Európai Ûrügynökség
címke rss- kapcsolódó címkék:
- NASA
- ESA
- Föld
- Kereszturi Ákos
- bolygó
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Óriási rejtélyes villanást fotóztak Európa felett
Október 8-án egy francia asztronauta, Thomas Pesquet valami egészen különös, már-már túlviláginak mondható jelenséget rögzített a Nemzetközi Ûrállomásról: a hosszú záridõs fotón jól kivehetõ, hogy Európa felett valami fényes, kék villanás jelent meg, olyan, mintha egy hatalmas nukleáris bomba robbant volna az öreg kontinensen. A legtöbb Földön tartózkodó ember ugyanakkor semmi különöset nem vett észre a kérdéses idõpontban. Mi lehetett a hatalmas villanás?
Egyre gyorsabban tágul a világegyetem - megfejtették, hogy miért
Két friss kutatás szerint is a sötét energia egy korábban ismeretlen új formája magyarázhatja meg, hogy az elméleti jóslással szemben, miért tágul gyorsulva az univerzum. Az asztrofizikusok a sötét energiának egy új, az õsrobbanás után háromszázezer évig létezõ nyomaira bukkantak, és a kozmológusok szerint ez lehet az a titokzatos anyag, ami az univerzumot folyamatosan gyorsuló tágulásra kényszeríti.
Eddig nem látott felvételeket tettek közzé a Merkúrról
Elküldte elsõ felvételét a Merkúr felszínérõl az Európai Ûrügynökség (ESA) és a Japán Ûrügynökség (JAXA) által 2018-ban közösen indított BepiColombo ûrszonda, mely szombatra virradó éjszaka repült el elõször a bolygó felett mintegy 199 kilométerre.
Megdöbbentette a tudósokat a Jupiter holdján tett új felfedezés
Elõször észleltek vízpárát a Jupiter egyik holdja, a Ganümédész légkörében. A vízpára a felszíni jég szublimációjából keletkezik, vagyis a szilárd halmazállapotú anyag rögtön légnemûvé válik – olvasható a NASA közleményében.
Páratlan bolygót talált az európai ûrtávcsõ
Egy közeli csillagrendszer két ismert bolygójának vizsgálata közben az Európai Ûrügynökség (European Space Agency, ESA) Cheops elnevezésû ûrteleszkópja váratlanul egy harmadik bolygó csillagkorong elõtti átvonulását is rögzítette – nem kis meglepetést okozva ezzel a kutatóknak. A meghökkentõ felfedezés izgalmas részleteket árul el errõl a kivételes planétáról, melyhez hasonlót a kutatóknak korábban nem volt lehetõségük tanulmányozni. A Cheops tudományos irányítóbizottságának magyar tagja Kiss László, az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) fõigazgatója. A megfigyelések eredményeit összefoglaló cikk a Nature Astroonomy ...
Új missziót indít a Vénuszhoz az Európai Ûrügynökség
Új missziót indít a Vénusz kutatására az Európai Ûrügynökség. Az ESA csütörtökön jelentette be, hogy az új EnVision nevû szonda 2030-tól fogja vizsgálni a bolygót.
Hold körüli mûholdflottát tervez az Európai Ûrügynökség
Hold körüli mûholdak hálózatának kiépítését tervezi az Európai Ûrügynökség (ESA), amely két vállalati konzorciumot bízott meg annak kidolgozásával, hogyan lehet telekommunikációs és navigációs szolgáltatásokat biztosítani a Holdra tartó missziók számára.
- címkék:
- Hold
- Európai Ûrügynökség
- ûrkutatás
- Címkefelhõ »
Második mélyûrkutató antennáját építi Ausztráliában az ESA
Még egy 35 méter átmérõjû tányérantennát épít az Európai Ûrügynökség (ESA) Ausztráliában. A mélyûrt kutató új antennát Perthtõl 140 kilométerre északra állítják fel.
- címkék:
- antenna
- Európai Ûrügynökség
- ESA
- Címkefelhõ »
Új európai távcsõ védi a Földet a veszélyes aszteroidáktól
A földközeli objektumok keresését és azonosítását célzó világméretû erõfeszítések részeként az ESO chilei La Silla Obszervatóriumában megkezdte mûködését az Európai Ûrügynökség TBT2 (Test-Bed Telescope 2) jelzésû, technológiai demonstrációs célú távcsöve. Az északi féltekén üzemelõ párjával együtt a jövõ távcsõhálózataiban alkalmazandó hardver- és szoftverelemek tesztlaborjaként a TBT2 a Földre veszélyes aszteroidák után kutatva fürkészi majd az eget.
