Százezrekkel kitömött OVI-tagokon akadt ki az ÁSZ

Az Országos Választási Iroda (OVI) vezetői a tavaly EP-választások után olyan feladatokért kaptak jutalmat, ami egyébként is szerepelt a munkaköri leírásukban - állítja az Állami Számvevőszék. Rytkó Emília, az OVI akkori elnöke 2,6 millió jutalmat kapott. Az önkormányzati tárca korábbi vezetője a többhónapos megterhelő munkával indokolta a takarékossági intézkedések dacára kifizetett jutalmakat.

Év végi összefoglaló - a Jobbik éve

A 2009-es évben állandósult gazdasági és politikai válság legfőbb nyertese a Jobbik lett. A radikális jobboldali párt sikerrel lovagolta meg az elégedetlenséget, rendet és elszámoltatást követelt, illetve sűrűn emlegette a cigánybűnözést. Az eredmény: a párt majdnem 15 százalékot ért el az EP-választásokon. Népszerűségéhez hozzájárult a Magyar Gárda feloszlatása körüli hercehurca is.

Az EP-ben veszekedett a Jobbik az MSZP-vel

Az Európai Parlament plenáris ülésén vesztek össze a Jobbik és az MSZP képviselői. Morvai Krisztina (Jobbik) Göncz Kingát támadta az ülésen, és a "szemkilövető kormány tagjának" titulálta, mire a szocialisták fasisztának nevezték Morvai pártját.

Bajnai is felszólal az MSZP kongresszusán

Elmegy az MSZP szombati kongresszusára Bajnai Gordon miniszterelnök, aki beszédet is mond majd a pártrendezvényen - erősítette meg az [origo]-nak a kormányszóvivő. Bajnait a pártvezetés hívta meg a rendezvényre, amelyen az MSZP európai parlamenti választásokon elért rossz eredményéről lesz szó.

"Nem remegne meg a térdünk" - interjú Vona Gáborral, a Jobbik elnökével

Beteges provokációnak tartja a melegtüntetést és szerinte egy cigányvicc belefér, mert a humornak helye van a politikában, de visszautasítja, hogy pártját valaki szélsőségesnek nevezze. Szerinte a Jobbik a faltörő kos a magyar politikában, de közben azt mondja, hogy az EP-választáson elért 15 százalékos eredményüket nem szabad túlértékelni. A megérzéseiben akkor is hisz, ha a számok mást mondanak, és nem gondolja, hogy a Magyar Gárda bárkinek az érzékenységét sértené. Interjú Vona Gáborral, a Jobbik elnökével.

Vona már a kormányzásra készítené a Jobbikot

A kormányzásra kell készülnie a Jobbiknak, hisz ezt üzente a társadalom az EP-választásokon - mondta Vona Gábor, a párt elnöke a szombati pártkongresszuson. Vona szerint minden politikai erőnek újra kell fogalmaznia magát, a Jobbik pedig be fog kerülni a parlamentbe. Balczó Zoltán, a Jobbik EP-képviselője arról beszélt, hogy milyen frakcióba ülhetnek majd a párt képviselői.

Együtt maradnak a Jobbik EP-képviselői

Cáfolta a HVG csütörtöki felvetését Morvai Krisztina, a Jobbik európai parlamenti képviselője. Szerinte ugyanis a három jobbikos képviselő együtt fog dolgozni Brüsszelben, Morvai pedig nem kíván egymaga egy másik frakcióba beülni.

Kiengedik Brüsszelbe az erőszakos román képviselőt

Megengedte a bíróság Gigi Becali román politikusnak, hogy elhagyja az országot, és Brüsszelbe utazzon átvenni európai parlamenti képviselői helyét. Becali ellen bűnvádi eljárás folyik, mert nemrégen verőlegényeket alkalmazott, hogy visszaszerezze ellopott autóját. A politikus a szélsőséges Nagy-Románia Párt listájáról jutott ki Brüsszelbe.

Felvetődött, hogy Morvai különcködik Brüsszelben

A Jobbik brüsszeli helykeresése közben volt olyan verzió, hogy csak Morvai Krisztina, a párt európai parlamenti (EP) listavezetője üljön be az egyik euroszkeptikus frakcióba, két másik EP-be jutott társa nélkül - mondta el az [origo]-nak Balczó Zoltán, aki a Jobbik-lista második helyéről jutott ki Brüsszelbe. Balczó szerint azonban a három képviselő úgy döntött, kizárólag együtt csatlakoznak képviselőcsoportokhoz, ha ez nem sikerül, függetlenek is maradhatnak.

