Európai Ûrügynökség
címke rss- kapcsolódó címkék:
- NASA
- ESA
- Föld
- Kereszturi Ákos
- bolygó
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Az ûrkorszak küszöbére érkezett Magyarország
Az elmúlt években a szakadék szélén táncolt a hazai ûrkutatás, de rövidesen Magyarország is csatlakozhat az Európai Ûrügynökséghez. Ez többek között azért lenne jó, mert így elkerülhetnénk a technológiai rabszolgaságot, és minden területen nõne az ország érdekérvényesítõ képessége.
Ilyen lesz az új amerikai ûrhajó
Látványos illusztrációt közölt a NASA a 2017-re tervezett Orion-ûrhajóról. A tervek szerint az Orion a világûr korábban ember által nem járt mélységeibe juttatja el az asztonautákat.
Ilyen lesz az új európai szuperrakéta
Európa egyelõre nem megy a Holdra. Nagyrakétáját viszont még nagyobbra fejleszti, talán egy eljövendõ Mars-utazáshoz. Nagy-Britannia pedig - ha jelképesen is -, de részt vállal a Nemzetközi Ûrállomás fenntartásából.
A legnagyobb bolygók védik a Földet
Összefüggés lehet a bolygórendszereket alkotó bolygók mérete és a rendszert körülvevõ üstököszóna népessége között. Kivételesen szerencsés helyzetünket a két óriásbolygó, a Jupiter és a Szaturnusz létezésének köszönhetjük.
A NASA és az FBI jelszavait szivárogtatták ki
Mintegy 1,6 millió felhasználó adatait publikálta egy Ghost Shell hackercsoport. Az adatlopás a NASA, az európai ûrügynökség (ESA), valamint az Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) rendszereit is érinti.
Sikeresen vették a magyar mûhold adását
A Masat-1 a hétfõ délelõtti sikeres start után közel egy órával vált le a hordozórakéta utolsó fokozatáról, majd aktiválta magát. Hazánk felett délután haladt el elõször, és sikeresen vették rádióadását. Az eddigi információk alapján minden rendszere a tervezettnek megfelelõen üzemel.
Pénteken megkezdõdött Európa saját, pontosabb GPS-ének építése
A korábbiaknál pontosabb helymeghatározást, teljes lefedettséget és egyénre szabott alkalmazásokat ígér az európai Galileo-rendszer, amely az amerikai GPS-nél hatékonyabb lesz. Pénteken sikeresen startolt a rendszer elsõ két mûholdja.
Orosz rakétaszerelés két percben - ritka felvételek az Európai Ûrügynökségtõl
Két percbe sûrített látványos videót láthatunk egy orosz Szojuz hordozórakéta összeszerelésérõl. Az ûreszköz rövidesen Francia-Guyana területérõl indul, az elsõ négy Galileo mesterséges holddal a fedélzetén.
Látványos animáció készült egy ûrben száguldó szikláról
Több mint fél kilométer vastagságú, laza törmeléktakaró boríthatja a Lutetia kisbolygót a Rosetta-ûrszonda mérései alapján. Az ûreszköz felvételeibõl látványos animációt is készítettek az égitestrõl.
A néhány éven belül induló európai GPS jobb lesz a mostaninál
A katonai felügyeletû amerikai és orosz helymeghatározó rendszerekkel ellentétben kontinensünk civil ûrprogramban fejleszti saját navigációs mûholdcsaládját. Az európai GPS a helyzetalapú szolgáltatások új korszakát ígéri: a Galileo-rendszer a korszerûbb technológia és a teljes európai lefedettség mellett nagyobb megbízhatóságot is kínál elõdjeinél, valamint jogi felelõsséget vállal a szolgáltatás hibájából származó károk esetén.
A magyar ûrkínzókamrára még várni kell
Ha nem esik szét a különféle rázópadokon, egyben marad a száztonnás ajtók mögötti hangkamrában, túléli a vákuumot, a fagyasztást és a mesterséges napfény perzselését, és mindeközben hibátlanul üzemel, akkor van csak esély egy mûhold felbocsátására. Megnéztük az ûrkutatási kínzókamrát Európa legnagyobb ûripari tesztközpontjában, amelyhez hasonló a Zsámbéki-medencében is létrejöhetne.
Majdnem a világûrben járt Világûr rovatunk
Viharos szélben érkeztünk meg Európa egyik legnagyobb tudományos-technológiai fellegvárába, az Európai Ûrügynökség Amszterdam melletti kutatóközpontjába. Indításuk elõtt itt tesztelik a mûholdakat rázópadokon és a világûr zord körülményeit szimuláló vákuumkamrákban. Beléphettünk a Nemzetközi Ûrállomás európai moduljának modelljébe, majd egy "ûrbúcsút" is megnéztünk. Képes beszámoló.
