Rögzítették egy haldokló csillag utolsó leheletét

A halovány, mulandó fényű ESO 577-24 katalógusjelű planetáris köd csak rövid ideig, mintegy 10 ezer évig fog látszani — szempillantásnyi idő ez csupán a csillagok életéhez viszonyítva. Az ESO Nagyon Nagy Távcsövével készítették ezt a felvételt a planetáris köd ionizált gázgömbjéről. A ledobott héj a középen látható forró haldokló csillag utolsó lehelete. A planetáris ködöt alkotó gázhéj tágulásával és ritkulásával fénye lassan láthatatlanná enyészik.

Saját gyilkosával táncol a halálraítélt csillag

A SPHERE bolygóvadász műszer egyik új alrendszerének tesztelése során az ESO Nagyon Nagy Távcsövének csillagászai minden korábbit, köztük még a Hubble-űrtávcsövet is felülmúlóan éles felvételt készítettek az R Aquariiról. A fotó megdöbbentő részleteket tár fel a kettőscsillag tagjainak különleges viszonyáról.

Galaktikus szökőkutat találtak

A csillagászok az ALMA távcsőrendszer felvételei és az ESO VLT MUSE spektrográfjának adatai alapján egy fekete lyuk által működtetett grandiózus gázszökőkutat azonosítottak az Abell 2597 galaxishalmaz legfényesebb galaxisában. A hatalmas kozmikus szökőkutat ki- és beáramló gázok alkotják. Ilyen teljes áramlási ciklust egyetlen rendszeren belül korábban még nem figyeltek meg a kutatók.

Óriási szuperföldet találtak a Föld szomszédságában

Fagyos szuperföldet fedezett fel a Földtől csupán hat fényévnyi távolságra egy nemzetközi csillagászcsoport.

Észbontó, amit a Tejút fekete lyukának közelében észleltek

Az ESO rendkívül érzékeny GRAVITY nevű műszere újabb bizonyítékkal támasztja alá a jó ideje felmerült feltételezést, miszerint a Tejútrendszer középpontjában egy szupernagy tömegű fekete lyuk rejtőzik. A legfrissebb megfigyelések a fénysebesség 30%-ával mozgó gázcsomókat mutattak ki az eseményhorizont közelében húzódó körpályán. Ez az első alkalom, hogy a soha vissza nem térés fekete lyukat körülvevő határához ilyen közel észlelték anyag jelenlétét. Ez továbbá az eddigi legrészletesebb megfigyelés egy fekete lyuk közvetlen közelében mozgó anyagról.

Megtalálták a legnagyobb szuperhalmaz-kezdeményt

Az ESO Nagyon Nagy Távcsövén működő VIMOS műszer segítségével egy nemzetközi csillagászcsoport hatalmas égitest-csoportot fedezett fel a korai világegyetemben. Ezt a Hüperiónnak keresztelt galaxis proto-szuperhalmazt új megfigyelések és archív mérések alapos átvizsgálása révén mutatták ki.

Láthatatlan fénytől izzik a világegyetem

Az ESO VLT távcsőegyüttesének MUSE műszerével végzett mélyészlelések távoli galaxisok körüli hatalmas kozmikus hidrogénraktárak létezésére utalnak. A MUSE kivételes érzékenysége lehetővé tette a halvány hidrogénfelhők Lyman-alfa-sugárzása utófényének közvetlen detektálását, csaknem az egész égbolt láthatatlan izzásának felfedését.

Lenyűgöző gyöngyszem tündöklik az égen

Az ESO Nagyon Nagy Távcsövén működő FORS2 műszer a maga teljes pompájában örökítette meg az NGC 3981 jelű spirálgalaxist. A felvételt az ESO Kozmikus Gyöngyszemek (Cosmic Gems) nevű megfigyelési programja keretében készítették. Ebben a programban olyankor használják a távcsöveket, amikor a körülmények nem teszik lehetővé a tudományos megfigyeléseket. E látványos felvételek elkészítésével tökéletesen kihasználják az ESO távcsöveit.

