Magyar fémhab kerülhet az űrbe

Magyarországon gyártott alumíniumhabot használhat a jövőben az Európai Űrügynökség.

Jön a történelmi üstököstalálkozó

Közel tíz év utazás után rohamosan közeledik célpontja felé a Rosetta űrszonda. Ebben a hónapban kritikus részéhez érkezik a küldetése, mert két és fél évi hibernáció után kell feléleszteni.

Nagyobb atombombával ért fel az orosz meteor

Az év elején Oroszország felett felrobbant meteor nyomatékosan jelezte, hogy földközeli égitestek nem csupán légből kapott problémának számítanak. Idén felfedezték a tízezredik földközeli kisbolygót, de a potenciálisan veszélyes égitestek zömét még mindig nem ismerjük.

Föld körül keringő hármas ikrek vizsgálják a bolygónkat

November vége óta három új európai műhold kering a Föld körül. A szinkronban működő szerkezetek négy év alatt minden eddiginél pontosabban fogják feltérképezni bolygónk mágneses terét.

Mit keres Magyarország a világűrben?

Pénteken először tárgyal Budapesten az Európai Űrügynökség delegációja Magyarország teljes jogú tagságáról. A hazai űrszakma és űripar képviselői egységesen fontosnak tartják az Európai Űrügynökséghez való csatlakozást, mert ez a lépés az egész csúcstechnológiájú iparág további fejlődésének a kulcsa. Ha csatlakozunk, akkor az ügynökség felméri a hazai űriparban rejlő lehetőségeket, a magyar űrkapacitást, majd felzárkóztató, az ipar fejlődését elősegítő programot indít.

Elcsípték a lezuhanó műholdat

Először azt hitte, hogy hullócsillagot lát, de valójában az Európai Űrügynökség gravitációs műholdjának a zuhanását fényképezte le vasárnap este egy férfi a Falkland-szigetekről.

Egymilliárd euró a téridő fodrozódásaira

Az Európai Űrügynökség heteken belül dönt arról, hogy mi legyen a következő nagy tudományos programja. Egy röntgentávcső és egy gravitációshullám-detektor verseng a legnagyobb eséllyel a finanszírozásért, elemzők szerint a távcső esélyei jobbak.

Lezuhant a GOCE műhold

Zuhanás közben a légkörben szétesett az Európai Űrügynökség gravitációs műholdja. Darabjai valahol Szibéria, a Csendes-óceán, az Indiai-óceán és az Antarktisz környékén értek földet.

Repüljön el a Mars felett!

Rendkívül látványos videót közölt az Európai Űrügynökség a Mars felszínéről, mely a bolygó különleges felszínformáit mutatja be.

Mától van Nemzeti Űrstratégiánk is

Elkészült a Nemzeti Űrstratégia tervezete, közölte a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium. Magyarország be akar lépni az űrkorszakba, ezért szeretne csatlakozni az Európai Űrügynökséghez is.

Az űrkorszak küszöbére érkezett Magyarország

Az elmúlt években a szakadék szélén táncolt a hazai űrkutatás, de rövidesen Magyarország is csatlakozhat az Európai Űrügynökséghez. Ez többek között azért lenne jó, mert így elkerülhetnénk a  technológiai rabszolgaságot, és minden területen nőne az ország érdekérvényesítő képessége.

Ilyen lesz az új amerikai űrhajó

Látványos illusztrációt közölt a NASA a 2017-re tervezett Orion-űrhajóról. A tervek szerint az Orion a világűr korábban ember által nem járt mélységeibe juttatja el az asztonautákat.

Ilyen lesz az új európai szuperrakéta

Európa egyelőre nem megy a Holdra. Nagyrakétáját viszont még nagyobbra fejleszti, talán egy eljövendő Mars-utazáshoz. Nagy-Britannia pedig - ha jelképesen is -, de részt vállal a Nemzetközi Űrállomás fenntartásából.

A legnagyobb bolygók védik a Földet

Összefüggés lehet a bolygórendszereket alkotó bolygók mérete és a rendszert körülvevő üstököszóna népessége között. Kivételesen szerencsés helyzetünket a két óriásbolygó, a Jupiter és a Szaturnusz létezésének köszönhetjük.

A NASA és az FBI jelszavait szivárogtatták ki

Mintegy 1,6 millió felhasználó adatait publikálta egy Ghost Shell hackercsoport. Az adatlopás a NASA, az európai űrügynökség (ESA), valamint az Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) rendszereit is érinti.

Sikeresen vették a magyar műhold adását

A Masat-1 a hétfő délelőtti sikeres start után közel egy órával vált le a hordozórakéta utolsó fokozatáról, majd aktiválta magát. Hazánk felett délután haladt el először, és sikeresen vették rádióadását. Az eddigi információk alapján minden rendszere a tervezettnek megfelelően üzemel.

