Megoldódott a rejtélyes félmillió éves végbélnyílás nélküli állat rejtélye

A tudósok azt mondják, hogy megoldottak egy 500 millió éves mikroszkopikus, gerinces állatot érintő rejtélyt, akinek van szája, de nincs végbélnyílása. Amikor 2017-ben felfedezték arról számoltak be, hogy ez a zsákszerű tengeri állat kis fosszíliája lehet az emberek legkorábbi ismert őse.

A kontinensek mozgása alakította az óceánok élővilágát

Nemcsak a légkörből, de a földrészek mozgásából származó oxigén is alakította a tengerek élővilágának sokszínűségét a földi élet kezdetén egy új tanulmány szerint.

Egy rajongó robotlábakat épített egy kígyónak - vidóval

Körülbelül 100 millió év telt el azóta, hogy több genetikai változtatás megfosztotta a kígyókat a járási képességüktől. Allen Pan, a kígyók szerelmese és a YouTube „ezermestere" azonban most nagyot gondolt és újat alkotott.

Mutánsok növekednek bennünk, és megölhetnek

Egy új tanulmány szerint a bélbaktériumok idővel képesek lehetnek arra, hogy a bélrendszeren kívül is életben maradjanak. Ez veszélyesebbé teheti őket, mert krónikus gyulladást, és ezzel kapcsolatos egészségügyi kockázatokat okozhatnak más szervekben.

Miért esznek húst egyes növények?

A húsevő növények ragadozó viselkedése általános növényi védekező mechanizmusokból fejlődött ki – állapították meg a Salk Institute kutatói.

Pokoli járványt szabadíthat a világra egy rejtélyes lény

A betegségekkel foglalkozó szakértők attól tartanak, hogy a következő világjárványt nem vírus, hanem gomba fogja előidézni. A tudósok szerint ez ijesztő lehetőség, tekintve, hogy milyen keveset tudunk ezekről az élőlényekről. Ráadásul számos gombáról kiderült, hogy ellenállóvá válik a kezelésekkel szemben, ami fokozza a veszélyt.

Fizikusok kiszámolták mekkora az a műugró magasság, ahonnan az ember biztonságosan műugrást végezhet

3 dimenziós nyomtatott modellekkel és egy tartályba dobva őket, a kutatók megtalálták azt a magasságot, ahonnan az emberek merülhetnek, mielőtt sérülést okozó erőkkel találkoznának. 

Tudja-e, miért van a macskáknak hasi zacskója?

Nem minden macska túlsúlyos, akinek úgy tűnik, hogy nagy a hasa. Bár úgy néz ki, mintha pocakos lenne és ring ez a pocak szerű valami, amikor fut, vagy sétál, nem biztos, hogy erről van szó.

Rejtélyes dolgot találtak a pingvinek DNS-ében

A pingvinek számára nem idegen a klímaváltozás. Élettörténetüket az emelkedő és csökkenő hőmérséklet alakította, testük pedig erősen specializálódott a Föld legszélsőségesebb körülményeire. A tudósok mégis attól tartanak, hogy a pingvinek evolúciós útja most megtorpanhat.

Háromszemű vadász cserkelt a tengerekben 500 millió évvel ezelőtt

A kambrium periódusban élt Stanleycaris hirpexnek két kinyúló szem volt feje két oldalán és egy nagyobb középen. - írja a New Scientist magazin.

Így lettek a dinoszauruszok a világ urai

A dinoszauruszok a versenytársaikat kipusztító hirtelen globális lehűlések után vették át az uralmat a Föld fölött.

Áttörést jelenthetnek a földi élet eredetének vizsgálatában egy nemzetközi kutatócsoport új eredményei

Stephen Mojzsis, az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) földtudományi kutatóprofesszora is tagja annak a nemzetközi kutatócsoportnak, amely kimutatta, hogy a bazaltláva üvegen az élet első genetikai alapanyaga, a DNS-hez hasonló ribonukleinsav (RNS) képződik. Az Astrobiology című rangos folyóiratban publikált kutatási eredmények áttörést jelenthetnek a földi élet eredetének tanulmányozásában. - írja honlapján az Eötvös Lóránd Kutatási Hálózat.

Megdöbbentő felfedezés: kiderült, mi az előnye a diszlexiának

A modern világot az írott nyelv szálai fűzik össze. A diszlexiás olvasási zavarral küzdők számára a szavak végtelen kusza szövevénye a túlélés akadályának tűnhet. A sokáig pusztán tanulási zavarnak tekintett neurológiai állapot, amely a szöveg dekódolását megnehezíti, az egyének és közösségük számára is előnyös lehet egy ismeretlenekkel teli világban.

