A dögevésnek köszönhető, hogy beszélhetünk

Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) Evolúciótudományi Intézetének munkatársai Szathmáry Eörs akadémikus, az intézet kutatóprofesszora irányításával a nyelvet megelőző protonyelvi képesség evolúciójának számítógépes szimulációjával megállapították, hogy az előnyelv akár közel kétmillió éve, a nagyvadak tetemeinek csoportos vadászata közben is kialakulhatott. A kutatás eredményeit bemutató publikáció a világ egyik legrégebbi tudományos kiadványában, a Philosophical Transactions of the Royal Society B folyóiratban jelent meg. A kiadványnak az emberi evolúció nagy átmeneteiről szóló legfrissebb számát részben Szathmáry Eörs szerkesztette.

Több évtizedes elméletet cáfolhattak meg az állatok kommunikációjáról

Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) Evolúciótudományi Intézetének kutatói, Zachar István és Czégel Dániel, valamint az ELKH Társadalomtudományi Kutatóközpont (TK) tudományos főmunkatársa, Számadó Szabolcs vezetésével az evolúciós egyensúlyban használt szignálok őszinteségének feltételeit vizsgálták. A kutatók egy általános megoldóképletet alkottak, amelynek segítségével ki lehet számolni az őszinte evolúciós egyensúly lehetséges állapotait. Eszerint léteznek olyan őszinte egyensúlyi állapotok, amelyekben az őszinte szignál nemhogy költségmentes, de akár többlethasznot is hozhat a jelzést használó egyed számára. Ezzel magyarázatot kkaphatunk ...

Feltárták az állatok és a gombák evolúciós kapcsolatát

Szöllősi Gergely, az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) Evolúciótudományi Intézet és az MTA-ELTE Lendület Evolúciós Genomikai Kutatócsoport kutatója részvételével zajlott az a számítógépes evolúcióbiológiai kutatás, amelynek révén sokkal jobban megérthetjük a komplex többsejtűség párhuzamos kialakulását a gombák és az állatok között. Az eredményeket összefoglaló tanulmányt a világ vezető tudományos folyóirata, a Nature közölte.

Madagaszkár egyedülálló vadvilága a kihalás küszöbén áll

Egy új tanulmány szerint a gyűrűsfarkú makitól a véznaujjú makiig több mint 20 millió év egyedülálló evolúciós története tűnhet el a bolygóról, ha nem teszünk semmit Madagaszkár veszélyeztetett emlőseinek kihalása ellen.

Miért imádnak a nők vásárolni? Az evolúció választ ad erre az égető kérdésre

Felmerült már benned a kérdés, hogy vajon a legtöbb hölgy miért lelkesedik annyira a shoppingért, míg a férfiak lehetőleg inkább lepasszolják ezt a feladatot másnak, vagy megpróbálják minél gyorsabban letudni? A kézenfekvő válaszért őseink szokásait érdemes elemezgetni.

Itt a tudományos válasz, miért dagasztanak a macskák

Ez a masszírozó művelet a tésztadagasztáshoz való hasonlóságáról kapta a nevét, amely ritmikusan ismétlődik. Bizonyára már minden macskatulajdonos észrevette, amikor a cicája dagaszt, és azon töprengett, hogy hogyan alakíthatott ki ilyen viselkedést. A tudósok ezért tették fel a kérdést: vajon miért dagasztanak a macskák? Vajon elárul valamit arról, hogyan érzik magukat ilyenkor?

Gigantikus tengeri szörny maradványait találták meg

Több mint tizenhét méter hosszú halgyík fosszilis maradványaira bukkantak Nevada triász időszaki tengeri üledékes kőzetrétegeiben. Az egykor élt óriás korának óceáni szuper ragadozója lehetett, amelynek teljes testhossza, illetve tömege a ma élő cetekével vetekedett.

Kiderült, mit ettek a Föld első állatai

A Földet legkorábban benépesítő állatok algákkal és baktériumokkal táplálkoztak ausztrál kutatók tanulmánya szerint.