Árvízjelzõ mûholdat lõtt fel az Európai Ûrügynökség
Hogyan folyik, párolog és fagy meg a víz a Földön? Az éltetõ elem körforgását új mûholddal vizsgálja az Európai Ûrügynökség (ESA). A SMOS nevû ûreszköz adatfolyama alapján pontosítani lehet az idõjárás-elõrejelzéseken és hatékonyabban lehet árvizekre figyelmeztetni.
Bemutatjuk az új európai ûrhajósokat
Megnevezték azt a hat európai személyt, aki a Nemzetközi Ûrállomáson dolgozhat, és ideális esetben a tervezett európai ûrhajó pilótája lehet - sõt a távoli jövõben akár a Holdra is eljuthat.
Orion: a téli égbolt fenséges csillagképe
A téli csillagképek közül a legismertebb és sokak szerint a legszebb az Orion, azaz a Vadász. Ismerje meg a csillagkép legszebb alakzatait, és keresse meg élõben is az égbolton!
Lenyûgözõ felvétel készült egy spirálgalaxisról
A Hubble-ûrteleszkóp segítségével igen látványos, részletgazdag felvétel készült egy spirális galaxisról, amelyen nemcsak maga a csillagváros, de a mellette, valamint mögötte lévõ galaxisok is tanulmányozhatók.
Négyszáz éve kezdõdött a geocentrikus világkép összeomlása
Immár négyszáz esztendeje, hogy Galileo Galilei az égbolt felé fordította az akkoriban vadonatúj eszköznek számító távcsövet. Csodálatos dolgokat látott, olyan dolgokat, amelyek alapjaiban rengették meg a már repedezõ földközéppontú világképet. A Galilei-élményt ma is bárki könnyen megtapasztalhatja, a legkisebb távcsövekkel is.
Másfélszeresére hízott a saját galaxisunk
Egy új felmérés alapján galaxisunk, a Tejútrendszer mérete és tömege közel másfélszer nagyobb, mint korábban feltételezték, ezért a csillagok is gyorsabban keringenek benne.
Lehetünk marslakók is - az élet terjedése a világûrben
Az elmúlt évek kutatási eredményei alapján egyre inkább elképzelhetõnek tûnik az, ami korábban jobbára csak a tudományos-fantasztikus könyvekben fordult elõ: az élet spontán vándorlása a világûrön át. Az úgynevezett pánspóra vagy pánspermia elméletek ezt a lehetõséget vizsgálják: a kutatók extrém viszonyokat is túlélõ egysejtû, fõleg sejtmag nélküli életformákat, úgynevezett extremofileket tanulmányoznak, például mesterséges meteoritokban.
A Ganymedes eltûnik a Jupiter mögött - kép
A Jupiter legnagyobb holdjáról, a Ganymedesrõl nézve a Jupiter eltakarta a Napot és a Földet. A gyakori jelenséget bolygónktól a Hubble-ûrteleszkóppal (HST) figyelték meg, látványos fotót rögzítve.
A felhõk tetején a Vénusz atmoszférájában
A Venus Express ûrszonda ultraibolya és infravörös felvételei alapján megbecsülték, hol vannak emelkedõ és süllyedõ gáztömegek a légkörben. Az új mérések alapján a felhõk tetejének magasságát is sikerült a korábban ismertnél pontosabban meghatározni.
Egy szép nyár a Marson - befejezõdött a Phoenix küldetése
Újabb szép történet zárult le a vörös bolygó kutatásában. Az amerikai Phoenix-ûrszonda küldetése egyértelmû siker: közvetlenül igazolta a felszíni és felszín alatti vízjég jelenlétét, és felfedezte a sarkvidéki éghajlatváltozások nyomait. Az eredmények alapján a poláris térségben egykor folyékony víz is lehetett a felszín alatt, ahol akár extrém körülményeket kedvelõ életformák is létezhettek. Ezzel a NASA gyakorlatilag lezárta a víz utáni kutatást, és a következõ nagy szonda már az élet nyomait keresi.
Elõször közöltek képeket Naprendszeren kívüli bolygókról
November 13-án, magyar idõ szerint este nyolc után két, a csillagászat történetében mérföldkõnek számító megfigyelést jelentett be a NASA. Az egyik szerint egy magányos Naprendszeren kívüli planétát sikerült közvetlenül észlelni, a másik esetben pedig három olyan exobolygót fotóztak le, amelyek a miénkhez hasonló bolygórendszer tagjai.
Látványos galaxisütközés a megjavított ûrtávcsõtõl
A Hubble-ûrteleszkópnál (HST) sikeresen átálltak a tartalék elektronikus adatgyûjtõ és -továbbító rendszerre. A hibátlan mûködést egy új, látványos felvétellel bizonyította a berendezés.