Az afrikai vadkutyák 22 nappal később szülnek, mint 30 évvel ezelőtt

Az afrikai vadkutyák az év leghidegebb időszakában szeretnek szaporodni, és a klímaváltozás eltolta a születés átlagos időzítését 3 héttel alig 30 éven belül - írja a New Scientist magazin.

El tud képzelni egy kettő és fél méteres ezerlábút?

A rovarok és a szárazföldi ízeltlábúak már a dinoszauruszok idejét megelőzően benépesítették a Földet, ám a karbon földtörténeti időszak alatt jóval nagyobbra nőttek, mint azt elképzelni tudnánk, részben a Föld légkörében található oxigéntöbblet miatt.

Ősidők óta komoly harci eszközként használják a nyakukat a zsiráfok

Az erőforrások körüli brutális harc, azaz a természetes szelekció fényében a tudósok egy része természetesnek vette, hogy a zsiráf ikonikus nyaka azért fejlődött úgy, ahogy ma látjuk és ismerjük, hogy az állat elérje a leveleket, amelyekhez más növényevők nem férhetnek hozzá. De vajon tényleg ez állhat az evolúció furcsa játéka mögött?

Az evolúció akár négyszer gyorsabban is megtörténhet, mint véltük

Minél több a genetikai különbség egy fajban, annál gyorsabban megy végbe az evolúció, mivel bizonyos tulajdonságok elhalnak, mások pedig megerősödnek. A legfrissebb tanulmány mögött álló csapat az evolúció „üzemanyagának" nevezi, akik 19 különböző vadon élő állatcsoport adatait vizsgálták világszerte.

A káros mutációk is hasznosak lehetnek

A Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) biokémiai intézetének Papp Balázs, Pál Csaba és Horváth Péter által vezetett három kutatócsoportja közös vizsgálatai során a káros mutációk az evolúciós folyamatokra gyakorolt új hatását tárták föl - tájékoztatta az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat csütörtökön az MTI-t.

Megerősítették, hogy legmagasabban élő emlősök a világon a vulkánlakó egerek

A Llullaillaco tengerszint feletti 6.739 méteres csúcsán a körülmények hidegek, szárazak és barátságtalanok – de bizonyos egerek valahogy túlélnek ott. 

Már nem rejtély, miért alakul ki a rovarok színjátszó, fémes fénye

Számtalan állat visel irizáló, ragyogó, változó árnyalatokat, ami lenyűgözővé teszi őket. A szakemberek azonban régóta rejtélyesnek tartják, hogy a természetes szelekció miért részesítette előnyben olyan széles körben az ilyen színjátszó, fémes fényű színeket.

Kiderült, miért érezzzük jó illatúnak a tavaszi esőt

Evolúciós oka lehet annak, hogy a legtöbben szeretik a friss eső illatát, amely a talajban lévő kémiai anyagok hirtelen felszabadulása miatt alakul ki.

Ezek a világ legbizarrabb állatai - fotógaléria

Ez az állat lehetett a világ legrégebbi kardfogú ragadozója

Körülbelül 40 millió évvel ezelőtt Kalifornia trópusi erdőiben egy vad, szablyaszerű fogakkal felvértezett ragadozó kúszott az árnyékban, türelmesen várva, hogy lecsaphasson a gyanútlan zsákmányra. Ez az ősi emlős akkora volt, mint egy hiúz, és kizárólag húst fogyasztott. Bár mindez nagyon úgy hangzik, mintha egy tigrisről vagy oroszlánról lenne szó, ám egy új tanulmány szerint ennek a kardfogú emlősnek semmi köze a macskafélékhez. Szakemberek szerint inkább egy „úttörő evolúciós kísérlet" lehetett, amely megalapozhatta a jóval később megjelent nagymacskákat.

Hazai képernyőre kerül Attenborouhg legújabb dokumentumfilmje

Két amatőr fosszíliavadász séta közben felfedezett egy mamut lábszárcsontot, a világhírű természettudós, Sir David Attenborough pedig nem tudott ellenállni a különleges leletnek, így egy régészekből és paleontológusokból álló csapattal azonnal a helyszínre sietett. A 215.000 éves maradványok végül sztyeppei mamutok állattemetőjéhez vezettek, a mellettük talált őskori eszközök pedig neandervölgyiek által készített kőszerszámok lehetnek. A felfedező kutatás eredményeit összegző dokumentumfilmet, az Attenborough és a mamut temetőt a hazai közönség a Viasat Nature csatornán láthatja majd, 2022. március 13. vasárnap 13:30-tól.

Eddig ismeretlen fajhoz tartozik a Galápagos-szigetek egy csapat óriásteknőse

Eddig ismeretlen fajhoz tartoznak a Galápagos-szigetek egyikén élő óriásteknősök - közölte a szigetek nemzeti parkja.

Tudja-e, miért olyan ritka a kék szín a természetben?

