EP-választás
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Fidesz
- európai parlamenti választás
- MSZP
- Európai Unió
- Európai Parlament
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Cipruson a sziget megosztói nyertek
A ciprusi EP-választáson a görög és török részre osztott sziget újraegyesítését ellenző kormánypártok együtt megszerezték a szavazatok közel felét. Több mint 28 százalékos eredményével a legnagyobb ellenzéki párt szerezte a legtöbb szavazatot.
Alulmaradt a kampánycsendsértő Berlusconi
Az olasz miniszterelnök pártja az elvártak alatt teljesített az EP-választásokon, szerencséjére azonban a kormánykoalíció többi pártjának eredménye valamelyest kompenzálta 21 százalékos eredményét. Az ellenzékiek legnagyobb tömörülése mindenkire rávert, az Olajfa koalícióra a szavazók több mint 31 százaléka adta voksát. Olaszországban is messze az EU-átlag feletti volt a részvételi arány.
Óriásit bukott a német kormánypárt
A német EP-választás a kormányzó szociáldemokraták történelmi vereségét hozta: az SPD az előrejelzések szerint alig 21 százalékot szerzett, ami a párt legrosszabb országos választáson elért eredménye a második világháború óta. Az ellenzéki kereszténydemokraták (CDU/CSU) 45 százalékot kaptak.
A baloldal győzött Máltán
Máltán a baloldali Máltai Munkáspárt nyerte meg az EP-választásokat, a párt a szavazatok 48 százalékát kapta. Egész Európában itt volt a legnagyobb a részvételi arány s szavazáson, az emberek 82 százaléka adta le voksát.
Harmadik lett a svéd EU-ellenes párt
A svédországi EP-választáson több mint 14 százalékkal harmadik lett a Júniusi Lista nevű párt, mely kifejezetten a vasárnapi szavazás kedvéért alakult, és Svédország kilépését szorgalmazza az EU-ból. Győztek a kormányzó szociáldemokraták, de megerősödött a jobbközép ellenzék.
Az Európai Néppárt marad a legnagyobb frakció
Megőrzi első helyét, azaz továbbra is az Európai Parlament legnagyobb frakciója marad a konzervatív pártokat tömörítő Európai Néppárt - jelentette be Pat Cox, az Európai Parlament elnöke hétfő hajnalban. Pat Cox riasztónak nevezte az EU-ellenes és szélsőjobboldali pártok jó eredményét a vasárnapi európai parlamenti választáskon. A cikk második részében megismerheti a tagállamok választási eredményeit.
Brüsszelt aggasztja az alacsony részvétel
Aggasztónak tartja az Európai Bizottság, hogy az újonnan csatlakozott uniós tagországokban alacsony volt a részvétel az európai parlamenti választáson. Az EP-választást a legtöbb EU-tagállamnál érdektelenség kísérte: kevesebb, mint a választásra jogosultak fele ment el szavazni. A tíz új tagnál azonban az átlagos részvételi arány alig érte el a 30 százalékot.
Szoros küzdelemben buktak a szlovén kormánypártok
Szlovéniában szoros küzdelemben vesztettek a kormánypártok a vasárnapi EP-választáson. A részvétel igen alacsony, mindössze 28 százalékos volt.
A nacionalista ellenzék nyert Lettországban
A nacionalista pártok előretörését hozta a lett EP-választás. Az ellenzékiek 9-ből 6 képviselőt küldhetnek majd az EP-be. A kormánypárt, a parlamenten kívüli liberálisok és az oroszok jogaiért küzdő párt 1-1 mandátumot szerzett.
Leégett az osztrák szélsőjobb
A szélsőjobboldali FPÖ hatalmas bukását és az EP-képviselőket ügyeskedéssel vádoló Hans-Peter Martin pártjának sikerét hozta az osztrák EP-választás. A legtöbb szavazatot (33,4 százalékot) az ellenzéki szociáldemokraták kapták, de a legnagyobb kormánypárt, az ÖVP is csak egy hajszállal maradt le tőlük.
Elsöprő ellenzéki győzelem Észtországban
Az ellenzéki szociáldemokraták nyerték az észt EP-választást úgy, hogy a három kormánypártból mindössze egy tudott mandátumot szerezni. A legnagyobb ellenzéki párt a szavazatok több mint 35 százalékát megszerezve egyedül több szavazatot kapott, mint a kormánykoalíció tagjai.