Sokkal korábban kezdtünk tűzzel sütni és főzni, mint hittük

Az ember ősei már 780 ezer évvel ezelőtt is jól átsütve vagy megfőzve szerethették a halat - derült ki egy új régészeti kutatásból, amely egyben arra szolgál bizonyítékokkal, hogy az eddig véltnél 600 ezer évvel korábban is főzték már az ételt.

Elárverezik Darwin egy ritka kéziratát, ami 800 ezer dollárt is érhet

Charles Darwin egy rendkívül ritka kézirata kerül kalapács alá novemberben New Yorkban - jelentette be a Sotheby's, amelynek előzetes becslése szerint a leütési ár akár a 800 ezer dollárt (336 millió forint) is elérheti.

Ijesztő, éjfekete lényeket fogtak Csernobil mellett

Több mint 35 évvel később a csernobili baleset hatásai még mindig láthatóak; egy kutatócsoport éjfekete színű békákat fogott a sérült atomerőmű környékén. Az is kiderült, miért változtak ilyen sötétté ezek az eredetileg élénkzöld színű állatok.

Megvan az idei orvosi Nobel-díjas

Svante Pääbo svéd genetikus kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat az evolúciós genetika területén elért eredményeiért - jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.

Gusztustalan, de hasznos: a nyálka evolúciós eredete

A csigatalptól a nyálunkig mindenütt jelen van, mégsem tudtuk eddig, hogyan fejlődött ki a nyálka az evolúció során. A jelek szerint számos független alkalommal, különböző fehérjékből, de mindegyiknek közös vonása a sok kapcsolódó cukorlánc.

Miért nőnek ilyen nagyra a nők mellei?

Több mint 5000 emlősfaj él ezen a bolygón, a méretes és állandó mellek azonban csak egyetlen fajra, a Homo sapiensre jellemzőek. Egyesek szexinek nevezhetik ezt az anomáliát, de felvetődik a kérdés is: miért ilyen nagyok a nők mellei? Evolúciós hibáról van szó, vagy valamilyen praktikus ok áll a háttérben?

Sokkal hamarabb elpusztul a Föld, mint eddig hittük

Az asztronómia iránt érdeklődők előtt jól ismert, hogy a csillagoknak - csakúgy, mint az élőlényeknek -, megvan a saját életciklusuk; a „csecsemő", a felnőtt és öregkoruk, valamint a végzetük. A csillagoknál azonban egy-egy életszakasz hossza teljesen mást jelent mint az élőlényeknél, mert ezek tartama csak milliárd években mérhető. Ugyanez igaz a bolygókra is, hiszen a planéták sorsa elválaszthatatlan az anyacsillagukétól. Az univerzum eddig ismert egyetlen, technikai civilizáció által lakott bolygóját, a Földet ugyanaz a Nap fogja elpusztítani a kozmikus közeljövőben, ami évmilliárdokon át éltette, és megajándékozta az élet lehetőségével.

Tudja-e, mi az a mélytengeri gigantizmus? - Avagy miért lakják óriás teremtmények a tenger mélyét?

A tenger mélyét hatalmas állatok lakják, jóval nagyobbak, mint a felszínhez közeli, vagy szárazföldi rokonaik. A biológusok nem biztosak, miért nőnek olyan hatalmasra a mélytengeri állatok némelyike, mivel csak a felszínét kapargatjuk a tenger mélyének titkait illetően, de van néhány teória, ami rávilágíthat eme rejtélyre.

Megdöbbentő felfedezés az ősi halak fogairól

Két elmélet létezik arról, hogy a halak fogai honnan származnak: vagy külső pikkelyekből fejlődtek ki (a kívülről befelé hipotézis), vagy valahol a szájon belülről (a belülről kifelé hipotézis). A kutatók most meglepő eredményekkel álltak elő.

Mikor vált szét a gombák és az állatok útja? Magyar kutatók jöhettek rá a válaszra

Az ELTE Biológiai Fizikai Tanszékének kutatói nemzetközi együttműködés keretében vizsgálták két látszólag nagyon különböző, ám valójában meglepően közeli rokon többsejtű csoport, az állatok és gombák evolúciós eredetét. A rangos Nature folyóiratban megjelenő munkájukban a mai genetikai sokféleséget felhasználó, az ELTE-n fejlesztett számítógépes modelleken alapuló evolúciós rekonstrukciót mutatnak be. Az egyes gének történetét egyenként rekonstruáló eljárás segítségével feltérképezték a gombák és az állatok evolúciós útját a komplex többsejtűség felé. Eredményeik szerint a két csoport már meglepően korán, szinte közvetlenül közös őssüktől ...

