evolúció
címke rss- kapcsolódó címkék:
- paleontológia
- fosszília
- genetika
- etológia
- ember
Ősi DNS segíthet megoldani a szklerózis multiplex rejtélyét Európában
Őseink titkai rejthetik a kulcsot ahhoz, hogy miért gyakoribb a szklerózis multiplex (SM) a fehér, észak-európaiak körében, mint Európa délibb lakossága körében. Bár a tudósok eddig több száz olyan gént találtak, amely összefüggésbe hozható ezzel, az észak-európaiak akár egyötöde rendelkezik azzal a genetikai variánssal, amely háromszor nagyobb kockázatot közvetít az autoimmun betegség kialakulására. Hogy ez a változat honnan jött, miért maradt fenn és terjedt el, az egyelőre rejtély.
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Drámai felfedezés: önbeporzóvá válhatnak a virágok
A rovarok száma olyannyira lecsökkent, hogy a növények most már a „saját kezükbe" (vagy szirmaikba) veszik a szaporodás ügyét. Úgy fejlődnek, hogy egyre gyakrabban végezzenek önbeporzást ahelyett, hogy az egyre ritkuló rovarokra hagyatkoznának, hogy messzire szállítsák a virágporukat.
A fejtetű evolúció tükrözi az emberi migrációt és kolonizációt Amerikában
A tetű globális genetikai tanulmánya azt sugallja, hogy kétszer érkeztek a tetvek az amerikai kontinensekre az emberi gazdatesteken. A tetvek genetikai diverzitásának egy új analízise azt sugallja, hogy a tetvek kétszer mentek Amerikába - egyszer az első emberi migrációs hullám idején a Bering-szoroson át, aztán az európai kolonizáció során. A kutatás vezetője, Marina Ascunce, a Floridai Természettudományi Múzeum munkatársa és kollégái felfedezésüket a PLOS ONE magazinban publikálták. - írja a Floridai Természettudományi Múzeum honlapján.
Gyakorivá válnak az agyar nélküli elefántok: ez az evolúciós reakció az orvvadászatra
A Gorongosa Nemzeti Park elefántjainál fizikai következményei vannak az orvvadászat örökségének. - írja a Science News honlapján.
A tudósok végre megfejtették, hol van a tengeri csillag feje
A Southamptoni Egyetem kutatása fényt derített az állat érdekes testére. A tengeri csillag mindig érdeklődés tárgya volt, akár azért, mert képes újra növeszteni végtagjait, vagy a kérdés miatt, hogy hol a testük vége és hol kezdődik a fejük. Úgy tűnik, az utóbbira megvan a válasz. - írja a BBC Science Focus magazin honlapján.
A fizika és evolúció különös kapcsolata
A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont munkatársának részvételével egy nemzetközi kutatócsoport új elméleti keretet fejlesztett ki annak megértéséhez, hogyan jelenik meg a természetben az evolúció és a komplexitás. Ez az „összeállítás-elméletről" (Assembly Theory) szóló új munka a rangos Nature szakfolyóiratban jelent meg október 4-én.
A HUN-REN ÖK munkatársának részvételével egy nemzetközi kutatócsoport a fizika és az evolúció közötti kapcsolatot tárta fel
A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont munkatársának részvételével egy nemzetközi kutatócsoport új elméleti keretet fejlesztett ki annak megértéséhez, hogyan jelenik meg a természetben az evolúció és a komplexitás. Ez az „összeállítás-elméletről" (Assembly Theory) szóló új munka a rangos Nature szakfolyóiratban jelent meg október 4-én.
Új megvilágításba került az evolúció
Vezető filozófusok és természettudósok a PNAS folyóirat hasábjain amellett érvelnek, hogy az evolúció nem a földi élet speciális sajátsága, hanem a komplex rendszerekre vonatkozó természettörvény, amely a világegyetemben mindenütt érvényes.