Részeredmények: általános ellenzéki győzelem az EP-választáson
Az eddigi részeredmények szerint az ellenzéki pártok győzelmét hozta az európai parlamenti választás. Ausztriában az ellenzéki szociáldemokraták, Máltán a munkáspárt, Franciaországban a szocialisták, Dániában a szociáldemokraták nyertek. Az eddigi adatok szerint egyedül Hollandiában nyertek a kormánykoalíció fő erejét adó kereszténydemokraták.
Az európaiak felét sem érdekelte az EP-választás
Kevesebb mint a választásra jogosultak fele ment el szavazni a 25 EU-tagnál a vasárnap esti előzetes adatok szerint. Magyarországon 38 százalékos volt a részvételi arány az adatok több mint 99 százalékos feldolgozottsága mellett. Az új tagoknál jóval alacsonyabb volt a részvétel, mint a régi tagállamoknál. A legmagasabb részvételi arány Máltán volt, ahol a választók több mint 80 százaléka adta le voksát. Lengyelországban ugyanakkor alig 15 százalékos részvételt ígérnek az előzetes eredmények.
Exit-poll felmérések Európaszerte
Görögországban a konzervatívok, Cipruson a kommunisták, Szlovéniában a jobbközép pártok nyerték az európai parlamenti választást - legalábbis az exit-poll felmérések szerint. Spanyolországban viszont a kormányzó szocialista párt nyert. Cipruson kötelező volt szavazni, bár büntetést nem helyeztek kilátásba, így égül 70 százalék körüli volt a részvételi arány.
Italboltban szavaznak a doboziak
A Fidesz tiltakozik amiatt, hogy a dobozi választóknak a helyi italboltokban kell leadniuk szavazatukat az EP-választáson. A polgármester szerint ugyanakkor nincs olyan közintézmény Dobozon, ahol lebonyolítható a szavazás, így marad az italbolt, mint az eddigi választásokon mindig.
- címkék:
- Doboz
- választás
- EP-választás
- italbolt
- Fidesz
- Címkefelhő »
Hogyan szavazunk az EP-választáson?
Az Európai Unió tagjai 2004. június 10-13. között választják meg az Európai Parlament képviselőit. Magyarországon június 13-án, vasárnap lesz a voksolás. A választáson részt vehet minden 18. életévét betöltött, valamelyik EU-tagnál bejelentett lakcímmel rendelkező magyar állampolgár. Szavazhatnak a külföldön vagy vidéken tartózkodók is, ha ezt a szándékukat előre jelezték. Olvassa el összeállításunkat a szavazás módjáról és pontos szabályairól!
Megkezdődött az EP-választás
Elkezdődött az európai parlamenti választás, elsőként a brit és a holland EU-polgárok voksolhatnak csütörtökön. Az Unió 25 tagállamának szavazói négy napon keresztül adhatják le szavazataikat, a legtöbb országban vasárnap lesz a voksolás. Az előbb lebonyolított választások eredményét addig nem hozzák nyilvánosságra, amíg az összes államban le nem zárták az urnákat vasárnap.
Pornósztár és asztronauta az EP-jelöltek között
Több EU-tagországban, elsősorban az újonnan csatlakozóknál, megfigyelhető, hogy az EP-választás iránti csekély lelkesedést egy-egy szokatlan foglalkozású jelölt kampányával igyekeznek feldobni. A politikán kívül híressé vált jelöltek között van pornósztár, modell, valóságshow-szereplő, egykori asztronauta, sportoló és Nobel-díjas író is. A nemzetközi sajtóban a legnagyobb visszhangja az észt szupermodell, Carmen Kass kampányának van.
71 nagykövetségen szavaznak a magyarok
A Külügyminisztérium számításai szerint 100 millió forintba kerül az EP-választással összefüggő külképviseleti szavazás. Összesen 2415 személy jelezte, hogy külföldön akar szavazni. Érdeklődés híján nem lesz voksolás a tripoli, a bagdadi, a nairobi és az iszlámábádi nagykövetségen.
