evolúció

címke rss

A dinoszauruszok fejlődésének hiányzó láncszeme

Tudomány2017.08.17, 11:29

A húsevőre hasonlító, de növényevő Chilesaurus lehet a hiányzó láncszem a dinoszauruszok két nagy családja között egy tanulmány szerint, amely az őslények evolúciójának felülvizsgálatát szorgalmazza.

Közösek a kutya és az ember túlzott barátságosságának okai

Tudomány2017.07.21, 19:47

Közös genetikai gyökerei vannak az ember és a kutya túlzott barátságosságának - derítették ki az amerikai Princeton Egyetem kutatói.

A békák felemelkedését hozta a dinók kihalása

Tudomány2017.07.04, 11:21

A békák populációinak robbanásszerű növekedéséhez vezetett az 65 millió évvel ezelőtti ütközés egy aszteroidával, amely a dinoszauruszok kihalását okozta - állapította meg egy tanulmány.

Már nem tananyag az evolúció a török iskolákban

Nagyvilág2017.06.23, 15:45

Vitatható, ellentmondásos és bonyolult az evolúció, ezért a török kormány kivette a középiskolások tananyagából.

Megváltozhat minden, amit az ember kialakulásáról gondoltunk

Tudomány2017.06.08, 09:47

A korábban véltnél jóval régebbre nyúlik vissza az emberiség kezdete: az eddig legrégebbinek hitt leleteknél 100 ezer évvel korábbiakra bukkant egy nemzetközi kutatócsoport Marokkóban.

Megfejtették a bálnák óriási méretének titkát

Tudomány2017.05.25, 15:21

Pár millió évvel ezelőtt történt valami titokzatos, aminek következtében a bálnák gigantikus állattá fejlődtek. A Chicagói Egyetem kutatói merültek el a tengeri rejtélyben.

Nem Afrika, hanem Európa lehetett az emberiség bölcsője

Tudomány2017.05.23, 14:17

Vélhetően Európában vált ketté a csimpánzok és az ember evolúciós fejlődési vonala, nem pedig Afrikában, ahogyan azt sokan feltételezik.

Rejtély övezi a legrégebbi állati fosszíliákat

Tudomány2017.05.06, 08:21

A Bristoli Egyetem paleontológusai szerint amiket eddig a legrégebbi állati maradványoknak hittünk, azok nyugodtan lehetnek akár fosszilis algák is.

Ötvenlábú lény vadászott a tenger mélyén

Tudomány2017.04.28, 18:46

Ötven lába és két, konzervnyitóra emlékeztető ollója volt egy 508 millió éve élt ízeltlábúnak. A most felfedezett – mára természetesen kihalt - faj az eddig ismert legősibb állkapcsos ízeltlábú.

Ha ezt Lamarck megélhette volna - az egyesített evolúcióelmélet

Tudomány2017.04.14, 16:55

A cikksorozat előző részében – Ezt még Darwin sem tudta megmagyarázni az elméletében – összefoglaltuk az evolúcióelmélet neodarwinista alapjait, és bemutattunk egy viszonylag új tudományágat, az epigenetikát, amely részben rehabilitálja Lamarck nézeteit. Az új részben lemerülünk az epigenetika mélységeibe, és bemutatjuk, hogyan férhet meg egymással a neodarwinizmus és a neolamarckizmus az egyesített evolúcióelméletben. 

Letaszították a szivacsokat a legősibb állatcsoport trónjáról

Tudomány2017.04.13, 07:39

A soksejtű állatvilág eredete a felfoghatatlanul távoli múlt homályába vész. A több mint félmilliárd éve történt, nagy kambriumi robbanásnak nevezett biológiai esemény során geológiai értelemben nagyon rövid idő alatt számos állattörzs jelent meg az akkori Föld egyetlen élőhelyén, az ősi világtengerben. Egészen a legutóbbi időkig a szivacsokat tartották a legrégebbi soksejtű állatcsoportnak, ám egy most publikált friss kutatás megerősíti, hogy a bordásmedúzáké az elsőség.

Ezt még Darwin sem tudta megmagyarázni az elméletében

Tudomány2017.04.13, 07:36

A modern biológia jelentős részben Charles Darwin evolúcióelméletére támaszkodik. Ennek lényege a természetes szelekció, amely szerint a természet a legrátermettebb, legjobban alkalmazkodott élőlények szaporodását, fennmaradását és túlélését segíti elő. Darwin elmélete azonban a genetika fejlődésével finomításra szorult. Érdekes módon éppen az evolúcióelmélet „antihősének” számító Lamarck néhány elképzelése jött kapóra a darwinizmus egyes hézagainak betöméséhez, és egy egyesített evolúcióelmélet kidolgozásához, olvasható a környezeti epigenetikával foglalkozó neves amerikai biológus, Michael Skinner tanulmányában. 

