Az ellenzék nagy része antidemokratikus

Az ellenzék nagy része nem csupán intellektuálisan szerény képességű, hanem a demokrácia alapértékeit sem tiszteli, és végtelenül antidemokratikus – mondta Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter az ATV-nek adott nyilatkozatában.

Pillanatfelvétel lesz az EP-választás

Kiszelly Zoltán, a Századvég elemzője az M1 vendége volt. Itt az EP-választásról jelentőségéről beszélt.

Sorsdöntő lesz az EP-választás magyarországi eredménye

Döntő hatású lehet az Európai Unió jövőjére az európai parlamenti választás magyarországi eredménye – jelentette ki Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter kedden az Európa jövőjéről rendezett fórumon, Budapesten.

Orbán Viktor a jövő évi EP-választás tétjét fogalmazta meg

Elemzők szerint Orbán Viktor miniszterelnök október 23-ai ünnepi beszédében a jövő évi európai parlamenti választás tétjét fogalmazta meg. A kormányfő arról beszélt, az emberek egy birodalmi Európa és a szabad nemzetek szövetsége közül választhatnak majd, ezek közül az utóbbi mellett érvelt.

A mostani európai vezetés visszafordíthatatlan folyamatokat akar elindítani

Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója szerint az a liberális többség, amely az Európai Bizottságot és Parlamentet uralja, szeretne a jövő évi európai parlamenti választásokig visszafordíthatatlan folyamatokat elindítani, és jogszabályokban rögzíteni politikai célkitűzéseiket.

Bakondi: Az illegális migráció lesz a fő kérdés az EP-választáson

A miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója azt mondta, a jövő évi európai parlamenti választásoknak az illegális migráció lesz a fő kérdése.

Kovács Zoltán: A Sargentini-jelentés vitájában kirajzolódtak az EP-választások előtti erők

Kovács Zoltán kormányszóvivő szerint a Sargentini-jelentés keddi vitájába azért is érdemes belenézni, mert az pontos képet ad a Magyarország elleni „boszorkányüldözésről, koncepciós eljárásról”. 

Andrej Babis: Orbán Viktor az első, aki megállította az illegális migrációt

A jövő májusi európai parlamenti választások eldöntik, milyen irányban fog elmozdulni a migrációs válság megoldása Európában - állítja Andrej Babis cseh miniszterelnök a Lidové Noviny című prágai napilapban hétfőn megjelent interjúban.

Karácsony Gergely összevissza beszél arról, hogy mi akar lenni

"Nem időszerű a kérdés" - nyilatkozta most egy lapinterjúban Zugló polgármestere annak kapcsán, hogy Brüsszelbe tart. Ezzel továbbra sem zárja ki annak a lehetőségét, hogy ő vezeti majd ismét az MSZP-Párbeszéd pártszövetséget, ezúttal a májusi EP-választáson. 

Az EP-választásokon a migráció megítélése döntő lesz

A jövő tavaszi európai parlamenti választáson azok a pártok lesznek sikeresek, amelyek az emberek véleményével egyező álláspontot alakítanak ki a migráció kérdésében - hangsúlyozta a Magyar Hírlapnak adott interjúban Szájer József.

Az Európai Néppárt elzavarta a Jobbikot

Az Azonnali.hu-nak adott interjújában kedden Sneider Tamás, a Jobbik elnöke meglebegtette, hogy pártja szívesen csatlakozna az Európai Néppárthoz. Ma megérkezett a válasz az EPP sajtófőnökétől: „Nem tudom, mit szívnak, de láthatóan hatásos.” Nem először hozzák lehetetlen helyzetbe magukat a Jobbikban, tömegröhögés lett az akcióból.

A magyarok szerint a bevándorlás kérdése a legfontosabb az EP-kampányban

Egy uniós felmérés szerint a magyarok elsősorban a bevándorlás témáját tartják fontosnak a jövő évi európai parlamenti választás kampányában, a megkérdezettek 60 százaléka nyilatkozott így.

