Kiderült, miért érezzzük jó illatúnak a tavaszi esőt

Evolúciós oka lehet annak, hogy a legtöbben szeretik a friss eső illatát, amely a talajban lévő kémiai anyagok hirtelen felszabadulása miatt alakul ki.

Ezek a világ legbizarrabb állatai - fotógaléria

Ez az állat lehetett a világ legrégebbi kardfogú ragadozója

Körülbelül 40 millió évvel ezelőtt Kalifornia trópusi erdőiben egy vad, szablyaszerű fogakkal felvértezett ragadozó kúszott az árnyékban, türelmesen várva, hogy lecsaphasson a gyanútlan zsákmányra. Ez az ősi emlős akkora volt, mint egy hiúz, és kizárólag húst fogyasztott. Bár mindez nagyon úgy hangzik, mintha egy tigrisről vagy oroszlánról lenne szó, ám egy új tanulmány szerint ennek a kardfogú emlősnek semmi köze a macskafélékhez. Szakemberek szerint inkább egy „úttörő evolúciós kísérlet" lehetett, amely megalapozhatta a jóval később megjelent nagymacskákat.

Hazai képernyőre kerül Attenborouhg legújabb dokumentumfilmje

Két amatőr fosszíliavadász séta közben felfedezett egy mamut lábszárcsontot, a világhírű természettudós, Sir David Attenborough pedig nem tudott ellenállni a különleges leletnek, így egy régészekből és paleontológusokból álló csapattal azonnal a helyszínre sietett. A 215.000 éves maradványok végül sztyeppei mamutok állattemetőjéhez vezettek, a mellettük talált őskori eszközök pedig neandervölgyiek által készített kőszerszámok lehetnek. A felfedező kutatás eredményeit összegző dokumentumfilmet, az Attenborough és a mamut temetőt a hazai közönség a Viasat Nature csatornán láthatja majd, 2022. március 13. vasárnap 13:30-tól.

Eddig ismeretlen fajhoz tartozik a Galápagos-szigetek egy csapat óriásteknőse

Eddig ismeretlen fajhoz tartoznak a Galápagos-szigetek egyikén élő óriásteknősök - közölte a szigetek nemzeti parkja.

Tudja-e, miért olyan ritka a kék szín a természetben?

A kék szín - a közhiedelemmel ellentétben - nagyon ritka a természetben. Tíz növényből kevesebb, mint egynek van csak kék virága az állatok között pedig kifejezetten ritka a kék szín. A válasz erre a jelenségre annak kémiájából és fizikájából ered, hogy hogyan jönnek létre a színek – és hogyan látjuk őket. Csak egyetlen ismert állatfaj ismert, amely kék pigmenttel rendelkezik, a többiek más miatt kékek, mert például olyan a tollazatuk, vagy a pikkelyük struktúrája, hogy így veri vissza a fényt,  ami miatt kéknek látjuk őket.

A kisebb sűrűségű erdők ellenállóbbak a többes stresszel szemben

Egy reziliens erdőben sokkal kevesebb a fa, mint amihez szokva vagyunk a Kaliforniai Egyetemnek az erdőtüzek hatásairól publikált tanulmánya szerint.

106 millió éves vírust találtak fosszilizálva a humán genomban

Egy a dinoszauruszok korában élt emlős őseinket gyötrő vírus maradványaira bukkantak a genomjainkban lappangva.

Döbbenetes eredményt hozott egy patkányokkal végzett kísérlet

Azok a patkányok, akiket megtanítottak, hogy hagyjanak 3,2 másodpercet egy kar lenyomásai között, vagy hogy tartsák lent ennyi ideig, úgy tűnik képesek megítélni, vajon elég pontosak voltak-e ahhoz hogy jutalmat érdemeljenek.