Megfullad a Föld az ûrszemétben
Egyesek szerint már a Földnek is van gyûrûje, de nem jégbõl és kõdarabokból, hanem az ûrhajósok által elhagyott szerszámokból, kiszolgált mûholdakból, kiégett rakétafokozatokból. A rengeteg és egyre gyarapodó ûrszemét lassan lehetetlenné teszi a biztonságos ûrtevékenységet: mivel az egyes darabok keringési sebessége több kilométer másodpercenként, egy apró, csavarhúzó méretû tárgy is végzetes lehet, ha egy ûrhajóval vagy ûrállomással találkozik. Egyelõre nincs megoldás a problémára.
Elindult az indiai Hold-szonda
Szerdán hajnalban, helyi idõ szerint 6 óra 20 perckor az India keleti partvidékén található Satich Dhawan Ûrközpontból sikeresen elindult India elsõ ûrszondája, amely a Holdat vizsgálja. Maga a szonda, a hordozórakéta és a kommunikációs rendszer indiai, de a program széles körû nemzetközi együttmûködés keretében zajlik, amelybõl a NASA és az ESA több mûszerrel is kiveszi a részét.
Lassul a Phoenix, készülõdnek az új Mars-szondák
A gyengülõ napsugárzás ellenére a Phoenix még képes robotkarját mozgatni, és teljes leállása elõtt igen fontos megfigyeléseket várnak tõle a szakemberek. Eközben a következõ szondák már készülnek a vörös bolygó vizsgálatára. Közülük fontosnak és látványosnak ígérkezik a Mars Science Laboratory (MSL), amely egy a korábbiaknál nagyobb teljesítményû marsjáró az élet utáni kutatásra.
Kép: elégett a Föld légkörében az európai teherûrhajó
Szeptember 29-én, hétfõn délután a Jules Verne teherûrhajó, az Európai Ûrügynökség ATV-sorozatának elsõ tagja a tervek szerint levált az ûrállomásról, és a Csendes-óceán felett elégett a légkörben.
Rosetta: sikeres volt az ûrrandevú, de csõdöt mondott a kamera
A Rosetta-ûrszonda pénteken este, közép-európai idõ szerint 21 óra tájban 800 kilométerre közelítette meg a Steins-kisbolygót. Sajnos a nagyfelbontású kamera mûködését egy hiba miatt letiltotta a fedélzeti automatika, így a vártnál kevésbé részletes képek készülhettek csak az égitestrõl.
Rosetta: sikeres randevú a Steins kisbolygóval
A Rosetta-szonda péntek este 9 óra tájban sikeresen elhalad el a Steins kisbolygó közelében mintegy 800 kilométerre. Az égitest részletes megfigyelése fontos próbája a végsõ célpont, a Csurjumov-Geraszimenko-üstökös vizsgálatának.
Szökik a földi oxigén
A bolygók, így a Föld légkörének tömege, jellemzõ hõmérséklete és összetétele is csak látszólag állandó, valójában folyamatos átalakulásban van, igaz, ennek eredménye csak lassan, geológiai idõskálán érzékelhetõ. Ez a folyamatos változás a földi élet szempontjából rövid távon elhanyagolható, ám például az oxigén mozgása az ûrhajósok, valamint a mûholdak számára már komoly veszélyeket rejt magában. A Cluster-mûholdak megfigyelései alapján a közelmúltban sikerült azonosítani azt a folyamatot, amely során egyes oxigénatomok elhagyják bolygónkat.
Hatalmas kozmikus ütközés során tárult fel a sötét anyag
Hatalmas galaxisok összeolvadását és egy extrém nagytömegû õsi galaxishamazt azonosítottak a távoli Világegyetemben. Az objektumok megerõsítik azt a modellt, amely szerint a nagy galaxisok kisebbek egybeolvadásával növekedtek, továbbá azt is alátámasztják, hogy a Világegyetem egyik alapvetõ összetevõje a ma még alig ismert sötét energia lehet.
Közeledik a Rosetta-ûrszonda a Steins-kisbolygóhoz - mûködési teszt élesben
Elõször próbálják ki "élesben" az üstököskutatásban várhatóan új korszakot nyitó Rosetta-ûrszondát. Ez lesz az elsõ ûreszköz, mely tartósan vizsgál közelrõl egy üstökösmagot, és az elsõ, amely egy üstökösmag felszínén landol. Minderre 2014-ig kell még várnunk, de idén szeptember 5-én már megkezdõdik a tudományos munka: a Rosetta elhalad a Steins-kisbolygó mellett. A Rosetta-programban 14 európai állam, köztük Magyarország vesz részt. Filmes összeállításunk a szonda mûszereirõl, a várható tudományos eredményekrõl és az üstököskutatás fontosságáról, hazai szakemberek tolmácsolásában.
Tizennyolc éve az ûrben a Hubble-ûrtávcsõ - látványos felvétel a százezredik keringésre
A Hubble-ûrteleszkóp egy aktív csillagkeletkezési régió látványos felvételének elkészítésével "ünnepelte" százezredik Föld körüli keringését és tizennyolcadik születésnapját.
