etológia
címke rss- kapcsolódó címkék:
- zoológia
- állatvédelem
- természetvédelem
- kutya
- ornitológia
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Tudja-e, milyen intelligens állat a csirke?
A közhiedelemmel ellentétben a csirke nem hülye és nem egy húsdarab, ami mellesleg tojást is rak, hanem egy öntudattal rendelkező, igen intelligens, érző állat, bizonyítja ezt számos tanulmány is.
Egy kakapó Új-Zéland természetvédelmi nagykövete
Sirocco, egy karizmatikus kakapó, nemzeti kincs és média sztár. Ő Új-Zéland hivatalos természetvédelmi szóvívője.
Tudja-e, miért van a macskáknak hasi zacskója?
Nem minden macska túlsúlyos, akinek úgy tűnik, hogy nagy a hasa. Bár úgy néz ki, mintha pocakos lenne és ring ez a pocak szerű valami, amikor fut, vagy sétál, nem biztos, hogy erről van szó.
Egy fokozottan védett rovar váratlan előkerülése a Kisalföldön keleti rablópille
A pontomediterrán elterjedésű fokozottan védett keleti rablópille (Libelloides macaronius) hazánkban a Dunántúli-, és Északi-középhegységek délies száraz, és a félszáraz sziklai és pusztai gyepekből, valamint az Alpokalja száraz dombvonulatairól volt ismert. - írja a Fertő-Hanság Nemzeti Park honlapján Jenőffyné Majoros Boglárka, Jenőffy Gábor és Szinetár Csaba.
Tilos korlátozni az állatok vízfogyasztását!
Egészen megdöbbentő, és fölháborító: vannak, akik korlátozzák a kutyák és macskák, de főleg a kutyák vízfogyasztását, hogy ne pisiljenek be, mert elfoglaltságuk, munkájuk akad és ez sokszor 8-10 órát is igénybe vesz. Dr. Varga József, a Család Utcai Kisállatrendelő vezető állatorvosa ennek veszélyeire hívja fel most a figyelmet közösségi oldalán, valamint a hirtelen megnövekedett vízfogyasztás okaira és a szobatisztasági tanácsokat is kapunk tőle.
Számoljon fecskefészkeket!
Március elején már hírt adtunk róla, hogy az MME „Közösen a természetért!": https://www.mme.hu/kozosen-termeszetert-nevvel-uj-palyazat-megvalositasat-koordinalja-az-mme névvel új projektet indított. Ennek fontos eleme, hogy a lakosság bevonását célzó adatgyűjtő rendszer és mobiltelefonos applikáció is készül, s figyelemmel kísérjük majd a kertekben, parkokban fészkelő madárfajok állományait, az etetőkre érkező téli vendégeket, a ház előtt fészkelő gólyacsaládok és a sárfészkeket szorgosan építő fecskék számának alakulását. –írja a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület honlapján.
A bukóablakok rendkívül veszélyesek a macskákra
Ebben a nagy melegben a lakótelepi lakásokból, emeletes házakból valamiért, feltehetőleg a meleg miatt megzavarodnak és kiugranak a macskák. Egyre gyakrabban előfordul ebben a hőségben. – hívja fel a figyelmet dr. Varga József a Család Utcai KIsállatrendelő vezető állatorvosa közösségi oldalán.
Idős kutyák fogászati problémái
Gyakran lehet hallani, hogy az idős kutyák kellemetlen, bűzös szájszaga az idős korral járó kutyaszag. Ez nagy tévedés! A kellemetlen szájszag betegség jele, a szájüregi megbetegedések jellemző tünete. A fogkövesség és a hozzá tartó bakteriális fertőzés nem az idős kor természetes velejárója! – hívja fel a figyelmet Dr. Kovács Katalin a Novavet Állatorvosi Rendelő állatorvosa a Háziállat Magazinban.
Mit tegyünk, ha kutyánk fél a mennydörgéstől?
Vannak kutyák, akik nagyon félnek a mennydörgéstől, rettegnek, elbújnak. Dr. Varga József, a Család Utcai Kisállatrendelő vezető orvosa ad tanácsot közösségi oldalán a gazdiknak, mit lehet tenni ilyen esetekben. Az ilyen tipúsú kutyáknál ez elmúlni nem fog, de enyhíteni lehet ezen az állapoton. Vannak,akiknél veszélyes állapot is kialakulhat.
Kutyák fogápolása: miért nem jó a csontrágás a fognak?
Az etetési szokások megváltozásával, az előre gyártott kutyaeledelek elterjedésével kutyáink egyre kevesebbet rágnak, pedig a rágás elengedhetetlen a fogfelszín tisztulásához. De nem a csont a megoldás! Szakértőnk, Dr. Kovács Katalin a Novavet Állatorvosi rendelő állatorvosa elmagyarázza, hogy mit tehetünk annak érdekében, hogy megőrizzük kutyánk fogainak egészségét. - hívja fel a figyelmet a Háziállat magazin.
Hitek és tévhitek a veszettségről
Időről időre valamelyik bulvároldalon felüti a fejét a „pénzlehúzás az évenkénti kötelező kutyaoltás" című téma. Beszéljünk róla! - hívja fel a figyelmet az Állatorvosok az Állatvédelemért Országos Alapítvány honlapján.
Veszettség és veszettség oltás - Mit kell tudni a veszettségről?
A veszettség (rabies, lyssa) egy vírus okozta fertőző betegség, ami agy- és gerincvelőgyulladást okoz melegvérű állatokban (madarakban, emlősökben) és emberekben egyaránt. Veszettség ellen nem vakcinázott emberben (nagyon ritka kivételtől eltekintve) halálos kimenetelű a betegség - hívják fel az állatorvosok a figyelmet a Hungaropet Magazinban. A veszettség a legelterjedtebb vírus okozta zoonosis, állatról emberre terjedő betegség amely Ausztrália kivételével minden földrészen előfordul. Európa sok országa, az amerikai, az ázsiai és az afrikai szárazföld egész területe veszettséggel fertőzött. Hazánkban, az 1930-as években bevezetettt ...