Több mint száz párt ül hét frakcióban
Az Európai Parlamentben a képviselők nem országonként, hanem frakciónként ülnek. Így például a magyar képviselők közül a fideszesek az Európai Néppártban, a szocialisták az Európai Szocialista Pártban. Hét ilyen nemzetközi frakció működött az Európai Parlamentben az elmúlt ciklusban. A radikális pártok általában jobb eredményt érnek el az EP-választásokon, mint a hazai parlamenti voksolásokkor, így elég erősek a kommunisták, a zöldek és a nacionalisták csoportjai is.
Döntetlent jósolnak a közvélemény-kutatók az EP-választáson
Három nagyobb közvélemény-kutató cég, a Tárki, a Medián és a Gallup is döntetlen körüli eredményt jósol az EP-választásokra. Mindhárom előrejelzés szerint az MSZP, a Fidesz és az SZDSZ kerül be biztosan az Európai Parlamentbe. A Tárki csütörtökön nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatása szerint alapvetően befolyásolhatja az EP-választás kimenetelét, hogy hányan mennek el szavazni. Az alacsonyabb részvételi arány az MSZP-nek és az SZDSZ-nek kedvez, a magasabb pedig a Fidesznek.
Új pártlogók az EP-választáson
A Fidesz és az SZDSZ már új emblémáját használja az EP-választási szavazólapokon. Előbbi "az európai néppárt", utóbbi "a magyar liberális párt" felirattal toldotta meg logóját, amely mindkét szervezetnél szintén módosult valamelyest - írja a Népszabadság.
Harmadannyiba kerül a külképviseleti EP-választás
A tervezett háromszázmillió forint helyett csak 117 millióba kerül a külképviseleti szavazás, miután a parlament hétfői döntése értelmében a nagykövetségekre nem utaznak négytagú szavazatszámláló bizottságok.
EP-választás: a magasabb részvétel a Fidesznek kedvez
Ötven százalék feletti részvétel esetén 13:11 arányú ellenzéki győzelem várható az európai parlamenti választásokon, az alacsony részvétel (40 százalék) azonban a kormányoldalnak kedvez, ez esetben döntetlen lehet az eredmény - írja a Népszabadság a Marketing Centrum legfrissebb elemzése alapján. Az SZDSZ várhatóan két mandátumot szerez, és az MDF-nek is van esélye, hogy bejusson az EP-be.
Csak Londonban választhat egy kecskeméti férfi
Arról értesítették az elmúlt napokban Nyúl Endre kecskeméti fényképészt, hogy törölték a választók jegyzékéből Kecskeméten. Egyúttal arról is értesítették, hogy Bács-Kiskun megye helyett Londonban adhatja le szavazatát az EP-választáson.
Megszavazták az olcsóbb EP-választást
A parlament hétfői ülésén megszavazták az olcsóbb EP-választáshoz szükséges törvénymódosítást. Így nem kell 300 millió forintért külföldre utaztatni szavazatszámlálókat.
Mégis olcsóbb lesz az EP-választás
Megállapodott a négy parlamenti párt az európai parlamenti (EP) választási törvény módosításáról. Eszerint a külföldön leadott szavazatokat itthon számolják össze, így nem kell 300 millió forintos költséggel szavazóbiztosokat kiutaztatni.
Szavazhatnak ma az olcsóbb EP-választásról
Az Országgyűlés hétfőn dönt az európai parlamenti választásokkal összefüggő törvénymódosításról, ugyanis 197 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadta a házszabálytól való eltérést az ügyben. Az alkotmányügyi bizottság korábban általános vitára alkalmasnak találta a javaslatot. A határozathozatalokban a Fidesz képviselői nem vettek részt.
Boross szerint kevesen fognak szavazni az EP-választáson
Szerény,ötven százalék alatti részvételre számít a június 13-i európai parlamenti képviselői választáson Boross Péter volt miniszterelnök. Az uniós csatlakozással kapcsolatban az MDF politikusa kijelentette, hogy "nem igaz, hogy az ország sorsát illetően Brüsszelben dől el minden".