Pénteken megkezdődött Európa saját, pontosabb GPS-ének építése

A korábbiaknál pontosabb helymeghatározást, teljes lefedettséget és egyénre szabott alkalmazásokat ígér az európai Galileo-rendszer, amely az amerikai GPS-nél hatékonyabb lesz. Pénteken sikeresen startolt a rendszer első két műholdja.

Orosz rakétaszerelés két percben - ritka felvételek az Európai Űrügynökségtől

Két percbe sűrített látványos videót láthatunk egy orosz Szojuz hordozórakéta összeszereléséről. Az űreszköz rövidesen Francia-Guyana területéről indul, az első négy Galileo mesterséges holddal a fedélzetén.

Látványos animáció készült egy űrben száguldó szikláról

Több mint fél kilométer vastagságú, laza törmeléktakaró boríthatja a Lutetia kisbolygót a Rosetta-űrszonda mérései alapján. Az űreszköz felvételeiből látványos animációt is készítettek az égitestről.

A néhány éven belül induló európai GPS jobb lesz a mostaninál

A katonai felügyeletű amerikai és orosz helymeghatározó rendszerekkel ellentétben kontinensünk civil űrprogramban fejleszti saját navigációs műholdcsaládját. Az európai GPS a helyzetalapú szolgáltatások új korszakát ígéri: a Galileo-rendszer a korszerűbb technológia és a teljes európai lefedettség mellett nagyobb megbízhatóságot is kínál elődjeinél, valamint jogi felelősséget vállal a szolgáltatás hibájából származó károk esetén.

A magyar űrkínzókamrára még várni kell

Ha nem esik szét a különféle rázópadokon, egyben marad a száztonnás ajtók mögötti hangkamrában, túléli a vákuumot, a fagyasztást és a mesterséges napfény perzselését, és mindeközben hibátlanul üzemel, akkor van csak esély egy műhold felbocsátására. Megnéztük az űrkutatási kínzókamrát Európa legnagyobb űripari tesztközpontjában, amelyhez hasonló a Zsámbéki-medencében is létrejöhetne.

Majdnem a világűrben járt Világűr rovatunk

Viharos szélben érkeztünk meg Európa egyik legnagyobb tudományos-technológiai fellegvárába, az Európai Űrügynökség Amszterdam melletti kutatóközpontjába. Indításuk előtt itt tesztelik a műholdakat rázópadokon és a világűr zord körülményeit szimuláló vákuumkamrákban. Beléphettünk a Nemzetközi Űrállomás európai moduljának modelljébe, majd egy "űrbúcsút" is megnéztünk. Képes beszámoló.

Árvízjelző műholdat lőtt fel az Európai Űrügynökség

Hogyan folyik, párolog és fagy meg a víz a Földön? Az éltető elem körforgását új műholddal vizsgálja az Európai Űrügynökség (ESA). A SMOS nevű űreszköz adatfolyama alapján pontosítani lehet az időjárás-előrejelzéseken és hatékonyabban lehet árvizekre figyelmeztetni.

Bemutatjuk az új európai űrhajósokat

Megnevezték azt a hat európai személyt, aki a Nemzetközi Űrállomáson dolgozhat, és ideális esetben a tervezett európai űrhajó pilótája lehet - sőt a távoli jövőben akár a Holdra is eljuthat.

Orion: a téli égbolt fenséges csillagképe

A téli csillagképek közül a legismertebb és sokak szerint a legszebb az Orion, azaz a Vadász. Ismerje meg a csillagkép legszebb alakzatait, és keresse meg élőben is az égbolton!

Lenyűgöző felvétel készült egy spirálgalaxisról

A Hubble-űrteleszkóp segítségével igen látványos, részletgazdag felvétel készült egy spirális galaxisról, amelyen nemcsak maga a csillagváros, de a mellette, valamint mögötte lévő galaxisok is tanulmányozhatók.

Négyszáz éve kezdődött a geocentrikus világkép összeomlása

Immár négyszáz esztendeje, hogy Galileo Galilei az égbolt felé fordította az akkoriban vadonatúj eszköznek számító távcsövet. Csodálatos dolgokat látott, olyan dolgokat, amelyek alapjaiban rengették meg a már repedező földközéppontú világképet. A Galilei-élményt ma is bárki könnyen megtapasztalhatja, a legkisebb távcsövekkel is.

Árnyékban is fényesen: szokatlan felvétel a Szaturnuszról

Másfélszeresére hízott a saját galaxisunk

Egy új felmérés alapján galaxisunk, a Tejútrendszer mérete és tömege közel másfélszer nagyobb, mint korábban feltételezték, ezért a csillagok is gyorsabban keringenek benne.