Bőrférgesség kutyáknál: az alattomos kórt szúnyog terjeszti
A bőrférgesség (dirofiláriózis) egy fonálféreg (Dirofilaria repens) okozta, tünetekkel nem vagy csak alig járó megbetegedés, ami szúnyogok közvetítésével jut el a kutyától, cicától a gazdákig. - hívják fel a figyelmet Dr. Varga József a Csalás Utcai Kisállatrendelő vezető állatorvosa a Háziállat Magazinban és a Hungaropet magazin állatorvosai honalpjukon.
Teendők sérült madár találásakor
Székesfehérváron, a HEROSZ állatotthonban müködő VADMADÁRKÓRHÁZ befogadja a sérült, beteg vadon élő madarakat, fészekből kiesett fiókákat. Itt gyógykezeljük, gondozzuk, és lehetőség szerint a természetbe visszajuttatjuk az egészségeseket. - hívja fel a figyelmet Dr. Berkényi Tamás állatorvos, a Vadmadárkórház alapítója, önkéntese és állatorvosa Hungaropet állatorvosi honlapon és a kórház közösségi oldalán.
Kell-e félni a cápáktól?
Az elmúlt napok cápatámadásokról szóló híradásai nyomán sokan kérdezik tőlünk, hogy mennyire veszélyes állatok a cápák. A témával korábban részletesebben foglalkoztunk az Állatkert honlapján, cikkünket most újra az érdeklődők figyelmébe ajánljuk. – tájékoztat a Fővárosi Állat- és Növénykert közösségi oldalán és honlapján.
A déli barázdás bálnákat nagy számban fedezték fel újra az Antarktiszon
Légi felmérés legfeljebb 150 barázdás bálnából álló csoportokat talált táplálkozni az Antarktisz közelében, mely annak jele, hogy a populáció visszaugrott, mióta 1976-ban betiltották vadászatukat. - írja a New Scientist magazin.
EEG-vel vizsgálták farkasok alvását az ELTE etológusai
A világon először vizsgálták farkasok alvását nem-invazív EEG alkalmazásával az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Etológia Tanszékének kutatói - közölte az ELTE Természettudományi Kara kedden az MTI-vel.
Huszonkét flamingófióka kelt ki alig több mint egy hét alatt!
Újabb kisállatokat láthat Állatkertünkben a nagyközönség! Rózsás flamingóinknál az elmúlt napokban huszonkét fióka kelt ki sikeresen. Mivel további tojások is vannak, a fiókák száma az elkövetkező néhány napban tovább növekedhet. - adta hírül honlapján az állatkert.
Szép számban költenek réti tücsökmadarak a Kis-Sárréten
Ebben az évben az átlagosnál több réti tücsökmadár költ a Körös-Maros Nemzeti Park Kis-Sárrét részterületén. A mocsár- és lápréteken gyakran halljuk jellegzetes, a tücskök ciripelésére emlékeztető pirregésüket. - írja a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság honlapján.
Óriás tőrösdarázs bukkant fel a Csorvási löszgyepen
A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai egy óriás tőrösdarazsat figyeltek meg a napokban a Csorvási löszgyepen. Ez a védett rovar külsőre ijesztőnek tűnhet ugyan, de nem agresszív, teljesen veszélytelen. - írja a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság honlapján.
Az afrikai vadkutyák 22 nappal később szülnek, mint 30 évvel ezelőtt
Az afrikai vadkutyák az év leghidegebb időszakában szeretnek szaporodni, és a klímaváltozás eltolta a születés átlagos időzítését 3 héttel alig 30 éven belül - írja a New Scientist magazin.
Vegyen részt Ön is a poszméhek felmérésében!
Június 18-án számoltunk be részletesen a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóságon zajló Poszméh Monitoring Programról. A programhoz kapcsolódóan nyereményjátékkal egybekötött akciót hirdetünk meg, amelyben minden természetkedvelő, természetjáró ember részt vehet, poszméhekről készült képek beküldésével. - írja a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság honlapján.
Poszméh Monitoring Program a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság területén
A virágos növények terjedését és sokszínűségének kialakulását közel 100 millió éve, a kréta időszakban is a rovarok beporzó tevékenysége segítette. A rovarok és a virágos növények ez idő alatti közös fejlődése tette lehetővé az emberiség közel 30%-ának táplálékul szolgáló, kimagasló tápértékkel bíró növények termesztését. - írja a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság honlapján.
Végveszélyben a végeken - A lápi tarkalepke Nyugat Zalában
Lezajlott a veszélyeztetett lápi tarkalepke (Euphydryas aurinia) idei rajzása. - írja Právics Márk Balaton-felvidéki Nemzeti Park honlapján.
Kezdődik a tiszavirágzás, előrajzás van a Maroson
Minden júniusban várjuk, hogy a három éve a Tisza iszapjában fejlődő tiszaviráglárvák a felszínre jöjjenek, megkezdjék átalakulásukat és néhány órás násztáncukat, mielőtt befejezik életüket. Az elmúlt napokban a Maroson már előrajzást észleltünk, így bármikor beindulhat a kérészek tömeges rajzása a Tiszán is. - írja honlapján a Kiskunsági Nemzeti Park.
Amikor a macskák macskamentát rágnak, szúnyogriasztó vegyszerek szabadulnak fel belőle
Amikor a macskák nyalogatják és rágcsálják a macskamentát vagy japán minikivi leveleket, magasabb szintű rovarriasztó iridoid vegyszerek szabadulnak fel. - írja a New Scientist magazin.
Mire gondolnak a kutyák? Az ELTE kutatói rájöttek
Sok kutyarajongó szeretné tudni, mi jár szőrös barátja fejében. A kutatók most végre közelebb kerültek a válaszhoz. Az Etológia Tanszék Családi Kutya Programjának kutatói új vizsgálatukban feltárták, hogy a kutyáknak ún. multimodális mentális képe alakul ki az ismerős tárgyakról – a tanulmányt az Animal Cognition folyóiratban publikálták. Ez azt jelenti, hogy amikor egy tárgyra gondolnak, a kutyák elképzelik a tárgy különböző érzékszervi jellemzőit. Például a kinézetét vagy a szagát.
