ESO
címke rss- kapcsolódó címkék:
- csillagászat
- csillag
- világűr
- fekete lyuk
- bolygó
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Látványos képek a „kutyacsont-kisbolygóról”
Az Európai Déli Obszervatórium VLT távcsőegyüttesével egy csillagászcsoport az eddigi legélesebb és legrészletesebb képeket rögzítette a Kleopatra kisbolygóról. Az észlelések alapján a kutatócsoport minden eddiginél nagyobb pontossággal tudta meghatározni a kutyacsontra hasonlító különleges aszteroida tömegét és alakját is. Eredményeik alapján arról is többet tudhatunk, hogy miként alakult ki a kisbolygó és a körülötte keringő két hold.
Lakható bolygót találtak a közelben
Chilében az Európai Déli Obszervatórium Nagyon Nagy Távcsövét (ESO VLT) használta egy csillagászcsoport, hogy új információkat gyűjtsön az L 98-59 katalógusjelű közeli csillag körül keringő, a Naprendszer belső bolygóira hasonlító planétákról. Közülük egyik tömege a Vénuszénak csupán fele – így ez a legkisebb tömegű exobolygó, amelyet a radiálissebesség-módszerrel észleltek –, és valószínűleg csillagának lakhatósági zónájában kering, felszínét pedig víz borítja.
Távoli bolygót figyeltek a tudósok és megdöbbentő dolgot láttak
A csillagászoknak az ESO partnerségével működő Atacama Large Millime-ter/submillimeter Array (ALMA) mikrohullámú rádiótávcső-hálózat segítségével egyértelműen sikerült kimutatniuk egy anyagkorongot egy Naprendszeren túli bolygó körül. Ez a megfigyelés hozzásegítheti a kutatókat a fiatal csillagrendszerekben formálódó holdak és bolygók keletkezésének jobb megértéséhez.
Elképesztő új felvételeken a közeli galaxisok
Az Európai Déli Obszervatórium (European Southern Observatory – ESO) műszereivel dolgozó csillagászok egy csoportja új fotókat tett közzé közeli galaxisok tűzijátékszerű, színpompás kavalkádjáról. Az ESO Nagyon Nagy Távcsövével (Very Large Telescope – VLT) készített színes felvételek a galaxisok különböző alkotórészeit különféle színekkel jelenítik meg. Ezeken a csillagászok könnyen azonosítani tudják a fiatal csillagok születési helyeit, valamint az általuk felhevített közeli gázfelhőket. A VLT képeit az ESO partnerségével működtetett Atacama Large Millimeter/submillimeter Array (ALMA) mikrohullámú rádiótávcső-hálózat felvételeivell ...
Megfejtették a Betelgeuze óriáscsillag elhalványulásának rejtélyét
Amikor az Orion csillagkép fényes, narancsszínben tündöklő Betelgeuze csillaga 2019 vége és 2020 eleje között szemmel láthatóan halványabb lett, az egész csillagász közösség csodálkozva állt a jelenség előtt. Egy kutatócsoport most közzétette az óriáscsillag felszínéről az Európai Déli Obszervatórium (European Southern Observatory – ESO) Nagyon Nagy Távcsövével (Very Large Telescope – VLT) készített legújabb felvételeit, amelyeken látványosan követhető a jelenség lefolyása. Az új vizsgálatok feltárták, hogy a csillag korongját részben elfedte egy porfelhő. Ez a felfedezés megoldotta a Betelgeuze „nagy elhalványulásának" rejtélyét.
Új európai távcső védi a Földet a veszélyes aszteroidáktól
A földközeli objektumok keresését és azonosítását célzó világméretű erőfeszítések részeként az ESO chilei La Silla Obszervatóriumában megkezdte működését az Európai Űrügynökség TBT2 (Test-Bed Telescope 2) jelzésű, technológiai demonstrációs célú távcsöve. Az északi féltekén üzemelő párjával együtt a jövő távcsőhálózataiban alkalmazandó hardver- és szoftverelemek tesztlaborjaként a TBT2 a Földre veszélyes aszteroidák után kutatva fürkészi majd az eget.
Megtalálhatták az egyik legősibb üstököst
Az Európai Déli Obszervatórium (ESO) VLT távcsőegyüttesével végzett új megfigyelések szerint a Naprendszerbe érkezettek közül eddig felfedezett két csillagközi látogató egyike, a másodikként talált 2I/Borisov a valaha megfigyelt egyik legősibb üstökös lehet. A kutatók úgy vélik, hogy soha nem járt csillag közelében, így háborítatlanul megőrizte azt a gázt és port, amelyből kialakult.
Döbbenetes fotót tettek közzé egy fekete lyukról
Az Eseményhorizont Távcső (Event Horizon Telescope, EHT) kollaboráció, amely az első képet alkotta egy fekete lyukról, ma a Messier 87 (M87) galaxis közepén lévő nagy tömegű objektum egy új képét vetítette elénk: hogyan néz ki polarizált fényben. Ez az első alkalom, hogy csillagászok ilyen közel egy fekete lyuk széléhez polarizációt, a mágneses terek egyik jelét tudták kimérni. A megfigyelések kulcsfontosságúak ahhoz, hogy megmagyarázzuk, hogyan képes az M87 jelű galaxis nagy energiájú anyagkilövelléseket (jeteket) kilőni a magjából.
- címkék:
- fekete lyuk
- fotó
- mágneses mező
- ESO
- Címkefelhő »
A Naprendszer egyedülálló meteorológiai szörnyetegeit fedezték fel
Az Európai Déli Obszervatóriummal (ESO) együttműködésben üzemeltetett ALMA (Atacama Large Millimeter/submillimeter Array) antennarendszerrel egy csillagászcsoport először detektált közvetlenül szeleket a Jupiter légkörének középső részén. Az 1990-es években történt üstökösbecsapódás utóhatásainak elemzésével a kutatók rendkívül erőteljes széláramokat fedeztek fel, amelyek sebessége a Jupiter pólusainak közelében eléri az 1450 km/h-t is. A csoport nemes egyszerűséggel „a Naprendszer egyedülálló meteorológiai szörnyetegei" megnevezéssel illette őket.
Megtalálták az eddig ismert legtávolabbi rádióforrást
A csillagászok az Európai Déli Obszervatórium Nagyon Nagy Távcsövének (European Southern Observatory, Very Large Telescope – ESO VLT) segítségével felfedezték, valamint részletesen tanulmányozták az eddig ismert legtávolabbi rádióforrást. A forrás nem más, mint egy rádióhangos kvazár – egy olyan rendkívül távoli és fényes képződmény, amely a rádiótartományban erőteljesen sugárzó anyagkilövelléseket, más szóval jeteket bocsát ki. Ennek a kvazárnak a fénye 13 milliárd évig utazott, míg hozzánk elért. A felfedezés hozzásegítheti a csillagászokat a korai világegyetem jobb megértéséhez.