalmanként alga réteget viselő ausztráliai mocsári teknős egyike a sok evolúciósan egyesi állatnak, melyek aránytalanul nagy veszéllyel néznek szembe az emberi aktivitás, miatt, ideértve a klímaváltozást.

Ezért fázósabbak a nők, mint a férfiak

Tudományos magyarázat született a légkondicionáló távirányítójáért folytatott csatákra. A Tel-Avivi Egyetem kutatói új evolúciós magyarázatot kínálnak a jól ismert forgatókönyvre, ahol a nők pulóverben, míg a férfiak pólóban ülnek a légkondicionált irodában. A tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy ez a jelenség nem csak az emberekre jellemző, hanem az állatvilágban is megjelenik: számos hím endoterm faj (madarak és emlősök) a hűvösebb hőmérsékletet részesíti előnyben a nőstényekkel ellenben.

Miért pont a fejük tetején van a cetfélék orrnyílása?

A cetfélék (közéjük tartoznak a bálnák és delfinek) a fejük tetején lévő orrnyíláson át lélegeznek, a légcsövük pedig egy speciális útvonalon kapcsolódik a nyíláshoz.

Ijesztő kezet találtak egy felboncolt cetben - fotó

Bár elsőre nehéz elhinni, a cetek ősei nem az óceánokban éltek, szárazföldi állatok voltak. Az évmilliók során külsejük, és életmódjuk drasztikusan megváltozott, az ősi jellegzetességek ugyanakkor nem tűntek el teljesen. Egy közelmúltban elvégzett cetboncolás ilyen evolúciós maradványt tárt fel – olvasható az IFL Science tudományos portál cikkében.

Az ősi földművesek elnyomták az immunrendszerüket a túlélés érdekében

Amikor a Vinca kultúra korai farmerei először vetettek árpát és búzát 7700 évvel ezelőtt a Duna és mellékfolyóinak termékeny földjébe, megváltoztatták nem csak az étrendjüket, hanem új életmódot vezettek be a régióba. Összezsúfoldódtak sárkunyhóikban, szorosan együtt bölényekkel, szarvasmarhákkal, sertésekkel, kecskékkel, és ezek trágyáival éltek a településeken, ami végül emberek ezreivé duzzadt. Az együttlét betegségek megugrását okozta mint például influenza, tubercolosis, és más betegségeket, amik állatokról emberekre terjedtek és végig és végigterjedt a korai mezőgazdasági közösségeken. Most egy új ókori DNS tanulmány megmutatjja, ...

Alakváltással reagálnak a klímaváltozásra az állatok

A klímaváltozásra reagálva "alakot változtatnak" egyes állatok, hogy hűvösen tartsák testüket: bizonyos melegvérű fajok csőre, lába vagy füle nagyobb lett, hogy jobban tudják szabályozni hőháztartásukat - állapították meg ausztrál tudósok.

Kutya mama egy kis libát adoptál-videó

 Egy ausztrál pásztorkutya adoptált egy kislibát és az újszülött kiskutyái közé betette az alomba. Amikor a kisliba eltotyog, a kutya ismételten megragadja és visszateszi az alomba a többiek közé.                    

A tojvajló mézelő méhek bepillantást nyújtanak a virágok evolúciós eredetébe

Bár értékes beporzó szerepükről ismertek, a mézelő méhek időnként pollent lopnak, anélkül, hogy segítenék a pollent képző növényt.

A babákhoz hasonlóan a kis denevérek is gőgicsélnek

Ahogy a mi csecsemőink, úgy a bébi denevérek is gőgicsélés útján fedezik fel fajuk hangrepertoárját.

Az állatok számolnak és használják a nullát

A számok értését gyakran jellegzetesen emberi adottságnak tekintik – intelligenciánk egy fémjele, ami a nyelvvel elkülönít bennünket minden más állattól. De ez távol van az igazságtól. A kutatók gyre komlexebb numerikus képességeket fednek fel az állatok világban. A Journal od Neuroscience júniusi számában arról számolnak be, hogy a varjak értik a zéró fogalmát, amivel még az emberek is küzdenek. Ez csak a legutóbbi bizonyítéka az állatok numerikus absztrakciót illető képességeinek - amely mégis eltér a mi saját szám felfogásunktól.