Egymás orra alá dörgölik a 300 milliós számlát a pártok
Mindegyik párt sokallja az EP-választás külföldi szavazások miatti költségét, de mindenki a másikat tartja felelősnek a 300 milliós kiadás miatt. Az SZDSZ szerint ők már tavaly ősszel szorgalmazták, hogy elektronikus úton is lehessen voksolni. Az ifjú szocialisták ezt most vetették fel, miután a kormány ezt javasolta. A Fidesz úgy véli, nekik is volt tavaly költségcsökkentő javaslatuk, amit a kormány nem fogadott el.
Több a kommunista az EP-ben, mint otthon
Az Európai Parlament júniusban megválasztandó 787 képviselője majdnem annyi Magyarországra vonatkozó törvényt fog hozni, mint a budapesti parlament. Igaz, hogy olyan fontos kérdések, mint a költségvetés vagy alkotmányozás megmarad a nemzeti országgyűlések hatáskörében, de a brüsszeli döntések magas száma miatt érdemes arra is figyelni, hogy kik szavaznak majd a közös parlamentben. A radikális kis pártok általában jobban szerepelnek az EP-választásokon, mint az otthoni parlamenti szavazásokon.
Hét párt indulhat az EP-választáson
A 16 indulni készülő párt közül várhatóan 7-en tudják a pénteki határidőre összegyűjteni az EP-választáson való részvételt lehetővé tevő húszezer ajánlószelvényt. A legtöbb kopogtatócédulát a Fidesz gyűjtötte össze. Péntekig jelezhetik a külföldön elő magyar állampolgárok is, hogy szavazni kívánnak. Ők körülbelül kétezren lesznek, ahogy a Magyarországon szavazó uniós állampolgárok is - írja a Népszabadság.
Aláírták a pártok az EP-választás etikai kódexét
Aláírta a négy parlamenti párt az európai parlamenti választás etikai kódexét. Az SZDSZ által kezdeményezett kódex szerint a választási kampány nem háború.
Egy ember miatt költenek milliókat az EP-választáson
Május 14-ig jelentkezhetnek azok, akik külföldön, valamelyik nagykövetségen szeretnék leadni az európai parlamenti választáson a voksukat. A jelenlegi adatok szerint nagy az érdeklődés Brüsszelben, Párizsban és Londonban, míg például Szöulban egy ember szeretne szavazni, miatta küldenek ki háromtagú bizottságot, akiknek csak a kiutaztatása több mint félmillió forintba fog kerülni.
EP-választás: drága a külföldi szavazás
70 országba utazik négyfős szavazatszámláló bizottság, hogy a külföldön élő magyarok is szavazhassanak a június 13-i európai parlamenti választásokon. A külföldi szavazások összköltsége meghaladja a 350 millió forintot - írja a Népszabadság.
EP-választás: fej-fej mellett az ellenzék és a kormány
Ha most vasárnap rendeznék az EP-választásokat, három párt képviselőjelöltjei jutnának be, és az ellenzék és a kormányoldal egyenlő arányban osztozna a helyeken - derül ki a Medián felméréséből, melyet a Magyar Hírlap közöl. Az EP-választáson az MSZP és főleg az SZDSZ hívei mondják nagyobb arányban biztosra a részvételüket.
Pornósztár is indul a cseh EP-választáson
Dolly Buster világhírű cseh származású pornósztár mégis indul a csehországi európai parlamenti választáson, mégpedig a parlamenten kívüli Független Kezdeményezés (NEI) listavezetőjeként - jelentették be kedden Prágában. A jelöltállítás határideje hétfőn éjfélkor járt le, több mint tíz párt és mozgalom indít jelölteket a június 11. és 12-re kiírt csehországi európai parlamenti választáson.
Gallup: A legtöbben a Fidesz EP-listájára szavaznának
A választókorú népesség egyharmada, 35 százaléka a Fidesz listájára szavazna az európai parlamenti választáson. 20 százalék a szocialisták listájára adná a voksát a Gallup felmérése szerint. Az MDF vezette közös listára a választókorú népesség valamivel több, mint 4 százaléka, az SZDSZ listájára közel 4 százaléka szavazna. A felnőtt lakosság valamivel több, mint egy tizede még nem hallott arról, hogy júniusban EP-választás lesz Magyarországon.