Lehetünk marslakók is - az élet terjedése a világűrben

Az elmúlt évek kutatási eredményei alapján egyre inkább elképzelhetőnek tűnik az, ami korábban jobbára csak a tudományos-fantasztikus könyvekben fordult elő: az élet spontán vándorlása a világűrön át. Az úgynevezett pánspóra vagy pánspermia elméletek ezt a lehetőséget vizsgálják: a kutatók extrém viszonyokat is túlélő egysejtű, főleg sejtmag nélküli életformákat, úgynevezett extremofileket tanulmányoznak, például mesterséges meteoritokban.  

A Ganymedes eltűnik a Jupiter mögött - kép

A Jupiter legnagyobb holdjáról, a Ganymedesről nézve a Jupiter eltakarta a Napot és a Földet. A gyakori jelenséget bolygónktól a Hubble-űrteleszkóppal (HST) figyelték meg, látványos fotót rögzítve.  

A felhők tetején a Vénusz atmoszférájában

A Venus Express űrszonda ultraibolya és infravörös felvételei alapján megbecsülték, hol vannak emelkedő és süllyedő gáztömegek a légkörben. Az új mérések alapján a felhők tetejének magasságát is sikerült a korábban ismertnél pontosabban meghatározni.  

Egy szép nyár a Marson - befejeződött a Phoenix küldetése

Újabb szép történet zárult le a vörös bolygó kutatásában. Az amerikai Phoenix-űrszonda küldetése egyértelmű siker: közvetlenül igazolta a felszíni és felszín alatti vízjég jelenlétét, és felfedezte a sarkvidéki éghajlatváltozások nyomait. Az eredmények alapján a poláris térségben egykor folyékony víz is lehetett a felszín alatt, ahol akár extrém körülményeket kedvelő életformák is létezhettek. Ezzel a NASA gyakorlatilag lezárta a víz utáni kutatást, és a következő nagy szonda már az élet nyomait keresi.  

Először közöltek képeket Naprendszeren kívüli bolygókról

November 13-án, magyar idő szerint este nyolc után két, a csillagászat történetében mérföldkőnek számító megfigyelést jelentett be a NASA. Az egyik szerint egy magányos Naprendszeren kívüli planétát sikerült közvetlenül észlelni, a másik esetben pedig három olyan exobolygót fotóztak le, amelyek a miénkhez hasonló bolygórendszer tagjai.  

Látványos galaxisütközés a megjavított űrtávcsőtől

A Hubble-űrteleszkópnál (HST) sikeresen átálltak a tartalék elektronikus adatgyűjtő és -továbbító rendszerre. A hibátlan működést egy új, látványos felvétellel bizonyította a berendezés.  

Megfullad a Föld az űrszemétben

Egyesek szerint már a Földnek is van gyűrűje, de nem jégből és kődarabokból, hanem az űrhajósok által elhagyott szerszámokból, kiszolgált műholdakból, kiégett rakétafokozatokból. A rengeteg és egyre gyarapodó űrszemét lassan lehetetlenné teszi a biztonságos űrtevékenységet: mivel az egyes darabok keringési sebessége több kilométer másodpercenként, egy apró, csavarhúzó méretű tárgy is végzetes lehet, ha egy űrhajóval vagy űrállomással találkozik. Egyelőre nincs megoldás a problémára.

Elindult az indiai Hold-szonda

Szerdán hajnalban, helyi idő szerint 6 óra 20 perckor az India keleti partvidékén található Satich Dhawan Űrközpontból sikeresen elindult India első űrszondája, amely a Holdat vizsgálja. Maga a szonda, a hordozórakéta és a kommunikációs rendszer indiai, de a program széles körű nemzetközi együttműködés keretében zajlik, amelyből a NASA és az ESA több műszerrel is kiveszi a részét.

Lassul a Phoenix, készülődnek az új Mars-szondák

A gyengülő napsugárzás ellenére a Phoenix még képes robotkarját mozgatni, és teljes leállása előtt igen fontos megfigyeléseket várnak tőle a szakemberek. Eközben a következő szondák már készülnek a vörös bolygó vizsgálatára. Közülük fontosnak és látványosnak ígérkezik a Mars Science Laboratory (MSL), amely egy a korábbiaknál nagyobb teljesítményű marsjáró az élet utáni kutatásra.

Kép: elégett a Föld légkörében az európai teherűrhajó

Szeptember 29-én, hétfőn délután a Jules Verne teherűrhajó, az Európai Űrügynökség ATV-sorozatának első tagja a tervek szerint levált az űrállomásról, és a Csendes-óceán felett elégett a légkörben.  