Új fosszíliák tárják fel az ízeltlábúak légzőrendszerének eredetét

A Manchester Egyetem kutatója, David Legg, egy Kínából, Svájcból és Svédországból származó nemzetközi tudóscsoporttal együttműködve, február 7-én a Royal Society tudományos magazinjában bejelentett egy új fosszíliát, ami felfedi az ízeltlábúak kopolyújának eredetét.

Mint egy durcás gyerek: nem akart hazamenni a kutya - videó

 „A kutyák szőrős gyerekek" – írja Csányi Vilmos, a  kiváló etológusunk. Erre a találó hasonlatra is kitűnő példa az alábbi videó, amelyben a kutya megmakacsolja magát, és nem akar haza menni a sétából, ugyanúgy mint a kisgyerek, aki nem akar haza menni a játszótérről, vagy hisztizni kezd a közértben, mert nem kapja meg a kinézett csokit.      

Én választok párt, vagy a testem?

Azt mondják, mindig a nő választ, és ezt sokszor a férfiak is szívesen hangoztatják. Vajon tényleg így van? Én választottam a férjemet, netán ő engem? Egyáltalán, honnan vesszük, hogy az egymásra találásunk tudatos döntés eredménye? 

Máig tisztázatlan a macskák rendkívüli tájékozódóképessége

Haza talál a macska, ha elveszik? A delfinek, libák, és más költöző madarak vizuális jeleket használnak a tájékozódáshoz, a postagalambok pedig alacsony frekvenciájú hanghullámokat használva találják meg a célpontjaikat, a lazacok a mágneses mezőt és szagjeleket is alkalmazzák a navigációhoz, a gnú pedig az eső illatát követi. De hogyan tájékozódnak házi kedvenceink, a macskák?

500 millió éve ez az ízeltlábú lenyűgöző idegrendszerrel rendelkezett

Két apró kövület, amelyek mindegyike kisebb, mint egy aszpirintabletta, 508 millió évvel ezelőtti megkövesedett idegszövetet tartalmaz. Ezek az ízeltlábú kambriumi lények segíthetnek a tudósoknak megérteni és felállítani a mai pókok és skorpiók evolúciós történetét.

Rendellenes színezetű szajkó (Gallurus glandarius) Golop belterületén

Rendellenes színeztű szajkót vett észleltek az Aggteleki Nemzeti Parkban. A mellékelt kisfilm egy kerti madáritató mellett kihelyezett vadkamera felvételeiből lett összeállítva. A felvételek készítése óta nem került a kamera elé ez a madár.

A sünök miatt jött létre a rengeteg ember halálát okozó szuperbaktérium

A makacs kórházi fertőzések okozójaként ismert MRSA szuperbaktériumokról azt gondoltuk, biztosan az emberi antibiotikumhasználat nyomán evolváltak a közelmúltban. Erre most kiderült, hogy a sündisznók bőrén már legalább 200 éve ott vannak.

A klímaváltozással megváltozott a tigriscápák vándorlási mintázata

A melegedő óceáni hőmérsékletek miatt megváltozott a tigriscápák vándorlási mintázata, melynek komoly következményei lehetnek az ökoszisztémára, mutatja egy, a Miami Egyetem tudósai által vezetett új tanulmány

A valaha volt legnagyobb halkolónia 100 milliárd ikrának ad otthont az antarktiszi jég alatt

Az Antarktiszhoz közeli Weddel-tengerben a tudósok a világ legnagyobb, 240 négyzetkilométeres halfészek kolóniáját fedezték fel.

Kiderült, mit evett mindannyiunk közös őse

Áttekintve azt a 402 kémiai reakciót, amely valamennyi mai élőlényben megtalálható, arra következtethetünk, hogy mindannyiunk közös ősének a hidrogén volt az energiaforrása.