- címkék:
- etológia
- kutya
- kutyák
- viselkedés
- ELTE
- Címkefelhő »
Zöld gyurgyalag Tiszaalpáron – ez a faj második észlelése hazánkban
Igazi madártani szenzáció híre söpört végig 2022. június 6-án késő délután a hazai madarászok körében. Vass Tamás egy zöld gyurgyalagra lett figyelmes a nálunk honos gyurgyalagok csapatába vegyülve Tiszaalpár külterületén. - írja a Kiskunsági Nemzeti Park honlapján.
Gólyafejecskék „nőnek” a biztonságba tett fészkeikben
Akárcsak az elmúlt évtizedekben, évszázadban, úgy idén is május legvégén, június elején jelentek meg az első fehérgólya-fiókák (Ciconia ciconia) fejei a főként villanyoszlopokon található fészkeikben. - tájékoztatnak a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság honlapján Balázsi Péter és Seres Mihály Nándor természetvédelmi területfelügyelők.
- címkék:
- madarak
- etológia
- állatvédelem
- természetvédelem
- ökológia
- biodiverzitás
- költöző madarak
- élőhelypusztulás
- kihalások
- fenntarthatóság
- gólya
- zoológia
- Fehér gólya
- ornitológia
- gólyafészek
- vonuló madarak
- ÉMÁSZ
- Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület
- Émász-Elmű
- Bükki Nemzeti Park Igazgatóság
- MVM Émász Áramhálózati Kft.
- Címkefelhő »
Ha június, akkor tarsza-nász!
A fürgeszöcskék (Tettigoniidae) családjába tartozó fokozottan védett magyar tarsza (Isophya costata) egy Kárpát-medencei bennszülött faj (endemizmus), amely elterjedési területén csak szórványosan, egymástól erősen izolált foltokban fordul elő. – írja a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság honlapján Golen Gerhard, természetvédelmi területfelügyelő.
- címkék:
- etológia
- állatvédelem
- természetvédelem
- rovarok
- veszélyeztetett fajok
- biodiverzitás
- élőhelypusztulás
- fenntarthatóság
- zoológia
- urbanizáció
- ízeltlábúak
- rovarirtószer
- peszticid
- szöcske
- endemikus fajok
- intenzív mezőgazdaság
- monokultúrás mezőgazdaság
- ökogazdálkodás
- ökológiai folyosó
- magyar tarsza
- Bükki Nemzeti Park Igazgatóság
- Címkefelhő »
A nyár veszélyei
Nem is hinnénk, hogy a nyár önmagában mennyi veszélyt rejt állatainkra nézve. Sajnos minden évben találkozunk hőgutát vagy napszúrást elszenvedett állatokkal, akik nagyon rossz állapotban kerülnek rendelőnkbe, és sokszor már nem tudunk rajtuk segíteni. A nyári, szezonális megbetegedések 90%-át meg lehet előzni, ezért fontosnak tartjuk, hogy írjunk a leggyakoribb megbetegedésekről és megelőzésének módjairól. - hívja fel a figyelmet dr. Varga József, a Család utcai kisállatrendelő vezető orvosa és kolléganője, dr. Landauer Krisztina.
A „deviáns” tarnai vándorsólyom sikere
Április elején adtunk hírt a megszokott sziklafal helyett, erdőben, gallyfészekben költő tarnavidéki sólyompárról. Nagy örömmel számolunk be róla, hogy a Tarnavidéki Tájvédelmi Körzetben ismert költőpárok költési és kirepülési eredményeinek monitorozása során kiderült; a világszerte alig néhány esetben feljegyzett költési módot választó pár az idén három fiókát költött ki és nevelt föl sikeresen. tájékoztat a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságának honlapján Illyés Evelin természetvédelmi területfelügyelő.
Hófehér füsti fecskék Jánoshalmán
Valószínűleg többen vannak, akik láttak már fehér tollakkal is rendelkező fekete rigót, de bejárta már a médiát egy fehér őz fotója is. Ezekben az esetekben leucizmus tapasztalható, vagyis festékhiány van jelen a tollazatban vagy a szőrben. Az albinizmus még ennél is ritkább. – írják a Kiskunsági Nemzeti Park honlapján Kalocsa Béla és Tamás Ádám.
Embereket ijesztgető madarak
Európában alig él olyan madár, mely támadásával közvetlen sérülést okozhat. Gondot inkább a járulékos balesetveszély jelent, amikor a megijedő ember leesik a fáról, elbotlik, esetleg kiszalad az útra. - írja a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület honlapján.
Idén is lajstromba vettük az ürgelyukakat több területünkön
A napokban befejeződik az ürgeállományok felmérése a működési területünkön. Az egyedszám megbecsüléséhez a legjobb támpontot az ürgelyukak feltérképezése és megszámlálása nyújtja. - írja a Kiskunsági Nemzeti Park honlapján.
Javában rajzanak a díszes tarkalepkék a Peszéri-erdőben
Számos lepkefaj mellett a díszes tarkalepke (Euphydryas maturna) rajzása is megfigyelhető május közepén a Peszéri-erdőben. Ez a széles elterjedési területű faj eurázsiai faunaelem, amelynek sajnos a legtöbb európai állománya kipusztult mára, illetve nagymértékben megfogyatkozott. A Duna–Tisza közén napjainkra csak néhány populációja maradt fent, ennek megfelelően a megőrzése kiemelt fontossággal bír. - írja a Kiskunsági Nemzeti Park honlapján.
Nem veszélyes az óriás-tőrösdarázs!
A Magyarországon terjedőben lévő óriás-tőrösdarazsak (Megascolia maculata) Európa legnagyobb termetű hártyásszárnyúi, hiszen a nőstények hossza akár az 50 mm-t is elérheti. Tartani azonban nem kell tőlük, mert bár hatalmas termetük miatt ijesztő megjelenésűek, valójában jámbor óriások. A nőstényeknek ugyan van „fullánkja", de hacsak kézzel el nem kapjuk őket vagy rájuk nem lépünk, nem fogják azt használni. Félelemből történő elpusztításuk teljesen indokolatlan! - tájékoztat Kiskunsági Nemzeti Park honlapján.