Rosetta: sikeres volt az űrrandevú, de csődöt mondott a kamera

A Rosetta-űrszonda pénteken este, közép-európai idő szerint 21 óra tájban 800 kilométerre közelítette meg a Steins-kisbolygót. Sajnos a nagyfelbontású kamera működését egy hiba miatt letiltotta a fedélzeti automatika, így a vártnál kevésbé részletes képek készülhettek csak az égitestről.

Rosetta: sikeres randevú a Steins kisbolygóval

A Rosetta-szonda péntek este 9 óra tájban sikeresen elhalad el a Steins kisbolygó közelében mintegy 800 kilométerre. Az égitest részletes megfigyelése fontos próbája a végső célpont, a Csurjumov-Geraszimenko-üstökös vizsgálatának.  

Szökik a földi oxigén

A bolygók, így a Föld légkörének tömege, jellemző hőmérséklete és összetétele is csak látszólag állandó, valójában folyamatos átalakulásban van, igaz, ennek eredménye csak lassan, geológiai időskálán érzékelhető. Ez a folyamatos változás a földi élet szempontjából rövid távon elhanyagolható, ám például az oxigén mozgása az űrhajósok, valamint a műholdak számára már komoly veszélyeket rejt magában. A Cluster-műholdak megfigyelései alapján a közelmúltban sikerült azonosítani azt a folyamatot, amely során egyes oxigénatomok elhagyják bolygónkat.

Hatalmas kozmikus ütközés során tárult fel a sötét anyag

Hatalmas galaxisok összeolvadását és egy extrém nagytömegű ősi galaxishamazt azonosítottak a távoli Világegyetemben. Az objektumok megerősítik azt a modellt, amely szerint a nagy galaxisok kisebbek egybeolvadásával növekedtek, továbbá azt is alátámasztják, hogy a Világegyetem egyik alapvető összetevője a ma még alig ismert sötét energia lehet.

Közeledik a Rosetta-űrszonda a Steins-kisbolygóhoz - működési teszt élesben

Először próbálják ki "élesben" az üstököskutatásban várhatóan új korszakot nyitó Rosetta-űrszondát. Ez lesz az első űreszköz, mely tartósan vizsgál közelről egy üstökösmagot, és az első, amely egy üstökösmag felszínén landol. Minderre 2014-ig kell még várnunk, de idén szeptember 5-én már megkezdődik a tudományos munka: a Rosetta elhalad a Steins-kisbolygó mellett. A Rosetta-programban 14 európai állam, köztük Magyarország vesz részt. Filmes összeállításunk a szonda műszereiről, a várható tudományos eredményekről és az üstököskutatás fontosságáról, hazai szakemberek tolmácsolásában.

Tizennyolc éve az űrben a Hubble-űrtávcső - látványos felvétel a százezredik keringésre

A Hubble-űrteleszkóp egy aktív csillagkeletkezési régió látványos felvételének elkészítésével "ünnepelte" százezredik Föld körüli keringését és tizennyolcadik születésnapját.

Meglepően erős mágneses teret észleltek ősi galaxisoknál

A jelenlegi elméleti modellekkel nehezen összeegyeztethető, igen erős mágneses terek nyomára akadtak ősi, aktív galaxismagokban, azaz kvazárokban.  

Bemutatták az új orosz űrhajó látványterveit

A brit Farnborough Air Show kiállításon bemutatták a nagyközönségnek az új orosz személyszállító űrhajó prototípusának (látvány)terveit. Az űreszközt - amely a legendás Szojuz-űrhajókat váltaná le - az orosz RKK Enyergija cég fejleszti, de az Európai Űrügynökség (ESA) is beszállhat.

Közel tízezren jelentkeztek űrhajósnak

Beérkeztek a jelentkezések az Európai Űrügynökséghez: csaknem tízezer önkéntes jelentkező közül választják ki azt a közel egy tucat személyt, akik a következő évek során európai űrhajósok és azok tartalékai lehetnek.

Magyar ember is eljuthat majd a Holdra

Május 19-én megkezdődött az új európai űrhajósok kiválogatása, ám az embert próbáló procedúrára egyelőre csak az Európai Űrügynökség tagországaiból lehet jelentkezni. Magyarországnak a szervezethez való csatlakozási folyamata lassabb a kívánatosnál, de 2-3 év múlva talán már mi is küldhetünk jelölteket.

Mától jelentkezhetnénk űrhajósnak

Az Európai Űrügynökség (ESA) tagállamaiban a mai naptól bárki jelentkezhet űrhajósnak, és ha megfelelő képességekkel rendelkezik, idővel az űrállomásra is eljuthat.