Egyre többen támogatják az atomenergiát Európában

Az energiaválság hatására jelentős mértékben csökkent a nukleáris technológiát elutasítók aránya az EU-ban. Míg 2021 őszén az európai polgárok 26 százaléka ellenezte az atomenergia felhasználását, 2022 őszére ez az arány 15 százalékra mérséklődött – derül ki a Századvég Európa Projekt-kutatásának eredményeiből.

Gázhiányt és energiakáoszt okoznak 2023-ban Európában az elhibázott brüsszeli szankciók

Nagyon nehéz és kritikus éven vagyunk túl, de az igazán nagy kihívások idén várnak ránk – jelentette ki Tóth Máté energiajogász. A Magyar Energetikai Társaság alelnöke az Origónak adott interjúban kifejtette, hogy az idei évre már komoly európai gazdasági visszaeséssel, többen egyenesen recesszióval számolnak. Tóth arról is beszélt, hogy 2022-ben 10 milliárd euróval többet fizettünk az energiáért, a teher a nemzetközi hatások eredményeképpen várhatóan nem fog csökkenni idén sem. Mindezek lényegében ki is jelölik a feladatokat: egy erős nemzeti, szociális energiaszabályozás, állami energiajog- és politika szükséges a 2023-as évben, iintenzív ...

Megismétlődhet 2023-ban is az európai gázválság

Bár a mostani telet nagyobb gond nélkül átvészelheti Európa, a következő fűtési szezon előtt megismétlődhet a múlt évi gázpiaci válság. Az LNG a magas szállítási költségek miatt csak részmegoldás.

Az energiaválság miatt Svédország több atomerőmű építését tervezi

Svédországban az energiabiztonság garantálása és az áramtermelési kapacitás növelése érdekében jogszabályt készítenek elő új atomerőművek építésének a lehetővé tételéhez - jelentette be szerdán Ulf Kristersson miniszterelnök.

Az európaiak négyötöde felelősnek tartja Brüsszelt az energiaválságért

Növekedett azoknak az európaiaknak az aránya, akik szerint az EU-ban tapasztalható energiaválság részben az Európai Bizottság elhibázott energiapolitikájának következménye. Míg 2022-ben a választ megjelölő felnőtt lakosság 75 százaléka tartotta felelősnek Brüsszelt, decemberre ez az arány 79 százalékra emelkedett – derül ki a Századvég Európa Projekt-kutatásából. Magyarországon az alacsonyabb relatív arányt vélhetően az okozza, hogy a kormányzati intézkedéseknek köszönhetően a lakosság – más európai országok polgárainál – kevésbé szembesül a szankciók negatív hatásaival.

Egy hónapra bezárt az egyik közkedvelt vidéki gyógyfürdő

Európában mindent felborított az energiaválság

A kontinens hálózati elosztását jelentősen átalakította az energiaválság, a franciák hiányban szenvednek, míg Nagy-Britannia, Hollandia és Spanyolország átmenetileg az élmezőnybe került.

Dömötör Csaba: Kevesebb drága szankciót, több beleszólást az embereknek

A brüsszeli szankciókról szóló nemzeti konzultáció üzenete egyértelmű: kevesebb drága szankciót és több beleszólást az embereknek - mondta a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában.

Európában a magyarok tartanak legkevésbé az áramszünetektől

Az európaiak energiaellátásba vetett bizalma évek óta csökken és ez a tendencia az energiaválság hatására jelentősen felgyorsult. Míg 2016-ban három uniós polgárból kettő nem tartott az áramkimaradásoktól, 2021-re a lakosság fele, 2022-re pedig már csak a negyede nyilatkozott úgy, hogy bízik a zavartalan ellátásban. Az áramszünetektől való félelem legkevésbé hazánkra jellemző: az EU-ban egyedül Magyarországon vannak többségben azok, akik bíznak az áramellátásban - világít rá a Századvég friss kutatása.

Újra üzemanyaghiány lehet a francia benzinkutakon

A V4NA nemzetközi hírügynökség arról számolt be, hogy a január 19-re meghirdetett országos sztrájk előtt több francia nagyvároshoz közeli töltőállomáson már készlethiány alakult ki, országszerte a benzinkutak csaknem 4 százaléka küzd ilyen jellegű problémával.