A gombák és az állatok evolúciós útját térképezték fel az ELTE kutatói

Két látszólag nagyon különböző, ám valójában meglepően közeli rokon többsejtű csoport, az állatok és a gombák evolúciós eredetét vizsgálták nemzetközi együttműködés keretében az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Biológiai Fizikai Tanszékének kutatói.

A hüllők fellendülést 250 millió évvel ezelőtt a globális felmelegedés okozhatta

 A globális hőmérséklet kiugrása lehetett a kiváltó oka a hüllők felemelkedésének a perm időszak vége felé, nem az emlősök tömeges kihalása, ahogy korábban gondolták.

Megoldódott a rejtélyes félmillió éves végbélnyílás nélküli állat rejtélye

A tudósok azt mondják, hogy megoldottak egy 500 millió éves mikroszkopikus, gerinces állatot érintő rejtélyt, akinek van szája, de nincs végbélnyílása. Amikor 2017-ben felfedezték arról számoltak be, hogy ez a zsákszerű tengeri állat kis fosszíliája lehet az emberek legkorábbi ismert őse.

A kontinensek mozgása alakította az óceánok élővilágát

Nemcsak a légkörből, de a földrészek mozgásából származó oxigén is alakította a tengerek élővilágának sokszínűségét a földi élet kezdetén egy új tanulmány szerint.

Egy rajongó robotlábakat épített egy kígyónak - vidóval

Körülbelül 100 millió év telt el azóta, hogy több genetikai változtatás megfosztotta a kígyókat a járási képességüktől. Allen Pan, a kígyók szerelmese és a YouTube „ezermestere" azonban most nagyot gondolt és újat alkotott.

Mutánsok növekednek bennünk, és megölhetnek

Egy új tanulmány szerint a bélbaktériumok idővel képesek lehetnek arra, hogy a bélrendszeren kívül is életben maradjanak. Ez veszélyesebbé teheti őket, mert krónikus gyulladást, és ezzel kapcsolatos egészségügyi kockázatokat okozhatnak más szervekben.

Miért esznek húst egyes növények?

A húsevő növények ragadozó viselkedése általános növényi védekező mechanizmusokból fejlődött ki – állapították meg a Salk Institute kutatói.

Pokoli járványt szabadíthat a világra egy rejtélyes lény

A betegségekkel foglalkozó szakértők attól tartanak, hogy a következő világjárványt nem vírus, hanem gomba fogja előidézni. A tudósok szerint ez ijesztő lehetőség, tekintve, hogy milyen keveset tudunk ezekről az élőlényekről. Ráadásul számos gombáról kiderült, hogy ellenállóvá válik a kezelésekkel szemben, ami fokozza a veszélyt.

Fizikusok kiszámolták mekkora az a műugró magasság, ahonnan az ember biztonságosan műugrást végezhet

3 dimenziós nyomtatott modellekkel és egy tartályba dobva őket, a kutatók megtalálták azt a magasságot, ahonnan az emberek merülhetnek, mielőtt sérülést okozó erőkkel találkoznának. 

Tudja-e, miért van a macskáknak hasi zacskója?

Nem minden macska túlsúlyos, akinek úgy tűnik, hogy nagy a hasa. Bár úgy néz ki, mintha pocakos lenne és ring ez a pocak szerű valami, amikor fut, vagy sétál, nem biztos, hogy erről van szó.

Rejtélyes dolgot találtak a pingvinek DNS-ében

A pingvinek számára nem idegen a klímaváltozás. Élettörténetüket az emelkedő és csökkenő hőmérséklet alakította, testük pedig erősen specializálódott a Föld legszélsőségesebb körülményeire. A tudósok mégis attól tartanak, hogy a pingvinek evolúciós útja most megtorpanhat.