A kék szín - a közhiedelemmel ellentétben - nagyon ritka a természetben. Tíz növényből kevesebb, mint egynek van csak kék virága az állatok között pedig kifejezetten ritka a kék szín. A válasz erre a jelenségre annak kémiájából és fizikájából ered, hogy hogyan jönnek létre a színek – és hogyan látjuk őket. Csak egyetlen ismert állatfaj ismert, amely kék pigmenttel rendelkezik, a többiek más miatt kékek, mert például olyan a tollazatuk, vagy a pikkelyük struktúrája, hogy így veri vissza a fényt,  ami miatt kéknek látjuk őket.

A kisebb sűrűségű erdők ellenállóbbak a többes stresszel szemben

Egy reziliens erdőben sokkal kevesebb a fa, mint amihez szokva vagyunk a Kaliforniai Egyetemnek az erdőtüzek hatásairól publikált tanulmánya szerint.

106 millió éves vírust találtak fosszilizálva a humán genomban

Egy a dinoszauruszok korában élt emlős őseinket gyötrő vírus maradványaira bukkantak a genomjainkban lappangva.

Döbbenetes eredményt hozott egy patkányokkal végzett kísérlet

Azok a patkányok, akiket megtanítottak, hogy hagyjanak 3,2 másodpercet egy kar lenyomásai között, vagy hogy tartsák lent ennyi ideig, úgy tűnik képesek megítélni, vajon elég pontosak voltak-e ahhoz hogy jutalmat érdemeljenek.

Új fosszíliák tárják fel az ízeltlábúak légzőrendszerének eredetét

A Manchester Egyetem kutatója, David Legg, egy Kínából, Svájcból és Svédországból származó nemzetközi tudóscsoporttal együttműködve, február 7-én a Royal Society tudományos magazinjában bejelentett egy új fosszíliát, ami felfedi az ízeltlábúak kopolyújának eredetét.

Mint egy durcás gyerek: nem akart hazamenni a kutya - videó

 „A kutyák szőrős gyerekek" – írja Csányi Vilmos, a  kiváló etológusunk. Erre a találó hasonlatra is kitűnő példa az alábbi videó, amelyben a kutya megmakacsolja magát, és nem akar haza menni a sétából, ugyanúgy mint a kisgyerek, aki nem akar haza menni a játszótérről, vagy hisztizni kezd a közértben, mert nem kapja meg a kinézett csokit.      

Én választok párt, vagy a testem?

Azt mondják, mindig a nő választ, és ezt sokszor a férfiak is szívesen hangoztatják. Vajon tényleg így van? Én választottam a férjemet, netán ő engem? Egyáltalán, honnan vesszük, hogy az egymásra találásunk tudatos döntés eredménye? 

Máig tisztázatlan a macskák rendkívüli tájékozódóképessége

Haza talál a macska, ha elveszik? A delfinek, libák, és más költöző madarak vizuális jeleket használnak a tájékozódáshoz, a postagalambok pedig alacsony frekvenciájú hanghullámokat használva találják meg a célpontjaikat, a lazacok a mágneses mezőt és szagjeleket is alkalmazzák a navigációhoz, a gnú pedig az eső illatát követi. De hogyan tájékozódnak házi kedvenceink, a macskák?

500 millió éve ez az ízeltlábú lenyűgöző idegrendszerrel rendelkezett

Két apró kövület, amelyek mindegyike kisebb, mint egy aszpirintabletta, 508 millió évvel ezelőtti megkövesedett idegszövetet tartalmaz. Ezek az ízeltlábú kambriumi lények segíthetnek a tudósoknak megérteni és felállítani a mai pókok és skorpiók evolúciós történetét.

Rendellenes színezetű szajkó (Gallurus glandarius) Golop belterületén

Rendellenes színeztű szajkót vett észleltek az Aggteleki Nemzeti Parkban. A mellékelt kisfilm egy kerti madáritató mellett kihelyezett vadkamera felvételeiből lett összeállítva. A felvételek készítése óta nem került a kamera elé ez a madár.

A sünök miatt jött létre a rengeteg ember halálát okozó szuperbaktérium

A makacs kórházi fertőzések okozójaként ismert MRSA szuperbaktériumokról azt gondoltuk, biztosan az emberi antibiotikumhasználat nyomán evolváltak a közelmúltban. Erre most kiderült, hogy a sündisznók bőrén már legalább 200 éve ott vannak.

A klímaváltozással megváltozott a tigriscápák vándorlási mintázata

A melegedő óceáni hőmérsékletek miatt megváltozott a tigriscápák vándorlási mintázata, melynek komoly következményei lehetnek az ökoszisztémára, mutatja egy, a Miami Egyetem tudósai által vezetett új tanulmány

A valaha volt legnagyobb halkolónia 100 milliárd ikrának ad otthont az antarktiszi jég alatt

Az Antarktiszhoz közeli Weddel-tengerben a tudósok a világ legnagyobb, 240 négyzetkilométeres halfészek kolóniáját fedezték fel.