- címkék:
- élet
- jelenség
- evolúció
- természettörvény
- Címkefelhő »
Félmillió éves, nem evilági faépítményt fedeztek fel Zambiában
Egy új tanulmány szerint félmillió évvel ezelőtt – tehát jóval korábban, mint azt korábban lehetségesnek tartották – az emberi faj már fát használt bizonyos szerkezetek építésére. A kutatók a zambiai Kalambo-vízesés régészeti lelőhelyén végzett jól megőrzött fa feltárásáról számoltak be, amely legalább 476 ezer éves múltra tekint vissza, ezzel pedig megelőzi a Homo sapiens evolúcióját.
Újabb lépést tettünk az élővilág tömeges kihalása felé
Egy új tanulmány megerősítette, hogy a dinoszauruszokra lecsapó üstököshöz hasonlóan – lassabban, de ugyanolyan halálosan – „tör le egész ágakat" az emberi tevékenység az élet fájáról, ami egyes fajok tömeges kipusztulásához vezethet.
Megoldották az élő fosszília fa rejtélyét
A Wollemi fenyőt 2 millió éve kihaltnak vélték, míg egy kiránduló csoport 1994-ben fel nem fedezte. Most a tudósok dekódolták a fenyő genomját, hogy megtudják, hogyan élt túl - majdnem változatlanul - a dinoszauruszok kora óta. A bioRxiv oldalon augusztus 24-én publikált dolgozat felülvizsgálata még nem történt meg. - írja a Live Science magazin.
Itt az emberiség történetének egyik legnagyobb rejtélye
A korai kőkorban a kihalás szélén táncolt az emberiség. A kedvezőtlen klíma közepette a modern emberek teljes lélekszáma annyira lecsökkent, hogy több mint 100 ezer éven át nagyjából 1280 szaporodóképes egyed tartotta fenn fajunkat.
Egy kis egér túlélte a sarki hideget a dinoszauruszok korában
Alaszka északi részén dolgozó paleontológusok felfedeztek egy kis emlős fosszíliát, ami virult abban az időszakban, ami az egyik leghidegebb lehetett a Földön, körülbelül 73 millió éve. - írja a phys.org.
Százhúszmillió éves kínai madárkövület tanúskodik a növények evolúciójáról
Kínai őslénytankutatók egy csoportja jelentős tudományos felfedezést tett, amikor a Kína észak-keleti részén talált 120 millió éves madárkövület gyomortartalmának növényi alkotóelemeit vizsgálta.
- címkék:
- növény
- madár
- evolúció
- magvak
- Címkefelhő »
A méhek és a ragadozódarazsak megoldottak egy gyakori építészeti talányt
Amiket egykor fészekhibáknak gondoltak, azok megoldások a különböző méretű hatszögek kombinálására. A kutatók felfedezésüket július 27-én a PLOS Biology magazinban publikálták.
- címkék:
- evolúció
- méhek
- darazsak
- felnevelés
- Címkefelhő »
Nem szép dolog a pletyka, de néha hasznos
A pletyka társadalmi megítélése nem túl kedvező, pedig a magánéletben és az üzleti világban is nagyon fontos közösségépítő szerepet tölt be.
- címkék:
- magánélet
- pletyka
- evolúció
- kötődés
- Címkefelhő »
A csőr alakja előre jelzi milyen fészekanyagot használnak a madarak
Egy a Bristoli Egyetem és a Szent András Egyetem kutatócsapata által végzett tanulmány szerint egy madár által kiválasztott fészekanyag a csőrének kiterjedésétől függ. - írja a phys.org.
A gombák 700 millió éves múltját tárták fel az SZBK kutatói
A gombák korai evolúciójának fontos részleteit rekonstruálták az ELKH Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) munkatársai, Merényi Zsolt, Nagy László és kollégáik. A Nature Ecology and Evolution folyóiratban június 22-én megjelent tanulmány 123 teljes gombagenom összehasonlításával tárta fel a gombák megjelenésének genetikai mérföldköveit.