Medián: Fideszesek pártoltak a Jobbikhoz

Nem igaz az az elmélet, hogy a Jobbik a kiábrándult MSZP-szavazókat vonzotta magához - állítja a Medián közvélemény-kutató elemzése, melyet a HVG ismertet. Az európai parlamenti választáson 14 százalékot elért radikális jobboldali párthoz nagyobb számban inkább a Fidesz egykori szavazói csapódhattak. Az EP-választások óta keveset változott a hangulat, a pártok támogatottsága hasonló a korábbihoz.

Csak a kisebb pártok vallanak a kampánypénzekről

Három parlamenti párt egységesen állítja, körülbelül százmillió forintból kihozták az EP-kampányt, de részleteket egyikük sem hajlandó elárulni. A Fidesz például a tíz kérdésre egy kétmondatos választ küldött, amelyben azt állította, hogy minden törvényes volt. Három parlamenten kívüli párt ezzel szemben az [origo] és más szerkesztőségek érdeklődésére részletesen bemutatta: miből, mennyit és mire fordítottak. Az MDF és az MCF Roma Összefogás egyáltalán nem válaszolt a kérdésekre.

Ádernek és Deutschnak augusztusban kell lemondania

Az EP-képviselőnek választott fideszes Áder Jánosnak és Deutsch Tamásnak augusztus közepéig kell lemondania a magyar országgyűlési mandátumáról. Deutsch helyére a Fidesz jelölhet másik képviselőt, Áder körzetében viszont új választást kell tartani.

Szent-Iványi vezeti az SZDSZ EP-listáját

Nem érinti a hűbérrendszert a Fidesz átszervezése

Profitorientált nagyvállalathoz vagy hűbéri rendszerhez hasonlítanak a nagy pártok, és ezen az EP-választások előtti átszervezések sem fognak változtatni - mondják az [origo] által megkérdezett parlamenti képviselők. Orbán Viktor Fidesz-elnök a hétvégén jelentette be, hogy átalakítják a Fidesz irányítását, a párt képviselői azonban csak a választási kampányra való felkészülést, optimalizácót látnak az átszervezés mögött.

Az RMDSZ 5,5, Tőkés 3,4 százalékot ért el

Ellenzéki párt nyerte az EP-választást Bulgáriában

A vasárnap közölt exit poll-adatokkal ellentétben a Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) nevű ellenzéki párt nyerte meg Bulgária első európai parlamenti választásait, ha csak kis különbséggel is - tűnik ki a hétfő reggel közölt előzetes hivatalos eredményekből.

Fej-fej mellett a pártok a bulgáriai EP-választáson

Három párt is közel azonos eredményt ért el a bulgáriai EP-választáson - az exit pollok szerint. Korábban egy előzetes felmérés a baloldali kormánypárt győzelmét jósolta.

Elhalasztják a román EP-választásokat

Belpolitikai csatározások miatt az év második felére halasztják az eredetileg május 13-ra tervezett európai parlamenti választásokat Romániában - jelentette be hétfőn a román kormányszóvivő. A döntést ellenzi több kormánypárt, köztük az RMDSZ, valamint az államfő is.

Rózsaszín cédula okoz válságot Romániában

Az igazságszolgáltatás befolyásolásával vádolta meg a román államfő a miniszterelnököt, aki állítólag egy kézzel írt cetlin arra kérte őt, járjon közben egy befolyásos üzletember perében. A cédulaügy egy két éve tartó konfliktussorozat újabb állomása, de egyben a májusi EP-választási kampány nyitánya is.

A kormányfőcsere éve

2004-ben először fordult elő a rendszerváltás óta, hogy hivatalban lévő miniszterelnök lemondott. A néhány napos augusztusi kormányválság után Gyurcsány Ferenc majdnem leváltott sportminiszterből lett az új miniszterelnök. Május elsején az ország hivatalosan is belépett az Európai Unióba. Az ország első EP-választásán fölényes győzelmet aratott a Fidesz, az év végén pedig kudarcba fulladt két népszavazás is. Olvassa el az év politikai eseményeinek összefoglalóját!