Csillagok háborúja a por ellen

Az éjszakai égbolt egyik legnagyobb és legfényesebb ködéről, a Carina-ködről az ESO chilei Paranal Obszervatóriumában működő VISTA távcsővel készítettek gyönyörű felvételt. Az infravörös tartományban észlelő VISTA a ködöt kitöltő forró gázon és sötét poron áthatolva csillagok miriádjait mutatja meg nekünk, éppen most születetteket és a haláltusájukat vívókat is.

Teljes napfogyatkozás nézésére árulnak jegyeket elővételben a neten

2019. július 2-án a természet leglenyűgözőbb jelensége lesz látható Chilében, az ESO La Silla Obszervatóriumában – egy teljes napfogyatkozás. Mivel ez a jelenség ritkán fordul elő – a legközelebbi 212 év múlva lesz látható La Sillából - az ESO megfigyelési kampányt és ismeretterjesztő programokat szervez a helyszínen, hogy a nagyközönség megtapasztalhassa ezt a látványos jelenséget. Jegyek vásárolhatók 2018. július 13-a péntek 13:00 órától.

Szenzációs bejelentést tettek a csillagászok

Csillagászok egy csoportjának először sikerült közvetlenül lencsevégre kapnia egy újszülött planétát. A fiatal égitest 370 fényévre található a Földtől és egy narancsszínű törpecsillag körül kering.

Szerves pajzs védi a titokzatos csillagközi objektumot

A kozmikus sugaraknak való hosszú távú kitettség egy szerves anyagokban gazdag szigetelő réteget hozott létre a titokzatos csillagközi objektum, az Oumuamua felszínén. Ez a „pajzs" megvédte az égitest belső, jeges részét az elpárolgástól, amikor az a Nap közelében haladt el – írja a Nature Astronomy csillagászati szakfolyóirat.

Az aszteroida, amit idegen űrhajónak hittek

Egyelőre néma az idegen űrhajónak gondolt objektum

Lelombozó eredményekkel szolgál az Oumuamua aszteroida első megfigyelése, az objektum ugyanis nem bocsát ki rádióhullámokat magából, tehát nagyon úgy tűnik, csupán egy aszteroidáról beszélhetünk. A vizsgálatoknak azonban koránt sincs vége.

Minden eddiginél jobb felvétel készült egy távoli csillagról

Minden eddiginél jobb minőségű kép készült egy távoli idegen óriáscsillagról – írja a Sci-News tudományos portál.

Megkezdődött a világ legnagyobb optikai teleszkópjának építése

Hétvégén megkezdődött a világ legnagyobb optikai teleszkópjának építése Chilében.

Új, közeli szuperföldet találtak, akár élet is lehet rajta

Újabb szuperföldet fedeztek fel egy „közeli", nagyjából 39 fényévre található törpecsillagnál. A bolygó a lakhatósági zónában kering, így nem kizárt, hogy folyékony víz lehet a felszínén.

Bolygók születését fotózta az ESO

A bolygókeletkezés legkorábbi szakaszait sikerült lencsevégre kapnia az Európai Déli Obszervatóriumnak. A születéssel a saját Naprendszerünk keletkezéséről is többet tudhatunk meg.

Pokoli planétává változott a Jupiter egy képen

Nem kell megijedni, nem a pokol jött el a Naprendszer legnagyobb bolygójára, csupán egy új infravörös felvételen fest úgy az égitest, mint egy hatalmas tűzvilág.

Elkészült a Tejútrendszer gáztérképe

Elkészült a részletes térkép a Tejútrendszerben található sűrű, igen hideg gázról, az új, nagy tömegű csillagok születésének helyéről - olvasható a BBC honlapján.

A Tejútrendszer új összetevőjét fedezték fel

A chilei VISTA teleszkóp segítségével a Tejútrendszer számos új égitestjét, többek közt változó csillagokat, halmazokat és robbanó csillagokat sikerült azonosítani. Kiderült, hogy a központban fiatal változócsillagok is vannak.

Másfélmilliárd éves testvércsillagok egyetlen képen

Csillagok ezreinek színes ragyogása tölti be azokat a felvételeket, amelyeket az Európai Déli Obszervatórium tudósai rögzítettek. 

Ilyen hatalmas lesz az új európai teleszkóp

Az Európai Déli Obszervatórium látványos képeket szerkesztett annak érzékeltetésére, mennyire hatalmas is lesz az új teleszkóp, ha elkészül.