Medveészlelés Acsa határában
Május 25-én Acsa és Püspökhatvan között egy magányosan kóborló barnamedvéről érkezett lakossági bejelentés az Acsai Közös Önkormányzati Hivatalhoz. Az Önkormányzat értesítette a Pilisi Parkerdőt a történtekről, a vizsgálat pedig igazolta, hogy valóban medve járt a térségben. A medve mozgásának nyomon követése érdekében a Pilisi Parkerdő Zrt. – egyeztetve a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságával – vadkamerákat helyez ki. A területért felelős hivatásos vadászok és a természetvédelmi őrszolgálat munkatársai naponta, rendszeresen ellenőrzik az érintett körzetet. - írja a Pilisi Parkerdő Zrt. honlapján.
Korallokkal kezelik bőrproblémáikat a delfinek
Mi, ha kijön rajtunk valami kiütés, elmegyünk az orvoshoz és kapunk rá egy krémet. A delfineknek is vannak bőrproblémáik, de ők megoldják maguk úgy, hogy gyógyító korallokhoz dörgölőznek.
Megerősítették, hogy legmagasabban élő emlősök a világon a vulkánlakó egerek
A Llullaillaco tengerszint feletti 6.739 méteres csúcsán a körülmények hidegek, szárazak és barátságtalanok – de bizonyos egerek valahogy túlélnek ott.
Negyven, zabálási tébolyba esett cápa közé ereszkedtek a búvárok -videó
Az óceán felszínén sodródó hatalmas bálnatetem valódi terülj-terülj asztalkám a tengeri nagyragadozók számára. Egy-egy ilyen "potya" élelemraktár gyakran tucatjával vonzza magához a különböző cápafajokat. Ami azonban a Dél-afrikai Köztársaság indiai-óceáni partvidékén történt, egészen egyedülálló jelenségnek számít, mert legalább negyven, az úgynevezett zabálási tébolytól felajzott és az emberre fokozott veszélyt jelentő cápa vetette rá magát a zsákmányra. A tenger világának e nem mindennapi drámai eseményét egy mindenre elszánt dél-afrikai merülésvezető és cápakutató a fenyegető veszéllyel dacolva, az izgatottan nyüzsgő cápák közé ...
Hogy maradnak az óriási madárrajok olyan szoros formációkban?
Kevés látványosabb - vagy megdöbbentőbb -dolog van, mint a magasban, az égen egy nagy szinkronizált táncban kavargó madárraj. Most a kutatók megfejtették, hogy a madarak hogyan képesek olyan szorosan repülni anélkül, hogy összeütköznének.
Egy hazánkban ritka madárfajt észleltek a Kiskunsági Nemzeti Parkban
Egy hazánkban ritka tavaszi és őszi átvonuló sirályfajt, a halászsirály (Larus ichthyaetus) két példányát figyelte meg kollégánk, Sápi Tamás természetvédelmi őrkerület-vezető működési területünk határán május 5-én. - írja a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága honlapján.
Tokaji Partifecske Hajózás 2022
Vonuló Madarak Világnapján, két év kihagyás után, ismét megrendezésre kerül a Tokaji Partifecske Hajózás 2022. május 14-én, szombaton. Európa egyik legnagyobb, természetes fészkelőhelyen lévő partifecske telepének meglátogatására kerül sor hajóval, a Tokajtól 9 km-re, Szabolcs-Zalkod térségében lévő szakadófalhoz, Prof. Dr. Szép Tibor, a partifecskék kutatójának kalauzolásával. - írja a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület honlapján.
Kis lilék a Rábán
A Rábatakarítás alkalmával, nemcsak szemetet találtunk a zátonyokon, hanem különleges dologra bukkantunk a kavicsok között: kis lile tojásokra. - írja Góczán Éva az Őrségi Nemzeti Park honlapján.
A kutyaagy működésébe enged bepillantást egy új vizsgálat
A kutyaagy működésének új vonatkozására derítettek fényt az ELTE kutatói egy a Royal Society Open Science című folyóiratban publikált kutatásukban. A humán neurológiai vizsgálatokban használt módszer mintájára kifejlesztett nem-invazív EEG-vel vizsgálták a kutyák akusztikus feldolgozásának agyi folyamatait, és először sikerült ezzel a módszerrel különbséget kimutatni az emberi és a kutyahangokra adott agyi válaszok között.
- címkék:
- etológia
- kutya
- EEG
- ELTE
- Címkefelhő »
A kutyák szellemi hanyatlása hasonlít az emberéhez
A kutyáknál az öregedés során inkább mennyiségi és nem minőségi változások zajlanak a génkifejeződésben - derült ki az ELTE etológusainak legújabb kutatásából, amelyben azt vizsgálták, hogy miként változik az örökítőanyag aktivitása a kutyákban az életkorral.
- címkék:
- etológia
- kutya
- ELTE
- Címkefelhő »
Óvatosan bolygassuk a lombhalmokat, rőzserakásokat – vigyázzunk a sünökre!
Az éjszakai életmódot folytató, védett (természetvédelmi értéke 25 000 Ft) keleti sün, 2014 év emlőse, előszeretettel választja nappali búvóhelyül, illetve téli álomra a kertekben, parkokban felhalmozott lombkupacokat, rőzserakásokat. A nőstények itt is ellenek, ezért az óvatlanul végzett kertrendezés könnyen a védett állatok, akár teljes családok pusztulását okozhatja. Ennek elkerülésében segít ez a menüpont. - hívja fel a figyelmet a Magyar Madártani és Természetvédelmi Intézet honlapján.
Erdei fülesbagoly fészkelőpárok felmérése [március-július]
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a lakosság bevonásával országos erdei fülesbagoly fészkelőpár-felmérést hirdet, amiben egyéni megfigyelők, családok, baráti társaságok, óvodák, általános és középiskolák is részt tudnak venni. - írja a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület honlapján.
Tegnap volt a Vakvezető Kutyák Világnapja
1994. április 27-én ünnepelték meg először a Vakvezető Kutyák Világnapját. Az ötlet a Nagy-Britanniában lévő Vakvezető Kutyakiképző Iskolák Világszövetségétől származik.