A mohák létfontosságúak a bolygó egészségének szempontjából
Az emberek a mohákat valószínűleg nem tartják különleges növénynek. Beleolvadnak a növényi élet hátterébe, és úgy tűnik mindenütt nőnek - akár akarjuk, akár nem. Egy ausztrál tanulmány részletesen vizsgálta a mohák élőhelyeihez való viszonyát, és azt találták, hogy meghatározóak a termőtalaj egészségéhez. Tanulmányukat a The Conversation magazinban publikálták.
Ezt tanítják nekünk az orangutánok a beszéd evolúciójáról
Az orángutánok hihetetlen vokális képességeikkel hódítják meg a színpadot. A Warwicki Egyetem által vezetett úttörő tanulmányból kiderült, hogy ezek a csodálatos állatok nem csak egy, hanem egyszerre két külön hangot is képesek produkálni. Ez a figyelemre méltó teljesítmény az énekesmadarak komplexitását és az emberi szájdobosok lenyűgöző tehetségét is tükrözi.
Mi az igazság a hableány mitosza körül? - Milyen volna egy valódi kis hableány? Valószínűleg nevetségesen szőrös volna a tudomány szerint
A hableány mítosza évszázadokon át fennmaradt. Az ókori Szíriában az emberek termékenység felett uralkodó,Atargatist, egy félig ember, félig hal istennőt tiszteltek. Az ókori Görögországban a tengerészek a szirénektől való félelemmel és kéjvággyal szálltak tengerre, mert a szirének, ha lehetőségük volt, a halálba énekelték őket. Egy tengerbiológus a BBC Science Focus magazinban feltárja, milyen volna egy valódi sellő. Mi az igazság a sellők mítoszában. Létezhet-e egy ilyen kény?
A veleszületett immunitás evolúcióját vizsgálták az SZBK kutatói
A veleszületett immunitás evolúcióját vizsgálták a Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) és a Kaliforniai Egyetem (University of California, Berkeley) munkatársai, kimutatták, a rovaroknál bakteriális eredetű gének töltenek be fontos szerepet a parazita darazsak elleni hatékony védekezésben - tájékoztatta a Eötvös Loránd Kutatási Hálózat titkársága hétfőn az MTI-t.
- címkék:
- evolúció
- kutatás
- immunitás
- Címkefelhő »
Baktériumoktól lopott génekkel váltak túlélővé a muslicák
A veleszületett immunitás evolúcióját vizsgálták a Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) és a Kaliforniai Egyetem (University of California, Berkeley) munkatársai, kimutatták, a rovaroknál bakteriális eredetű gének töltenek be fontos szerepet a parazita darazsak elleni hatékony védekezésben - tájékoztatta a Eötvös Loránd Kutatási Hálózat titkársága hétfőn az MTI-t.
Áttörő tanulmány kiderítette, hogy a szupermasszív dinoszauruszok hogy lettek olyan nagyok
A szauropodák voltak a Földön élő valaha volt legnagyobb állatok - egy új tanulmány feltárta evolúciós utazásukat. - írja a BBC Science Focus.
Botanikai különlegesség a virágzó bambusz
A vörös pandák kifutója mellett zöldellő sövénybambusz virágai nem annyira szépségükkel hívják fel magukra a figyelmet, hanem különlegességükkel, mivel a bambuszok több évtized, vagy akár egy évszázad elmúltával hoznak csak virágot. - írja a Budapesti Álalt- és Növénykert honlapján.
Nagyon ritka fosszíliákat találtak Walesben
A szakértők szerint a világ egyik legfontosabb fosszília lelőhelyét találták meg Walesben. Nagy számú új fosszíliákat fedeztek fel Llandrindod Wells közelében a kutatók, akiknek adományt kellett gyűjteniük, hogy megvegyék a felszerelést. - írja a BBC tudomány rovata.
A nagy állatok lassabban mozognak, mint kicsik, hogy elkerüljék a túlhevülést
Egy több mint 500 faj analízise szerint a több mint 1 tonna súlyú állatok hosszútávú sebessége nem csak tömegük korlátozza, hanem hogy ne hevüljenek túl. - írja a New Scientist.
