Az űrkorszak küszöbére érkezett Magyarország

Az elmúlt években a szakadék szélén táncolt a hazai űrkutatás, de rövidesen Magyarország is csatlakozhat az Európai Űrügynökséghez. Ez többek között azért lenne jó, mert így elkerülhetnénk a  technológiai rabszolgaságot, és minden területen nőne az ország érdekérvényesítő képessége.

Ilyen lesz az új amerikai űrhajó

Látványos illusztrációt közölt a NASA a 2017-re tervezett Orion-űrhajóról. A tervek szerint az Orion a világűr korábban ember által nem járt mélységeibe juttatja el az asztonautákat.

Ilyen lesz az új európai szuperrakéta

Európa egyelőre nem megy a Holdra. Nagyrakétáját viszont még nagyobbra fejleszti, talán egy eljövendő Mars-utazáshoz. Nagy-Britannia pedig - ha jelképesen is -, de részt vállal a Nemzetközi Űrállomás fenntartásából.

A legnagyobb bolygók védik a Földet

Összefüggés lehet a bolygórendszereket alkotó bolygók mérete és a rendszert körülvevő üstököszóna népessége között. Kivételesen szerencsés helyzetünket a két óriásbolygó, a Jupiter és a Szaturnusz létezésének köszönhetjük.

A NASA és az FBI jelszavait szivárogtatták ki

Mintegy 1,6 millió felhasználó adatait publikálta egy Ghost Shell hackercsoport. Az adatlopás a NASA, az európai űrügynökség (ESA), valamint az Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) rendszereit is érinti.

Sikeresen vették a magyar műhold adását

A Masat-1 a hétfő délelőtti sikeres start után közel egy órával vált le a hordozórakéta utolsó fokozatáról, majd aktiválta magát. Hazánk felett délután haladt el először, és sikeresen vették rádióadását. Az eddigi információk alapján minden rendszere a tervezettnek megfelelően üzemel.

Pénteken megkezdődött Európa saját, pontosabb GPS-ének építése

A korábbiaknál pontosabb helymeghatározást, teljes lefedettséget és egyénre szabott alkalmazásokat ígér az európai Galileo-rendszer, amely az amerikai GPS-nél hatékonyabb lesz. Pénteken sikeresen startolt a rendszer első két műholdja.

Orosz rakétaszerelés két percben - ritka felvételek az Európai Űrügynökségtől

Két percbe sűrített látványos videót láthatunk egy orosz Szojuz hordozórakéta összeszereléséről. Az űreszköz rövidesen Francia-Guyana területéről indul, az első négy Galileo mesterséges holddal a fedélzetén.

Látványos animáció készült egy űrben száguldó szikláról

Több mint fél kilométer vastagságú, laza törmeléktakaró boríthatja a Lutetia kisbolygót a Rosetta-űrszonda mérései alapján. Az űreszköz felvételeiből látványos animációt is készítettek az égitestről.

A néhány éven belül induló európai GPS jobb lesz a mostaninál

A katonai felügyeletű amerikai és orosz helymeghatározó rendszerekkel ellentétben kontinensünk civil űrprogramban fejleszti saját navigációs műholdcsaládját. Az európai GPS a helyzetalapú szolgáltatások új korszakát ígéri: a Galileo-rendszer a korszerűbb technológia és a teljes európai lefedettség mellett nagyobb megbízhatóságot is kínál elődjeinél, valamint jogi felelősséget vállal a szolgáltatás hibájából származó károk esetén.

A magyar űrkínzókamrára még várni kell

Ha nem esik szét a különféle rázópadokon, egyben marad a száztonnás ajtók mögötti hangkamrában, túléli a vákuumot, a fagyasztást és a mesterséges napfény perzselését, és mindeközben hibátlanul üzemel, akkor van csak esély egy műhold felbocsátására. Megnéztük az űrkutatási kínzókamrát Európa legnagyobb űripari tesztközpontjában, amelyhez hasonló a Zsámbéki-medencében is létrejöhetne.