Európa

Az Európai Unió történetének legnagyobb bővítési körében idén tíz új ország lépett be a szövetségbe. Madridban és Moszkvában szörnyű merényletek, Koszovóban nemzetiségi zavargások miatt gyászoltak. Beszlanban gyerekek százai ellen követtek el terrortámadást.

Kovács: mozgósítási vereség az EP-választáson

A szocialista párt EP-választási vereségének hátterét elemezte szombaton az országos választmány. A part elnöke az MSZP szervezettségét összehasonlítva a Fideszével, úgy vélte: a polgári körök nagyon fegyelmezett eszközt jelentenek a jobboldali párt kezében.

Szonda: hat százalékos Fidesz-előny

A Szonda-Ipsos EP-választás előtti napokban lezárult politikai közvélemény-kutatása - amely a minden hónapban szokásos módon, a parlamenti választásokra vonatkozó kérdéseket tartalmazott - a Fidesz hat százalékos előnyét mutatta ki az MSZP-vel szemben - írja a Népszabadság.

Berlusconi: Elcsalták az olasz EP-választást

Silvio Berlusconi olasz miniszterelnök szerint csalás következtében vesztette el az európai parlamenti választásokat pártja, a Forza Italia. Berlusconi szerint a legnagyobb kormánypárt azért csak a szavazatok 21 százalékát szerezte meg, mert - mint fogalmazott - "profik hadserege" megsemmisítette vagy az ellenzéki pártok eredményéhez számolta a Forza Italiára leadott voksokat.

Távozik az osztrák igazságügyi miniszter

Júliusban távozik posztjáról az osztrák igazságügyi miniszter. Dieter Böhmdorfer, aki Jörg Haider egykori FPÖ-elnök egyik legodaadóbb híve, már a harmadik szabadságpárti politikus, aki a párt EP-választásokon elszenvedett veresége miatt válik meg posztjától. Először a párt főtitkára mondott le, majd leváltották az elnököt is a súlyos vereség miatt.

Fidesz: Tornádóval akart csalni az SZDSZ

A Fidesz fővárosi frakciója jogi lépéseket kíván tenni Demszky Gábor főpolgármester ellen. Az ellenzéki párt szerint Demszky pénteken tornádóval ijesztgette az embereket, hogy jobb eredményt érjen el az EP-választáson.

Cipruson a sziget megosztói nyertek

A ciprusi EP-választáson a görög és török részre osztott sziget újraegyesítését ellenző kormánypártok együtt megszerezték a szavazatok közel felét. Több mint 28 százalékos eredményével a legnagyobb ellenzéki párt szerezte a legtöbb szavazatot.

Alulmaradt a kampánycsendsértő Berlusconi

Az olasz miniszterelnök pártja az elvártak alatt teljesített az EP-választásokon, szerencséjére azonban a kormánykoalíció többi pártjának eredménye valamelyest kompenzálta 21 százalékos eredményét. Az ellenzékiek legnagyobb tömörülése mindenkire rávert, az Olajfa koalícióra a szavazók több mint 31 százaléka adta voksát. Olaszországban is messze az EU-átlag feletti volt a részvételi arány.

Óriásit bukott a német kormánypárt

A német EP-választás a kormányzó szociáldemokraták történelmi vereségét hozta: az SPD az előrejelzések szerint alig 21 százalékot szerzett, ami a párt legrosszabb országos választáson elért eredménye a második világháború óta. Az ellenzéki kereszténydemokraták (CDU/CSU) 45 százalékot kaptak.

A baloldal győzött Máltán

Máltán a baloldali Máltai Munkáspárt nyerte meg az EP-választásokat, a párt a szavazatok 48 százalékát kapta. Egész Európában itt volt a legnagyobb a részvételi arány s szavazáson, az emberek 82 százaléka adta le voksát.

Harmadik lett a svéd EU-ellenes párt

A svédországi EP-választáson több mint 14 százalékkal harmadik lett a Júniusi Lista nevű párt, mely kifejezetten a vasárnapi szavazás kedvéért alakult, és Svédország kilépését szorgalmazza az EU-ból. Győztek a kormányzó szociáldemokraták, de megerősödött a jobbközép ellenzék.