Válságot okozott az eocén végi hirtelen lehűlés

Tudomány2017.03.26, 12:09

A mai Ausztrália területén élt gekkók tömeges kihalását eredményezte a globális átlaghőmérséklet hirtelen lecsökkenése 35 millió évvel ezelőtt - állítják ausztrál szakemberek.

Az öngyilkos merénylet is az evolúciós örökség része

Tudomány2017.03.21, 14:28

A csoport érdekében végrehajtott öngyilkosság első látásra evolúciós rejtély: hogyan adódhatnak tovább öngyilkos gének? A válasz mégis az evolúcióban, konkrétan őseink egymás ellen vívott háborúiban keresendő - a Scientific Reports cikke szerint.

Orrformáló éghajlati övek

Tudomány2017.03.18, 13:26

Az emberi orr formájának kialakulására hatással lehetett az éghajlat - állapították meg amerikai tudósok.

Akaratunk ellenére hoztuk létre a tökéletes ragadozót

Tudomány2017.03.10, 19:53

Alig egy évszázada jelentek meg Észak-Amerikában a keleti prérifarkasok. Három kutyaféle keveredéséből jöttek létre, és a tapasztalatok alapján minden téren felülmúlják elődeiket: erősek, gyorsak, eszesek és rendkívül alkalmazkodók. Sokan vitatják, hogy új fajról lenne szó, de annyi biztos, hogy az ember tevékenysége nélkül most valószínűleg nem gazdagodott volna egy prominens bestiával a csúcsragadozók palettája.

Részben megfejtették a virágos növények eredetrejtélyét

Tudomány2017.02.28, 10:51

Egy különleges, csak egyes afrikai sivatagokban őshonos növény genetikai kutatása segítségével francia tudósok részben megfejtették a virágos növények eredetének rejtélyét.

Kétszázötven millió éves tengeri hüllő embriót találtak

Felfedező2017.02.15, 17:20

Embriót találtak egy 250 millió éve élt, rendkívül hosszú nyakú fosszilis tengeri hüllő hasában, amelyről eddig úgy vélték, utódait kizárólag tojásokban hozta világra.

Újabb bizonyíték az evolúcióra: 700 halfaj alakult ki egy ősből

Tudomány2017.02.13, 15:54

A Wyomingi Egyetem kutatói – egy nemzetközi csapat részeként – kiderítették, hogyan fejlődött ki több mint 700 halfaj a kelet-afrikai Viktória-tóban az elmúlt 150 ezer évben.

Apró cseppek indíthatták útjára a földi élet fejlődését

Tudomány2017.02.01, 10:52

Egy magyar kutató és társainak új modellje lehetséges magyarázatot ad arra, miként juthatott el a földi élet evolúciója az egyszerű szerves molekuláktól sejtjeink elődeiig. Hasznos vírusok, önző paraziták, együttműködő replikátorok és szerethető genetikai rosszfiúk egy történetben, melynek igazán csak a végét ismerjük. A cikk alapjául az MTA híroldalán megjelent anyag szolgált.

Aprócska bizarr lény volt az ember legrégibb ismert őse

Tudomány2017.01.31, 08:44

Egy nemzetközi kutatócsoport Kínában talált kövületekben azonosította egy kicsiny tengeri lény maradványait, amelyről feltételezik, hogy az emberek legkorábbi ismert prehisztorikus őse lehetett, a zsákszerű élőlény mintegy 540 millió éve élt.

Apró gyíkok éltek az óriás dinók árnyékában

Tudomány2017.01.25, 13:04

A Montanában ásatásokat végző paleontológusok számos fosszília között bukkantak a váratlan leletre. Egy olyan új gyíkfaj ősmaradványát fedezték fel a dinoszauruszok uralkodásának késői időszakából, amelynek legközelebbi ma élő rokonai messze Ázsiában kóborolnak.

Kiderült, miért jobbkezes az emberek többsége

Tudomány2017.01.11, 18:54

Az emberek nagyjából 90 százaléka jobbkezes. Ebben a tulajdonságban is különbözünk a legtöbb főemlőstől, ahol nem figyelhető meg ilyen oldalpreferencia a végtagoknál. Úgy vélik, hogy a kézpreferencia kialakulása jelentős szerepet játszott az emberi evolúció folyamán. Úgy tűnik, egy új tanulmány most megvilágítja a jobbkezesség létrejöttének okát és idejét.

Mégse haszontalan szerv a féregnyúlvány

Egészség 20102017.01.10, 16:41

A féregnyúlványt sokan csak felesleges csökevénynek tekintik, ami váratlan gyulladásával csak megkeseríti az emberek életét. Egy új kutatás szerint azonban fontos szerepet tölt be a szervezetben, ezért nem tűnt el az evolúció folyamán.