Majdnem a világűrben járt Világűr rovatunk

Viharos szélben érkeztünk meg Európa egyik legnagyobb tudományos-technológiai fellegvárába, az Európai Űrügynökség Amszterdam melletti kutatóközpontjába. Indításuk előtt itt tesztelik a műholdakat rázópadokon és a világűr zord körülményeit szimuláló vákuumkamrákban. Beléphettünk a Nemzetközi Űrállomás európai moduljának modelljébe, majd egy "űrbúcsút" is megnéztünk. Képes beszámoló.

Árvízjelző műholdat lőtt fel az Európai Űrügynökség

Hogyan folyik, párolog és fagy meg a víz a Földön? Az éltető elem körforgását új műholddal vizsgálja az Európai Űrügynökség (ESA). A SMOS nevű űreszköz adatfolyama alapján pontosítani lehet az időjárás-előrejelzéseken és hatékonyabban lehet árvizekre figyelmeztetni.

Bemutatjuk az új európai űrhajósokat

Megnevezték azt a hat európai személyt, aki a Nemzetközi Űrállomáson dolgozhat, és ideális esetben a tervezett európai űrhajó pilótája lehet - sőt a távoli jövőben akár a Holdra is eljuthat.

Orion: a téli égbolt fenséges csillagképe

A téli csillagképek közül a legismertebb és sokak szerint a legszebb az Orion, azaz a Vadász. Ismerje meg a csillagkép legszebb alakzatait, és keresse meg élőben is az égbolton!

Lenyűgöző felvétel készült egy spirálgalaxisról

A Hubble-űrteleszkóp segítségével igen látványos, részletgazdag felvétel készült egy spirális galaxisról, amelyen nemcsak maga a csillagváros, de a mellette, valamint mögötte lévő galaxisok is tanulmányozhatók.

Négyszáz éve kezdődött a geocentrikus világkép összeomlása

Immár négyszáz esztendeje, hogy Galileo Galilei az égbolt felé fordította az akkoriban vadonatúj eszköznek számító távcsövet. Csodálatos dolgokat látott, olyan dolgokat, amelyek alapjaiban rengették meg a már repedező földközéppontú világképet. A Galilei-élményt ma is bárki könnyen megtapasztalhatja, a legkisebb távcsövekkel is.

Árnyékban is fényesen: szokatlan felvétel a Szaturnuszról

Másfélszeresére hízott a saját galaxisunk

Egy új felmérés alapján galaxisunk, a Tejútrendszer mérete és tömege közel másfélszer nagyobb, mint korábban feltételezték, ezért a csillagok is gyorsabban keringenek benne.

Lehetünk marslakók is - az élet terjedése a világűrben

Az elmúlt évek kutatási eredményei alapján egyre inkább elképzelhetőnek tűnik az, ami korábban jobbára csak a tudományos-fantasztikus könyvekben fordult elő: az élet spontán vándorlása a világűrön át. Az úgynevezett pánspóra vagy pánspermia elméletek ezt a lehetőséget vizsgálják: a kutatók extrém viszonyokat is túlélő egysejtű, főleg sejtmag nélküli életformákat, úgynevezett extremofileket tanulmányoznak, például mesterséges meteoritokban.  

A Ganymedes eltűnik a Jupiter mögött - kép

A Jupiter legnagyobb holdjáról, a Ganymedesről nézve a Jupiter eltakarta a Napot és a Földet. A gyakori jelenséget bolygónktól a Hubble-űrteleszkóppal (HST) figyelték meg, látványos fotót rögzítve.  

A felhők tetején a Vénusz atmoszférájában

A Venus Express űrszonda ultraibolya és infravörös felvételei alapján megbecsülték, hol vannak emelkedő és süllyedő gáztömegek a légkörben. Az új mérések alapján a felhők tetejének magasságát is sikerült a korábban ismertnél pontosabban meghatározni.  