Megdöbbentően hatalmas volt az óriásfogú cápa

Minden idők legnagyobb húsevő cápája, a Carcharocles/Otodus megalodon a miocén kor elejétől a pleisztocén időszak végéig népesítette be a Föld tengereit. Az óriásfogú cápának nem csak a foga, hanem a testtömege is hatalmas volt, mint ahogyan a testhossza is jóval meghaladta a jelenkor legnagyobb húsevő cápája, a nagy fehér méretét. A cápakutatók és a paleontológusok között hosszú évtizedek óta vitatott, hogy vajon mekkorák lehettek a megalodon legnagyobb példányai. Egy nemrég publikált új kutatási eredmény szerint e kihalt félelmetes őscápa mind az átlagméretét, mind pedig a testhosszát tekintve jóval nagyobb lehetett az eddig véltnél.

Milyen telet jósolnak a güzüegerek?

A Körös-Maros Nemzeti Park tájait járva ezekben a hetekben igen kevés güzüegér-halmot fedezhetünk fel, s a meglévők sem nagyméretűek. A népi megfigyelések szerint ez arra utal, hogy enyhe lesz a tél.

Az Antarktisz jéglemeze alatt talált életnek nem kellene ott lennie

Egy antarktiszi selfjég alatti sziklán véletlenül felfedezett tengeri élet kétségbe vonja a tudásunkat arról, hogyan képesek organizmusok a napfénytől távol élni, egy biológus csapat szerint.

Ilyen még sosem volt! Dinoszauruszfiókát találtak egy megkövesedett tojásban - Fotó

Kínában egy megkövesedett tojásban bukkantak rá a valaha talált, legjobb állapotban fennmaradt dinoszaurusz maradványra, őskövületre. A fennmaradt állat lelete megdöbbentő állapotban van.

Fénybe borul egész Párizs: különleges fesztivál az evolúció jegyében - Galéria

Különleges fényfesztivál várja a Párizsba látogatókat egészen január végéig. Az evolúció tematikájában nem mindennapi fényszerkezetek által elevenednek meg élőlények a párizsi Természettudományi Múzeumban. 

Különleges fényfesztivál Franciaországban

Havonta egy nyelv kihalhat ebben a században

Ahogyan az emberek a világban többet utaznak és formálisabb oktatásban részesülnek, az előrejelzések szerint a nyelvek riasztó sebességgel el fognak tűnni.

A globális felmelegedés miatt megváltozik a madarak színe

A túlmelegedés egy komoly probléma a hosszú távon repülő madarak számára, és a halványabb tollazat, ami több hőt ver vissza a nap melegéből, lehet, hogy az egyik módja, hogy megbirkózzanak vele.

A rákok furcsa módon cserélnek házat - VIDEÓ

A remeterákok (Paguroidea) elhagyott kagylóhéjakat mobil otthonként használnak. Ahogy egy rák növekszik héja egyre szorosabban illeszkedik. Így végül a ráknak egy nagyobba kell költöznie. Megfelelő üres héj kevés van és nagy távolságokra. Érdekes módon szereznek új otthont maguknak.

Kiderült, mit kell tennünk, ha sokáig akarunk élni

Közhely, hogy a mozgás a hosszú élet titka, de tulajdonképp miért is kell nekünk, embereknek, mindhalálig sportolnunk? Úgy tűnik, az evolúciónk alakított minket így.

A Kanadában talált hibrid lazac a klímaváltozás eredménye lehet

A Vancouver-szigeten lévő Cowichan folyó szájának közelében talált lazac a coho és a Chinook fajok hibridje, amely azért keletkezhetett, mivel ívásuk helyszíne és időzítése átfedésbe került.

Összefüggés van a kihalások és a füves területek tüzei közt

A füves területek növényevői szerepet játszanak a futótüzek limitálásában azzal, hogy elfogyasztják az éghető anyagot. Allison Karp, a Yale Egyetem tudósa és kollégái bebizonyították, hogy a növényevő-tűz interakciók globális mértékű hatással voltak a futótűzekre a múltban.  