Ez az agyi terület még felnőttkorban is fejlődik

Tudomány2017.01.06, 16:03

Azzal ellentétben, amit eddig gondoltak a tudósok, az agy bizonyos területeinek szövetei egészen felnőttkorig növekednek, ezáltal javulnak bizonyos képességek, mint például az arcfelismerés.

Twitteren háborog egy dinós cikk miatt egy kreacionista

Tudomány2017.01.02, 14:38

A Noé bárkájának másolatát felépítő Ken Ham, amerikai kreacionista csúsztatással vádolja a The Washigton Post folyóiratot, mert ott az jelent meg, hogy a kreacionisták szerint az özönvíz pusztította ki a dinoszauruszokat.

Hátfájdalom? Nem is gondolnád, mire vezethető vissza

Life.hu2017.01.02, 08:40

Amerikai és brit kutatók 300 csontminta vizsgálata alapján jöttek rá arra, miért fordulnak olyan sokan orvoshoz csípő-, illetve vállfájdalom miatt.

A váll és a csípő fájdalma az evolúció hibája

Tudomány2016.12.28, 16:08

A váll és a csípő gyakori fájdalma "az evolúció hibája" az Oxfordi Egyetem tudósai szerint.

Gyors evolúcióval menekül a környezetszennyezés elől egy halfaj

Tudomány2016.12.23, 12:15

Íme a szennyezett vizekben élő hal, amely néhány évtized alatt a legdurvább méreganyagokhoz is alkalmazkodott. Mi a titka, és vajon tanulhatunk-e belőle?

Nem a csimpánzoktól örökölte az ember a kedvességét

Tudomány2016.12.22, 19:27

Mégsem közeli rokonától, a csimpánztól örökölte a kedvesség erényét az ember - derült ki egy új tanulmányból.

Közeledünk ahhoz, hogy újranövesszünk a végtagokat

Tudomány2016.12.20, 16:00

A csodaférget ketté lehet vágni, mindkét felét képes újranöveszteni – ha megismerjük az ezt vezérlő biológiai folyamatot, csodálatos lehetőség nyílik az emberiség előtt.

Ezért nincs péniszcsontja az embernek

Tudomány2016.12.14, 15:23

Sokáig rejtély volt, hogy miért fejlődött ki a péniszcsont az evolúció folyamán számos főemlősben és ragadozóban, ezzel szemben, miért nem fejlődött ki másokban, például az emberben sem. Amerikai kutatók úgy gondolják, megfejtették a rejtélyt. A péniszcsont ott alakult ki, ahol nagy a hímek közötti versengés.

Darwinnak nem sikerült, most megoldották az evolúciós rejtélyt

Tudomány2016.12.13, 15:43

Evolúciós szempontból igen költséges a díszes külső az állatvilágban, és bár a szaporodásnál előnyt jelent, az érvényesüléshez átlagos külsejű egyedekre is szükség van.

Igazi túlélővé vált egy halfaj

Tudomány2016.12.09, 11:36

Egy halfaj olyan gyorsan evolválódott, hogy képes túlélni a rendkívül szennyezett, mérgező anyagokkal terhelt vizekben is – írja az Independent.

Különleges kövületeket rejt Skócia földje

Tudomány2016.12.06, 16:52

A szárazföld első négy lábon járó gerinceseinek megkövesedett maradványait fedezhették fel Skóciában.

A császármetszés hatással van az evolúcióra

Tudomány2016.12.06, 10:26

A császármetszés az emberi evolúcióra is hatással van - állapította meg a Bécsi Egyetem egy új tanulmánya.

Keresse meg az állatokat a homályos képeken!

Tudomány2016.11.26, 14:22

Meglátja az állatokat a következő négy elmosódott képen? Egy új tanulmány szerint az egyiken lévőt könnyebb felfedezni, mint a többit. A kutatók szerint ennek evolúciós okai vannak.

Evolúciós maradványt hordunk a testünkön

Life.hu2016.11.21, 16:34

Kevesen vannak, akik így születnek, de ez nem egy szimpla véletlen műve.

Másodszor megyünk szembe az evolúcióval

Tudomány2016.11.20, 23:27

A biotechnológia ma már olyan lehetőségeket ad a tudománynak, amelyet nemrég csak távoli jövőnek vagy a valóságtól elrugaszkodott, sci-fibe illő történetnek gondoltunk. Klónozhatunk, őssejtet tenyészthetünk, megváltoztathatjuk valakinek a természetes fizikai tulajdonságait. Mit jelent mindez az átlagember számára? Mit jelent majd a gyerekeinknek, akik ebben a valóságban nőnek majd fel? Hol lesz a biotechnológia és a génmódosítás határa, és ki fogja azt meghúzni? Lantos Lili előadásán jártunk a TEDxYouth Budapesten.