Egy szép nyár a Marson - befejeződött a Phoenix küldetése

Újabb szép történet zárult le a vörös bolygó kutatásában. Az amerikai Phoenix-űrszonda küldetése egyértelmű siker: közvetlenül igazolta a felszíni és felszín alatti vízjég jelenlétét, és felfedezte a sarkvidéki éghajlatváltozások nyomait. Az eredmények alapján a poláris térségben egykor folyékony víz is lehetett a felszín alatt, ahol akár extrém körülményeket kedvelő életformák is létezhettek. Ezzel a NASA gyakorlatilag lezárta a víz utáni kutatást, és a következő nagy szonda már az élet nyomait keresi.  

Először közöltek képeket Naprendszeren kívüli bolygókról

November 13-án, magyar idő szerint este nyolc után két, a csillagászat történetében mérföldkőnek számító megfigyelést jelentett be a NASA. Az egyik szerint egy magányos Naprendszeren kívüli planétát sikerült közvetlenül észlelni, a másik esetben pedig három olyan exobolygót fotóztak le, amelyek a miénkhez hasonló bolygórendszer tagjai.  

Látványos galaxisütközés a megjavított űrtávcsőtől

A Hubble-űrteleszkópnál (HST) sikeresen átálltak a tartalék elektronikus adatgyűjtő és -továbbító rendszerre. A hibátlan működést egy új, látványos felvétellel bizonyította a berendezés.  

Megfullad a Föld az űrszemétben

Egyesek szerint már a Földnek is van gyűrűje, de nem jégből és kődarabokból, hanem az űrhajósok által elhagyott szerszámokból, kiszolgált műholdakból, kiégett rakétafokozatokból. A rengeteg és egyre gyarapodó űrszemét lassan lehetetlenné teszi a biztonságos űrtevékenységet: mivel az egyes darabok keringési sebessége több kilométer másodpercenként, egy apró, csavarhúzó méretű tárgy is végzetes lehet, ha egy űrhajóval vagy űrállomással találkozik. Egyelőre nincs megoldás a problémára.

Elindult az indiai Hold-szonda

Szerdán hajnalban, helyi idő szerint 6 óra 20 perckor az India keleti partvidékén található Satich Dhawan Űrközpontból sikeresen elindult India első űrszondája, amely a Holdat vizsgálja. Maga a szonda, a hordozórakéta és a kommunikációs rendszer indiai, de a program széles körű nemzetközi együttműködés keretében zajlik, amelyből a NASA és az ESA több műszerrel is kiveszi a részét.

Lassul a Phoenix, készülődnek az új Mars-szondák

A gyengülő napsugárzás ellenére a Phoenix még képes robotkarját mozgatni, és teljes leállása előtt igen fontos megfigyeléseket várnak tőle a szakemberek. Eközben a következő szondák már készülnek a vörös bolygó vizsgálatára. Közülük fontosnak és látványosnak ígérkezik a Mars Science Laboratory (MSL), amely egy a korábbiaknál nagyobb teljesítményű marsjáró az élet utáni kutatásra.

Kép: elégett a Föld légkörében az európai teherűrhajó

Szeptember 29-én, hétfőn délután a Jules Verne teherűrhajó, az Európai Űrügynökség ATV-sorozatának első tagja a tervek szerint levált az űrállomásról, és a Csendes-óceán felett elégett a légkörben.  

Rosetta: sikeres volt az űrrandevú, de csődöt mondott a kamera

A Rosetta-űrszonda pénteken este, közép-európai idő szerint 21 óra tájban 800 kilométerre közelítette meg a Steins-kisbolygót. Sajnos a nagyfelbontású kamera működését egy hiba miatt letiltotta a fedélzeti automatika, így a vártnál kevésbé részletes képek készülhettek csak az égitestről.

Rosetta: sikeres randevú a Steins kisbolygóval

A Rosetta-szonda péntek este 9 óra tájban sikeresen elhalad el a Steins kisbolygó közelében mintegy 800 kilométerre. Az égitest részletes megfigyelése fontos próbája a végső célpont, a Csurjumov-Geraszimenko-üstökös vizsgálatának.  