Meglepõen erõs mágneses teret észleltek õsi galaxisoknál
A jelenlegi elméleti modellekkel nehezen összeegyeztethetõ, igen erõs mágneses terek nyomára akadtak õsi, aktív galaxismagokban, azaz kvazárokban.
Bemutatták az új orosz ûrhajó látványterveit
A brit Farnborough Air Show kiállításon bemutatták a nagyközönségnek az új orosz személyszállító ûrhajó prototípusának (látvány)terveit. Az ûreszközt - amely a legendás Szojuz-ûrhajókat váltaná le - az orosz RKK Enyergija cég fejleszti, de az Európai Ûrügynökség (ESA) is beszállhat.
Közel tízezren jelentkeztek ûrhajósnak
Beérkeztek a jelentkezések az Európai Ûrügynökséghez: csaknem tízezer önkéntes jelentkezõ közül választják ki azt a közel egy tucat személyt, akik a következõ évek során európai ûrhajósok és azok tartalékai lehetnek.
Magyar ember is eljuthat majd a Holdra
Május 19-én megkezdõdött az új európai ûrhajósok kiválogatása, ám az embert próbáló procedúrára egyelõre csak az Európai Ûrügynökség tagországaiból lehet jelentkezni. Magyarországnak a szervezethez való csatlakozási folyamata lassabb a kívánatosnál, de 2-3 év múlva talán már mi is küldhetünk jelölteket.
Mától jelentkezhetnénk ûrhajósnak
Az Európai Ûrügynökség (ESA) tagállamaiban a mai naptól bárki jelentkezhet ûrhajósnak, és ha megfelelõ képességekkel rendelkezik, idõvel az ûrállomásra is eljuthat.
Lehet-e élet a Marson 2008-ban?
Talán a Földhöz hasonlóan a Marson is megszületett az élet, sõt az sem zárható ki, hogy az õsi marsi mikrobák gyarmatosították saját bolygónkat is. A Phoenix-ûrszonda 2008. május 25-én kezdõdõ küldetése közelebb vihet minket a nagy kérdés megválaszolásához: van-e, illetve lehet(ett)-e élet a Marson? Lehetséges élõhelyek és élõlények a legújabb kutatások fényében.
A Titan asztrobiológiai potenciálja - asztrobiológia kurzus V. rész
Az asztrobiológiai kurzus ötödik részében a Szaturnusz sûrû nitrogénlégkörrel fedett holdjával, a Titannal, illetve annak asztrobiológiai vonatkozásaival ismerkedünk meg. Az égitest egyik érdekessége, hogy jégpáncélja alatt a Naprendszer talán legnagyobb folyékony óceánja rejtõzik, légkörében pedig ahhoz hasonló kémiai folyamatok zajlanak, amilyenek a feltételezések alapján az õsi Földön, az élet keletkezését megelõzõ ún. prebiotikus fejlõdés alatt történtek.
Megvadult galaxisok galériája
Még soha nem közöltek egyszerre ennyi új képet az optikai távcsövek koronázatlan királyától, a Föld körül keringõ Hubble-ûrtávcsõtõl. A fotókon egymáshoz veszélyesen közel merészkedõ, összeütközõ galaxisok láthatók, nyakatekert szerkezettel és gyakran igen vad csillagkeletkezéssel.
Vulkánkitöréseket keres a Venus Express-ûrszonda
A Vénusz légkörében a kéndioxid-koncentráció változását azonosították, ami akár vulkáni aktivitással is kapcsolatban lehet.
Dokkolt az európai teherûrhajó az ûrállomáson
Az Európai Ûrügynökség (ESA) teherûrhajó-sorozatának elsõ példánya, a Jules Verne az elmúlt napokban sikeresen végrehajtotta manõverezési feladatait, majd csütörtökön délután autonóm üzemmódban, földi segítség nélkül összekapcsolódott a Nemzetközi Ûrállomással.
Elõször azonosítottak szerves anyagot egy Naprendszeren kívüli bolygón
Fontos lépéshez érkezett az exobolygók kutatása: elsõ alkalommal találtak metánt egy távoli planéta légkörében. Bár a gáz feltehetõleg nem biogén eredetû, ez a felfedezés is érzékelteti, hogy az exobolygóknak az élet lehetõségével kapcsolatos kutatása sok újdonsággal szolgálhat már a közeljövõben is.
Startolt az elsõ európai teherûrhajó - film és képek az új ûreszközrõl
Vasárnap sikeresen elindult az elsõ európai teherûrhajó, a Jules Verne a Nemzetközi Ûrállomásra a francia-guyanai Kourou ûrközpontból. Az Európai Ûrügynökség egyik legfontosabb fejlesztésének tekintett ûreszköz biztosabb alapokra helyezi az ûrbeli teherszállítást.