Kiderült, mit evett mindannyiunk közös őse

Áttekintve azt a 402 kémiai reakciót, amely valamennyi mai élőlényben megtalálható, arra következtethetünk, hogy mindannyiunk közös ősének a hidrogén volt az energiaforrása.

Megdöbbentően hatalmas volt az óriásfogú cápa

Minden idők legnagyobb húsevő cápája, a Carcharocles/Otodus megalodon a miocén kor elejétől a pleisztocén időszak végéig népesítette be a Föld tengereit. Az óriásfogú cápának nem csak a foga, hanem a testtömege is hatalmas volt, mint ahogyan a testhossza is jóval meghaladta a jelenkor legnagyobb húsevő cápája, a nagy fehér méretét. A cápakutatók és a paleontológusok között hosszú évtizedek óta vitatott, hogy vajon mekkorák lehettek a megalodon legnagyobb példányai. Egy nemrég publikált új kutatási eredmény szerint e kihalt félelmetes őscápa mind az átlagméretét, mind pedig a testhosszát tekintve jóval nagyobb lehetett az eddig véltnél.

Milyen telet jósolnak a güzüegerek?

A Körös-Maros Nemzeti Park tájait járva ezekben a hetekben igen kevés güzüegér-halmot fedezhetünk fel, s a meglévők sem nagyméretűek. A népi megfigyelések szerint ez arra utal, hogy enyhe lesz a tél.

Az Antarktisz jéglemeze alatt talált életnek nem kellene ott lennie

Egy antarktiszi selfjég alatti sziklán véletlenül felfedezett tengeri élet kétségbe vonja a tudásunkat arról, hogyan képesek organizmusok a napfénytől távol élni, egy biológus csapat szerint.

Ilyen még sosem volt! Dinoszauruszfiókát találtak egy megkövesedett tojásban - Fotó

Kínában egy megkövesedett tojásban bukkantak rá a valaha talált, legjobb állapotban fennmaradt dinoszaurusz maradványra, őskövületre. A fennmaradt állat lelete megdöbbentő állapotban van.

Fénybe borul egész Párizs: különleges fesztivál az evolúció jegyében - Galéria

Különleges fényfesztivál várja a Párizsba látogatókat egészen január végéig. Az evolúció tematikájában nem mindennapi fényszerkezetek által elevenednek meg élőlények a párizsi Természettudományi Múzeumban. 

Különleges fényfesztivál Franciaországban

Havonta egy nyelv kihalhat ebben a században

Ahogyan az emberek a világban többet utaznak és formálisabb oktatásban részesülnek, az előrejelzések szerint a nyelvek riasztó sebességgel el fognak tűnni.

A globális felmelegedés miatt megváltozik a madarak színe

A túlmelegedés egy komoly probléma a hosszú távon repülő madarak számára, és a halványabb tollazat, ami több hőt ver vissza a nap melegéből, lehet, hogy az egyik módja, hogy megbirkózzanak vele.

A rákok furcsa módon cserélnek házat - VIDEÓ

A remeterákok (Paguroidea) elhagyott kagylóhéjakat mobil otthonként használnak. Ahogy egy rák növekszik héja egyre szorosabban illeszkedik. Így végül a ráknak egy nagyobba kell költöznie. Megfelelő üres héj kevés van és nagy távolságokra. Érdekes módon szereznek új otthont maguknak.

Kiderült, mit kell tennünk, ha sokáig akarunk élni

Közhely, hogy a mozgás a hosszú élet titka, de tulajdonképp miért is kell nekünk, embereknek, mindhalálig sportolnunk? Úgy tűnik, az evolúciónk alakított minket így.

A Kanadában talált hibrid lazac a klímaváltozás eredménye lehet

A Vancouver-szigeten lévő Cowichan folyó szájának közelében talált lazac a coho és a Chinook fajok hibridje, amely azért keletkezhetett, mivel ívásuk helyszíne és időzítése átfedésbe került.

Összefüggés van a kihalások és a füves területek tüzei közt

A füves területek növényevői szerepet játszanak a futótüzek limitálásában azzal, hogy elfogyasztják az éghető anyagot. Allison Karp, a Yale Egyetem tudósa és kollégái bebizonyították, hogy a növényevő-tűz interakciók globális mértékű hatással voltak a futótűzekre a múltban.  

Brit tudósok szerint nem csak a Földön élnek emberek

Az űrkutatás egyik visszatérő kérdése, hogy vajon a Földön kívül máshol is van-e élet? A tudósok egy csoportja most azt állítja, hogy nem csak kezdetleges formájú, hanem a mienkhez hasonló, nagyon is fejlett élőlények lakják az univerzumot.