Háromszemű vadász cserkelt a tengerekben 500 millió évvel ezelőtt

A kambrium periódusban élt Stanleycaris hirpexnek két kinyúló szem volt feje két oldalán és egy nagyobb középen. - írja a New Scientist magazin.

Így lettek a dinoszauruszok a világ urai

A dinoszauruszok a versenytársaikat kipusztító hirtelen globális lehűlések után vették át az uralmat a Föld fölött.

Áttörést jelenthetnek a földi élet eredetének vizsgálatában egy nemzetközi kutatócsoport új eredményei

Stephen Mojzsis, az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) földtudományi kutatóprofesszora is tagja annak a nemzetközi kutatócsoportnak, amely kimutatta, hogy a bazaltláva üvegen az élet első genetikai alapanyaga, a DNS-hez hasonló ribonukleinsav (RNS) képződik. Az Astrobiology című rangos folyóiratban publikált kutatási eredmények áttörést jelenthetnek a földi élet eredetének tanulmányozásában. - írja honlapján az Eötvös Lóránd Kutatási Hálózat.

Megdöbbentő felfedezés: kiderült, mi az előnye a diszlexiának

A modern világot az írott nyelv szálai fűzik össze. A diszlexiás olvasási zavarral küzdők számára a szavak végtelen kusza szövevénye a túlélés akadályának tűnhet. A sokáig pusztán tanulási zavarnak tekintett neurológiai állapot, amely a szöveg dekódolását megnehezíti, az egyének és közösségük számára is előnyös lehet egy ismeretlenekkel teli világban.

Az afrikai vadkutyák 22 nappal később szülnek, mint 30 évvel ezelőtt

Az afrikai vadkutyák az év leghidegebb időszakában szeretnek szaporodni, és a klímaváltozás eltolta a születés átlagos időzítését 3 héttel alig 30 éven belül - írja a New Scientist magazin.

El tud képzelni egy kettő és fél méteres ezerlábút?

A rovarok és a szárazföldi ízeltlábúak már a dinoszauruszok idejét megelőzően benépesítették a Földet, ám a karbon földtörténeti időszak alatt jóval nagyobbra nőttek, mint azt elképzelni tudnánk, részben a Föld légkörében található oxigéntöbblet miatt.

Ősidők óta komoly harci eszközként használják a nyakukat a zsiráfok

Az erőforrások körüli brutális harc, azaz a természetes szelekció fényében a tudósok egy része természetesnek vette, hogy a zsiráf ikonikus nyaka azért fejlődött úgy, ahogy ma látjuk és ismerjük, hogy az állat elérje a leveleket, amelyekhez más növényevők nem férhetnek hozzá. De vajon tényleg ez állhat az evolúció furcsa játéka mögött?

Az evolúció akár négyszer gyorsabban is megtörténhet, mint véltük

Minél több a genetikai különbség egy fajban, annál gyorsabban megy végbe az evolúció, mivel bizonyos tulajdonságok elhalnak, mások pedig megerősödnek. A legfrissebb tanulmány mögött álló csapat az evolúció „üzemanyagának" nevezi, akik 19 különböző vadon élő állatcsoport adatait vizsgálták világszerte.

A káros mutációk is hasznosak lehetnek

A Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) biokémiai intézetének Papp Balázs, Pál Csaba és Horváth Péter által vezetett három kutatócsoportja közös vizsgálatai során a káros mutációk az evolúciós folyamatokra gyakorolt új hatását tárták föl - tájékoztatta az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat csütörtökön az MTI-t.

Megerősítették, hogy legmagasabban élő emlősök a világon a vulkánlakó egerek

A Llullaillaco tengerszint feletti 6.739 méteres csúcsán a körülmények hidegek, szárazak és barátságtalanok – de bizonyos egerek valahogy túlélnek ott. 

Már nem rejtély, miért alakul ki a rovarok színjátszó, fémes fénye

Számtalan állat visel irizáló, ragyogó, változó árnyalatokat, ami lenyűgözővé teszi őket. A szakemberek azonban régóta rejtélyesnek tartják, hogy a természetes szelekció miért részesítette előnyben olyan széles körben az ilyen színjátszó, fémes fényű színeket.