Heves csillagkeletkezés a legtávolabbi galaxisban
A Hubble-ûrteleszkóppal sikerült minden korábbinál távolabbi galaxist azonosítani. A közel 13 milliárd fényévre lévõ objektum az elsõként létrejött csillagvárosok közé tartozhat.
Startolt az Atlantis
Két decemberi halasztás után csütörtök este, magyar idõ szerint 20.45-kor startolt az Atlantis ûrrepülõgép, rakterében az európai Columbus modullal. Az új kutatóegységben rövid idõ alatt több tudományos kísérletet fognak végrehajtani, mint amennyit eddig összesen elvégeztek a Nemzetközi Ûrállomás fedélzetén. A programban magyar agykutatók kísérletei is helyet kapnak.
Antianyagfelhõ a Tejútrendszer belsejében
Új megfigyelések alapján a Galaxisunk belsõ vidékén lévõ kettõscsillagoknál zajló kölcsönhatások antianyagot termelnek. Ennek megsemmisülése magyarázza a korábban azonosított sugárzást.
Ecostat: 5 százalék alá csökken az infláció
Az idei növekedés 2,8-3,0 százalék körül alakulhat, az államháztartás ESA szerinti hiánya 4,0-4,3 százalékra mérséklõdik, az infláció pedig várhatóan 5 százalékra csökken - áll az Ecostat januári prognózisában.
Kell egy magyar mûhold
Sokan azt gondolják, hogy mûholdat építeni költséges "úri hobbi". Valójában az egyik legnagyobb hozzáadott értéket és profitot biztosító tevékenység, amely mágnesként vonzza a külföldi fejlett technológiát és tõkét - mondta az [origo]-nak a legnagyobb hazai ûripari vállalat vezetõje. A cég meg is tudná építeni az ûreszközt, India pedig felajánlotta a pályára állítását.
Az elsõ színes kép a Merkúrról
A Merkúr mellett január 14-én elhaladt Messenger-ûrszonda a Földre sugározta a bolygóról készült elsõ színes felvételt. A közelítés során a szonda lézeres magasságmérõje is mûködött, próbaként letapogatva a bolygó felszínének domborzatát. Ez volt az elsõ alkalom, hogy ilyen mérés készült a Merkúrról.
Változatosabb lehet a Mars idõjárása
A Mars Express-ûrszonda új eredményei alapján a vörös bolygó egyenlítõi térségében olyan szén-dioxid felhõk jellemzõk, amelyek árnyékában a felszín 10 fokkal is hûvösebb lehet, mint a derült területeken.
Elpárologhatnak a csillagukhoz túl közel merészkedõ bolygók
Egy modell alapján a csillagukhoz a Föld átlagos naptávolságának egytizedénél közelebb keringõ exobolygók légköre idõvel teljesen elszökhet.
Mágneses csúzli a Föld közelében
A Cluster-mûholdak megfigyelései alapján a napszélben lévõ, gumiszalaghoz hasonlóan megnyúló erõvonalak gyorsíthatják a töltött részecskéket a Föld közelében.
Indításra kész az ûrállomás legnagyobb kutatómodulja, a Columbus
A Nemzetközi Ûrállomás bõvítése újabb mérföldkõhöz érkezik: az STS-122-es küldetés keretében hamarosan felbocsátják az európai építésû nagy kutatómodult, a Columbust. Az Atlantis ûrrepülõgép legkorábban december 6-án, hazai idõ szerint 22.31-kor startolhat, és tizenegy napos programjának fõ feladata az új egység csatlakoztatása lesz.
Párolgó légkör, hatalmas villámok: új eredmények a Vénuszról
A Nature, a legrangosabb tudományos folyóiratok egyike 2007. november 29-i számában érdekes tanulmányt közöl a Vénusz bolygó légkörének lassú fogyásáról. A cikk egyik társzerzõje Szegõ Károly, a KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézet tudományos tanácsadója, aki fizikusként vett részt az Európai Ûrügynökség (ESA) Venus Express ûrszondája által gyûjtött adatok feldolgozásában, értelmezésében.
Az üstökös-szonda képei a Földrõl - a hét asztrofotója
A Föld közelében november 13-án száguldott el a Rosetta-ûrszonda, hogy bolygónk gravitációja lendítsen egyet rajta. Az úgynevezett hintamanõver révén felgyorsult ûreszköz látványos felvételeit mutatjuk be cikkünkben.
A sötét anyag nyomában - 3. rész: sötét energia
Kitartóan keresik a sötét anyagot a fizikusok. Azért sötét, mert nem bocsát ki fényt, sem másféle, számunkra érzékelhetõ sugárzást. Sötétnek nevezhetjük azért is, mert egyelõre a sötétben tapogatózunk mibenlétét illetõen, pedig már számos detektort építettek a kimutatására. Összeállításunk elsõ részében egzotikus részecskéket, a másodikban csillagászati keresési módszereket mutattunk be, ezúttal pedig a leginkább titokzatos összetevõt: a sötét energiát vizsgáljuk meg.