Az MSZP-sek biztosak Kovács 2005-ös távozásában
Az [origo] által megkérdezett vezető szocialista politikusok szerint Kovács László, az MSZP elnöke szinte biztos, hogy 2005-ben távozik a pártelnöki posztról, bár vélhetően tagja marad az elnökségnek. A többség szerint a szegedi kongresszuson, majd egy interjúban tett kijelentésével - miszerint 2005-ben valószínűleg újra jelölteti magát pártelnöknek - mindössze azt akarta Kovács elérni, hogy az EP-választásig megszűnjenek a pozícióharcok. A választmány néhány tagja viszont kifogásolja, hogy pont az elnök hozta fel megint a témát.
Mádl kiírta június 13-ra az EP-választást
Mádl Ferenc köztársasági elnök június 13-ára, vasárnapra tűzte ki az európai parlamenti (EP) választást. Korábban a négy parlamenti párt is ezt az időpontot javasolta.
AZ EP szerint antidemokratikus Medgyessy közös listája
Az Európai Parlament szerint antidemokratikus Medgyessy Péter miniszterelnök azon javaslata, amely szerint a pártoknak közös listán kellene indulniuk az EP-választáson. A parament csütörtökön elfogadott országjelentésében Medgyessy javaslata mellett bírálta a gazdasági problémákat és a hazai hivatalok felkészületlenségét is - írja a Népszabadság.
Eredménytelen négypárti Medgyessy javaslatairól
Eredménytelenül zárult a négy parlamenti párt és a kormány képviselőjének egyeztetése a kisebb létszámú parlamentről és a közvetlen államfőválasztásról, amit a házelnök kezdeményezésére tartottak. Az MDF az EU-s csatlakozásig, a Fidesz pedig az EP-választásig nem tárgyalna ezekről a kérdésekről.
Visszavett az SZDSZ az éles hangvételből
Hétfőre jelentősen visszafogtak az MSZP-t vasárnap még élesen bíráló SZDSZ-es politikusok. Eörsi Mátyás bocsánatot kért, és nem kívánja, hogy "húzzon el" a miniszterelnök, Bauer Tamás pedig közölte: sosem merült fel bennük, hogy fel kellene rúgni a koalíciót. Az MSZP-s politikusok úgy vélik: a bírálatok csak az európai parlamenti választásokig lesznek ilyen markánsak.
Medgyessy EP-választással együtt akar népszavazást
"Az Európai Parlamenti választásokkal egy időben tartsák meg a véleménnyilvánító népszavazást a közvetlen köztársasági elnökválasztásról"- jelentette be Medgyessy Péter miniszterelnök kedd este, egy csepeli lakossági fórumon. A miniszterelnök csak akkor kezdeményezne népszavazást ha a pártok nem fogadják el javaslatait. A népszavazásról szóló törvény szerint azonban népszavazás parlamenti vagy önkormányzati választásokkal egy időben nem tartható.
Lévai miniszter helyett kapocs lesz
Megválik miniszteri posztjától Lévai Katalin esélyegyenlőségi miniszter, ha európai parlamenti képviselő helyet szerez a májusi EP-választáson. Lévai szerint kihívás az Európai Parlament képviselőjének lenni, mert az EU-ban is hatékonyan kell képviselni a kisebbségek és a hátrányos helyzetű rétegek érdekeit. Mint fogalmazott: kapocs lesz Magyarország és az EU között. A miniszter úgy vélte, hogy az Esélyegyenlőségi Kormányhivatal távozása esetén sem szűnik meg. Az MSZP elnöksége kedden véglegesítette a párt EP-választási listáját, ahol Lévai a harmadik helyet kapta.
Az EP-választás a kis pártoknak kedvez
A politológusok szerint az, hogy az európai parlamenti választás során nem a kormányzásról kell dönteni, kedvez a kis pártoknak. Elsősorban az SZDSZ-t tartják esélyesnek a kicsik közül, mivel szavazóbázisát a fővárosi-nagyvárosi szavazók adják, akik közül a többség elmegy szavazni. A várhatóan alacsony részvétel viszont a MIÉP-nek kedvezhet, mert neki vannak a legelszántabb szavazói - állítják az elemzők.