Jövő májusban lesz a következő EP-választás

A következő európai parlamenti (EP-) választásokat 2019. május 23. és 26. között fogják megtartani - döntött kedden az uniós tagállami kormányok képviselőit tömörítő tanács.

Jövő májusban lehetnek az EP-választások

Az Európai Parlament házbizottságaként működő, úgynevezett Elnökök Értekezlete azt javasolja, hogy az Európai Parlament tagjainak következő választását 2019. május 23. és 26. között tartsák - közölte Jaume Duch, az Európai Parlament szóvivője pénteken.

Három nap maradt eltüntetni az EP-választási plakátokat

Seres Máriáék miatt nem lesz ma jogerős EP-eredmény

Nem lesz jogerős a május 25-ei európai parlamenti választás végeredménye hétfő délután 4 órakor, mert a választáson induló egyik párt bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Kúriához.

Merkel támogatja Juncker elnökségét

Most akkor a franciák az új németek?

Van, aki már új német-francia ellentétet lát bele abba, hogy míg Merkeléknél a hagyományos EU-párti erők nyerték a hétvégi európai parlamenti választást, addig a franciáknál az unióellenes Front National lett a befutó. Az igazi különbség azonban inkább politikusaik sikereiben mutatkozik meg. 

Mitől erős Bajnai az Istentül elbillegett faluban?

Az Együtt-PM egy szabolcsi faluban, az MSZP egy borsodi településen aratott a legjobban. Van három totálisan fideszes település is, és akadt, ahol az LMP és a Jobbik végzett az élen holtversenyben. Itt vannak a választási adattömegben megbújó érdekességek.

Hat magyar EP-képviselő, akikről valószínűleg most hall először

A 21 magyar EP-képviselő közül tizenegy korábban soha nem politizált Brüsszelben, hatnak pedig alig ismerjük a nevét. A Fidesz újoncai között főként határon túli magyarok vannak, a kispártok tudósokat küldenek az EP-be.

Ezen a térképen elsírhatja magát az MSZP

Hol gyengültek meg leginkább a szocialisták? Ezen a térképen bemutatjuk azt, hogyan változott az MSZP támogatottsága a fővárosban és a megyékben a 2010-es parlamenti választás óta.

Varju László ül Molnár Csaba helyére

Molnár Csaba helyét Varju László DK-s pártigazgató veszi a magyar Országgyűlésben. A Jobbik még gondolkodik, ki fog a parlamentbe menni Balczó Zoltán helyett.

Vigyázz, Brüsszel! Kapsz még egy Deutsch Tamást

Mindketten szoktak káromkodni, mindketten lubickolnak a közösségi médiában, és mindketten sikeresek a nőknél. Mi sül majd ki abból, hogy Deutsch Tamás mellett most már Szanyi Tibor is az Európai Parlamentben fog politizálni?

Őshazájában szívják el a levegőt az MSZP elől

A szocialisták elveszítették Budapestet, de a DK és az Együtt-PM megszorongatta őket több baloldalinak számító vidéki településen is. A nagyobb városok közül egyedül Szegeden volt sikeres az MSZP, de az meg épp Mesterházy Attila egyetlen komoly riválisának, Botka Lászlónak a birodalma.

A Európai Néppárté a legnagyobb frakció

A jobboldali pártszövetségé lesz a legnagyobb frakció a 751 tagú Európai Parlamentben a vasárnapi választások után. A szavazáson előretörtek a szélsőséges pártok, köztük is az euroszkeptikusok. Bejutott ugyanakkor néhány szokatlan politikai szereplő is a szlovák nyugdíjasoktól kezdve a svéd feministákon át a spanyol tanárokig.

Rolling Stonesra bulizott Gyurcsány

Nagyon örültek a Demokratikus Koalíció tagjai. Gyurcsány Ferenc pártja két képviselőt küldhet az Európai Parlamentbe. Forró volt a hangulat, Gyurcsány alaposan megforgatta Dobrev Klárát a táncparketten.