Látványos hold- és földfotók a japán Selene ûrszondától
A Hold körüli pályán keringõ japán SELENE szonda sikeresen tesztelte kameráját, és látványos fotókat sugárzott a Földre. Az amerikai Apollo-program óta nem örökítették meg, amint bolygónk felkel, illetve lenyugszik a Hold látóhatárához képest.
Káprázatos a Holmes-üstökös az új fotókon - a hét asztrofotója
A Holmes-üstököst harmadik alkalommal választottuk a hét asztrofotójának. Ezúttal a Hubble-ûrteleszkóp felvételén is tanulmányozhatjuk a látványos objektumot, amely még szabad szemmel is látható, ha az idõjárás kegyes lesz hozzánk.
Az egyik legszebb csillaghalmaz - a hét asztrofotója
Ezen a héten Tejútrendszerünk egyik fiatal csillaghalmazát választottuk a hét asztrofotójának. A pazar látványt nyújtó alakzatban a csillagközi ködösség maradványa még együtt látható a nagy tömegû, fiatal égitestekkel.
Elemek és molekulák keletkezése - asztrobiológia kurzus, I. rész
Kétéves online tudományos ismeretterjesztõ tanfolyamot indított az [origo] tudomány rovata, amely a Földön kívüli élet utáni kutatás iránt érdeklõdõ, de szakirányú végzettséggel nem rendelkezõ olvasókat vezeti be az alapokba és a legújabb eredményekbe. A sorozat bevezetõ részében megvizsgáltuk, mi az asztrobiológia, melyek a fõ kutatási területei és mi adja ezek aktualitását, illetve bemutattuk a "kurzus" tematikáját. Az elsõ részben most arról olvashatnak, hogyan keletkeztek a periódusos rendszer elemei, miként jutottak ki a világûrbe, végül pedig ott hogyan álltak össze olyan bonyolult szerves molekulákká, amelyek késõbb alapanyaggként ...
Megnyílt az Északnyugati-átjáró - a hét mûholdképe
Az elmúlt hónap egyik legfontosabb földtudományi vonatkozású híre az Északnyugati-átjáró, a Grönland és Kanada északi része közötti szigettengerben húzódó csatornalánc megnyílása, jégmentessé válása. Az Európai Ûrügynökség (ESA) által üzemeltetett Envisat mûhold ASAR nevû radarrendszere a felhõkön átlátva is képes a jeget felderíteni. Az általában felhõs vidék egy részére valós színes kompozit mûholdképen is rá tudunk most pillantani.
Kozmikus kirakósjáték törpegalaxisokból
A Hubble-ûrteleszkóppal sikerült minden korábbinál távolabb lévõ törpegalaxisokat, és bennük talán a Világegyetem legelsõ generációjához tartozó csillagokat megfigyelni.
Indul az Origo Asztrobiológia Kurzus
Féléves online tudományos ismeretterjesztõ tanfolyamot indít az [origo] tudomány rovata, amely a Földön kívüli élet utáni kutatás iránt érdeklõdõ, de szakirányú végzettséggel nem rendelkezõ olvasókat vezeti be az alapokba és a legújabb eredményekbe.
Új eredmények a Hold fejlõdésérõl
Az európai SMART-1 ûrszonda felvételeinek elemzésével a nagy holdi becsapódásos medencék fejlõdésérõl nyertek új eredményeket. A Holdon korábban ismeretlen oldaleltolódásokat, ún. transzform vetõket is azonosítottak egyes területeken.
Google Sky: virtuális égbolt a monitoron
Közel százmillió csillag és majd kétszer ennyi galaxis adatait tartalmazza a Google Earth új kiegészítése, a Google Sky. A Google képzeletbeli földgolyóján állva most már nem csupán a saját bolygónk felszínén kalandozhatunk, hanem a csillagos ég is megjelenik felettünk.
Élérõl látszottak az Uránusz gyûrûi
Ritka csillagászati jelenséget sikerült megfigyelni: az Uránusz bolygót, amint gyûrûrendszerére pontosan annak élérõl látunk rá. Mivel a gyûrûket 1977-ben fedezték fel, ez az elsõ alkalom, hogy így látjuk õket. Hasonló térbeli helyzet 2049. környékén áll ismét elõ.
A Vénusz légköri örvényei
Hatalmas, részben buborékokra emlékeztetõ konvektív felhõket figyeltek meg a Vénusz egyenlítõi vidékén.
Jelentkezõket keresnek Mars-utazás földi szimulációjára
Az Európai Ûrügynökségnek az orosz partnerrel közösen szervezett szimulációja keretében 520 napon keresztül fogják vizsgálni egy összezárt csoport viselkedését, elsõsorban pszichológiai szempontból.