Szökik a földi oxigén

A bolygók, így a Föld légkörének tömege, jellemző hőmérséklete és összetétele is csak látszólag állandó, valójában folyamatos átalakulásban van, igaz, ennek eredménye csak lassan, geológiai időskálán érzékelhető. Ez a folyamatos változás a földi élet szempontjából rövid távon elhanyagolható, ám például az oxigén mozgása az űrhajósok, valamint a műholdak számára már komoly veszélyeket rejt magában. A Cluster-műholdak megfigyelései alapján a közelmúltban sikerült azonosítani azt a folyamatot, amely során egyes oxigénatomok elhagyják bolygónkat.

Hatalmas kozmikus ütközés során tárult fel a sötét anyag

Hatalmas galaxisok összeolvadását és egy extrém nagytömegű ősi galaxishamazt azonosítottak a távoli Világegyetemben. Az objektumok megerősítik azt a modellt, amely szerint a nagy galaxisok kisebbek egybeolvadásával növekedtek, továbbá azt is alátámasztják, hogy a Világegyetem egyik alapvető összetevője a ma még alig ismert sötét energia lehet.

Közeledik a Rosetta-űrszonda a Steins-kisbolygóhoz - működési teszt élesben

Először próbálják ki "élesben" az üstököskutatásban várhatóan új korszakot nyitó Rosetta-űrszondát. Ez lesz az első űreszköz, mely tartósan vizsgál közelről egy üstökösmagot, és az első, amely egy üstökösmag felszínén landol. Minderre 2014-ig kell még várnunk, de idén szeptember 5-én már megkezdődik a tudományos munka: a Rosetta elhalad a Steins-kisbolygó mellett. A Rosetta-programban 14 európai állam, köztük Magyarország vesz részt. Filmes összeállításunk a szonda műszereiről, a várható tudományos eredményekről és az üstököskutatás fontosságáról, hazai szakemberek tolmácsolásában.

Tizennyolc éve az űrben a Hubble-űrtávcső - látványos felvétel a százezredik keringésre

A Hubble-űrteleszkóp egy aktív csillagkeletkezési régió látványos felvételének elkészítésével "ünnepelte" százezredik Föld körüli keringését és tizennyolcadik születésnapját.

Meglepően erős mágneses teret észleltek ősi galaxisoknál

A jelenlegi elméleti modellekkel nehezen összeegyeztethető, igen erős mágneses terek nyomára akadtak ősi, aktív galaxismagokban, azaz kvazárokban.  

Bemutatták az új orosz űrhajó látványterveit

A brit Farnborough Air Show kiállításon bemutatták a nagyközönségnek az új orosz személyszállító űrhajó prototípusának (látvány)terveit. Az űreszközt - amely a legendás Szojuz-űrhajókat váltaná le - az orosz RKK Enyergija cég fejleszti, de az Európai Űrügynökség (ESA) is beszállhat.

Közel tízezren jelentkeztek űrhajósnak

Beérkeztek a jelentkezések az Európai Űrügynökséghez: csaknem tízezer önkéntes jelentkező közül választják ki azt a közel egy tucat személyt, akik a következő évek során európai űrhajósok és azok tartalékai lehetnek.

Magyar ember is eljuthat majd a Holdra

Május 19-én megkezdődött az új európai űrhajósok kiválogatása, ám az embert próbáló procedúrára egyelőre csak az Európai Űrügynökség tagországaiból lehet jelentkezni. Magyarországnak a szervezethez való csatlakozási folyamata lassabb a kívánatosnál, de 2-3 év múlva talán már mi is küldhetünk jelölteket.

Lehet-e élet a Marson 2008-ban?

Talán a Földhöz hasonlóan a Marson is megszületett az élet, sőt az sem zárható ki, hogy az ősi marsi mikrobák gyarmatosították saját bolygónkat is. A Phoenix-űrszonda 2008. május 25-én kezdődő küldetése közelebb vihet minket a nagy kérdés megválaszolásához: van-e, illetve lehet(ett)-e élet a Marson? Lehetséges élőhelyek és élőlények a legújabb kutatások fényében.  