12 milliárd éves lakható bolygót találtak

Az eddigi legidősebb kőzetbolygót fedezték fel a napokban európai csillagászok. A közel 12 milliárd éves planéta a lakhatósági zónában található, így elméletileg kialakulhatott rajta az élet.

Szuperföldet fedeztek fel lakható zónában

Új bolygót fedeztek fel brit és német csillagászok egy csillag lakhatósági zónájában: a HD 40307g katalógusjelű planéta negyvennégy fényévnyire van, tömege a Földének hétszerese.

Az új modellek eredményesebbé tehetik a szélütés kezelését

Az EU-ban több mint 1 millió szélütés, azaz stroke fordul elő évente. Ez az egyik leggyakoribb halálhoz vagy rokkantsághoz vezető betegség. Az eddigi gyógyszerek jórészt hatástalanok voltak a kezelésére. A kutatók most az összetett hatású szerek kifejlesztésében bíznak. Erről is szó volt a Debrecenben rendezett stroke-konferencián.

Miért nincs még gyógyszer szélütésre?

Az EU-ban több mint 1 millió szélütés, azaz stroke fordul elő évente. A gyógyszergyárak több mint ezer szert fejlesztettek ki a kezelésére, a gyakorlatban azonban szinte egyik sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.

Bolygók a Naprendszeren kívül - asztrobiológia kurzus, II. rész

Kétéves online tudományos ismeretterjesztő tanfolyamot indított az [origo] tudomány rovata, amely a Földön kívüli élet utáni kutatás iránt érdeklődő, de szakirányú végzettséggel nem rendelkező olvasókat vezeti be az alapokba és a legújabb eredményekbe. A sorozat második részében a bolygók születésének folyamatát és a Naprendszeren kívüli bolygókat ismerhetik meg.

Az eddigi legrészletesebb fotó egy közeli csillaggyárról

Minden korábbinál jobb, 11 fényév felbontású képeket készítettek egy közeli spirálgalaxisról. A mérések alapján kiderült, hogy a csillagkeletkezést mutató régiók mellett egy szupernagytömegű fekete lyuk van a csillagváros centrumában.  

Előbb voltak a feketelyuk-szörnyetegek - megoldották a kozmikus tyúk-tojás problémát

Új megfigyelések alapján végre eldőlni látszik a galaxisok evolúciójának egyik legnagyobb kérdése: eszerint a centrumukban lévő, úgynevezett szupernagytömegű fekete lyukak alakultak ki elsőként, és csak ezt követően jött létre az ezeket körülvevő központi tartomány.

Káosz van Galaxisunk centrumában - pontos mérés a központi fekete lyukról

Az Európai Déli Obszervatórium (ESO) távcsöveivel minden korábbinál részletesebben figyelték meg a Tejútrendszer legbelső tartományait. A mérések alapján sikerült pontosabban meghatározni a központi égitest tömegét, pozícióját és a közelében keringő csillagok pályáját. Galaxisunk központi térsége sok olyan képződményt és jelenséget mutat, amelyeket ma még nem értünk teljesen, az viszont már kétségtelen, hogy egy szupernagytömegű fekete lyuk van a centrumban.

A Béta Pictoris exobolygóját is lefotózták

Sikerült közvetlenül megörökíteni a Béta Pictoris nevű csillag körül régóta feltételezett bolygót. A planéta nyolcszor nehezebb a Jupiternél, és a Szaturnusz naptávolsága környékén járja körül csillagát.

Távoli galaxisok erdeje - a legjobb ultraibolya kép az Univerzumról

Az Európai Déli Obszervatórium (ESO) műszereivel temérdek igen távoli galaxist örökítettek meg, amelyek a csillagvárosok korai állapotába és fejlődéstörténetébe nyújtanak bepillantást.  

Hatalmas kozmikus ütközés során tárult fel a sötét anyag

Hatalmas galaxisok összeolvadását és egy extrém nagytömegű ősi galaxishamazt azonosítottak a távoli Világegyetemben. Az objektumok megerősítik azt a modellt, amely szerint a nagy galaxisok kisebbek egybeolvadásával növekedtek, továbbá azt is alátámasztják, hogy a Világegyetem egyik alapvető összetevője a ma még alig ismert sötét energia lehet.