A Föld, ahogy sosem látjuk
Az Európai Ûrügynökség (ESA) közzétette az ENVISAT mûhold felvételeibõl készített Föld-mozaikot. Az ESA Róma szomszédságában, Frascatiban mûködõ kutatóközpontja által készített montázshoz minden területrõl felhõtlen és jellemzõen nyári mûholdképeket használták fel. A valóságban tehát sohasem láthatjuk bolygónkat ilyennek.
Gigantikus láthatatlan gyûrû az ûrben
Gigantikus méretû, jelenleg is táguló, láthatatlan anyagból álló gyûrût találtak egy galaxishalmazban. Most elsõ alkalommal sikerült kimutatni, hogy a láthatatlan tömeg nem minden esetben követi a látható anyag eloszlását.
A legnagyobb térkép a láthatatlan anyagról
Elkészült a jelenlegi legnagyobb térkép, amely a Világegyetem anyagának zömét kitevõ láthatatlan tömeg eloszlását mutatja. Az általunk is megfigyelhetõ galaxishalmazok ott csoportosulnak, ahol a legtöbb láthatatlan tömeg koncentrálódik.
A COROT-szonda elsõ exobolygója
Az európai kooperációban üzemeltetett COROT ûrteleszkóp azonosította az elsõ exobolygóját.
Mit jelent a hazai ûrkutatásnak az elsõ magyar ûrturista?
Simonyi Károly közelgõ ûrrepülése az újságok címlapján szerepel, ám a hazai ûrtevékenység eredményeirõl ritkábban olvashatunk híreket. Pedig eredmények szép számmal vannak, és ezek sokszor nemzetközi figyelmet kapnak. Hazánk több ûrprogramból is kiveszi a részét, és a magyar cégek már számos olyan mûszert készítettek, amelyek jelenleg is különbözõ ûrszondákon repülnek. Az elsõ magyar ûrturista indulása kapcsán Dr. Both Elõdöt, a Magyar Ûrkutatási Iroda igazgatóját kérdeztük.
Fókuszban a Nap: ma kezdõdik a Nemzetközi Heliofizikai Év
Az UNESCO döntése értelmében 2007 a Heliofizika Nemzetközi Éve. Ennek keretében világszerte ismeretterjesztõ összejöveteleket tartanak, továbbá kiemelten figyelik központi csillagunk aktivitása és a földi környezet közti kapcsolatot.
Csillagrengések és exobolygók - konferencia Magyarországon
Március 12-én "CoRoT Ûrtávcsõ - út a csillagok belsejébe és új világok felé" címmel nemzetközi konferenciát tartanak hazánkban. A rendezvényt a Magyar Tudományos Akadémia Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézete bonyolítja le.
Galaktikus sebességszabály - a hét asztrofotója
A Hubble-ûrteleszkóppal közel 50 ezer távoli csillagvárost örökítettek meg egy olyan kutatási program során, amelynek eredményei hozzájárulnak a galaxisok tömege és csillagaik keringési sebessége közti kapcsolat megállapításához.
Sikeresen tesztelték a Rosetta-ûrszondát a Mars közelében
Mint arról hétfõn már röviden beszámoltunk, az Európai Ûrügynökség (ESA) Rosetta nevû üstököskutató ûrszondája az elmúlt hétvégén 250 kilométerre haladt el a Mars mellett, miközben felvételeket készített és adatokat gyûjtött a vörös bolygóról. A Mars-közelítés célja az volt, hogy a bolygó gravitációja lendítsen egyet az ûrszondán (az ûrkutatásban e gyakran alkalmazott módszert hintamanõvernek is nevezik). A mûvelet sikerrel zárult, a Rosetta immár nagyobb sebességgel folytathatja útját a Csurjumov-Geraszimenko-üstököshöz, ahová a tervek szerint 2014-ben érkezik meg.
Fiatal csillagok röntgenfényben - a hét asztrofotója
A Chandra-röntgenteleszkóp felvétele alapján a káprázatos Sas-ködben nem mutatkoznak azok az újszülött és erõsen röntgensugárzó csillagok, amelyek létezését korábbi megfigyelések alapján feltételezik. A jelenség magyarázataként elképzelhetõ, hogy a ködben a csillagkeletkezés fõ idõszaka már lecsengett, de az is lehetséges, hogy annyira fiatalok a sûrû felhõkben lévõ csillagok, hogy még nem érték el a születésük után jellemzõ, erõsen röntgensugárzó idõszakot.
Ütközõ üstökösmagok egy halott csillag körül - a hét asztrofotója
Egy fehér törpe körül olyan poranyagot azonosítottak, amelyet a csillag egykori bolygórendszerébõl visszamaradt égitestek ütközése termel.
Társuk légkörében rejtõzõ neutroncsillagok
Több ûreszköz megfigyelésének egybevetésével sikerült olyan óriáscsillagokat megfigyelni, amelyek kiterjedt légkörében egykori csillagok "maradványai", neutroncsillagok keringenek.