Akasztóra tért vissza a Kelemen-széken gyűrűzött fióka
Fülöpszállás mellett, a Kelemen-széken kelt ki tavaly az a C2 jelölést kapott széki lile fióka, amelyet immár felnőttként, Akasztón sikerült lencsevégre kapni és a színes gyűrűje alapján azonosítani. - írja a Kiskunsági Nemzeti Park honlapján.
Az éneklő fakéreg
A Mecsek erdeiben április közepén már valóságos hangverseny zajlik. Az énekesmadarak szinte egymást túllicitálva vesznek részt a tavaszi koncertben. - írja Völgyi Sándor a Duna-Dráva Nemzeti Park honlapján.
Ismét visszatért a bagi fekete gólya a Pilisi Parkerdőbe
A fekete gólya egyik ritka madárfajunk – fehér rokonánál sokkal kényesebb a megfelelő élőhelyre és táplálékra, valamint környezetének természetességi állapotára. Magyarországon éppen ezért sokkal kevésbé elterjedt, és így kifejezetten nagy jelentősége van, ha megtelepszik egy-egy helyen, és még nagyobb, ha vissza is tér. Most a Budapest környéki állami erdőket kezelő Pilis Parkerdő területén, Gödöllő közelében, Bag mellett figyeltek meg visszatérő fekete gólyát. A Föld napja környékén különös jelentősége van ennek: azt jelzi, hogy a Parkerdő kezelésében lévő erdők természetessége a megfelelő erdőművelési rendszerekkel kezelve nemcsaak ...
Kullancs gradiáció van, a kullancsok a szokottnál súlyosabb számban jelennek meg
Kullancs gradiáció van. Ez azt jelenti, hogy a kullancs megjelenése a szokottnál súlyosabb számban történik. Sok. Borrzalmasan sok. Mert nincsenek hidegek idén sem. Nem történt meg az a megfelelő hőmérséklet sokk, amibe elpusztultak volna nagy számban. – hívja fel a figyelmet dr. Varga József, a Család utcai kisállatrendelő vezető orvosa.
Indul a toklász szezon, vigyázzunk az állatainkra!
A toklász nagyon veszélyes a kutyákra és a macskákra is. Nagyon súlyos és fjdalmakat, sérülésteket, fertőzéseket okoz. Erre hívja fel a figyelmet dr. Varga József, a Család utcaki kisállatrendelő vezető orvosa közösségi oldalán.
A hím varangy 5 hónapig csüng a nőstényen a párzás esélyére várva
Egy nyomonkövető tanulmány azt állítja, hogy egy varangyfaj hímjei készen állnak arra, hogy élelem nélkül számos hónapig várjanak a szaporodás lehetőségére.
Gyakori a kutyák gennyes méhgyulladása
Számos kutyát hoznak Rendelőnkbe ezzel a betegséggel, ezért fontosnak tartom a gazdik tájékoztatását erről a témáról. Az ebek gennyes méhgyulladása során nagy mennyiségű genny szaporodik fel a méhben. A méh a hasüregben helyezkedik el. A vesék mögött találhatók a petefészkek, innentől egy egészen vékony kb. ceruzányi vastag képlet nyúlik a húgyhólyag mögött a méhnyakon keresztül a hüvelyig, ez a méh. A méh kettős szerv. A méhnyak és a hüvely szimpla, utána válik ketté a méh, és tér a két petefészekhez. Ez a nagyon vékony ceruzavastagságú szerv akár liter nagyságrendű gennyel tud megtelni, amennyiben üregében gyulladás alakul ki. - ttájékoztat ...
Fülemülék májusi éjszakája
A fülemüle a világ egyik legszebb énekhangú madara. További különlegessége, hogy a hímek nem csak napközben, de a költési időszak első felében egész éjszaka énekelnek, s mivel ez a sűrű bokrosokban költő, jellegtelen, olajbarna színű, vöröses farkú madár a belvárosokban is megtelepszik, rengeteg ember találkozhat velük. - írja a Magyar Madártani - és Természetvédelmi Egyesület honlapján.
Kutyáink tavaszi mozgásszervi betegségei
A tavasz beköszöntével nemcsak a természetben, hanem az emberek és az állatok életében is aktív időszak veszi kezdetét. Ahogy melegszik az idő, vágyunk ki a szabadba, élvezni a jó időt, átmozgatni a téli álmából ébredő szervezetünket. Különösen igaz ez ránk, kutyatartókra. - dr. Simon Csilla és dr. Varga József a kutyák tavasz mozgásszervi betegségeire hívja fel a figyelmet a Család utcai állatorvosi rendelő honlapján.
Új látványosságok a Budakeszi Vadasparkban: fogadóépület, röpdék és méhecskés játszótér
Budapest környékének egyik legkedveltebb ökoturisztikai célpontja az évente közel kétszázezer látogatót fogadó Budakeszi Vadaspark, amely most újabb izgalmas látnivalókkal bővült. Csaknem kétszáz négyzetméternyi új röpdét alakítottak ki a madaraknak, továbbá nyolcvan főt befogadni képes fedett foglalkoztató teret, valamint a méhek világát megelevenítő játszóteret és tanösvényt építettek. A ma átadott beruházást a Vadaspark alapítója, a Pilisi Parkerdő Zrt. a Magyar Természetjáró Szövetséggel közösen pályázva, a Széchenyi Terv keretében valósította meg. „Az állami erdőgazdaságok a kormányzat kiemelt partnerei az ökoturisztikai fejlessztések ...
- címkék:
- Kárpát-medence
- Pilis
- ökoturisztikai központ
- etológia
- állatvédelem
- erdőgazdálkodás
- természetvédelem
- veszélyeztetett fajok
- erdő
- erdei iskola
- természetvédelmi terület
- zoológia
- beporzók
- méhecskehotel
- darázsgarázs
- Pilisi Parkerdő Zrt.