A magyar részvételi kedv nem számít rossznak az EU-ban

A nem hivatalos részvételi adatok szerint Magyarországon csökkent ugyan a szavazási aktivitás az előző választásokhoz képest, de a visegrádi országokhoz képest még így is lelkesnek látszanak a magyarok. A legnagyobb tagállamokban viszont nőtt a részvételi kedv. Az EU-ban viszont sikerült megállítani a részvételi arány csökkenését.

24 százalék szavazott délután ötig

Délután ötig a választásra jogosultak negyede sem ment el voksolni, amellyel az öt és tíz évvel ezelőtti választási hajlandóságot is alulmúlják. Budapesten a legaktívabbak, Hajdú-Biharban a legpasszívabbak a választók.

Így nyert újra a Fidesz, és bukott nagyot az MSZP - EP-választás percről percre

Hat párt is kijutott az Európai Parlamentbe, a választást hatalmas fölénnyel a Fidesz nyerte, a második pedig a Jobbik lett. Az MSZP nagy vereséget szenvedett, alig tudta megelőzni a DK-t, emiatt pedig Mesterházy Attila és az MSZP elnöksége felajánlotta a lemondását. Az LMP épphogy bejutott. Soha ennyire kevesen nem voltak szavazni, a részvételi arány 28,92 százalékos. Pedig a politikusok mindent megtettek, hogy az urnákhoz csábítsák a szavazókat. Itt vannak a pártok eredményei Orbán: Harcolni fognak minden magyarért Mesterházy Attila felajánlotta lemondását Gyurcsány bárkit elvitt a Feri-taxival  

Tizenhat éves, és már szavazhat

Ahogy a legtöbb európai országban, Magyarországon is 18 éves korában válik valaki nagykorúvá, így ettől számítva vehet részt a választásokon. Egy fiatal viszont házassága révén választásra jogosult lett, pedig csak 16 éves.

Orbános póló, bajnais kitűző nem gond a szavazóhelyiségben

Az EP-választáson is van kampánytilalom a szavazókör 150 méterek körzetében, de ez csak a pártokra és aktivistáira vonatkozik. A szavazók felvállalhatják szimpátiájukat, például kitűzővel vagy jellegzetes ruhadarabbal.

70 ezren nem a lakóhelyükön szavaznak

Vasárnap tartják Magyarországon az európai parlamenti választást, és ahogy az áprilisi választáson, most is át lehetett jelentkezni más szavazókörbe. Bár több tízezren jelentkeztek át, az itthoni választással ellentétben most nem várható hosszú sorbanállás.

Az MSZP-s Tabajdi a Facebookon reklámozza a DK-t

Ugyan az MSZP és a DK külön indul az EP-választáson, több MSZP-s is besegít a DK kampányába. Tabajdi Csaba a Facebook-oldalán a "felkészült, tehetséges, autonóm gondolkodású" Molnár Csabára hívta fel a figyelmet.

Az angolok már túl vannak az EP-szavazáson

Nagy-Britanniában csütörtök éjjel lezárult a szavazás, pénteken pedig Írországban és Csehországban nyitják meg az urnákat. Végeredmény csak vasárnap este várható, amikor a többi EU-tagállamban lezajlottak az EP-választások. Az előzetes felmérések alapján az EU-ellenes politikai erő lesz a nyerő a briteknél.

Ma délutánig lehet átjelentkezni és mozgóurnát kérni

Ma 16 órakor lejár az átjelentkezési kérelmek benyújtásának határideje, aki eddig az időpontig nem teszi ezt meg a lakóhelye szerinti jegyzőnél, nem szavazhat a vasárnapi európai parlamenti választáson a lakóhelyétől eltérő településen. Eddig több mint 47 ezren már jelezték, hogy nem a lakóhelyükön kívánnak szavazni.    

Mi köze a fahéjas csigámnak a vasárnapi választáshoz?

Öt évvel ezelőtt, a legutóbbi európai parlamenti voksoláson a magyar választók mindössze 36 százaléka szavazott. Ennél alacsonyabb részvétel egyetlen parlamenti választáson sem volt még az ország rendszerváltás utáni történelmében. Pedig egyáltalán nem mindegy, mi történik az Európai Unióban.