Mától jelentkezhetnénk űrhajósnak

Az Európai Űrügynökség (ESA) tagállamaiban a mai naptól bárki jelentkezhet űrhajósnak, és ha megfelelő képességekkel rendelkezik, idővel az űrállomásra is eljuthat.

A Titan asztrobiológiai potenciálja - asztrobiológia kurzus V. rész

Az asztrobiológiai kurzus ötödik részében a Szaturnusz sűrű nitrogénlégkörrel fedett holdjával, a Titannal, illetve annak asztrobiológiai vonatkozásaival ismerkedünk meg. Az égitest egyik érdekessége, hogy jégpáncélja alatt a Naprendszer talán legnagyobb folyékony óceánja rejtőzik, légkörében pedig ahhoz hasonló kémiai folyamatok zajlanak, amilyenek a feltételezések alapján az ősi Földön, az élet keletkezését megelőző ún. prebiotikus fejlődés alatt történtek.

Megvadult galaxisok galériája

Még soha nem közöltek egyszerre ennyi új képet az optikai távcsövek koronázatlan királyától, a Föld körül keringő Hubble-űrtávcsőtől. A fotókon egymáshoz veszélyesen közel merészkedő, összeütköző galaxisok láthatók, nyakatekert szerkezettel és gyakran igen vad csillagkeletkezéssel.

Vulkánkitöréseket keres a Venus Express-űrszonda

A Vénusz légkörében a kéndioxid-koncentráció változását azonosították, ami akár vulkáni aktivitással is kapcsolatban lehet.

Dokkolt az európai teherűrhajó az űrállomáson

Az Európai Űrügynökség (ESA) teherűrhajó-sorozatának első példánya, a Jules Verne az elmúlt napokban sikeresen végrehajtotta manőverezési feladatait, majd csütörtökön délután autonóm üzemmódban, földi segítség nélkül összekapcsolódott a Nemzetközi Űrállomással.

Először azonosítottak szerves anyagot egy Naprendszeren kívüli bolygón

Fontos lépéshez érkezett az exobolygók kutatása: első alkalommal találtak metánt egy távoli planéta légkörében. Bár a gáz feltehetőleg nem biogén eredetű, ez a felfedezés is érzékelteti, hogy az exobolygóknak az élet lehetőségével kapcsolatos kutatása sok újdonsággal szolgálhat már a közeljövőben is.

Startolt az első európai teherűrhajó - film és képek az új űreszközről

Vasárnap sikeresen elindult az első európai teherűrhajó, a Jules Verne a Nemzetközi Űrállomásra a francia-guyanai Kourou űrközpontból. Az Európai Űrügynökség egyik legfontosabb fejlesztésének tekintett űreszköz biztosabb alapokra helyezi az űrbeli teherszállítást.

Heves csillagkeletkezés a legtávolabbi galaxisban

A Hubble-űrteleszkóppal sikerült minden korábbinál távolabbi galaxist azonosítani. A közel 13 milliárd fényévre lévő objektum az elsőként létrejött csillagvárosok közé tartozhat.

Startolt az Atlantis

Két decemberi halasztás után csütörtök este, magyar idő szerint 20.45-kor startolt az Atlantis űrrepülőgép, rakterében az európai Columbus modullal. Az új kutatóegységben rövid idő alatt több tudományos kísérletet fognak végrehajtani, mint amennyit eddig összesen elvégeztek a Nemzetközi Űrállomás fedélzetén. A programban magyar agykutatók kísérletei is helyet kapnak.

Antianyagfelhő a Tejútrendszer belsejében

Új megfigyelések alapján a Galaxisunk belső vidékén lévő kettőscsillagoknál zajló kölcsönhatások antianyagot termelnek. Ennek megsemmisülése magyarázza a korábban azonosított sugárzást.