Megérkezett a Nemzetközi Ûrállomásra a SpaceX ûrhajó négy asztronautával a fedélzetén
Megérkezett a Nemzetközi Ûrállomásra a SpaceX magánvállalat Crew Dragon Endeavour ûrkapszulája négy asztronautával a fedélzetén - közölte szombaton a NASA.
Magyar közremûködéssel készül az üstökösvadász ûrszonda, a Comet Interceptor
Magyar hardverrel és szoftverrel készíti majd a fotókat az üstökösvadász ûrszonda, a Comet Interceptor (üstökös elfogó) - közölte az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) kedden.
Te is lehetsz ûrhajós! Zajlik a toborzás
Már az óvodában is ûrhajó volt a jeled? Mindig is vágytál a csillagok közé? Akkor lehet, hogy eljött a te idõd. Ûrhajósokat toboroz az Európai Ûrügynökség.
Várja az ûrhajósjelöltek jelentkezését az Európai Ûrügynökség
Szerdától várja az ûrhajósjelöltek jelentkezését az Európai Ûrügynökség (ESA), amely több mint egy évtized után elõször toboroz új ûrhajósokat.
Magyarok is jelentkezhetnek ûrhajósnak az Európai Ûrügynökséghez
Paraasztronauta-programot is indít az Európai Ûrügynökség
Paraasztronauta-programot is indít az Európai Ûrügynökség (ESA), mely 11 év után elõször újra ûrhajósokat toboroz.
Úgy tûnik, hajdan tényleg létezhetett élet a Marson
Vízgõz nyomait észlelték brit tudósok a Mars légkörében, újabb arra utaló jelként, hogy hajdan esetleg létezett az élet a vörös bolygón. A vízizotópok mérése "fontos tényezõ annak kutatásában, hogy az idõk folyamán miként veszítette el vizét a Mars, és ezzel összefüggésben hogyan változott a Mars lakhatósága a története folyamán".
- címkék:
- víz
- élet
- vízgõz
- ExoMars
- Mars
- Európai Ûrügynökség
- Címkefelhõ »
Ûrhajósokat toboroz az Európai Ûrügynökség
Tizenegy év után elõször új ûrhajósokat toboroz az Európai Ûrügynökség (ESA). A jelentkezési idõ március 31-én kezdõdik, a hatlépcsõs kiválasztási folyamat 2022 októberében ér véget - közölte hétfõn a szervezet.
- címkék:
- Európai Ûrügynökség
- ûrhajós
- ESA
- Címkefelhõ »
Horvátországi földrengés - A törésvonal mentén Sziszek és Petrinja is centiket tolódott kelet felé
A december 29-ei 6,3-as erõsségû közép-horvátországi földrengés törésvonala mentén Sziszek (Siska) tíz centimétert, Petrinja 25-30 centimétert tolódott el keleti irányba - írta a Jutarnji List címû horvát napilap szerdán.
Angyal, szív és ördög a Marson
Angyalt láttak a Marson - fotók
Éppen nyár van a Mars déli féltekéjén, ennek köszönhetõen pedig különleges formák tûnnek elõ a jég alól. Angyal, ördög és egy szív is látható az Európai Ûrügynökség (ESA) legújabb felvételén.
Letört egy óriás jégtömb az Atlanti-óceán déli részén sodródó A68A nevû jéghegyrõl
Letörött egy óriási jégtömb a az Atlanti-óceán déli részén sodródó A68a nevû jéghegyrõl a Copernicus Légkörfigyelõ Szolgálat Sentinel-3 mûholdjának felvételei szerint.
Kezdõdik a nagytakarítás az ûrben
Az Európai Ûrügynökség (ESA) 86 millió eurós szerzõdést írt alá a ClearSpace nevû svájci start-up vezette csoporttal a világ elsõ ûrszemét-eltakarító misszióját megrendelve.
- címkék:
- Európai Ûrügynökség
- ûrszemét
- ESA
- Címkefelhõ »
Már 1,8 milliárd csillagot térképezett fel a Gaia ûrtávcsõ
Új adatokkal, köztük a Nap háromszázezer legközelebbi szomszédjának pontos helyzeteivel bõvült a Tejútrendszerrõl készített legpontosabb térképünk, amelynek készítésében az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) csillagászai is közremûködtek.