Az Európai Néppárt marad a legnagyobb frakció

Megőrzi első helyét, azaz továbbra is az Európai Parlament legnagyobb frakciója marad a konzervatív pártokat tömörítő Európai Néppárt - jelentette be Pat Cox, az Európai Parlament elnöke hétfő hajnalban. Pat Cox riasztónak nevezte az EU-ellenes és szélsőjobboldali pártok jó eredményét a vasárnapi európai parlamenti választáskon. A cikk második részében megismerheti a tagállamok választási eredményeit.

Brüsszelt aggasztja az alacsony részvétel

Aggasztónak tartja az Európai Bizottság, hogy az újonnan csatlakozott uniós tagországokban alacsony volt a részvétel az európai parlamenti választáson. Az EP-választást a legtöbb EU-tagállamnál érdektelenség kísérte: kevesebb, mint a választásra jogosultak fele ment el szavazni. A tíz új tagnál azonban az átlagos részvételi arány alig érte el a 30 százalékot.

Szoros küzdelemben buktak a szlovén kormánypártok

Szlovéniában szoros küzdelemben vesztettek a kormánypártok a vasárnapi EP-választáson. A részvétel igen alacsony, mindössze 28 százalékos volt.

A nacionalista ellenzék nyert Lettországban

A nacionalista pártok előretörését hozta a lett EP-választás. Az ellenzékiek 9-ből 6 képviselőt küldhetnek majd az EP-be. A kormánypárt, a parlamenten kívüli liberálisok és az oroszok jogaiért küzdő párt 1-1 mandátumot szerzett.

Leégett az osztrák szélsőjobb

A szélsőjobboldali FPÖ hatalmas bukását és az EP-képviselőket ügyeskedéssel vádoló Hans-Peter Martin pártjának sikerét hozta az osztrák EP-választás. A legtöbb szavazatot (33,4 százalékot) az ellenzéki szociáldemokraták kapták, de a legnagyobb kormánypárt, az ÖVP is csak egy hajszállal maradt le tőlük.

Elsöprő ellenzéki győzelem Észtországban

Az ellenzéki szociáldemokraták nyerték az észt EP-választást úgy, hogy a három kormánypártból mindössze egy tudott mandátumot szerezni. A legnagyobb ellenzéki párt a szavazatok több mint 35 százalékát megszerezve egyedül több szavazatot kapott, mint a kormánykoalíció tagjai.

Besöpörte a cseh EP-helyeket az ellenzék

Csehországban leszerepeltek a kormánypártok és mindössze 5-öt szereztek meg a 24 cseh EP-helyből. Vladimir Spidla miniszterelnök pártja mindössze 8,8 százalékot kapott és még egy függetlenekből álló, kifejezetten az EP-választásra létrehozott szövetség is közel 3 százalékkal megelőzte. Bár két napon is szavazhattak a csehek, a részvétel így is alig haladta meg a 28 százalékot.

Pornósztár nem, de hokijátékos és űrhajós bekerült az EP-be

Dolly Buster volt pornósztár nem tudott elegendő támogatót maga mellé állítania Csehországban, így független listán nem sikerült Strasbourgba jutnia, Peter Stastny volt csehszlovák jégkorongbajnok viszont az Európai Parlament egyik szlovák képviselője lesz, méghozzá az EP-választáson meglepetésre győzelmet aratott Mikulás Dzurinda miniszterelnök pártjának listavezetőjeként. .

A litvánok elfordultak a kormánytól

Csak az egyik kormánypárt érte el az 5 százalékos küszöböt a litván EP-választáson, így a koalíciónak mindössze 2 képviselője lesz az európai törvényhozásban. A legtöbb szavazatot (31,5 százalékot) az ellenzéki DP kapta, melynek küldöttei független képviselőként dolgoznak majd az EP-ben.

Kiegyenlített eredmény Belgiumban

Belgiumban az átlagot meghaladó, szinte az egyik legmagasabb részvételi arányt mérték: a választók több mint 90 százaléka szavazott. Ennek két oka is van: egyrészt kötelező a szavazás és a távolmaradókat pénzbüntetéssel sújtják, másrészt regionális választást is tartottak vasárnap a belgák. Az EP-választás a néppárti és a szocialista frakcióba tömörülő pártok számára kiegyensúlyozott eredményt hozott.