Három szuperföldet fedeztek fel

Első alkalommal sikerült három "szuperföld" kategóriájú bolygót azonosítani egy csillag körül, ami fontos lépés a Földünkhöz még hasonlóbb égitestek felfedezéséhez.  

Magyar közreműködéssel pontosították a csillagászati távolságskálát

Magyar közreműködéssel pontosították az RS Puppis nevű csillag távolságát. Ezzel precízebbé vált a csillagászati távolságmeghatározás egyik alapegysége, ami egyéb távolságértéket, sokmillió fényéves skálákat is befolyásolhat.

Halványabb ősi galaxisokat is megfigyelhetünk egy új módszerrel

Az Európai Déli Obszervatórium (ESO) egy olyan új detektort üzemelt be, amellyel a korábbiaknál hatékonyabban lehet távoli és ősi galaxisokra vadászni. Az első felmérés keretében 14 darab, 6 milliárd évvel ezelőtt heves csillagkeletkezést mutató galaxisra akadtak.

Egy szupernóva-robbanás nyomában - a hét asztrofotója

Egy újabb eredmény megerősíti, hogy az Ia típusú szupernóvák megbízhatóan használhatók kozmikus távolságmérésre.

13,2 milliárd éves csillagot találtak

Sikerült a Tejútrendszerben egy rendkívül idős csillagot találni. Az égitest kora alapján Galaxisunk az Ősrobbanás után maximum 500 millió évvel keletkezett. Ezzel jóval idősebb lehet, mint azt korábban gondolták.

Földünkhöz hasonló méretű exobolygót találtak

Az Európai Déli Obszervatórium bejelentése alapján egy Földünkhöz hasonló Naprendszeren kívüli planétát fedeztek fel. A 0 és +40 °C közötti felszíni hőmérséklet alapján elképzelhető, hogy folyékony víz is van az égitesten, amely ezzel az általunk ismert élet lakhatósági zónájába esik. További izgalmakra adhat okot, hogy kozmikus értelemben igen közel van hozzánk, és kora is hasonló lehet a Földéhez.

A napfénytől felpörgő kisbolygók

Első alkalommal sikerült megfigyelni, hogy a napsugárzás egy sajátos jelenség révén gyorsítja egy kisbolygó tengelyforgását.

Fokozatosan fejlődő galaxisok - a hét asztrofotója

Elméleti megfontolások alapján már régóta feltételezték, hogy egy galaxis fejlődésére a környezete is erős hatással van. Első alkalommal sikerült azonosítani ilyen összefüggést kiterjedt méretskálán is.

Csillagontó csillagváros - a hét asztrofotója

Egy magányos, mégis heves csillagkeletkezést mutató galaxis a hét asztrofotója.

Az eltűnt lítium nyomában

Az új megfigyelések igazolták a feltételezést: az ősi lítium jelentős része a csillagok belsejében bomlott le.

Gazdátlan bolygók

Két olyan bolygószerű objektumot azonosítottak, amelyek központi csillag nélkül, mondhatni "gazdátlanul" mozognak az űrben.

Túlélte a bekebelezést a barna törpe

Egy megfigyelés bizonyítékot szolgáltat arra, hogy egy barna törpe megfelelő körülmények esetén túlélhet egy vörös óriás felfúvódott légkörében töltött időszakot.

Három rendkívüli galaxis - a hét asztrofotója

Ezúttal három olyan, egymástól igen különböző csillagvárost mutatunk be, amelyek alakját különféle kölcsönhatások torzítják el.

Egy galaxis születése

Egy 11,6 milliárd fényévre lévő, alig sugárzó, ősi anyagcsomót találtak a szakemberek, amely egy születő galaxis lehet.

Csillaggenerációk találkozója - a hét asztrofotója

Születőben lévő és újszülött csillagok együttese látható a hét asztrofotóján. A kép érdekessége, hogy felvételen három csillaggeneráció egyszerre figyelhető meg.

Hármas bolygórendszert találtak

Három, a Neptunuszhoz hasonló tömegű exobolygót tartalmazó rendszert azonosítottak egy közeli csillag körül.