A NASA és az ESA szakértõi is elõadnak Pécsen
Az amerikai és az európai ûrkutatási szervezet, a NASA és az ESA képviselõi is felszólalnak a Pécsi Tudományegyetem (PTE) szerdai online térinformatikai konferenciáján - közölte a felsõoktatási intézmény az MTI-vel.
Távoli bolygók légkörét fogja vizsgálni az Európai Ûrügynökség új távcsöve
Az Európai Ûrügynökség elfogadta az Ariel-ûrtávcsõ megvalósítási koncepcióját, amely a világon az elsõ küldetés lesz, amely kifejezetten az exobolygók természetét, keletkezését és fejlõdését vizsgálja. A program megvalósításában magyar kutatók és mérnökök is részt vesznek, többek között az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetének (ELKH CSFK KTM Csillagászati Intézet) munkatársai is.
Hat galaxis vergõdött egy fekete lyuk fogságában
Szupernagytömegû fekete lyuk hálójában lévõ galaxisokat észlelt az Európai Ûrügynökség (ESA) Nagyon Nagy Teleszkópja (VLT).
Aszteroidabecsapódásoktól védené meg a Földet egy új rendszer
Az Európai Ûrkutatási Hivatal (ESA) megkezdte a munkát az elsõ olyan bolygóvédelmi rendszer kiépítésén, amely aszteroidabecsapódásoktól védi a Földet.
Aggasztó folyamat zajlik Dél-Amerika felett
Folyamatosan gyengül a Föld mágneses mezeje, derítette ki az Európai Ûrügynökség (ESA) Swarm mûholdflottája. A jelenség leginkább a Dél-Amerika és Afrika közötti régiót érinti. Egyelõre a kutatók sem tudják pontosan, mi állhat a háttérben.
Befagyasztja több ûrmisszióját az Európai Ûrügynökség
Szünetelteti nyolc ûreszközének mûködését az Európai Ûrügynökség (ESA) a járvány miatt, amely tevékenységének visszafogására kényszeríti a németországi székhelyû ûrkutatási szervezetet is.
Útnak indították az Európai Ûrügynökség exobolygókutató ûrtávcsövét
Szerdán reggel indították útnak három évre tervezett küldetésére az Európai Ûrügynökség (ESA) exobolygók, vagyis a Naprendszeren kívüli planéták tanulmányozására kifejlesztett ûrtávcsövét.
Európai takarítómisszió indul a kozmoszba
A világon elsõként akar ûrmissziót indítani az Európai Ûrügynökség (ESA) a világûrben hátrahagyott hulladékok begyûjtésére - jelentették be hétfõn az illetékesek.
Elõször figyeltek meg elpárolgó bolygót a csillagászok - videó
Elõször figyeltek meg óriásbolygót fehér törpecsillag közelében. A felfedezést az Európai Ûrügynökség (ESO) Nagyon Nagy Teleszkópjával tették.
Ûrsikló építésére készül az Európai Ûrügynökség
Az Európai Ûrügynökség (ESA) 22 tagállama ígéretet tett arra, hogy növeli a szervezet költségvetését újabb ûrmissziók, tudományos kutatások támogatása céljából, köztük a klímaváltozás megfigyelésére új generációs mûholdak földkörüli pályára állításához.
Elõször találtak vizet egy távoli csillag bolygójának légkörében
Elõször talált vizet egy csillagászcsoport egy távoli csillag potenciálisan lakható övezetében keringõ bolygó légkörében - számolt be róla a BBC hírportálja.
Megmérték a Tejútrendszer tömegét
Megmérte a Tejútrendszer tömegét a Hubble és a Gaia ûrteleszkóp: több misszió eredményeként szerzett információk szerint a Földnek otthont adó galaxis becsült tömege 1,5 ezer milliárd Napénak felel meg.
Káprázatos fotó készült egy Marson lévõ jéggel teli kráterrõl
Bár a cseppfolyós víz jelenléte a Marson még mindig vita tárgya, az kétségtelen, hogy nagyon sok vízjég található a vörös bolygón. Ennek újabb látványos bizonyítékot szolgáltatott az Európai Ûrügynökség (ESA) Mars Express ûrszondájának felvétele.
Mikroalgák cirkulálhatják a levegõt az ûrhajók fedélzetén
Mikroalgák cirkulálhatják a levegõt az ûrhajók fedélzetén: az Európai Ûrügynökség (ESA) megbízásából a Ruag Space svájci vállalkozás készíti el a mikroalgákkal mûködõ levegõcirkuláló rendszer prototípusát.