A mutáció, ami az embereknél éjszakai vakságot okoz,a segít a cetcápáknak látni a sötétben
A ragyogó felszíni vizek és a sötét mély tenger közti úszás meg kellene terhelje a cápa szemeit, ami lehetetlenné tenné az életmódjukat. De a kutatók most feltárták a genetikai huzalozást, ami megakadályozza, hogy ez történjen. A tanulmány, melyet a múlt héten a Proceedings of the National Academy of Sciences magazinban publikáltak, hajszálpontosan megállapítja a genetikai mutációt, ami a cetcápa retinájában a vizuális pigmentet érzékenyebbé teszi a hőmérséklet változásokra. - írja a Science magazin.
Koevolúciós kapcsolatok tartják fent az élővilágot
Vajon mi okozza, hogy a lazacok vándorlása még az űrből is látszik, és melyik az a rovar, amely a dzsungel legnagyobb büféjét egymaga életben tartja? A neves brit biológus – aki többek mellett David Attenborough mellett tanult – ezekre a kérdésekre keresi a választ a Viasat Nature legújabb, Patrick Aryee vadvilága című műsorban. A március 20-án (hétfőn) 20 órakor debütáló dokusorozatban a filmes-felfedező bejárja a világ minden sarkát, hogy informatív, ugyanakkor szellemes módon mutassa a természetes csodálatos kapcsolódásait (a legapróbb élőlényektől a legnagyobb ragadozókig). A dokumentumfilm egyúttal felhívja a figyelmet arra, hoogy ...
Átírhatja a dinoszauruszok történetét ez az ichtioszaurusz felfedezés
Az őslénykutatók egy ichtioszaurusz maradványaira bukkantak a Norvégia északi részén, a Svalbard szigetcsoportnál található Spitzbergák területén. Ahogy arra a szakemberek emlékeztetnek, az ichtioszauruszok vagy más néven halgyíkok nagyméretű, kihalt tengeri hüllők, amelyek a mezozoikum korszakának nagy részében virágoztak. A halgyíkok a középidő triász, azon belül is alsó triász időszakában, körülbelül 250 millió évvel ezelőtt jelentek meg, így az egyik legkorábbi hüllőcsoportnak tekinthetők. Mintegy 90 millió évvel ezelőttig éltek, a késő kréta időszakig.
A dögevésnek köszönhető, hogy beszélhetünk
Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) Evolúciótudományi Intézetének munkatársai Szathmáry Eörs akadémikus, az intézet kutatóprofesszora irányításával a nyelvet megelőző protonyelvi képesség evolúciójának számítógépes szimulációjával megállapították, hogy az előnyelv akár közel kétmillió éve, a nagyvadak tetemeinek csoportos vadászata közben is kialakulhatott. A kutatás eredményeit bemutató publikáció a világ egyik legrégebbi tudományos kiadványában, a Philosophical Transactions of the Royal Society B folyóiratban jelent meg. A kiadványnak az emberi evolúció nagy átmeneteiről szóló legfrissebb számát részben Szathmáry Eörs szerkesztette.
- címkék:
- evolúció
- ősember
- beszéd
- nyelv
- Címkefelhő »
Több évtizedes elméletet cáfolhattak meg az állatok kommunikációjáról
Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) Evolúciótudományi Intézetének kutatói, Zachar István és Czégel Dániel, valamint az ELKH Társadalomtudományi Kutatóközpont (TK) tudományos főmunkatársa, Számadó Szabolcs vezetésével az evolúciós egyensúlyban használt szignálok őszinteségének feltételeit vizsgálták. A kutatók egy általános megoldóképletet alkottak, amelynek segítségével ki lehet számolni az őszinte evolúciós egyensúly lehetséges állapotait. Eszerint léteznek olyan őszinte egyensúlyi állapotok, amelyekben az őszinte szignál nemhogy költségmentes, de akár többlethasznot is hozhat a jelzést használó egyed számára. Ezzel magyarázatot kkaphatunk ...