A világ legnagyobb tömeges kihalása vulkanikus téllel kezdődhetett

A perm végi tömeges kihalás 252 millió évvel ezelőtt lehet, hogy akkor kezdődött el, amikor heves vulkánkitörések sorozata vulkanikus telet váltott ki.

Miért növeszt egyre kevesebb elefánt agyarat? Szomorú az oka

A mozambiki polgárhábú négylábú áldozatairól, a Gorongosa Nemzeti Park elefántjairól ritkán hallani, pedig 1977-1992 között több mint 90 százalékkal csökkent az állományuk, sőt annyian estek áldozatául az orvvadászoknak, mint korábban soha. 

A bűnös kutya - videó

Sok gazdi úgy véli, kutyája képes bűntudatot érezni. Amikor valami rosszat csinál, például szétrágja a papucsot, felforgatja a lakást, és a rosszaságot felfedezi a gazdi, akkor a kutyának bűntudata van. A bűntudat jeleit mutatja, kerüli a szemkontaktust, lehajtja a fejét, bebújik az ágy alá. De nem csak a gazdik vélik így. Az etológusok közt nincs konszenzus a kérdést illetően. Nagyon kevés az erre vonatkozó kutatás, irodalom. 

Különleges gyermek maradványait találták meg egy barlangban

A Homo naledi korai emberfajhoz tartozó gyermek fosszilizálódott maradványait fedezte fel egy dél-afrikai barlangban egy nemzetközi kutatócsoport.

A Tibeti-fennsíkról származó mérges vipera fajokat fedeztek fel múzeumban

Ha mérges kígyók által látogatott élőhelyekre gondolunk, perzselő sivatag vagy esős őserdőt idézünk fel. De bizonyos mérges kígyók fagyos, hegyes régiókban is virágzanak ami a legtöbb hüllő számára barátságtalan – és két új a Tibeti-fennsíkon élő mérges kígyó fajt épp most írtak le.

Veszélyben van a ritka ausztrál mocsári teknős

Az alkalmanként alga réteget viselő ausztráliai mocsári teknős egyike a sok evolúciósan egyesi állatnak, melyek aránytalanul nagy veszéllyel néznek szembe az emberi aktivitás, miatt, ideértve a klímaváltozást.

Ezért fázósabbak a nők, mint a férfiak

Tudományos magyarázat született a légkondicionáló távirányítójáért folytatott csatákra. A Tel-Avivi Egyetem kutatói új evolúciós magyarázatot kínálnak a jól ismert forgatókönyvre, ahol a nők pulóverben, míg a férfiak pólóban ülnek a légkondicionált irodában. A tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy ez a jelenség nem csak az emberekre jellemző, hanem az állatvilágban is megjelenik: számos hím endoterm faj (madarak és emlősök) a hűvösebb hőmérsékletet részesíti előnyben a nőstényekkel ellenben.

Miért pont a fejük tetején van a cetfélék orrnyílása?

A cetfélék (közéjük tartoznak a bálnák és delfinek) a fejük tetején lévő orrnyíláson át lélegeznek, a légcsövük pedig egy speciális útvonalon kapcsolódik a nyíláshoz.

Ijesztő kezet találtak egy felboncolt cetben - fotó

Bár elsőre nehéz elhinni, a cetek ősei nem az óceánokban éltek, szárazföldi állatok voltak. Az évmilliók során külsejük, és életmódjuk drasztikusan megváltozott, az ősi jellegzetességek ugyanakkor nem tűntek el teljesen. Egy közelmúltban elvégzett cetboncolás ilyen evolúciós maradványt tárt fel – olvasható az IFL Science tudományos portál cikkében.

Az ősi földművesek elnyomták az immunrendszerüket a túlélés érdekében

Amikor a Vinca kultúra korai farmerei először vetettek árpát és búzát 7700 évvel ezelőtt a Duna és mellékfolyóinak termékeny földjébe, megváltoztatták nem csak az étrendjüket, hanem új életmódot vezettek be a régióba. Összezsúfoldódtak sárkunyhóikban, szorosan együtt bölényekkel, szarvasmarhákkal, sertésekkel, kecskékkel, és ezek trágyáival éltek a településeken, ami végül emberek ezreivé duzzadt. Az együttlét betegségek megugrását okozta mint például influenza, tubercolosis, és más betegségeket, amik állatokról emberekre terjedtek és végig és végigterjedt a korai mezőgazdasági közösségeken. Most egy új ókori DNS tanulmány megmutatjja, ...

Alakváltással reagálnak a klímaváltozásra az állatok

A klímaváltozásra reagálva "alakot változtatnak" egyes állatok, hogy hűvösen tartsák testüket: bizonyos melegvérű fajok csőre, lába vagy füle nagyobb lett, hogy jobban tudják szabályozni hőháztartásukat - állapították meg ausztrál tudósok.