Diákmûhold indul az ûrbe, magyar mûszerekkel
A végsõ tesztek vannak már csak hátra, ezt követõen még az idén elindulhat az európai diákmûhold, rajta magyar mûszerekkel és berendezésekkel - közölte az MTA Energiatudományi Kutatóközpont (EK) Ûrdozimetriai Kutatócsoportja.
Kiderült, honnan érkezett a Naprendszeren túli bizarr látogató
Amióta elõször észlelték az elsõ Naprendszeren túlról érkezõ égitestet, az Oumuamua üstököst, számos kérdés felmerült a látogatót illetõen. Mi is valójában? Honnan érkezett? Miért is ilyen furcsa a kinézete? A származási hellyel kapcsolatos találgatásokra a kutatók rövidesen pontot tehetnek, miután azt leszûkítették négy csillag környékére.
Az évszázad projektje: láthatjuk a távoli exobolygók atmoszféráját
A bolygórendszerek keletkezésének és fejlõdésének alapkérdéseit vizsgáló ARIEL (Atmospheric Remote-Sensing Infrared Exoplanet Large-survey) missziót választotta az Európai Ûrügynökség a következõ M-osztályú - vagyis önálló, nagyjából félmilliárd eurós költségplafonnal rendelkezõ - tudományos küldetésének - közölte az MTA pénteken az MTI-vel.
Különös fénycsík az éjszakában
Lelkes amatõr kutatók egy csoportja különös fénycsíkot fedezett fel, amelynek a Steve nevet adták – írja a BBC híroldal. Elõször sarki fényre gyanakodtak, de kiderült, másról lehet szó.
Megvan, miért hallgatott el az ExoMars leszállóegysége
Egy érzékelõ hibája és az abból következõ téves magasságmérés okozhatta az Európai Ûrügynökség (ESA) ExoMars ûrexpedíciójának sikertelen marsi landolását és a leszállóegység megsemmisülését a múlt hónapban - állapította meg a szervezet saját jelentése.
Újabb képek a tönkrement európai leszállóegységrõl
Hiába próbálja az Európai Ûrügynökség a „becsapódás" és a „kudarc" szavakat hanyagolni legújabb küldetése értékelésekor, a legfrissebb képek kétséget kizáróan azt bizonyítják, hogy a Schiaparelli leszállóegység kalandja bizony csúfos véget ért – írja a BBC weboldala.
Kiderült, mi történt az európai Mars-leszállóegységgel
Az Európai Ûrügynökség egy NASA-mûhold képei alapján azt közölte, a Mars felszínének csapódott és elpusztult az ExoMars orosz-európai ûrexpedíció TGO ûrszondájának Schiaparelli elnevezésû leszállóegysége.
- címkék:
- ExoMars
- Európai Ûrügynökség
- Mars
- Címkefelhõ »
Továbbra sem tudni mi történt az európai leszállóegységgel
Európai tudósok továbbra is bizonytalanok abban, hogy mûködõképes állapotban landolt-e elõzõ nap a Marson az ExoMars orosz-európai ûrexpedíció TGO ûrszondájának leszállóegysége - közölte csütörtökön az Európai Ûrügynökség.
Az európaiak szeme a Marsra szegezõdik
Finisébe ért az Európai Ûrügynökség és az Orosz Szövetségi Ûrügynökség nagy közös projektjének elsõ szakasza, amelynek keretében október 19-én, szerdán egy leszállóegység landolna a Mars felszínén. Ha minden a terveknek megfelelõen alakul, a Schiaparelli lesz az elsõ olyan európai kutatóeszköz, amely sikerrel szállt le a vörös bolygón.
Vége a Rosetta ûrszondának
A kutatott üstökösre zuhanva befejezte küldetését pénteken a Rosetta ûrszonda, amelyet az Európai Ûrügynökség 12 éve bocsátott fel a 67/P Csurjumov/Geraszimenko égitest tanulmányozására.
Végsõ landolásra készül a Rosetta ûrszonda
Az Európai Ûrügynökség (ESA) jelenlegi legfontosabb küldetése jövõ héten véget ér. A 2014 óta a 67P/Csurjumov-Geraszimenko üstökös körül keringõ Rosetta ûrszonda le fog ereszkedni az égitest felszínére, azonban landolása végzetes lesz.