Még mindig nem ismerjük a kutyák bundájának titkait

Az új kutatások szerint a kutyabundák általunk ismert, fő típusai a háziasítás legkorábbi napja óta léteznek. Egyes mintákat már maguk a farkasok is mutatták. Eddig a tudósok gyakran azt feltételezték, hogy fajunk volt a felelős a kutyabundák hatalmas sokféleségéért a több ezer éves, gondos tenyésztés révén. A modern és ősi kutyák, valamint a farkasok közelmúltbeli elemzése azonban azt mutatja, hogy túl sok szerepet tulajdonítottunk magunknak.

Ébresztő, emberiség! - Miért semmisítjük meg az állatok élőhelyét?

Súlyos probléma a mai világban, hogy sajnos nagyon sok veszélyeztetett állatfaj van. Egy tanulmány szerint az állat- és növényfajok egyharmada eltűnhet 50 éven belül. Cikkünkben összegyűjtöttük, hogy melyek ennek a legfőbb okai.

Ilyen lehetett a legkorábbi állat a Földön

Egy csaknem 900 millió éves, szivacsnak vélt ősmaradvány lehet az eddig felfedezett legkorábbi állati fosszília a Földön - derül ki egy új tanulmányból.

Valami egészen különös dolog történik a szitakötők szárnyaival

Nem az intelligencia miatt vált különlegessé a bálnák és delfinek agya

A Scientific Reports tudományos szaklapban közzétett új tanulmány megállapítása szerint a cetek agya egy különleges evolúciós folyamat eredményeként vált az állatvilág legnagyobb, illetve legfejlettebb agyává.

A változó éghajlat befolyásolta az ember testének és agyának méretét

A változó éghajlat befolyásolta az ember testének és agyának méretét egy új evolúciós kutatás szerint, mely 300 kövület adatait vetette össze klímamodellekkel.

A világ leglustább állatai annyira lomhák, hogy még vizsgálni is alig lehet őket

A lajhárok anatómiai felépítése úgy alakult az evolúció folyamán, hogy az állatok a lehető legkevesebb energiát használják fel megfontolt életmódjuk során. A világ leglustább állatai úgy mozognak, mintha az ágak alján sétálnának, csak mindezt rettentő lassan teszik.

Ősi kutyafajta genetikai térképe segíthet megérteni a kutyák evolúcióját

Egy ausztrál szakemberek vezette kutatócsoport feltérképezte egy ősi kutyafajta, az Afrikából származó basenji teljes genomját, amely segítheti a kutyák evolúciójának, háziasításának és a fajtákra jellemző betegségeknek a jobb megértését.

Ezért nem tudunk ellenállni a kutyák tekintetének

A kutyák tekintete úgy fejlődött a háziasítás hosszú évezredei során, hogy az minél megnyerőbb legyen az ember számára. Ezért ha úgy tűnik, hogy a kutya valamit el akar mondani nekünk a tekintetével, vagy a figyelmünket kéri, valószínű, hogy az evolúció manipulálja ilyen módon az érzéseinket.

Einstein kísérteties távolhatása, és a vörösbegy

Évszázadok óta rejtély, hogyan tájékozódnak az állatok, és hogy tudják az esetenként rendkívül hosszú, kontinenseken átívelő vonulási útvonalaikat megtalálni. Azt már tudjuk, hogy ehhez különféle módszereket alkalmaznak, vannak, amelyek napközben a Naphoz igazodnak, és vannnak, amelyek éjszak a csillagos égbolt alapján tájékozódnak. Néhány állatfaj képes megjegyezni a tájékozódási pontokat, és olyanok is akadnak, amelyek szaglás útján lelik meg az útvonalukat. Mindközül a vörösbegy rendelkezik a legrejtélyesebb tájékozódási képességgel. Ez az apró madár a Föld mágneses mezejének erejét és irányát érzékeli, amelyre más állatfajok is ...

Több milliárd éves baktériumok titkát fejtették meg magyar kutatók

Több mint 3 milliárd évvel ezelőtt élt ősbaktériumok felépítését, működését és életmódját vizsgálták az ELTE Természettudományi Kar (TTK) kutatói egy nemzetközi kutatás során a filogenetika eszközeivel. Legfrissebb eredményeikről a Science Magazinban számoltak be pénteken. Vizsgálataik szerint a legelső baktérium egy pálcika formájú, mozgásra és környezetének érzékelésére képes, vírusok elleni védelemmel rendelkező, viszonylag komplex élőlény volt, emellett fény derült a legkorábban létrejött baktériumcsaládokra is - közölte az ELTE pénteken.