- Budakeszi Vadaspark
- Magyar Természetjáró Szövetség
- Címkefelhő »
Felmérték a Nagykanizsa környéki erdők szaproxilofág bogarait
Az erdőtervezések során fontos feladata a Nemzeti Park Igazgatóságoknak a biotikai adatok gyűjtése. Az erdők esetében az egyik legfontosabb csoport a xilofág és szaproxilofág bogaraké, hiszen jelentős szerepet töltenek be az erdőkben, főleg a holt faanyag lebontásában. Mivel a holtfa mennyisége az intenzív használat folytán egyre csökken, ezért ezen fajok is egyre ritkábbak, és ezért viszonylag nagy számban találunk köztük védett vagy közösségi jelentőségű, ún. Natura 2000 jelölő fajokat. - írja a Balaton-felvidéki Nemzeti Park honlapján a nemzeti park munkatársa Dr. Lőkkös Andor, Nyugat-Zala Tájegységről.
Borzas gödény időzött Tiszaalpáron és a Csaj-tavon
A tiszaalpári Nagy-tavon egy borzas gödény jelenlétét fedezték fel munkatársaink 2022. április 8-án. A faj a 18. századig még költött hazánkban, a 19. században már csak a Kárpát-medence déli mocsaraiban. Ezután eltűnt a régióból, vélhetően a nagy kiterjedésű vizes élőhelyek csökkenése és a vadászat miatt. Azóta időnként megjelennek kóborló példányok az országban. Tiszaalpáron tavaly júniusban is volt egy, amely napközben került szem elé, majd másnap reggel elrepült és utána már nem észlelték. - írja a Bükki Nemzeti Pak Igazgatóság honlapján.
Országos Ürgelajstromra várják önkéntesek jelentkezését
Egy komoly, ám nem különösebben megterhelő terepi felméréshez keres lelkes önkénteseket a Herman Ottó Intézet által koordinált Vadonleső Program. Most bárki, előismeretek nélkül is bekapcsolódhat a Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer (NBmR) Ürgemonitorozó Programjának éves felmérésébe egy önkéntesek számára készült okostelefonos ürgefelmérő alkalmazás segítségével!
Zsiráfok forradalmasíthatják az űrruhákat
A természet önmagában tökéletes megoldásokat alkot, és ha ezeket megismerjük, mi magunk is fejlődhetünk. De vajon miket vehetünk át az állatoktól, és ez hogyan hathat a humántechnológiákra? Az elismert természetvédő és műsorvezető, Patrick Aryee (aki többízben együtt dolgozott már David Attenborough-val) legújabb dokumentumsorozatában ezt a témát elemzi, azaz hogy hogyan alakítja az állatvilág a tudomány fejlődését. Például, hogy mit vesz át az űrtechnológia a zsiráfoktól, hogy kivédje a 9-11G-s nyomást, vagy hogy miképpen próbálják használni a delfinek kommunikációját a szökőárak előrejelzéséhez. A Fejlődés című hatrészes alkotást ...
Magyar gyűrűs cserregő nádiposzáta Jordániában
Egy magyar gyűrűs cserregő nádiposzátát figyeltek meg március 23-án Jordániában (Azraq Wetland Reserve, Ian Andrews). A madárról és annak apró, 2,5 mm átmérőfű fémgyűrűjéről készült fényképek alapján sikerült azonosítani a madarat.
Megújult az Ország Közepe
Pusztavacs község Önkormányzata, a Felső- Homokhátság Vidékfejlesztési Egyesület és a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság közreműködésével megújult Magyarország földrajzi középpontjában az Ország Közepe Emlékmű.- írja a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság honlapján.
Idén is számos helyre került új gólyafészek-emelő
A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság és az MVM Démász Áramhálózati Kft. évek óta együttműködik, hogy a tavasszal hazatérő fehér gólyákat biztonságos fészkek várják itthon. Sok helyen új fészekmagasítókat tettek olyan villanyoszlopokra, ahol közvetlenül az oszlopfejre raktak fészket a gólyák, de valahol csak a fészek igazítására volt szükség.
Eddig ismeretlen fajhoz tartozik a Galápagos-szigetek egy csapat óriásteknőse
Eddig ismeretlen fajhoz tartoznak a Galápagos-szigetek egyikén élő óriásteknősök - közölte a szigetek nemzeti parkja.
Tudja-e, miért olyan ritka a kék szín a természetben?
A kék szín - a közhiedelemmel ellentétben - nagyon ritka a természetben. Tíz növényből kevesebb, mint egynek van csak kék virága az állatok között pedig kifejezetten ritka a kék szín. A válasz erre a jelenségre annak kémiájából és fizikájából ered, hogy hogyan jönnek létre a színek – és hogyan látjuk őket. Csak egyetlen ismert állatfaj ismert, amely kék pigmenttel rendelkezik, a többiek más miatt kékek, mert például olyan a tollazatuk, vagy a pikkelyük struktúrája, hogy így veri vissza a fényt, ami miatt kéknek látjuk őket.
A koalák és a szürkefarkasok is felkerültek a veszélyeztetett fajok listájára
Ausztrália emblematikus erszényesei, a koalák státusza fenyegetettről veszélyeztetetté vált, és a szürkefarkasok is felkerültek a veszélyeztetett fajok listájára.
Az Amerikai Egyesült Államok lépéseket tesz a disznódelfinek védelmében
Az USA Kereskedelmi Hivatala a múlt héten tilatkozott a mexikói hatóságoknál, amiért nem védik meg a kaliforniai disznódelfint, egy kritikusan veszélyeztetett delfinfajt.
Egymást segítették a szarkák a nyomkövető eltávolításában
Az ausztrál szarkák kutatásával foglalkozó tudóscsoportot is meglepte a madarak együttműködő viselkedése: az intelligens madarak segítettek egymásnak eltávolítani a rájuk erősített nyomkövető eszközöket.
Döbbenetes eredményt hozott egy patkányokkal végzett kísérlet
Azok a patkányok, akiket megtanítottak, hogy hagyjanak 3,2 másodpercet egy kar lenyomásai között, vagy hogy tartsák lent ennyi ideig, úgy tűnik képesek megítélni, vajon elég pontosak voltak-e ahhoz hogy jutalmat érdemeljenek.