Formálódik a nagy galaktikus térkép
Egymilliárd csillagról készítenek háromdimenziós térképet az Európai Ûrügynökség tudósai a Gaia ûrtávcsõ adatai alapján. Az elõzetes eredményeket szerdán hozták nyilvánosságra a szakemberek.
Valami lyukat ütött az Európai Ûrügynökség mûholdján
Lyukat ütött egy apró, ismeretlen részecske az Európai Ûrügynökség Sentinel-1a mûholdjának napkollektorán.
- címkék:
- mûhold
- Európai Ûrügynökség
- ûrszemét
- ESA
- Címkefelhõ »
Tudja, melyik a legmagasabb hegy a Naprendszerben?
A Mauna Kea és a Mount Everest is eltörpül a Naprendszer leghatalmasabb hegye, az Olympus Mons égbenyúló orma mellett. Ha a Földön állna ez a hatalmas pajzsvulkán, a csúcsa a földi sztratoszférába nyúlna, kétszer olyan magasra, mint ahol az utasszállító gépek repülnek.
Nézzen körül a Nemzetközi Ûrállomáson!
Kísérteties fényeket fotóztak a világûrbõl
„Néha ijesztõ, ha éjszaka a Földre tekintünk” – mondta az Európai Ûrügynökség asztronautája, Tim Peake, aki 400 kilométeres magasságból, a Nemzetközi Ûrállomás fedélzetén tartózkodva lõtt látványos képet a Nyugat-Ausztrália feletti felhõket megvilágító villámokról.
Érdekes trükkök a gravitációs hullámok befogásában
Az Európai Ûrügynökség LISA küldetése a gravitációs hullámok jövõbeli, ûrbéli detektálásához szükséges technológiákat készíti elõ. A küldetés keretein belül elsõ alkalommal igyekeznek új technológiákat tesztelni, amelyek további ablakokat nyithatnak a gravitációs hullámok vizsgálata terén a tudósok számára. Vajon milyen technológiai trükköket alkalmaznak a mérnökök a jövõ gravitációs hullám detektoraiban? Helyzetjelentés a LISA küldetésrõl.
A gravitációs hullámok hátán már a jövõbe tekint az Európai Ûrügynökség
A napokban különösen kiemelkedõ kutatási eredmények születtek a gravitációs hullámok elsõ, sikeres detektálásával a LIGO, földi mérõrendszer segítségével. a A tudományos közösség azonban már a jövõbe tekint; az Európai Ûrügynökség a gravitációs hullámok még részletesebb vizsgálatát megvalósító küldetést készít elõ. De vajon miért is jár elõnyökkel, ha a világûrbõl próbáljuk detektálni a gravitációs hullámokat?
Több ûrprogramon dolgozhatnak a kkv-k
A magyar kis- és közepes vállalkozások is profitálnak majd abból, hogy Magyarország november 4-tõl teljes jogú tagja lesz az Európai Ûrügynökségnek. A lépés növeli a foglalkoztatottságot és a magyar vállalkozások versenyképességét.
- címkék:
- Európai Ûrügynökség
- tagság
- kkv
- Címkefelhõ »
Novemberben az Európai Ûrügynökség teljes jogú tagjává válhatunk
Parlamenti jóváhagyás esetén Magyarország novemberben teljes jogú tagja lehet az Európai Ûrügynökségnek - közölte a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium pénteken az MTI-vel.
Meghosszabbították a Rosetta ûrszonda küldetését
2016. szeptember végéig meghosszabbítják a Rosetta ûrszonda küldetését – jelentette be kedden az Európai Ûrügynökség.
Magyarország csatlakozott az Európai Ûrügynökséghez
A teljes jogú taggá válás révén Magyarország az eddigieknél szélesebb körben csatlakozhat az Európai Ûrügynökség tudományos, oktatási és ipari programjaihoz. A tagdíj összege pályázatok formájában visszaáramlik az országba.
- címkék:
- Európai Ûrügynökség
- ûrkutatás
- Címkefelhõ »
Csak por és hamu maradt az ûrhajóból
Minden lakott helytõl távol, a Csendes-óceán déli része fölött esett darabjaira és égett el az Európai Ûrügynökség utolsó teherûrhajója. Az eszközök összesen harmincegy tonna felszerelést szállítottak a Nemzetközi Ûrállomásra.
Már csak egyet kell aludnunk a történelmi üstökösrandevúig
Az Európai Ûrügynökség darmstadti irányítóközpontjában – és onnan 510 millió kilométer távolságban, a Csurjumov–Geraszimenko-üstökös mellett minden készen áll arra, hogy az augusztus óta az üstökös közelében tartózkodó Rosetta ûrszonda Philae leszállóegysége sima leszállást hajtson végre az üstökös magján, az ûrkutatás történetében elõször.