Brit tudósok szerint nem csak a Földön élnek emberek

Az űrkutatás egyik visszatérő kérdése, hogy vajon a Földön kívül máshol is van-e élet? A tudósok egy csoportja most azt állítja, hogy nem csak kezdetleges formájú, hanem a mienkhez hasonló, nagyon is fejlett élőlények lakják az univerzumot.

A világ legnagyobb tömeges kihalása vulkanikus téllel kezdődhetett

A perm végi tömeges kihalás 252 millió évvel ezelőtt lehet, hogy akkor kezdődött el, amikor heves vulkánkitörések sorozata vulkanikus telet váltott ki.

Miért növeszt egyre kevesebb elefánt agyarat? Szomorú az oka

A mozambiki polgárhábú négylábú áldozatairól, a Gorongosa Nemzeti Park elefántjairól ritkán hallani, pedig 1977-1992 között több mint 90 százalékkal csökkent az állományuk, sőt annyian estek áldozatául az orvvadászoknak, mint korábban soha. 

A bűnös kutya - videó

Sok gazdi úgy véli, kutyája képes bűntudatot érezni. Amikor valami rosszat csinál, például szétrágja a papucsot, felforgatja a lakást, és a rosszaságot felfedezi a gazdi, akkor a kutyának bűntudata van. A bűntudat jeleit mutatja, kerüli a szemkontaktust, lehajtja a fejét, bebújik az ágy alá. De nem csak a gazdik vélik így. Az etológusok közt nincs konszenzus a kérdést illetően. Nagyon kevés az erre vonatkozó kutatás, irodalom. 

Különleges gyermek maradványait találták meg egy barlangban

A Homo naledi korai emberfajhoz tartozó gyermek fosszilizálódott maradványait fedezte fel egy dél-afrikai barlangban egy nemzetközi kutatócsoport.

A Tibeti-fennsíkról származó mérges vipera fajokat fedeztek fel múzeumban

Ha mérges kígyók által látogatott élőhelyekre gondolunk, perzselő sivatag vagy esős őserdőt idézünk fel. De bizonyos mérges kígyók fagyos, hegyes régiókban is virágzanak ami a legtöbb hüllő számára barátságtalan – és két új a Tibeti-fennsíkon élő mérges kígyó fajt épp most írtak le.

Veszélyben van a ritka ausztrál mocsári teknős

Az alkalmanként alga réteget viselő ausztráliai mocsári teknős egyike a sok evolúciósan egyesi állatnak, melyek aránytalanul nagy veszéllyel néznek szembe az emberi aktivitás, miatt, ideértve a klímaváltozást.

Ezért fázósabbak a nők, mint a férfiak

Tudományos magyarázat született a légkondicionáló távirányítójáért folytatott csatákra. A Tel-Avivi Egyetem kutatói új evolúciós magyarázatot kínálnak a jól ismert forgatókönyvre, ahol a nők pulóverben, míg a férfiak pólóban ülnek a légkondicionált irodában. A tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy ez a jelenség nem csak az emberekre jellemző, hanem az állatvilágban is megjelenik: számos hím endoterm faj (madarak és emlősök) a hűvösebb hőmérsékletet részesíti előnyben a nőstényekkel ellenben.

Miért pont a fejük tetején van a cetfélék orrnyílása?

A cetfélék (közéjük tartoznak a bálnák és delfinek) a fejük tetején lévő orrnyíláson át lélegeznek, a légcsövük pedig egy speciális útvonalon kapcsolódik a nyíláshoz.

Ijesztő kezet találtak egy felboncolt cetben - fotó

Bár elsőre nehéz elhinni, a cetek ősei nem az óceánokban éltek, szárazföldi állatok voltak. Az évmilliók során külsejük, és életmódjuk drasztikusan megváltozott, az ősi jellegzetességek ugyanakkor nem tűntek el teljesen. Egy közelmúltban elvégzett cetboncolás ilyen evolúciós maradványt tárt fel – olvasható az IFL Science tudományos portál cikkében.