A féltékenység jó! De mire?

She2016.11.18, 14:05

A féltékenység zöld szemű szörnye. Mindenki találkozott már vele így vagy úgy - de általában így is, meg úgy is. Hogy miért? Mert ez egy természetes jelenség, vagyis inkább érzés, esetleg élmény. Egy kicsit mindegyik. És mint ilyen, érdemesnek tartom egy kis boncolgatásra. Engem most főleg a különbségek izgatnak, egészen pontosan a nők és férfiak közti különbségek. Mert egyenjogúság ide, feminizmus oda, különbözünk. Nem is kicsit.

Ej, ráérünk arra még! - A halogatás pszichológiája

She2016.11.16, 09:15

Ülsz az ötezer tételes feladatlistád előtt, de ahelyett, hogy nekilátnál bármelyiknek, megnézel még két részt a kedvenc sorozatodból? "Majd holnap megcsinálom!" De másnap sem kerülget az ihlet, és csak tolod magad előtt az elintéznivalókat. Majd szép lassan bekúszik a bőröd alá a szorongás, bűntudat, tehetetlenség. Ismerős érzés, ugye?

Egy nagy kihalást túlélhettek a dinoszauruszok

Tudomány2016.11.11, 10:51

A dinoszauruszok eddigi legkiterjedtebb törzsfáját állították össze brit és amerikai paleontológusok, akik kutatásaik alapján arra a következtetésre jutottak, hogy ezek az őslények 250 millió évvel ezelőtt, a feltételezettnél 20 millió évvel korábban kezdték el benépesíteni bolygónkat.

Bankszámlatöri, hogy ne kapjon egyest

Gazdaság2016.10.28, 14:27

Manapság mindenki kényelmesen fizethet a bankkártyájával, vagy intézheti a bankszámlájával kapcsolatos ügyeit netbankon keresztül, de már a mobilon is elérünk minden hasznos funkciót. Nem is volt olyan rég, hogy minden apró-cseprő dologgal még a bankba kellett szaladni. Szinte minden magyarra jut egy bankszámla, az elterjedéséhez viszont nagy utat kellett bejárnia. Ez a fejlődés a jövőben is folytatódni fog.

Miben gyökerezik az erőszakra való hajlam?

Tudomány2016.09.29, 10:44

Az erőszakra való hajlam mélyen az emberi családfában gyökerezik, a társadalmon belüli erőszakra való hajlam azonban csökkent a kultúra és az ökológiai körülmények hatására - állapították meg spanyol kutatók.

Agyunk vérszomjasságától lettünk okosabbak

Tudomány2016.08.31, 09:51

Az ausztrál Adelaide-i Egyetem kutatói szerint nem annyira az agy mérete, mint inkább a jobb vérellátása miatt növekedett meg az ember intelligenciaszintje az evolúció folyamán.

Miért lomha a lajhár?

Tudomány2016.08.13, 13:39

Nagy árat fizetett a lajhár azért, hogy viszonylag biztonságos élőhelyen élhet, és nem vetélkedik másokkal a táplálékért: korlátoznia kell az energiafelhasználását, ami több szempontból is befolyásolja szervezete működését.

Miért van női orgazmus?

Life.hu2016.08.12, 21:07

Egy emlősökön végzett friss kutatás eredménye szerint a női orgazmus nem csupán egy kellemes „mellékhatása” a szexnek: ez az örömteli evolúciós mellékhatás nagy valószínűséggel az ovulációt segítette. Ám nem csupán biológiai szemszögből fontos része az életnek a hölgyek élvezete – erről beszélgettünk Hevesi Kriszta szexuálpszichológussal.

Falánk baktériumok leplezték le az evolúciós újítások titkát

Tudomány2016.07.26, 12:26

Hogyan jönnek létre az evolúció során azok az újítások, amelyek több mutáció együttes meglétét igénylik? Ez a kérdés Darwin óta komoly kihívást jelent az evolúcióbiológia számára. Az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont munkatársai baktériumok anyagcseréjének evolúcióját vizsgálva nemrég új mechanizmust javasoltak.

Még közelebb LUCA-hoz és az élet eredetéhez

Tudomány2016.07.26, 08:37

A kutatók régóta próbálnak választ találni arra, vajon milyen körülmények között kezdődött az bolygón az élet. Most talán megint egy lépéssel közelebb kerültünk annak megértéséhez, milyen lehetett az élet korai formája.

Bélrendszerünk baktériumai több millió évesek

Egészség 20102016.07.23, 18:01

Bélrendszerünk egyes baktériumainak eredete mintegy 15 millió évre nyúlik vissza, még az emberré válás előtti korra - derítették ki amerikai kutatók.