Magyarország egy lépésre van az ûrkorszaktól
Magyarország lezárta azt a tárgyalási folyamatot, amelynek eredményeként az ország az Európai Ûrügynökség (ESA) teljes jogú tagjává válhat - közölte a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) kedden.
Hol tudna üstökösre szállni a Rosetta ûrszonda?
A Rosetta szonda három hete érkezett a Csurjumov–Geraszimenko-üstökös közelébe. Az eddig készített felvételek alapján tíz lehetséges leszállóhelyet jelöltek ki, a listát a hétvégén ötre szûkítették, a szakértõk október 12-én választanak. Ez lesz az ûrkutatás történetében az elsõ leszállás egy üstökös magjára.
Elindult az utolsó európai teherûrhajó a Nemzetközi Ûrállomásra
Élelmiszert, ivóvizet, oxigént és üzemanyagot visz magával az ûrállomás hat lakójának.
Váratlan felfedezést tett az üstökös felé közeledõ ûrszonda
Ami az elsõ közeli felvételeken a szemük elé tárult, az a legmerészebb várakozásokat is felülmúlta, egyben alaposan feladta a leckét az ûrszonda irányítóinak.
Jól alakul az év legizgalmasabb ûreseménye
Eddig kifogástalanul és a tervek szerint alakul a Rosetta üstököskutató szonda küldetése. Az irányítók most már biztosak benne, hogy ha az augusztusi üstökösrandevú elõtt újra bekapcsolják a tudományos mûszereket, akkor minden hibátlanul fog mûködni. Egyelõre csak a kamerát használják, fõleg azért, hogy a szonda navigációját segítsék. A képeken már látszik az üstökös magját övezõ gáz- és porburok, pedig még kétmillió kilométer távolságból készültek. A kutatók bizakodóak: az üstökös aktivizálódása azt jelenti, lesz mit megfigyelniük a tudományos mûszereknek.
Leküldte elsõ képeit az Õrszem
Elkészítette elsõ felvételeit az április 3-án pályára állított Sentinel mûhold. A közzétett képek bemutatják, hogy a mûholdnak valóban kivételesek a képalkotási képességei.
Az elsõ Õrszem már figyeli a Földet
Mérföldkövéhez érkezett Európa földmegfigyelõ programja: pályára állt az elsõ Sentinel (magyarul: Õrszem) mûhold. Hétszáz kilométer magasból radarral tapogatja le bolygónkat, hamarosan követik a társai.
Tíz kilométer, és az emberi civilizáció megsemmisül
A napokban újabb két kozmikus test száguldott el a Föld mellett. A becsapódást, mint az esetek többségében, ezúttal is megúsztuk. A veszély nagyságát viszont érdemes mérlegelni, de más új fejlemények is vannak „kisbolygóügyben”.
Magyar fémhab kerülhet az ûrbe
Magyarországon gyártott alumíniumhabot használhat a jövõben az Európai Ûrügynökség.
- címkék:
- Európai Ûrügynökség
- Címkefelhõ »
Jön a történelmi üstököstalálkozó
Közel tíz év utazás után rohamosan közeledik célpontja felé a Rosetta ûrszonda. Ebben a hónapban kritikus részéhez érkezik a küldetése, mert két és fél évi hibernáció után kell feléleszteni.
Nagyobb atombombával ért fel az orosz meteor
Az év elején Oroszország felett felrobbant meteor nyomatékosan jelezte, hogy földközeli égitestek nem csupán légbõl kapott problémának számítanak. Idén felfedezték a tízezredik földközeli kisbolygót, de a potenciálisan veszélyes égitestek zömét még mindig nem ismerjük.
Föld körül keringõ hármas ikrek vizsgálják a bolygónkat
November vége óta három új európai mûhold kering a Föld körül. A szinkronban mûködõ szerkezetek négy év alatt minden eddiginél pontosabban fogják feltérképezni bolygónk mágneses terét.
Mit keres Magyarország a világûrben?
Pénteken elõször tárgyal Budapesten az Európai Ûrügynökség delegációja Magyarország teljes jogú tagságáról. A hazai ûrszakma és ûripar képviselõi egységesen fontosnak tartják az Európai Ûrügynökséghez való csatlakozást, mert ez a lépés az egész csúcstechnológiájú iparág további fejlõdésének a kulcsa. Ha csatlakozunk, akkor az ügynökség felméri a hazai ûriparban rejlõ lehetõségeket, a magyar ûrkapacitást, majd felzárkóztató, az ipar fejlõdését elõsegítõ programot indít.
