Kagylók mesélnek a Föld több száz évvel ezelőtti kis jégkorszakáról

A „szűkszavú" kagylók furcsa lénynek tűnhetnek a kutatók számára, bár minden figyelem rájuk irányul, amint kiderül, hogy „kivételes természettörténészek". A héjukon található növekedési sávok a fák gyűrűihez hasonlóan fontos információkat hordoznak a környezetről és arról, hogy az hogyan változott az évek során.

Ősi tölgyfák árulkodnak az elmúlt 4500 év klímájáról

A kutatók hamarosan rekonstruálhatják az elmúlt 4500 év északnyugat-európai éghajlatát, amivel pontosabban meg tudják majd határozni a faépületek és a tárgyak korát az ősi tölgyfák kémiájának elemzésével egy új, a Swansea Egyetem által vezetett projekten keresztül.

„Hamis” évgyűrűk új adatokat nyújthatnak a régmúlt hurrikánokról

Az évgyűrűk megmutathatják a vihar gyakoriságban évezredek alatt történt változásokat.

Nem adható földi magyarázat a titokzatos faévgyűrűkre

Extrém magas radiokarbon szintek nyomait keresték több ezer éves faévgyűrűkben az a ETHZ AMS Zürich laboratórium és a Debreceni Atommagkutató Intézet (Atomki) munkatársai. A vizsgálat legújabb eredményeiről a Nature Communications című folyóiratban számoltak be a kutatók.

Hatalmas űrrobbanások nyomait őrzik a fák

A fényévekre történő csillagrobbanások a Földön is éreztetik hatásukat – állapította meg egy új kutatás, ami a fák évgyűrűit vizsgálta.

Még a fáraók idején lehetett facsemete az idős mocsárciprus

Egy legalább 2624 éves amerikai mocsárciprus (Taxodium distichum) az Egyesült Államok keleti felének legidősebb ismert fája - közölték kutatók az Environmental Research Communications című folyóiratban publikált tanulmányukban, amely szerint az észak-karolinai mocsárvidéken felfedezett növénymatuzsálem egyike a világ legidősebb, ivaros módon szaporodó fáinak.

Tudja-e, hol áll Árpád fejedelem fája, melyhez a lovát kötötte?

Győr- Moson - Sopron megye egyik nagy múltú községben hatalmas ősi tölgy magasodik az ég felé, amit évszázadok óta Árpád fájaként emlegetnek, ugyanis a legenda szerint a honfoglaló fejedelem ehhez kötötte a lovát, amikor seregével megpihent a környéken. Ami bizonyos, hogy a hédervári Boldogasszony-templom mellett gyökerező tölgy nagy valószínűséggel hazánk legidősebb fája.

A Föld "legmagányosabb fája" jelezheti az antropocén kor kezdetét

A Föld legmagányosabbnak nevezett fája, a dél-tengeri Campbell-sziget lucfenyője világosan őrzi évgyűrűiben az ötvenes és hatvanas évek atomkísérleteinek radioaktív nyomait, ezzel jelezheti az antropocén kor kezdetét - írta a BBC hírportálja.

Tudja-e, hogy miért nincs évgyűrűjük a trópusi erdők fáinak?

Az őserdők fáinak nincsenek évgyűrűik, ezért azok korát nem is tudjuk meghatározni. Évgyűrűk csak a mérsékelt övi fás szárú növényeken keletkeznek. Az évgyűrűk számos, másként nem rekonstruálható, múltbeli információt őriznek meg.

Így zenélnek a fák

Elvont, de szép muzsika a fák hangja, amely egy német művészetis diák kísérletében hallható. Az évgyűrűket játssza le hanglemezként. Bartholomäus Traubeck egy módosított lemezjátszót épített a fák megszólaltatásához.

Évgyűrűk bizonyítják a globális felmelegedést

Gyorsabban nőttek a világ legöregebb fái 1950 óta, mint a korábbi 3700 évben. Magyarországon a balatoni festőkagyló maradványai bizonyítják: kismértékű klímaváltozás is mélyen kihat az egész társadalomra.

�ri�si kih�v�sok el�tt a nyugd�jp�nzt�rak

Az igazgat�tan�cs egyetlen d�nt�s�nek eredm�nyek�pp egy sz�zal�k t�bblethozamhoz jutottak tavaly az �vgy�r�k Mag�nnyugd�jp�nzt�r tagjai - t�j�koztatta az [origo]-t F�rizs S�ndor, a p�nzt�r eln�ke. Az eredm�nyn�veked�s szerinte els�sorban a j� id�z�t�snek volt k�sz�nhet�.

Üstökösről árulkodó évgyűrűk

Észak-Írország távoli erdeiben a vén tölgyek évgyűrűi arról árulkodnak, hogy kb. másfél ezer éve olyan esemény történt a Földön, ami komolyan veszélyeztette az emberiség fennmaradását.

Ízelítő a Delta július 27-i adásából