Nyolcéves fiú felfedezése oldotta meg a teknőspáncél rejtélyét

Tudomány2016.07.19, 19:46

Ha megkérdezik, mire szolgál a teknősök páncélja, szinte mindenki rávágja, hogy védekezésre. A mai teknősöknél ez valószínűleg helytálló, de egy új tanulmány szerint a páncél kialakulása eredetileg a föld alatti ásást könnyítette meg.

Kiderült, hol él a legtöbb egyedi emlősfaj a világon

Tudomány2016.07.18, 19:32

Egy amerikai és Fülöp-szigeteki kutatókból álló csoport megállapította, hogy a legtöbb egyedi emlősfaj a világon a Fülöp-szigetekhez tartozó Luzon szigetén él.

Még mindig tarthat az emberi evolúció

Tudomány2016.07.13, 08:54

Bár a szakemberek között is vita van erről, egy harvardi közgazdász úgy véli, hogy ma is folyik az emberi evolúció. A kutató az egész élettartam alatti szaporodási siker tanulmányozásával jutott erre a következtetésre.

Majmok használták a hétszáz éves kőbaltát

Tudomány2016.07.12, 14:41

Az főemlősök eszközhasználatára találtak ősi bizonyítékot Brazíliában kutató brit tudósok.

Mítoszrombolás: öt népszerű tévhit a cápákról

Tudomány2016.07.03, 11:45

Annak ellenére, hogy az elmúlt két évtized viselkedésbiológiai kutatásai nagyon sok olyan új információt szolgáltattak a cápák etológiájáról, amelyek teljesen más megvilágításba helyezik ezeket a félelmetesnek tartott tengeri ragadozókat, néhány népszerű téves vélekedés mind a mai napig makacsul tartja magát a „vérszomjas” cápákról. Tekintsük át, hogy mi az öt leggyakoribb tévhit és az ezekkel szembeni valóság.

Az ember még az evolúciót is felgyorsítja

Tudomány2016.06.29, 15:06

Egy friss kutatás kimutatta, hogy nem csupán az állat- és növényfajok gyorsított kihalásához járulunk hozzá, de az élőlények evolúcióját is jócskán befolyásoljuk. A tudósok azonban arra figyelmeztetnek, hogy ez egyáltalán nem enyhít a kihalófélben lévő fajok helyzetén: egy gyorsabban változó faj ugyanis nem tudja rögtön átvenni a kipusztult szerepét, így ugyanott vagyunk, ahol a part szakad.

Ezerszer akkora a muslica spermiuma, mint az emberé

Tudomány2016.05.26, 09:39

Az evolúciós nyomás hatására egyes hím muslicák nagyon kevés, de hatalmas hímivarsejtet termelnek. Egy spermium hossza elérheti az 5,8 centimétert.

Szupermeneket hoztak létre egy laboratóriumban

Tudomány2016.05.06, 09:20

Azok a hímek, amelyek hímek által uralt populációkban nőnek fel, sokkal jobbak a nőstények megszerzésében, mint azok, amelyek monogám populációkban nevelkednek, állítják a brit Sheffieldi Egyetem kutatói.

A szabad akarat egy érzéki csalódás csupán?

Egészség 20102016.05.06, 21:31

Emberi mivoltunk talán legfontosabb sajátja az a képességünk, hogy szabadon dönthetünk az élet különböző rendű-rangú kérdéseiben. Szemben a zombikkal és a robotokkal, mi emberek logikai, erkölcsi és érdekalapú megfontolások alapján értékeljük az adott helyzetet, és hozzuk meg ezek alapján a döntéseinket, melyben az emberi tudat alapvető szerepet játszik. 

Miért leszünk libabőrösek?

Tudomány2016.04.26, 15:31

A libabőr tulajdonképpen mára teljesen haszontalan funkcióvá vált, hála a modern civilizációnak - szerepe ugyanis a hő termelése és megtartása, amit ma már sokkal hatékonyabb módszerekkel is meg tudunk oldani.

Kilenc testrész, amit már nem használunk

Tudomány2016.04.18, 18:42

Az evolúció során számos esetben módosult úgy az emberi test, hogy korábban funkcióval rendelkező szerveink, testrészeink elveszítették jelentőségüket, és elkorcsosultak. Újabb kutatások szerint egyik-másik azért még hasznos lehet. 

Divatevolúció 3. rész – Sztárok, akik soha nem tanultak meg normálisan öltözködni

Life.hu2016.03.25, 10:51

A divatevolúció általában azt jelenti, hogy valaki, akinek évekre visszakövethetjük a stílusát, idővel csodás átalakuláson megy keresztül. Ez azonban nem mindig van így. Néhány celebnek sem korábban, sem évek múlva nem sikerült ízléses stílusról tanúbizonyságot tenni.