Elcsípték a lezuhanó mûholdat
Elõször azt hitte, hogy hullócsillagot lát, de valójában az Európai Ûrügynökség gravitációs mûholdjának a zuhanását fényképezte le vasárnap este egy férfi a Falkland-szigetekrõl.
Egymilliárd euró a téridõ fodrozódásaira
Az Európai Ûrügynökség heteken belül dönt arról, hogy mi legyen a következõ nagy tudományos programja. Egy röntgentávcsõ és egy gravitációshullám-detektor verseng a legnagyobb eséllyel a finanszírozásért, elemzõk szerint a távcsõ esélyei jobbak.
Lezuhant a GOCE mûhold
Zuhanás közben a légkörben szétesett az Európai Ûrügynökség gravitációs mûholdja. Darabjai valahol Szibéria, a Csendes-óceán, az Indiai-óceán és az Antarktisz környékén értek földet.
Repüljön el a Mars felett!
Rendkívül látványos videót közölt az Európai Ûrügynökség a Mars felszínérõl, mely a bolygó különleges felszínformáit mutatja be.
Mától van Nemzeti Ûrstratégiánk is
Elkészült a Nemzeti Ûrstratégia tervezete, közölte a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium. Magyarország be akar lépni az ûrkorszakba, ezért szeretne csatlakozni az Európai Ûrügynökséghez is.
Az ûrkorszak küszöbére érkezett Magyarország
Az elmúlt években a szakadék szélén táncolt a hazai ûrkutatás, de rövidesen Magyarország is csatlakozhat az Európai Ûrügynökséghez. Ez többek között azért lenne jó, mert így elkerülhetnénk a technológiai rabszolgaságot, és minden területen nõne az ország érdekérvényesítõ képessége.
Ilyen lesz az új amerikai ûrhajó
Látványos illusztrációt közölt a NASA a 2017-re tervezett Orion-ûrhajóról. A tervek szerint az Orion a világûr korábban ember által nem járt mélységeibe juttatja el az asztonautákat.
Ilyen lesz az új európai szuperrakéta
Európa egyelõre nem megy a Holdra. Nagyrakétáját viszont még nagyobbra fejleszti, talán egy eljövendõ Mars-utazáshoz. Nagy-Britannia pedig - ha jelképesen is -, de részt vállal a Nemzetközi Ûrállomás fenntartásából.
A legnagyobb bolygók védik a Földet
Összefüggés lehet a bolygórendszereket alkotó bolygók mérete és a rendszert körülvevõ üstököszóna népessége között. Kivételesen szerencsés helyzetünket a két óriásbolygó, a Jupiter és a Szaturnusz létezésének köszönhetjük.
A NASA és az FBI jelszavait szivárogtatták ki
Mintegy 1,6 millió felhasználó adatait publikálta egy Ghost Shell hackercsoport. Az adatlopás a NASA, az európai ûrügynökség (ESA), valamint az Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) rendszereit is érinti.
Sikeresen vették a magyar mûhold adását
A Masat-1 a hétfõ délelõtti sikeres start után közel egy órával vált le a hordozórakéta utolsó fokozatáról, majd aktiválta magát. Hazánk felett délután haladt el elõször, és sikeresen vették rádióadását. Az eddigi információk alapján minden rendszere a tervezettnek megfelelõen üzemel.
Pénteken megkezdõdött Európa saját, pontosabb GPS-ének építése
A korábbiaknál pontosabb helymeghatározást, teljes lefedettséget és egyénre szabott alkalmazásokat ígér az európai Galileo-rendszer, amely az amerikai GPS-nél hatékonyabb lesz. Pénteken sikeresen startolt a rendszer elsõ két mûholdja.
Orosz rakétaszerelés két percben - ritka felvételek az Európai Ûrügynökségtõl
Két percbe sûrített látványos videót láthatunk egy orosz Szojuz hordozórakéta összeszerelésérõl. Az ûreszköz rövidesen Francia-Guyana területérõl indul, az elsõ négy Galileo mesterséges holddal a fedélzetén.