Kutya mama egy kis libát adoptál-videó

 Egy ausztrál pásztorkutya adoptált egy kislibát és az újszülött kiskutyái közé betette az alomba. Amikor a kisliba eltotyog, a kutya ismételten megragadja és visszateszi az alomba a többiek közé.                    

A tojvajló mézelő méhek bepillantást nyújtanak a virágok evolúciós eredetébe

Bár értékes beporzó szerepükről ismertek, a mézelő méhek időnként pollent lopnak, anélkül, hogy segítenék a pollent képző növényt.

A babákhoz hasonlóan a kis denevérek is gőgicsélnek

Ahogy a mi csecsemőink, úgy a bébi denevérek is gőgicsélés útján fedezik fel fajuk hangrepertoárját.

Az állatok számolnak és használják a nullát

A számok értését gyakran jellegzetesen emberi adottságnak tekintik – intelligenciánk egy fémjele, ami a nyelvvel elkülönít bennünket minden más állattól. De ez távol van az igazságtól. A kutatók gyre komlexebb numerikus képességeket fednek fel az állatok világban. A Journal od Neuroscience júniusi számában arról számolnak be, hogy a varjak értik a zéró fogalmát, amivel még az emberek is küzdenek. Ez csak a legutóbbi bizonyítéka az állatok numerikus absztrakciót illető képességeinek - amely mégis eltér a mi saját szám felfogásunktól.

Még mindig nem ismerjük a kutyák bundájának titkait

Az új kutatások szerint a kutyabundák általunk ismert, fő típusai a háziasítás legkorábbi napja óta léteznek. Egyes mintákat már maguk a farkasok is mutatták. Eddig a tudósok gyakran azt feltételezték, hogy fajunk volt a felelős a kutyabundák hatalmas sokféleségéért a több ezer éves, gondos tenyésztés révén. A modern és ősi kutyák, valamint a farkasok közelmúltbeli elemzése azonban azt mutatja, hogy túl sok szerepet tulajdonítottunk magunknak.

Ébresztő, emberiség! - Miért semmisítjük meg az állatok élőhelyét?

Súlyos probléma a mai világban, hogy sajnos nagyon sok veszélyeztetett állatfaj van. Egy tanulmány szerint az állat- és növényfajok egyharmada eltűnhet 50 éven belül. Cikkünkben összegyűjtöttük, hogy melyek ennek a legfőbb okai.

Ilyen lehetett a legkorábbi állat a Földön

Egy csaknem 900 millió éves, szivacsnak vélt ősmaradvány lehet az eddig felfedezett legkorábbi állati fosszília a Földön - derül ki egy új tanulmányból.

Valami egészen különös dolog történik a szitakötők szárnyaival

Nem az intelligencia miatt vált különlegessé a bálnák és delfinek agya

A Scientific Reports tudományos szaklapban közzétett új tanulmány megállapítása szerint a cetek agya egy különleges evolúciós folyamat eredményeként vált az állatvilág legnagyobb, illetve legfejlettebb agyává.

A változó éghajlat befolyásolta az ember testének és agyának méretét

A változó éghajlat befolyásolta az ember testének és agyának méretét egy új evolúciós kutatás szerint, mely 300 kövület adatait vetette össze klímamodellekkel.

A világ leglustább állatai annyira lomhák, hogy még vizsgálni is alig lehet őket

A lajhárok anatómiai felépítése úgy alakult az evolúció folyamán, hogy az állatok a lehető legkevesebb energiát használják fel megfontolt életmódjuk során. A világ leglustább állatai úgy mozognak, mintha az ágak alján sétálnának, csak mindezt rettentő lassan teszik.

Ősi kutyafajta genetikai térképe segíthet megérteni a kutyák evolúcióját

Egy ausztrál szakemberek vezette kutatócsoport feltérképezte egy ősi kutyafajta, az Afrikából származó basenji teljes genomját, amely segítheti a kutyák evolúciójának, háziasításának és a fajtákra jellemző betegségeknek a jobb megértését.

Ezért nem tudunk ellenállni a kutyák tekintetének

A kutyák tekintete úgy fejlődött a háziasítás hosszú évezredei során, hogy az minél megnyerőbb legyen az ember számára. Ezért ha úgy tűnik, hogy a kutya valamit el akar mondani nekünk a tekintetével, vagy a figyelmünket kéri, valószínű, hogy az evolúció manipulálja ilyen módon az érzéseinket.