Pelczné: nyárra hungarikum lehet a védőnői szolgálat

Gyurcsány Mesterházy piszkálásával kezdte a kampányt

Gyurcsány Ferenc kampánykörútba kezdett, első állomásán kijelölte a célt: felmérni a baloldali pártok erőviszonyait. Ennek megfelelően Mesterházy "teszetoszaságára" tett utalásokat.

Bajnai, Szanyi és Morvai május 23-án vitáznak

A nyolc EP-választáson induló pártból öt megegyezett arról, hogy május 23-án fognak vitázni a listavezetőik.

Mégsem indulhat Bokros az EP-választáson

A Modern Magyarország Mozgalomnak az újraszámlálás után sincs elég érvényes ajánlása, hogy EP-listát állíthasson.

Újraszámolják a MoMa érvénytelen ajánlásait

Bokros Lajos szerint megvan az EP-választásokhoz szükséges húszezer aláírás, csak a Nemzeti Választási Iroda kétszer vette figyelembe az érvénytelen ajánlásokat. Május 5-én minden kiderül. 

Ma eldől, milyen pártokra szavazhatunk májusban

Bajnai Gordon vezeti az Együtt EP-listáját

Bajnai azt már korábban megmondta, hogy nem fog kimenni Brüsszelbe.

A Fidesz lendületből üti tovább a baloldalt

Már hétfőn megkezdi a felkészülést a Fidesz a májusi EP-választásokra, és néhány napon belül összeállhat a párt EP-listája. A pártvezetés abban bízik, hogy a jelenlegi lendület viszi tovább őket a következő hetekben.

A Jobbik konstruktív ellenzéki szerepre készül

Többet várt a választástól Vona Gábor Jobbik-elnök, szerinte egyéniben azért vesztett, mert a Fidesz szállította a cigány embereket. Pártjával konstruktív ellenzéki szerepre készül. Minderről a Kossuth Rádióban beszélt hétfőn reggel.

Nyakunkon az újabb választási kampány

Hétfőtől kezdik kiküldeni az értesítőket a május 25-i EP-választásokra. Kezdődik az aláírásgyűjtés is, eddig 34 pártot vettek nyilvántartásba. 

A szélsőjobb bejelentkezett a franciák lelkéért

A Nemzeti Front elnöke ravaszul átszabta az apja pártjának az arculatát, és az erőfeszítéseit már most történelmi sikerrel jutalmazták meg a szavazók a helyhatósági választásokon, két hónap múlva pedig akár győzelemmel is ünnepelheti az EP-választásokat a francia szélsőjobboldal. Hogyan lett egy szélsőséges és nehezen komolyan vehető pártból helyi és országos szinten is elfogadott politikai tényező? És ki állítja meg Marine Le Pent?

Olli Rehn fizetés nélküli szabadságra megy

Olli Rehn, az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyekért felelős biztosa áprilistól már az európai parlamenti választásokat felvezető kampányra akar összpontosítani, mert az európai lioberálisok listavezetője szeretne lenni. A Handelsblatt szerint ezért le is mond biztosi pozíciójáról, de egy névtelenséget kérő brüsszeli forrás szerint csak fizetés nélküli szabadságra megy.

Bajnai miatt marakodnak a szocialisták

Bár Mesterházy Attila a nyilvánosság előtt teljes támogatásáról biztosítja Bajnai Gordont, a háttérben egyáltalán nem örül a volt miniszterelnök szerepvállalásának. A szocialista pártelnök tavaly megharagudott az MSZP-s európai parlamenti képviselőkre, mert egy háttéranyagban Bajnai Gordont és az Együtt 2014-et dicsérték. A pártban közben megindult a harc az EP-mandátumokért, Szanyi Tibor szinte biztosan kijut Brüsszelbe.

2014-ben egyszerre lehetnek az országgyűlési és az EP-választások

Gulyás Gergely fideszes képviselő szerint "adja magát a lehetőség", hogy egymáshoz igazítsák a 2014-es országgyűlési és EP-választások időpontjait, rá öt évre pedig az önkormányzati választásokkal lehetne összehangolni az uniós választásokat. Dönteni a köztársasági elnök fog.