Kiderült, miért érezzzük jó illatúnak a tavaszi esőt

Evolúciós oka lehet annak, hogy a legtöbben szeretik a friss eső illatát, amely a talajban lévő kémiai anyagok hirtelen felszabadulása miatt alakul ki.

Ezek a világ legbizarrabb állatai - fotógaléria

Ez az állat lehetett a világ legrégebbi kardfogú ragadozója

Körülbelül 40 millió évvel ezelőtt Kalifornia trópusi erdőiben egy vad, szablyaszerű fogakkal felvértezett ragadozó kúszott az árnyékban, türelmesen várva, hogy lecsaphasson a gyanútlan zsákmányra. Ez az ősi emlős akkora volt, mint egy hiúz, és kizárólag húst fogyasztott. Bár mindez nagyon úgy hangzik, mintha egy tigrisről vagy oroszlánról lenne szó, ám egy új tanulmány szerint ennek a kardfogú emlősnek semmi köze a macskafélékhez. Szakemberek szerint inkább egy „úttörő evolúciós kísérlet" lehetett, amely megalapozhatta a jóval később megjelent nagymacskákat.

Hazai képernyőre kerül Attenborouhg legújabb dokumentumfilmje

Két amatőr fosszíliavadász séta közben felfedezett egy mamut lábszárcsontot, a világhírű természettudós, Sir David Attenborough pedig nem tudott ellenállni a különleges leletnek, így egy régészekből és paleontológusokból álló csapattal azonnal a helyszínre sietett. A 215.000 éves maradványok végül sztyeppei mamutok állattemetőjéhez vezettek, a mellettük talált őskori eszközök pedig neandervölgyiek által készített kőszerszámok lehetnek. A felfedező kutatás eredményeit összegző dokumentumfilmet, az Attenborough és a mamut temetőt a hazai közönség a Viasat Nature csatornán láthatja majd, 2022. március 13. vasárnap 13:30-tól.

Eddig ismeretlen fajhoz tartozik a Galápagos-szigetek egy csapat óriásteknőse

Eddig ismeretlen fajhoz tartoznak a Galápagos-szigetek egyikén élő óriásteknősök - közölte a szigetek nemzeti parkja.

Tudja-e, miért olyan ritka a kék szín a természetben?

A kék szín - a közhiedelemmel ellentétben - nagyon ritka a természetben. Tíz növényből kevesebb, mint egynek van csak kék virága az állatok között pedig kifejezetten ritka a kék szín. A válasz erre a jelenségre annak kémiájából és fizikájából ered, hogy hogyan jönnek létre a színek – és hogyan látjuk őket. Csak egyetlen ismert állatfaj ismert, amely kék pigmenttel rendelkezik, a többiek más miatt kékek, mert például olyan a tollazatuk, vagy a pikkelyük struktúrája, hogy így veri vissza a fényt,  ami miatt kéknek látjuk őket.

A kisebb sűrűségű erdők ellenállóbbak a többes stresszel szemben

Egy reziliens erdőben sokkal kevesebb a fa, mint amihez szokva vagyunk a Kaliforniai Egyetemnek az erdőtüzek hatásairól publikált tanulmánya szerint.

106 millió éves vírust találtak fosszilizálva a humán genomban

Egy a dinoszauruszok korában élt emlős őseinket gyötrő vírus maradványaira bukkantak a genomjainkban lappangva.

Döbbenetes eredményt hozott egy patkányokkal végzett kísérlet

Azok a patkányok, akiket megtanítottak, hogy hagyjanak 3,2 másodpercet egy kar lenyomásai között, vagy hogy tartsák lent ennyi ideig, úgy tűnik képesek megítélni, vajon elég pontosak voltak-e ahhoz hogy jutalmat érdemeljenek.

Új fosszíliák tárják fel az ízeltlábúak légzőrendszerének eredetét

A Manchester Egyetem kutatója, David Legg, egy Kínából, Svájcból és Svédországból származó nemzetközi tudóscsoporttal együttműködve, február 7-én a Royal Society tudományos magazinjában bejelentett egy új fosszíliát, ami felfedi az ízeltlábúak kopolyújának eredetét.