Einstein kísérteties távolhatása, és a vörösbegy

Évszázadok óta rejtély, hogyan tájékozódnak az állatok, és hogy tudják az esetenként rendkívül hosszú, kontinenseken átívelő vonulási útvonalaikat megtalálni. Azt már tudjuk, hogy ehhez különféle módszereket alkalmaznak, vannak, amelyek napközben a Naphoz igazodnak, és vannnak, amelyek éjszak a csillagos égbolt alapján tájékozódnak. Néhány állatfaj képes megjegyezni a tájékozódási pontokat, és olyanok is akadnak, amelyek szaglás útján lelik meg az útvonalukat. Mindközül a vörösbegy rendelkezik a legrejtélyesebb tájékozódási képességgel. Ez az apró madár a Föld mágneses mezejének erejét és irányát érzékeli, amelyre más állatfajok is ...

Több milliárd éves baktériumok titkát fejtették meg magyar kutatók

Több mint 3 milliárd évvel ezelőtt élt ősbaktériumok felépítését, működését és életmódját vizsgálták az ELTE Természettudományi Kar (TTK) kutatói egy nemzetközi kutatás során a filogenetika eszközeivel. Legfrissebb eredményeikről a Science Magazinban számoltak be pénteken. Vizsgálataik szerint a legelső baktérium egy pálcika formájú, mozgásra és környezetének érzékelésére képes, vírusok elleni védelemmel rendelkező, viszonylag komplex élőlény volt, emellett fény derült a legkorábban létrejött baktériumcsaládokra is - közölte az ELTE pénteken.

Az állatok evolúciójának hiányzó láncszemeként azonosítottak egy egymilliárd éves ősmaradványt

Az állatok evolúciójának egy hiányzó láncszemeként azonosítottak brit és amerikai kutatók egy egymilliárd éves ősmaradványt, amelyet Skóciában tártak fel.

Fém robotfarok segíthet az egyensúly megőrzésében

Fantasztikus filmekben láthatunk hasonlót, de a való életben valószínűleg nem pont így képzelnénk el a „kiborg életünkbe való átlépést". Ennek ellenére a most bemutatott, új eszköz lenyűgöző: egy japán kutatócsoport mesterséges robotfarkat fejlesztett ki, amelynek elsődleges célja az idős vagy fogyatékkal élő emberek egyensúlyának megőrzése.

Az örömkiáltás erőteljesebben aktiválja az agyat, mint a riasztó sikoly

Az örömkiáltás erőteljesebben aktiválja az emberi agyat, mint a riasztó sikoly - állapították meg zürichi kutatók.

Az evolúció készteti fiókái elhagyására a széki lile tojóit

Két magyar kutató, a Max Planck Ornitológiai Intézetben dolgozó Kupán Krisztina, illetve az MTA külső tagja, Székely Tamás, a Bathi Egyetem professzora vezetésével egy nemzetközi kutatócsoport viselkedésökológusai felfedezték, hogy a széki lile amerikai változatának tojói nem meggondolatlanul hagyják apjukra éppen csak kikelt fiókáikat, hogy inkább más madárral álljanak párba, és hozzanak létre új fészekaljat. A nőstény madarak a saját szempontjaik szerint nagyon is logikusan cselekszenek, még ha magatartásuk az emberi értékítélet alapján szívtelenségnek tűnhet is.

A coywolf egy új kutyaféle?

A prérifarkasok és a szürkefarkasok Észak-Amerikában képesek kereszteződni, hibrid szuperragadozó kölyköket hozva létre, melyet „coywolf"- nak hívnak.- írja a BBC tudományos magazinja.

Megkondították a vészharangot a cápák és ráják túlélése miatt

Harminckilenc cápa- és rájafaj természetvédelmi besorolása módosult fenyegetettre a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) vörös listáján.

Az eddig véltnél 30 millió évvel korábban alakulhattak ki a fejlábúak

Az eddig véltnél nagyjából 30 millió évvel korábban jelenhettek meg a fejlábúak - állapították meg a Heidelbergi Egyetem kutatói, akik a kanadai Avalon-félszigetnél talált ősmaradványokra alapozták az eredményeiket.

600 millió éve növekedett meg a mélytengerek oxigéntartalma

A mélytengerek oxigéntartalma 600 millió éve ugrott meg egy új kutatás szerint, ez teremtette meg a többsejtű organizmusok kialakulásának alapját.

Az emberek miatt kezdhettek köpködni a kobrák

A kutatók meglepetésére kiderült, hogy a köpködőkobrák névadó képessége – nevezetesen hogy fájdalmas méreggel távolról szemen köpik vélt támadójukat – három egymástól független leszármazási ágon is kialakult.

Megoldották az evolúció egyik nagy rejtélyét

A virágos növények eredetére világít rá egy új nemzetközi tanulmány: svájci, svéd, brit és kínai kutatók egy a tudományt már Darwin óta foglalkoztató rejtélyt oldottak meg.

A tengeri csillagok fejlődésének titkát tárhatja fel egy ősi fosszília

Egy 480 millió éves fosszília segítheti a biológusokat abban, hogy feltárják a tengeri csillagok fejlődésének történetét.