Divatevolúció 2. rész – Tinisztárból világsztárok

Life.hu2016.03.17, 16:39

Sok sztár egészen fiatal kora óta él a nyilvánosság előtt, így egészen messzire visszakövethetjük a pályájukat, és persze azt is: hogyan néztek ki. Nézzük, milyen felnőttek lettek a 90-es évek tinisztárjaiból!

A húsevés határozta meg az emberi arc evolúcióját

Tudomány2016.03.10, 15:17

A nyers hús fogyasztása és a pattintott kőszerszámok használata hatással volt az ősember arcberendezésének átalakulására - tárták fel a Harvard Egyetem tudósai egy új tanulmányban.

Evolúciós oka van, hogy félünk a sötétben

Tudomány2016.03.02, 21:24

Valójában teljesen logikus oka van annak, hogy miért félünk a sötétben: az emberek nem voltak mindig csúcsragadozók, nappali fényhez alkalmazkodott szemünk miatt pedig sötétedés után vagyunk a legvédtelenebbek.

Van, aki szerint a modern tudomány Isten létét bizonyítja

Tudomány2016.03.04, 15:42

A közvélekedés szerint a vallásos hit a legmélyebb személyes ügy, melyet ezért kivételes tiszteletnek kell öveznie. A hívő kutatók közül azonban többen arcukat adják nézeteikhez, egyesek pedig misszionáriusként hirdetik a multimédián keresztül az igét. A személynek feltétlenül kijár a tisztelet, a nyilvános eszmék sorsa viszont a megmérettetés kell, hogy legyen. 

Darwin kopogtat a mennyek kapuján

Tudomány2016.03.04, 15:35

A vallásos és a tudományos gondolkodás elvileg békésen megférhet egymás mellett a kutatás világában. Van azonban egy fontos kivétel, ami nem más, mint az eredetproblémák. Az élet létrejötte és evolúciója a leginkább reflektorfényben lévő vita a hitalapú és a tudományos gondolkodás között. Ebben az írásban a spontán eredet és fejlődés elleni főbb ellenérveket sorakoztatom fel, és adok rájuk válaszokat. 

Hasonlítanak a gyerekek és az emberszabásúak

Tudomány2016.02.24, 12:29

Az embergyerekek spontán módon, a felnőttek segítsége nélkül találnak ki eszközhasználati viselkedéseket, hogy új problémákat oldjanak meg. Ez nagyon hasonló ahhoz, amit a nagy emberszabású majmoknál is megfigyeltek. A mostani eredmények ellentmondanak annak az elterjedt elképzelésnek, hogy az emberek alapvető szerszámhasználatához társas tanulás szükséges.

Darwin tévedhetett: mégsem a nőstény választ

Tudomány2016.02.12, 17:48

Megkérdőjelezi a 150 éves elméletet egy új kutatás, amely szerint Darwin csupán kora viktoriánus erkölcseit vetítette rá az állatok viselkedésére. 

Ezért látják egymást vetélytársnak a nők

Egészség 20102016.02.04, 16:19

Korábbi kutatások bizonyították, hogy a peteérés időszakában a férfiak vonzóbbnak találják a nőket – ez az evolúció során fejlődött ki bennük. Egy friss tanulmány szerint azonban a nők is képesek kiszagolni, mikor ér a másik a peteérés fázisába, ekkor pedig sokkal nagyobb fenyegetésnek tekintik, mint a hónap többi napján.

Előre jelezhetővé válhat a baktériumok evolúciója

Egészség 20102016.01.30, 14:56

Szegedi kutatók egy térképet szerkesztettek, amelyen rendszerbe foglalták egy baktériumsejt evolúciós nyersanyagait. Ezzel előre tudják jelezni, hogy egy baktérium milyen új környezethez tud alkalmazkodni, így segítik az antibiotikumok fejlesztését.

95 millió éve élhetett a modern madarak közös őse

Tudomány2015.12.14, 15:45

A modern madarak legutóbbi közös őse 95 millió évvel ezelőtt élt Dél-Amerikában – erre jutott egy új kutatás.

Még mindig nem oldódott meg a kék tarantulák rejtélye

Tudomány2015.11.29, 15:12

Több tarantulafaj gyönyörű, kobaltkék színben pompázik, egyelőre viszont nem tudni, pontosan milyen célt szolgál ez az élénk színezet.

Új megvilágításba kerülhet az emberszabásúak evolúciója

Tudomány2015.10.30, 13:26

Új megvilágításba helyezheti az emberszabású majmok evolúciós történetét egy 11,6 millió éves spanyolországi fosszília, amelyet a Katalán Paleontológiai Intézet kutatói a Science legújabb számában mutatnak be.