- címkék:
- evolúció
- állatok
- kommunikáció
- állat
- Címkefelhő »
Feltárták az állatok és a gombák evolúciós kapcsolatát
Szöllősi Gergely, az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) Evolúciótudományi Intézet és az MTA-ELTE Lendület Evolúciós Genomikai Kutatócsoport kutatója részvételével zajlott az a számítógépes evolúcióbiológiai kutatás, amelynek révén sokkal jobban megérthetjük a komplex többsejtűség párhuzamos kialakulását a gombák és az állatok között. Az eredményeket összefoglaló tanulmányt a világ vezető tudományos folyóirata, a Nature közölte.
- címkék:
- evolúció
- állatok
- gombák
- ELKH
- Címkefelhő »
Madagaszkár egyedülálló vadvilága a kihalás küszöbén áll
Egy új tanulmány szerint a gyűrűsfarkú makitól a véznaujjú makiig több mint 20 millió év egyedülálló evolúciós története tűnhet el a bolygóról, ha nem teszünk semmit Madagaszkár veszélyeztetett emlőseinek kihalása ellen.
Miért imádnak a nők vásárolni? Az evolúció választ ad erre az égető kérdésre
Felmerült már benned a kérdés, hogy vajon a legtöbb hölgy miért lelkesedik annyira a shoppingért, míg a férfiak lehetőleg inkább lepasszolják ezt a feladatot másnak, vagy megpróbálják minél gyorsabban letudni? A kézenfekvő válaszért őseink szokásait érdemes elemezgetni.
Itt a tudományos válasz, miért dagasztanak a macskák
Ez a masszírozó művelet a tésztadagasztáshoz való hasonlóságáról kapta a nevét, amely ritmikusan ismétlődik. Bizonyára már minden macskatulajdonos észrevette, amikor a cicája dagaszt, és azon töprengett, hogy hogyan alakíthatott ki ilyen viselkedést. A tudósok ezért tették fel a kérdést: vajon miért dagasztanak a macskák? Vajon elárul valamit arról, hogyan érzik magukat ilyenkor?
Gigantikus tengeri szörny maradványait találták meg
Több mint tizenhét méter hosszú halgyík fosszilis maradványaira bukkantak Nevada triász időszaki tengeri üledékes kőzetrétegeiben. Az egykor élt óriás korának óceáni szuper ragadozója lehetett, amelynek teljes testhossza, illetve tömege a ma élő cetekével vetekedett.
Kiderült, mit ettek a Föld első állatai
A Földet legkorábban benépesítő állatok algákkal és baktériumokkal táplálkoztak ausztrál kutatók tanulmánya szerint.
- címkék:
- evolúció
- táplálkozás
- Címkefelhő »
Sokkal korábban kezdtünk tűzzel sütni és főzni, mint hittük
Az ember ősei már 780 ezer évvel ezelőtt is jól átsütve vagy megfőzve szerethették a halat - derült ki egy új régészeti kutatásból, amely egyben arra szolgál bizonyítékokkal, hogy az eddig véltnél 600 ezer évvel korábban is főzték már az ételt.
- címkék:
- evolúció
- főzés
- sütés
- Címkefelhő »
Elárverezik Darwin egy ritka kéziratát, ami 800 ezer dollárt is érhet
Charles Darwin egy rendkívül ritka kézirata kerül kalapács alá novemberben New Yorkban - jelentette be a Sotheby's, amelynek előzetes becslése szerint a leütési ár akár a 800 ezer dollárt (336 millió forint) is elérheti.
Ijesztő, éjfekete lényeket fogtak Csernobil mellett
Több mint 35 évvel később a csernobili baleset hatásai még mindig láthatóak; egy kutatócsoport éjfekete színű békákat fogott a sérült atomerőmű környékén. Az is kiderült, miért változtak ilyen sötétté ezek az eredetileg élénkzöld színű állatok.
Megvan az idei orvosi Nobel-díjas
Svante Pääbo svéd genetikus kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat az evolúciós genetika területén elért eredményeiért - jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.