A Trónok harca óriásfarkasai csupán távoli rokonai a mai farkasoknak

Óriásfarkasok megkövesedett maradványain végzett DNS-vizsgálatok szerint a Trónok harca című népszerű sorozattal "ismertté vált" ősi ragadozók csupán távoli rokonai a modern farkasoknak - derült ki a témában készített eddigi első tanulmányból.

A bundájuk színe miatt kerültek veszélybe a havasi nyulak

Úgy tűnik, a havasi nyulak nem képesek elég gyorsan alkalmazkodni az éghajlatváltozáshoz, ami kiszolgáltatottabbá teszi őket a potenciális ragadozókkal szemben. Télen ennek az állatnak a szőrzete ugyanis teljesen kifehéredik és a tapsifülesek beleolvadnak a tájba. Nyári bundája viszont sokkal vékonyabb és sötétebb színezetű. Az éghajlat drámai változása miatt a Skót Felföld hegyvonulatai azonban jóval később kapnak hótakarót, így a havasi nyulak fehér szőre túlságosan kirívó a sötét hegyoldalakon.

Meglepő, miből fejlődött ki a rovarszárny

Hogyan lett a rovaroknak szárnya? Ez nem egy mesecím, hanem komoly tudományos kérdés. A válasz ráadásul nem magától értetődő: az evolúciós viszonyok és az embrionális fejlődés tanúságai egyértelműen ezt mutatják, hogy a rovarszárny hajdanvolt tengeri rákok lábnyúlványaiból származik.

A nők és a tájékozódás

Erre kell mennem a kávézóhoz, ahol találkozóm lenne? Emlékszem, jártam már ott pár hónapja, de hol is van pontosan? Jobbra kell fordulni? Nem, inkább balra...

Kutyák és macskák villámgyors evolúciója

A kutyák és macskák ma már szőrös – vagy akár szőrtelen – négylábú kedvencként vannak ott mindenütt, ahol emberek élnek, pedig ebben a formában néhány tízezer éve még csak nem is léteztek. Vajon miként teremtette meg az ember a népszerű háziállatait? A Hogyan hódították meg a kutyák és a macskák a világot című kétrészes sorozat tudományos kutatások segítségével mutatja meg az utat, ami a vérszomjas farkasoktól az ölebekig, a rejtőzködő vadmacskáktól pedig a doromboló cicusokig vezetett. Itthon a Viasat Nature adja, november 14-én és 21-én 13 órakor.

Az emberi faj közeli rokonának koponyáját tárták fel Dél-Afrikában

Az emberi faj közeli rokonának kétmillió éves koponyáját tárták fel Dél-Afrikában, a különleges lelet új információkkal szolgál az emberi evolúcióról.

Százezer évig tartott a leghosszabb háború, de végül megnyertük

Egyre több bizonyíték támasztja alá azt a vélekedést, hogy a Homo sapiens és a neandervölgyiek együttélését nem a béke és a kölcsönös elfogadás jellemezte. A két emberfaj szabályos háborúban állt egymással, amit a villámszerű rajtaütések, a csontokat, koponyákat szétzúzó vad közelharcok jellemeztek – írja egy most megjelent cikkben Nicholas R. Longrich, az egyesült-királyságbeli Bath-i Egyetem evolúcióbiológusa. Bár kezdetben a neandervölgyieknek állt a zászló, elődeink találékonysága, alkalmazkodó készsége végül győzelemre vezette a Homo sapienst.

Megtalálhatták az ízeltlábúak evolúciójának hiányzó láncszemét

Az ízeltlábúak (arthropoda) evolúciójának hiányzó láncszeme lehet az az 520 millió évvel ezelőtt élt ötszemű, rákszerű teremtmény, amelynek megkövesedett maradványait Délnyugat-Kínában tárták fel.

Már legalább öt kutyaféle létezett a jégkorszak alkonyán

Már legalább öt kutyaféle létezett több mint 11 ezer évvel ezelőtt, közvetlenül a jégkorszak után - állapította meg egy nemzetközi szakemberekből álló kutatócsoport.

A Golgotavirág meséje...

A Golgotavirág (latin nevén Passiflora) történetének kezdetén ennek a gyönyörű lián fajnak mindössze egyetlen ellensége volt, mégpedig a Heliconius lepke hernyója, amely nemzedékről-nemzedékre felfalta a növény leveleit.

Már negyven millió éve léteztek a beszéd alapkövei

Már negyven millió éve léteztek a beszéd alapkövei, az ember és a majom közös elődei is ismerték a komplex nyelvi szerkezetek bizonyos szabályait - állapította meg a Zürichi Egyetem (UZH) Összehasonlító Nyelvtudományi Intézete egy mesterséges nyelvtan segítségével.