Elkészült a telelő erdei fülesbaglyok 2022. évi országos lakossági felmérésének összesítése
Az MME idén is a lakosság és a média segítségét kérte a Magyarországon telelő erdei fülesbagoly csapatok országos felméréséhez január végén. A most elkészült összesítés alapján az összefogás ismét sikeres volt. A minden eddiginél több beérkező adat alapján tudjuk, hogy hazánk legalább 699 településén, 1 104 helyszínen, 11 040 erdei fülesbagoly telelt. - írja a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesüet honlapján.
Megszólal-e Zsuzsanna napján a pacsirta?
A néphagyomány szerint, ha Zsuzsanna napján énekel a pacsirta, akkor már közeleg a tavasz, ha pedig nem szólal meg, vagyis „befagy a szája", bizony még várni kell a kikeletre.
- címkék:
- madarak
- etológia
- klímaváltozás
- mezőgazdaság
- állatvédelem
- természetvédelem
- biodiverzitás
- költöző madarak
- nemzeti parkok
- élőhelypusztulás
- üvegházgázok
- kihalások
- fenntarthatóság
- pacsirta
- zoológia
- növényvédőszerek
- gyomirtó
- ökológiai gazdálkodás
- ornitológia
- vonuló madarak
- intenzív mezőgazdaság
- Kiskunsági Nemzeti Park
- Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület
- Címkefelhő »
Csak a hangunk alapján is felismer bennünket a kutyánk
Az ELTE TTK Etológia Tanszék kutatói legújabb tanulmányukban kiderítették, hogy a kutyák képesek a gazdájukat kizárólag a hangjuk alapján is felismerni, és ehhez az ember által is használt hangjellemzők közül többet is használnak.
A pókhálók az ismert természeti világ legérzékenyebb füleiként működhetnek
A hídpók (Larinioides sclopetarius) a hálóját a közelben repülő rovarok által keltett hangok érzékelésére használja, hogy felkészüljön a zsákmányolásra.
Mint egy durcás gyerek: nem akart hazamenni a kutya - videó
„A kutyák szőrős gyerekek" – írja Csányi Vilmos, a kiváló etológusunk. Erre a találó hasonlatra is kitűnő példa az alábbi videó, amelyben a kutya megmakacsolja magát, és nem akar haza menni a sétából, ugyanúgy mint a kisgyerek, aki nem akar haza menni a játszótérről, vagy hisztizni kezd a közértben, mert nem kapja meg a kinézett csokit.
Felhívás – a tavasz kiemelt fecskevédelmi időszak, amiben a lakosságnak és az önkormányzatoknak óriási szerepe és felelőssége van!
Az elmúlt két évtizedben sajnos több mint 50%-kal (!) csökkent a hazai fecskeállomány, azaz mára legalább minden második madár eltűnt az ereszek alól. A folyamat megfordítása közös érdekünk. A tavasz közeledtével még van idő kihelyezni a műfészkeket, megtervezni és engedélyeztetni a fecskebarát falfelújítást, felszerelni a fecskepelenkákat. - hívja fel a figyelmet a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület.
Máig tisztázatlan a macskák rendkívüli tájékozódóképessége
Haza talál a macska, ha elveszik? A delfinek, libák, és más költöző madarak vizuális jeleket használnak a tájékozódáshoz, a postagalambok pedig alacsony frekvenciájú hanghullámokat használva találják meg a célpontjaikat, a lazacok a mágneses mezőt és szagjeleket is alkalmazzák a navigációhoz, a gnú pedig az eső illatát követi. De hogyan tájékozódnak házi kedvenceink, a macskák?
Tudja-e, miért rágcsálják szét az autó motorterét a nyestek?
A nyest, ez az apró menyétféle ragadozó már sok autós életét megkeserítette. A nyest egyik igen kellemetlen szokása, hogy a szabadban parkoló autók motorterébe hatolva összerágja az elektromos kábeleket, nem egyszer több százezres kárt okozva ezzel. De vajon mi az oka a táplálkozásra alkalmatlan kábelek szétrágásának, és hogyan lehet ezt elkerülni? Cikkünkben erre kerestünk választ.
Az énekesmadarak a Föld mágneses mezejét használják stoptáblának vándorlásuk során
Egy új, január 28-á a Science Magazinban publikált tanulmány fényt derített arra, hogy a madarak hogyan navigálnak vissza párzási helyükre, miután keresztülrepültek két kontinenst.
Konferenciát rendeznek a kutyaetológia legfrissebb eredményeiről
Egész napos, online konferencián mutatják be legfrissebb eredményeiket az ELTE, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) és a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kutyaetológiával foglalkozó kutatói szombaton.
- címkék:
- etológia
- konferencia
- kutya
- ELTE
- Címkefelhő »
Ahogy a klímaváltozás melegíti az antarktiszi jeget, a szamárpingvinek délebbre merészkednek
A kutatók egy a tudomány számára korábban ismeretlen új szamárpingvin kolóniát fedeztek fel az Antarktiszon. A tudósok azt mondják, a klímaváltozásnak kulcs szerepe van pingvinek itteni jelenlétébna, mivel a melegedő hőnérsékletek és a rekordmértékű jégolvadás új lakható helyszíneket hoz létre a faj számára.
Rendellenes színezetű szajkó (Gallurus glandarius) Golop belterületén
Rendellenes színeztű szajkót vett észleltek az Aggteleki Nemzeti Parkban. A mellékelt kisfilm egy kerti madáritató mellett kihelyezett vadkamera felvételeiből lett összeállítva. A felvételek készítése óta nem került a kamera elé ez a madár.
Védelemben a Kácsi fantom
A Bükk déli lábánál fekvő Kács településen található Európa egyik legértékesebb, Magyarország legkülönlegesebb vízicsiga-élőhelye. Az egyedülálló forráscsoport, a különleges élőhely és a felbecsülhetetlen értékű csigafauna biztonságba helyezése érdekében a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság saját finanszírozásból megvásárolta a Kácsi fürdő néven ismert ingatlancsoportot.