Istenszerűvé válunk a nanobotokkal

Techbázis2015.10.25, 09:15

Nem is lesz olyan embertelen a robotokkal teli jövő. Sőt eljöhet a fejlődés következő lépcsőfoka is: okosabbak és érzelmesebbek leszünk, mint valaha, hála a véráramunkban keringő, apró gépeknek.

Idősebb lehet a földi élet, mint gondoltuk

Tudomány2015.10.20, 17:23

Egy Nyugat-Ausztráliában talált ősi cirkonkristály lehet a bizonyíték arra, hogy az élet az eddig véltnél sokkal régebb óta, legkevesebb 4,1 milliárd éve jelen lehet a Földön.

Így változott az arcunk, a szájunk, az orrunk: Elképesztő animáció az emberi evolúcióról

Life.hu2015.10.16, 19:53

A Yale Egyetem által kiadott könyvhöz készült az a szemléletes animáció, amely mai ismereteink alapján mutatja be az ember evolúcióját. Csodálatos!

Elképesztő animáció az emberi evolúcióról

Tudomány2015.10.16, 18:55

A Yale Egyetem által kiadott könyvhöz készült ez a szemléletes animáció, ami mai ismereteink alapján mutatja be az ember evolúcióját.

Százhuszonöt millió éves kövület tárta fel a haj és a gerinc korai evolúcióját

Tudomány2015.10.15, 09:49

Egy 125 millió éves emlős kövületére bukkantak paleontológusok Spanyolországban, ez a legrégebbi fosszília, amely felfedi a haj szerkezetét és egy emlősállat belső szerveit, 60 millió évvel korábbi, mint az eddig feltárt hasonló maradványok.

Visszafelé működik az evolúció egy madagaszkári kismadárnál

Tudomány2015.10.12, 14:29

Különös jelenséget figyeltek meg amerikai kutatók egy madagaszkári énekesmadárnál: a visszafelé működő evolúció következtében több külön madárfaj olvadt össze, így jöttek létre a rövidcsőrű bülbülök.

Kamion méretű cápák ólálkodtak a felszín alatt

Tudomány2015.09.28, 09:15

Hatvanötmillió éve, a dinoszauruszok hirtelen történt kihalásával beköszöntött a földtörténeti újkor, a kainozoikum, az emlősök virágkorának is nevezett korszak. A földi élővilágban ekkor elkezdődött  látványos változások azonban nemcsak a szárazföldekre szorítkoztak; a nagy kékség birodalmában is új időszámítás vette kezdetét. A kainozoikum tengereinek kétségkívül leglátványosabb újdonságát az óriáscápák hollywoodi szörnyfilmeket meghazudtoló csoportjainak igen gyors evolúciója jelentette.

Teljesen átalakítja a poszméheket a klímaváltozás

Környezet2015.09.25, 17:35

Átalakítja egyes amerikai poszméhfajok testét a klímaváltozás és az evolúció egy tanulmány szerint: a sziklás-hegységbeli állatoknak sokkal rövidebb lett a nyelvük már négy év alatt.

Az alabamai állami iskolákban is kötelező lesz az evolúció tanítása

Tudomány2015.09.15, 17:43

Az Egyesült Államokbeli Alabama állam törvényhozása hosszú idő után először vizsgálta felül a tudományos oktatási tananyagot. Az új szabályozás szerint az állami iskolákban ezentúl kötelező lesz az evolúció és az éghajlatváltozás oktatása is.

A teknősök legkorábbi ősét rejti egy 260 millió éves kövület

Tudomány2015.09.04, 09:34

Amerikai tudósok szerint a teknősök legkorábbi ősét rejti az a 260 millió éves kövület, amelyet a dél-afrikai Karoo-mendecében találtak.

Meglepően hasonló a csikóhalak vemhessége és az emberek várandóssága

Tudomány2015.09.02, 16:14

Ausztrál kutatók sok hasonlóságot fedeztek fel a csikóhalak és az emberek utódkihordása között annak ellenére, hogy a csikóhalaknál – az állatvilágban egyedülálló módon – a hímben fejlődnek ki az utódok.

Az ember a világ elsőszámú csúcsragadozója

Tudomány2015.08.22, 09:50

Kíméletlen vadászati és halászati módszereivel az ember a leghatékonyabb ragadozó a világon - derült ki a Science című tudományos folyóiratban közölt tanulmányból, amelynek készítői 2125 szárazföldi és tengeri ragadozót elemeztek.

Közelebb vannak a beszédhez az emberszabásúak, mint hittük

Tudomány2015.08.14, 12:12

Koko, a jelbeszédet ismerő gorilla által kiadott hangok vezethetik rá a kutatókat arra, hogy az emberszabásúak mennyire állhatnak közel a beszéd kialakulásához – a legfrissebb vizsgálatok azt mutatják, eddig jócskán lebecsültük őket.