Elfogadták az EP-választásról szóló törvényt
Az Országgyűlés hétfői ülésén nagy többséggel elfogadta az Európai Parlament (EP) tagjainak megválasztásáról szóló törvényt. Eszerint pártlistákra szavazhatunk majd. Csak az a párt szerezhet képviselőhelyet az EP-ben, amelyik a szavazatok legalább 5 százalékát megkapja. Külföldről is lehet majd szavazni: 72 külképviseleten adhatják le voksukat a külföldön tartózkodó választók.
Elhalasztották a szavazást az EP-választási törvényről
Az előzetes tervekkel ellentétben mégsem szavaz hétfőn a parlament az európai parlamenti választásokról szóló törvényjavaslatról, mivel az előterjesztéshez három bizottsági módosító indítvány érkezett. A törvényjavaslatról a múlt héten jött létre a négypárti konszenzus.
Négypárti támogatás az EP-választási törvénynek
Az Országgyűlés Európai Integrációs Ügyek Bizottsága keddi ülésén egyhangúlag támogatta az Európai Parlament tagjainak választásáról szóló törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságát. Ez a jóváhagyás tükrözi azt a négypárti konszenzust, amely az ügyben hétfőn jött létre a parlamenti pártok között. Az SZDSZ ugyanakkor nem tartja jónak a javaslatot.
Hárompárti megegyezés az EP-választásról
Megszületett a megállapodás három parlamenti párt között az európai parlamenti választásokról szóló törvényjavaslatról - közölte Avarkeszi Dezső (MSZP) a hétfői megbeszélést követően. A kormány új változatban nyújtja be a javaslatot, amely már tartalmazza azokat az elemeket, amelyekben az MSZP, a Fidesz és az MDF frakciója megállapodott.
Az SZDSZ tiltaná a lejáratást a kampányban
Az SZDSZ azt szeretné, ha valamennyi listát állító párt és szervezet csatlakozna az általuk kidolgozott etikai kódexhez. A dokumentum rögzíti többek között, hogy az EP-választási kampány alatt tilos egymás lejáratása és az ajánlószelvények öncélú begyűjtése. A 2002-es önkormányzati választásokon már kísérletezett a párt egy közös etikai kódex elfogadtatásával, akkor sikertelenül.
Berlusconi elleni kampánnyal vádolják Prodit
Elégedetlenséget és komoly figyelmeztetéseket váltott ki az Európai Parlament (EP) vezető képviselőinek körében az a kiáltvány, amelyet az Európai Bizottság elnöke adott ki a jövő évi EP-választások alkalmából.
Újból nekifutnak az EP-választásról szóló törvénynek
A kormány rövidesen újra benyújtja a hétfőn leszavazott európai parlamenti választásokról szóló törvényjavaslat mind a négy párt által támogatott részeit. A vitás részekkel kapcsolatban azonnali négypárti egyeztetést tartanak szükségesnek. A kétharmados többséget igénylő törvényt a Fidesz tiltakozása miatt nem fogadta el a parlament. A választást 2004 nyarán kellene megtartani, ehhez a törvényt november végéig el kellene fogadni.
Nem fogadták el az EP-választásról szóló törvényt
A Fidesz leszavazta az európai parlamenti választásokról szóló törvényjavaslat kétharmados támogatottságot igénylő részeit, amelyek a lényegi szabályokat tartalmazzák. Így a Belügyminisztériumnak új javaslatot kell benyújtania. A szavazás előtti heves vita lényegében egy kérdés körül forgott: a Fidesz nem fogadta el, hogy állami pénzen csak az Országos Választási Bizottság által javasolt személyek utazzanak a külképviseletekre szavazatszámláló bizottsági tagoknak, pártdelegáltak viszont nem. A választást 2004 nyarán kellene megtartani.
A Fidesz nem fogadja el az EP-választás rendjét
Hétfőn a kormánypártok és az ellenzék kölcsönösen leszavazta az európai parlamenti (EP) választásokról szóló törvényjavaslat kapcsán egymás módosító javaslatait. Többek között Avarkeszi Dezső (MSZP) és Salamon László (Fidesz) javaslatait is, melyek egymástól függetlenül arra irányultak, hogy a külképviseleteken elektronikus helyett hagyományos, urnás szavazás legyen. Így maradt a kormány elképzelése az e-voksról. Emiatt viszont a Fidesz nemmel fog szavazni a zárószavazáson.