Gusztustalan, de hasznos: a nyálka evolúciós eredete
A csigatalptól a nyálunkig mindenütt jelen van, mégsem tudtuk eddig, hogyan fejlődött ki a nyálka az evolúció során. A jelek szerint számos független alkalommal, különböző fehérjékből, de mindegyiknek közös vonása a sok kapcsolódó cukorlánc.
Miért nőnek ilyen nagyra a nők mellei?
Több mint 5000 emlősfaj él ezen a bolygón, a méretes és állandó mellek azonban csak egyetlen fajra, a Homo sapiensre jellemzőek. Egyesek szexinek nevezhetik ezt az anomáliát, de felvetődik a kérdés is: miért ilyen nagyok a nők mellei? Evolúciós hibáról van szó, vagy valamilyen praktikus ok áll a háttérben?
Sokkal hamarabb elpusztul a Föld, mint eddig hittük
Az asztronómia iránt érdeklődők előtt jól ismert, hogy a csillagoknak - csakúgy, mint az élőlényeknek -, megvan a saját életciklusuk; a „csecsemő", a felnőtt és öregkoruk, valamint a végzetük. A csillagoknál azonban egy-egy életszakasz hossza teljesen mást jelent mint az élőlényeknél, mert ezek tartama csak milliárd években mérhető. Ugyanez igaz a bolygókra is, hiszen a planéták sorsa elválaszthatatlan az anyacsillagukétól. Az univerzum eddig ismert egyetlen, technikai civilizáció által lakott bolygóját, a Földet ugyanaz a Nap fogja elpusztítani a kozmikus közeljövőben, ami évmilliárdokon át éltette, és megajándékozta az élet lehetőségével.
Tudja-e, mi az a mélytengeri gigantizmus? - Avagy miért lakják óriás teremtmények a tenger mélyét?
A tenger mélyét hatalmas állatok lakják, jóval nagyobbak, mint a felszínhez közeli, vagy szárazföldi rokonaik. A biológusok nem biztosak, miért nőnek olyan hatalmasra a mélytengeri állatok némelyike, mivel csak a felszínét kapargatjuk a tenger mélyének titkait illetően, de van néhány teória, ami rávilágíthat eme rejtélyre.
Megdöbbentő felfedezés az ősi halak fogairól
Két elmélet létezik arról, hogy a halak fogai honnan származnak: vagy külső pikkelyekből fejlődtek ki (a kívülről befelé hipotézis), vagy valahol a szájon belülről (a belülről kifelé hipotézis). A kutatók most meglepő eredményekkel álltak elő.
Mikor vált szét a gombák és az állatok útja? Magyar kutatók jöhettek rá a válaszra
Az ELTE Biológiai Fizikai Tanszékének kutatói nemzetközi együttműködés keretében vizsgálták két látszólag nagyon különböző, ám valójában meglepően közeli rokon többsejtű csoport, az állatok és gombák evolúciós eredetét. A rangos Nature folyóiratban megjelenő munkájukban a mai genetikai sokféleséget felhasználó, az ELTE-n fejlesztett számítógépes modelleken alapuló evolúciós rekonstrukciót mutatnak be. Az egyes gének történetét egyenként rekonstruáló eljárás segítségével feltérképezték a gombák és az állatok evolúciós útját a komplex többsejtűség felé. Eredményeik szerint a két csoport már meglepően korán, szinte közvetlenül közös őssüktől ...
A gombák és az állatok evolúciós útját térképezték fel az ELTE kutatói
Két látszólag nagyon különböző, ám valójában meglepően közeli rokon többsejtű csoport, az állatok és a gombák evolúciós eredetét vizsgálták nemzetközi együttműködés keretében az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Biológiai Fizikai Tanszékének kutatói.
A hüllők fellendülést 250 millió évvel ezelőtt a globális felmelegedés okozhatta
A globális hőmérséklet kiugrása lehetett a kiváltó oka a hüllők felemelkedésének a perm időszak vége felé, nem az emlősök tömeges kihalása, ahogy korábban gondolták.