Négylábú, üreglakó kígyó maradványaira bukkantak Brazíliában

Tudomány2015.07.24, 13:54

Egy négylábú kígyó kivételesen jó állapotban lévő, teljes csontvázára bukkantak Brazíliában egy kora kréta kori üledékben. A lelet arra utal, hogy a mai kígyóknak nem úszó tengeri kígyók, hanem szárazföldi, üreglakó állatok voltak az őseik.

Ezért lett gyapjas a gyapjas mamut

Tudomány2015.07.06, 20:27

Egy nemzetközi kutatócsoport megtalálta azt a genetikai változást, amelynek köszönhetően hosszú bundát növesztett a gyapjas mamut. Ez tette lehetővé az állat számára, hogy meghódítsa a messzi északon fekvő élőhelyeket is.

Állatian érdekes: kínai hamisítványnak hitték az első kacsacsőrű emlőst

Tudomány2015.06.06, 09:39

Manapság természetes mindenki számára, hogy él egy emlős, amely tojást rak és a kacsáéhoz hasonló csőre van. Nem volt ez azonban mindig így. A 18-19. században a stílszerűen kacsacsőrű emlős névre keresztelt állat létezését – annak szokatlan felépítése miatt – legalább egy évszázadon keresztül vitatták.

Saját meggyőződése ellen talált bizonyítékot egy kreacionista

Tudomány2015.06.02, 16:45

Hatvanmillió éves halfosszíliákra bukkant egy kanadai kreacionista, de úgy véli, hogy a paleontológusok félreértelmezik a leletet, és a korát is hibásan határozzák meg. Szerinte az ősmaradvány nem idősebb 6000 évesnél és ezért nem is bizonyíték az evolúcióra.

Kiborgok lesznek az emberek 200 éven belül

Tudomány2015.05.29, 16:21

Ez lesz a legnagyobb evolúciós lépés a biológiában az élet megjelenése óta, egy izraeli történész szerint.

Bőrével is lát egy polipfaj

Tudomány2015.05.21, 15:36

Nemcsak a szemeikkel, hanem a „bőrükkel” is látnak egyes polipfajok – állítja egy új kutatás.  

Így nézhettek ki a legelső kígyók

Tudomány2015.05.20, 21:14

A kígyók őse egy éjszakai életmódot folytató, lesből vadászó ragadozó lehetett, aminek apró hátsó végtagjai voltak bokákkal és lábujjakkal – állítja a BMC Evolutionary Biology című szaklapban megjelent tanulmány.

Nemesebb lények a patkányok, mint hittük

Tudomány2015.05.14, 16:29

Sokan undorodnak tőlük, pedig a patkányok nemesebb lények, mint amilyennek látszanak: még a csokit is otthagyják, ha egy fajtárs bajba kerül.

Ne menjen piros nyakkendőben állásinterjúra

Tudomány2015.05.13, 12:29

A piros ruhát viselő férfiak – mintha csak az arcuk vörösödne el - dühösnek és agresszívnak tűnhetnek egy külső szemlélő számára – ezt állapították meg egy új kutatásban brit tudósok.

Megvan a komplex élet evolúciójának egy hiányzó láncszeme

Tudomány2015.05.07, 14:49

Új mikrobát fedezett fel az Atlanti-óceán mélyén egy nemzetközi kutatócsoport, az ősbaktériumok csoportjába sorolt mikroorganizmus a sejtes életformák evolúciójának egy hiányzó láncszemét képviseli.

Kötélidegük van a bálnáknak

Tudomány2015.05.06, 11:00

"Gumikötélszerű", rugalmas idegkötegek húzódnak a barázdásbálnák szájában, a tudósok szerint ennek kulcsszerepe lehetett evolúciós fejlődésükben.

Felegyenesedés és figyelem: Ezért vonzódnak a férfiak a női mellekhez

Life.hu2015.05.02, 23:19

A heteroszexuális férfiak női mellek iránt érzett vonzalmának okára kereste a választ (még 2012-ben) Larry Young, az Emory Egyetem pszichiáter professzora, aki szerint a jelenség az emberi evolúcióval magyarázható.

Szemkontaktussal vesznek le a lábunkról a kutyák

Tudomány2015.04.19, 07:00

A kutyákkal való szemkontaktus és más interakció egyaránt emeli a kutyában és a gazdájában a szerelemhormonnak is nevezett oxitocin szintjét, és ez erősíti a köztük lévő kötődést. Ez a mechanizmus nagyon hasonló ahhoz, ami az anya és csecsemője közötti szoros kapcsolatért felelős.

Előző
Következő