Az állatok evolúciójának hiányzó láncszemeként azonosítottak egy egymilliárd éves ősmaradványt

Az állatok evolúciójának egy hiányzó láncszemeként azonosítottak brit és amerikai kutatók egy egymilliárd éves ősmaradványt, amelyet Skóciában tártak fel.

Fém robotfarok segíthet az egyensúly megőrzésében

Fantasztikus filmekben láthatunk hasonlót, de a való életben valószínűleg nem pont így képzelnénk el a „kiborg életünkbe való átlépést". Ennek ellenére a most bemutatott, új eszköz lenyűgöző: egy japán kutatócsoport mesterséges robotfarkat fejlesztett ki, amelynek elsődleges célja az idős vagy fogyatékkal élő emberek egyensúlyának megőrzése.

Az örömkiáltás erőteljesebben aktiválja az agyat, mint a riasztó sikoly

Az örömkiáltás erőteljesebben aktiválja az emberi agyat, mint a riasztó sikoly - állapították meg zürichi kutatók.

Az evolúció készteti fiókái elhagyására a széki lile tojóit

Két magyar kutató, a Max Planck Ornitológiai Intézetben dolgozó Kupán Krisztina, illetve az MTA külső tagja, Székely Tamás, a Bathi Egyetem professzora vezetésével egy nemzetközi kutatócsoport viselkedésökológusai felfedezték, hogy a széki lile amerikai változatának tojói nem meggondolatlanul hagyják apjukra éppen csak kikelt fiókáikat, hogy inkább más madárral álljanak párba, és hozzanak létre új fészekaljat. A nőstény madarak a saját szempontjaik szerint nagyon is logikusan cselekszenek, még ha magatartásuk az emberi értékítélet alapján szívtelenségnek tűnhet is.

A coywolf egy új kutyaféle?

A prérifarkasok és a szürkefarkasok Észak-Amerikában képesek kereszteződni, hibrid szuperragadozó kölyköket hozva létre, melyet „coywolf"- nak hívnak.- írja a BBC tudományos magazinja.

Megkondították a vészharangot a cápák és ráják túlélése miatt

Harminckilenc cápa- és rájafaj természetvédelmi besorolása módosult fenyegetettre a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) vörös listáján.

Az eddig véltnél 30 millió évvel korábban alakulhattak ki a fejlábúak

Az eddig véltnél nagyjából 30 millió évvel korábban jelenhettek meg a fejlábúak - állapították meg a Heidelbergi Egyetem kutatói, akik a kanadai Avalon-félszigetnél talált ősmaradványokra alapozták az eredményeiket.

600 millió éve növekedett meg a mélytengerek oxigéntartalma

A mélytengerek oxigéntartalma 600 millió éve ugrott meg egy új kutatás szerint, ez teremtette meg a többsejtű organizmusok kialakulásának alapját.

Az emberek miatt kezdhettek köpködni a kobrák

A kutatók meglepetésére kiderült, hogy a köpködőkobrák névadó képessége – nevezetesen hogy fájdalmas méreggel távolról szemen köpik vélt támadójukat – három egymástól független leszármazási ágon is kialakult.

Megoldották az evolúció egyik nagy rejtélyét

A virágos növények eredetére világít rá egy új nemzetközi tanulmány: svájci, svéd, brit és kínai kutatók egy a tudományt már Darwin óta foglalkoztató rejtélyt oldottak meg.

A tengeri csillagok fejlődésének titkát tárhatja fel egy ősi fosszília

Egy 480 millió éves fosszília segítheti a biológusokat abban, hogy feltárják a tengeri csillagok fejlődésének történetét.

A Trónok harca óriásfarkasai csupán távoli rokonai a mai farkasoknak

Óriásfarkasok megkövesedett maradványain végzett DNS-vizsgálatok szerint a Trónok harca című népszerű sorozattal "ismertté vált" ősi ragadozók csupán távoli rokonai a modern farkasoknak - derült ki a témában készített eddigi első tanulmányból.