A klímaváltozással megváltozott a tigriscápák vándorlási mintázata
A melegedő óceáni hőmérsékletek miatt megváltozott a tigriscápák vándorlási mintázata, melynek komoly következményei lehetnek az ökoszisztémára, mutatja egy, a Miami Egyetem tudósai által vezetett új tanulmány
A valaha volt legnagyobb halkolónia 100 milliárd ikrának ad otthont az antarktiszi jég alatt
Az Antarktiszhoz közeli Weddel-tengerben a tudósok a világ legnagyobb, 240 négyzetkilométeres halfészek kolóniáját fedezték fel.
Finn gyűrűs vörös vércse (Falco tinnunculus) megkerülése Sárospatak határában
2021. 12. 02-án, lakossági bejelentés érkezett az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóságára, miszerint egy sérült vércse került kézre Sárospatak határában, gyűrű is van a lábán.
Váratlan vendégek bukkantak fel a kiskunsági szikeseken
Hazánkban természetfilmekben és állatkertekben láthatunk flamingót, de vannak kivételes esetek. Az 1910-es évek óta éppen a 16. ilyen kivételes eset történt Dunatetétlennél 2022. január 6-án, ahol a Bába-széken két rózsás flamingóra lettek figyelmesek a madarászok. Egy fiatal és egy öreg példány álldogált a sekély vízben.
A rétisasok már szorgalmasan tatarozzák fészkeiket
Költéshez készülődnek a Körös-Maros Nemzeti Park tájain élő rétisasok. Szorgalmasan tatarozzák fészkeiket, s időnként már nászrepülésbe is kezdenek.
A kutyák annál is okosabbak, mint eddig hittük: erre is képes az agyuk
A kutyák agya érzékeli, ha emberi beszédet hall, és képes különbséget tenni a nyelvek között: más-más mintázatot mutat egy ismert és egy ismeretlen nyelv hallatán - mutatták ki az ELTE Természettudományi Karának (TTK) etológusai legújabb agyi képalkotásos vizsgálatukban.
- címkék:
- etológia
- kutya
- nyelv
- Címkefelhő »
Tovább romlott az Egyesült Királyság madarainak helyzete
Megjelent az Egyesült Királyság, a Csatorna-szigetek és a Man sziget madarainak helyzetét bemutató, sorrendben az ötödik elemzés (Birds of Conservation Concern – BoCC5), amely a jelzőlámpa színeihez hasonlóan vörös, borostyán és zöld kategóriákba sorolja be a terület 245 rendszeresen előforduló madárfaját.
Vidra család költözött a Sóstói-csatornába
A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai a közelmúltban fedezték fel, hogy egy vidracsalád él a Kardoskút határában fekvő Sóstói-csatornában. A nyomok alapján a család legalább három- négy tagból áll.
Áttelelő bölömbikát figyeltek meg Kardoskúton
December közepén a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai egy áttelelő bölömbikát figyeltek meg Kardoskúton, a Sóstó-ér nádasában.
- címkék:
- Körös-Maros Nemzeti Park
- etológia
- állatvédelem
- természetvédelem
- költöző madarak
- nemzeti parkok
- élőhelypusztulás
- Ramsari Egyezmény
- vizes élőhelyek
- nádas
- lápvidék
- mocsár
- zoológia
- ornitológia
- természetvédelmi hatóság
- vonuló madarak
- bölömbika
- Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület
- Természetvédelmi Hivatal
- Címkefelhő »
A kutyák agya képes különbséget tenni a nyelvek között
A kutyák agya érzékeli, ha emberi beszédet hall, és képes különbséget tenni a nyelvek között: más-más mintázatot mutat egy ismert és egy ismeretlen nyelv hallatán - mutatták ki az ELTE Természettudományi Karának (TTK) etológusai legújabb agyi képalkotásos vizsgálatukban.
Milyen telet jósolnak a güzüegerek?
A Körös-Maros Nemzeti Park tájait járva ezekben a hetekben igen kevés güzüegér-halmot fedezhetünk fel, s a meglévők sem nagyméretűek. A népi megfigyelések szerint ez arra utal, hogy enyhe lesz a tél.
Különleges vendég: hósármány bukkant fel a Csanádi pusztákon
A Körös- Maros Nemzeti Park Csanádi puszták részterületén minden évben felbukkan egy különleges vendég, a hósármány. Ezen a télen az első példányt itt december 6-án figyelték meg, míg december 13-án Cserebökényben egy 30 példányból álló rajt azonosítottak a Veres Zoltán-pusztán.
Téli álom idején nyugalmat kell biztosítani a denevéreknek
Decemberben járókelők értesítették a kiskunhalasi Zöld Közösségért Természetvédelmi Egyesületet, hogy a város egyik utcájában egy nejlonzsákban 45 denevért találtak, melyek közül több már elpusztult. Kiderült, hogy egy lakás redőnytokjába beköltözött, telelő denevérek zavarták az ott lakót, aki eltávolította őket onnan. Az eset elszenvedői ezúttal fehérszélű törpedenevérek voltak. A többségük el tudott repülni, miután kiszabadították őket a zsákból, és csak remélhetjük, hogy találtak maguknak megfelelő telelőhelyet. Nyolc példány azonban addigra már elpusztult, hatot pedig sérülten szállított a Szegedi Vadasparkba a területileg illletékes ...
7 érdekesség, amit kígyóbefogók osztottak meg a nagyérdeművel
Ausztrália Queensland Sunshine Coast területét imádják a kígyók. Több mint húsz fajta él arrafelé, és akad köztük olyan különösen veszélyes példány is, amely a háziállatok mellett emberek haláláért is felelős. A mérgeskígyók szakértője, Stuart McKenzie és profi kígyóbefogókból álló csapata naponta akár harminc riasztást is kap - hívják őket medencékhez, tyúkólakhoz, golf- és szörfklubokba, iskolákhoz, családi házakhoz, padlásokra, kertekbe, raktárakba, vagyis minden létező helyre, ahová egy kígyó bekúszhat. A Viasat Nature Ausztrál kígyószelídítők című tízrészes sorozatából január 3. hétfő 21 órától megismerhetjük ezen különleges hüüllőket, ...