Látványos animáció készült egy ûrben száguldó szikláról
Több mint fél kilométer vastagságú, laza törmeléktakaró boríthatja a Lutetia kisbolygót a Rosetta-ûrszonda mérései alapján. Az ûreszköz felvételeibõl látványos animációt is készítettek az égitestrõl.
A néhány éven belül induló európai GPS jobb lesz a mostaninál
A katonai felügyeletû amerikai és orosz helymeghatározó rendszerekkel ellentétben kontinensünk civil ûrprogramban fejleszti saját navigációs mûholdcsaládját. Az európai GPS a helyzetalapú szolgáltatások új korszakát ígéri: a Galileo-rendszer a korszerûbb technológia és a teljes európai lefedettség mellett nagyobb megbízhatóságot is kínál elõdjeinél, valamint jogi felelõsséget vállal a szolgáltatás hibájából származó károk esetén.
A magyar ûrkínzókamrára még várni kell
Ha nem esik szét a különféle rázópadokon, egyben marad a száztonnás ajtók mögötti hangkamrában, túléli a vákuumot, a fagyasztást és a mesterséges napfény perzselését, és mindeközben hibátlanul üzemel, akkor van csak esély egy mûhold felbocsátására. Megnéztük az ûrkutatási kínzókamrát Európa legnagyobb ûripari tesztközpontjában, amelyhez hasonló a Zsámbéki-medencében is létrejöhetne.
Majdnem a világûrben járt Világûr rovatunk
Viharos szélben érkeztünk meg Európa egyik legnagyobb tudományos-technológiai fellegvárába, az Európai Ûrügynökség Amszterdam melletti kutatóközpontjába. Indításuk elõtt itt tesztelik a mûholdakat rázópadokon és a világûr zord körülményeit szimuláló vákuumkamrákban. Beléphettünk a Nemzetközi Ûrállomás európai moduljának modelljébe, majd egy "ûrbúcsút" is megnéztünk. Képes beszámoló.
Árvízjelzõ mûholdat lõtt fel az Európai Ûrügynökség
Hogyan folyik, párolog és fagy meg a víz a Földön? Az éltetõ elem körforgását új mûholddal vizsgálja az Európai Ûrügynökség (ESA). A SMOS nevû ûreszköz adatfolyama alapján pontosítani lehet az idõjárás-elõrejelzéseken és hatékonyabban lehet árvizekre figyelmeztetni.
Bemutatjuk az új európai ûrhajósokat
Megnevezték azt a hat európai személyt, aki a Nemzetközi Ûrállomáson dolgozhat, és ideális esetben a tervezett európai ûrhajó pilótája lehet - sõt a távoli jövõben akár a Holdra is eljuthat.
Orion: a téli égbolt fenséges csillagképe
A téli csillagképek közül a legismertebb és sokak szerint a legszebb az Orion, azaz a Vadász. Ismerje meg a csillagkép legszebb alakzatait, és keresse meg élõben is az égbolton!
Lenyûgözõ felvétel készült egy spirálgalaxisról
A Hubble-ûrteleszkóp segítségével igen látványos, részletgazdag felvétel készült egy spirális galaxisról, amelyen nemcsak maga a csillagváros, de a mellette, valamint mögötte lévõ galaxisok is tanulmányozhatók.
Négyszáz éve kezdõdött a geocentrikus világkép összeomlása
Immár négyszáz esztendeje, hogy Galileo Galilei az égbolt felé fordította az akkoriban vadonatúj eszköznek számító távcsövet. Csodálatos dolgokat látott, olyan dolgokat, amelyek alapjaiban rengették meg a már repedezõ földközéppontú világképet. A Galilei-élményt ma is bárki könnyen megtapasztalhatja, a legkisebb távcsövekkel is.
Másfélszeresére hízott a saját galaxisunk
Egy új felmérés alapján galaxisunk, a Tejútrendszer mérete és tömege közel másfélszer nagyobb, mint korábban feltételezték, ezért a csillagok is gyorsabban keringenek benne.
Lehetünk marslakók is - az élet terjedése a világûrben
Az elmúlt évek kutatási eredményei alapján egyre inkább elképzelhetõnek tûnik az, ami korábban jobbára csak a tudományos-fantasztikus könyvekben fordult elõ: az élet spontán vándorlása a világûrön át. Az úgynevezett pánspóra vagy pánspermia elméletek ezt a lehetõséget vizsgálják: a kutatók extrém viszonyokat is túlélõ egysejtû, fõleg sejtmag nélküli életformákat, úgynevezett extremofileket tanulmányoznak, például mesterséges meteoritokban.