Az európaiak felét sem érdekelte az EP-választás

Kevesebb mint a választásra jogosultak fele ment el szavazni a 25 EU-tagnál a vasárnap esti előzetes adatok szerint. Magyarországon 38 százalékos volt a részvételi arány az adatok több mint 99 százalékos feldolgozottsága mellett. Az új tagoknál jóval alacsonyabb volt a részvétel, mint a régi tagállamoknál. A legmagasabb részvételi arány Máltán volt, ahol a választók több mint 80 százaléka adta le voksát. Lengyelországban ugyanakkor alig 15 százalékos részvételt ígérnek az előzetes eredmények.

Exit-poll felmérések Európaszerte

Görögországban a konzervatívok, Cipruson a kommunisták, Szlovéniában a jobbközép pártok nyerték az európai parlamenti választást - legalábbis az exit-poll felmérések szerint. Spanyolországban viszont a kormányzó szocialista párt nyert. Cipruson kötelező volt szavazni, bár büntetést nem helyeztek kilátásba, így égül 70 százalék körüli volt a részvételi arány.

Részeredmények: általános ellenzéki győzelem az EP-választáson

Az eddigi részeredmények szerint az ellenzéki pártok győzelmét hozta az európai parlamenti választás. Ausztriában az ellenzéki szociáldemokraták, Máltán a munkáspárt, Franciaországban a szocialisták, Dániában a szociáldemokraták nyertek. Az eddigi adatok szerint egyedül Hollandiában nyertek a kormánykoalíció fő erejét adó kereszténydemokraták.

Italboltban szavaznak a doboziak

A Fidesz tiltakozik amiatt, hogy a dobozi választóknak a helyi italboltokban kell leadniuk szavazatukat az EP-választáson. A polgármester szerint ugyanakkor nincs olyan közintézmény Dobozon, ahol lebonyolítható a szavazás, így marad az italbolt, mint az eddigi választásokon mindig.

Hogyan szavazunk az EP-választáson?

Az Európai Unió tagjai 2004. június 10-13. között választják meg az Európai Parlament képviselőit. Magyarországon június 13-án, vasárnap lesz a voksolás. A választáson részt vehet minden 18. életévét betöltött, valamelyik EU-tagnál bejelentett lakcímmel rendelkező magyar állampolgár. Szavazhatnak a külföldön vagy vidéken tartózkodók is, ha ezt a szándékukat előre jelezték. Olvassa el összeállításunkat a szavazás módjáról és pontos szabályairól!

Megkezdődött az EP-választás

Elkezdődött az európai parlamenti választás, elsőként a brit és a holland EU-polgárok voksolhatnak csütörtökön. Az Unió 25 tagállamának szavazói négy napon keresztül adhatják le szavazataikat, a legtöbb országban vasárnap lesz a voksolás. Az előbb lebonyolított választások eredményét addig nem hozzák nyilvánosságra, amíg az összes államban le nem zárták az urnákat vasárnap.

71 nagykövetségen szavaznak a magyarok

A Külügyminisztérium számításai szerint 100 millió forintba kerül az EP-választással összefüggő külképviseleti szavazás. Összesen 2415 személy jelezte, hogy külföldön akar szavazni. Érdeklődés híján nem lesz voksolás a tripoli, a bagdadi, a nairobi és az iszlámábádi nagykövetségen.

Pornósztár és asztronauta az EP-jelöltek között

Több EU-tagországban, elsősorban az újonnan csatlakozóknál, megfigyelhető, hogy az EP-választás iránti csekély lelkesedést egy-egy szokatlan foglalkozású jelölt kampányával igyekeznek feldobni. A politikán kívül híressé vált jelöltek között van pornósztár, modell, valóságshow-szereplő, egykori asztronauta, sportoló és Nobel-díjas író is. A nemzetközi sajtóban a legnagyobb visszhangja az észt szupermodell, Carmen Kass kampányának van.

Több mint száz párt ül hét frakcióban

Az Európai Parlamentben a képviselők nem országonként, hanem frakciónként ülnek. Így például a magyar képviselők közül a fideszesek az Európai Néppártban, a szocialisták az Európai Szocialista Pártban. Hét ilyen nemzetközi frakció működött az Európai Parlamentben az elmúlt ciklusban. A radikális pártok általában jobb eredményt érnek el az EP-választásokon, mint a hazai parlamenti voksolásokkor, így elég erősek a kommunisták, a zöldek és a nacionalisták csoportjai is.