Az ősi földművesek elnyomták az immunrendszerüket a túlélés érdekében

Amikor a Vinca kultúra korai farmerei először vetettek árpát és búzát 7700 évvel ezelőtt a Duna és mellékfolyóinak termékeny földjébe, megváltoztatták nem csak az étrendjüket, hanem új életmódot vezettek be a régióba. Összezsúfoldódtak sárkunyhóikban, szorosan együtt bölényekkel, szarvasmarhákkal, sertésekkel, kecskékkel, és ezek trágyáival éltek a településeken, ami végül emberek ezreivé duzzadt. Az együttlét betegségek megugrását okozta mint például influenza, tubercolosis, és más betegségeket, amik állatokról emberekre terjedtek és végig és végigterjedt a korai mezőgazdasági közösségeken. Most egy új ókori DNS tanulmány megmutatjja, ...

Alakváltással reagálnak a klímaváltozásra az állatok

A klímaváltozásra reagálva "alakot változtatnak" egyes állatok, hogy hűvösen tartsák testüket: bizonyos melegvérű fajok csőre, lába vagy füle nagyobb lett, hogy jobban tudják szabályozni hőháztartásukat - állapították meg ausztrál tudósok.

Kutya mama egy kis libát adoptál-videó

 Egy ausztrál pásztorkutya adoptált egy kislibát és az újszülött kiskutyái közé betette az alomba. Amikor a kisliba eltotyog, a kutya ismételten megragadja és visszateszi az alomba a többiek közé.                    

A tojvajló mézelő méhek bepillantást nyújtanak a virágok evolúciós eredetébe

Bár értékes beporzó szerepükről ismertek, a mézelő méhek időnként pollent lopnak, anélkül, hogy segítenék a pollent képző növényt.

A babákhoz hasonlóan a kis denevérek is gőgicsélnek

Ahogy a mi csecsemőink, úgy a bébi denevérek is gőgicsélés útján fedezik fel fajuk hangrepertoárját.

Az állatok számolnak és használják a nullát

A számok értését gyakran jellegzetesen emberi adottságnak tekintik – intelligenciánk egy fémjele, ami a nyelvvel elkülönít bennünket minden más állattól. De ez távol van az igazságtól. A kutatók gyre komlexebb numerikus képességeket fednek fel az állatok világban. A Journal od Neuroscience júniusi számában arról számolnak be, hogy a varjak értik a zéró fogalmát, amivel még az emberek is küzdenek. Ez csak a legutóbbi bizonyítéka az állatok numerikus absztrakciót illető képességeinek - amely mégis eltér a mi saját szám felfogásunktól.

Még mindig nem ismerjük a kutyák bundájának titkait

Az új kutatások szerint a kutyabundák általunk ismert, fő típusai a háziasítás legkorábbi napja óta léteznek. Egyes mintákat már maguk a farkasok is mutatták. Eddig a tudósok gyakran azt feltételezték, hogy fajunk volt a felelős a kutyabundák hatalmas sokféleségéért a több ezer éves, gondos tenyésztés révén. A modern és ősi kutyák, valamint a farkasok közelmúltbeli elemzése azonban azt mutatja, hogy túl sok szerepet tulajdonítottunk magunknak.

Ébresztő, emberiség! - Miért semmisítjük meg az állatok élőhelyét?

Súlyos probléma a mai világban, hogy sajnos nagyon sok veszélyeztetett állatfaj van. Egy tanulmány szerint az állat- és növényfajok egyharmada eltűnhet 50 éven belül. Cikkünkben összegyűjtöttük, hogy melyek ennek a legfőbb okai.

Ilyen lehetett a legkorábbi állat a Földön

Egy csaknem 900 millió éves, szivacsnak vélt ősmaradvány lehet az eddig felfedezett legkorábbi állati fosszília a Földön - derül ki egy új tanulmányból.