Elvesztette legjobb kameráját a Hubble-ûrtávcsõ
2006. január 27-én meghibásodott a Hubble-ûrteleszkóp (HST) Advanced Camera for Surveys (ACS) nevû kamerája. Pontosabban fogalmazva három funkciójából kettõ ellátására többé nem képes, és sajnos ezek között van a nagy látómezejû képfelvevõ mód is. Úgy fest, hogy a pazar képek sokaságát készítõ mûszert a zsúfolt utolsó szervizküldetésen sem fogják kicserélni.
Az eddigi legtávolabbi gömbhalmazok
Minden korábbinál messzebb, közel egymilliárd fényéves távolságban található gömbhalmazokra akadtak egy elliptikus galaxis körül.
A bolygókeletkezés új fázisát azonosították
A csillagközi porból bolygókká épülõ szemcsék fejlõdésének fontos fázisát figyelték meg a Hubble-ûrtávcsõ segítségével. Kiderült, hogy a poranyag több mint 90%-át üregek teszik ki. Ennyire nagy porozitással a Földön csak a frissen hullott hónál találkozunk.
Pazar fotók a Marsról, pánik a Földön: új eredmények az új Mars-szondától
A legújabb marsi keringõegység, az amerikai Mars Reconnaisance Orbiter ûrszonda tevékenysége valóban szenzációs. Az eddig visszaküldött és nyilvánosságra hozott felvételek bizonyítják: ez az ûreszköz több információt nyújthat a vörös bolygóról, mint összes korábbi társa együttvéve. Új fejlemény, hogy az ûreszköz felszín alá "belátó" radarját is üzembe helyezték. Képes összefoglalónk a friss eredményekrõl.
Sötét energia uralja a Világegyetemet
A Hubble-ûrtávcsõ legújabb megfigyelései is megerõsítik az elgondolást, amely szerint gyorsuló ütemben tágul a Világegyetem. Az új eredmények alapján a gyorsuló tágulást okozó láthatatlan energia legalább 9 milliárd éve jelen van az Univerzumban, és 5-6 milliárd éve vette át az uralmat.
Vándorló csillagok egy gömbhalmazban - a hét asztrofotója
Egy hétéves megfigyelési sorozattal igazolták, hogy a csillagok tömegük szerint elkülönülnek egymástól a gömbhalmazokban.
Ütközõ galaxispáros új csillaghalmazokkal - a hét asztrofotója
Minden korábbinál részletesebb felvételt készítettek a hozzánk legközelebbi ütközõ galaxispárosról.
Temérdek bolygó lehet a Naprendszeren kívül
A HST megfigyeléséi alapján akár 6 milliárd, a Jupiterhez hasonló exobolygó is lehet a Tejútrendszerben.
Temérdek õsi galaxis
Az Õsrobbanás után kevesebb mint egymilliárd évvel létezett törpegalaxisok sokaságát kapták lencsevégre a Hubble-ûrtávcsõvel. A felvételen megörökített számos csillagváros az eddigi legrészletesebb áttekintést adja a fiatal Világegyetemrõl.
Súlytalansági repülés
Végrehajtotta az elsõ súlytalansági repülést a magyar egyetemistákból álló SpaceBeer csapat.
A Holdba csapódott az európai ûrszonda
Az európai SMART-1 ûrszonda 2006. szeptember 3-án magyar idõ szerint 7:42-kor, a terveknek megfelelõen a Hold felszínébe csapódott. A becsapódással kapcsolatos elsõ tudományos eredményeket folyamatosan közöljük.
A nagy galaxisok születtek elõször
Egy új felmérés alapján a legnagyobb tömegû csillagvárosok születtek elsõként a Világegyetemben, majd késõbb követték õket kisebb társaik.
Exobolygók extrém szülõhelye
Exobolygók kialakulásához szükséges, szokatlan megjelenésû anyagkorongokat találtak több csillag körül.
A napkorona elõrejelzett alakja - a hét asztrofotója
A korábbiaknál pontosabb módszert dolgoztak ki a napkorona alakjának elõrejelzésére, amit sikeresen teszteltek is a legutóbbi teljes napfogyatkozáskor.
Elnevezték a Plútó új holdjait
A Nemzetközi Csillagászati Unió Nix és Hydra névre keresztelte a Plútó nemrég felfedezett két új holdját.
Ûrkutatás: Magyarország élen jár a térségben
A Magyar Ûrkutatási Iroda igazgatóját, dr. Both Elõdöt választotta meg elsõ alelnökének júniusban az ENSZ Világûrbizottsága (UN COPUOS - Committee on Peaceful Uses of Outer Space), amely a világûr békés hasznosításával foglalkozó szervezet. A poszt betöltése a hazai ûrkutatás komoly elismerésének tekinthetõ. Napjainkra egyértelmûvé vált, hogy a világûrrel kapcsolatos fejlesztések húzószerepet töltenek be az egyes országok iparában. Both Elõddel készítettünk interjút.