energiapolitika
címke rss- kapcsolódó címkék:
- atomenergia
- atomerőmű
- Paksi Atomerőmű
- Magyarország
- Európai Unió
- legfrissebb
- legrégebbi
WikiLeaks: Politikai játékszernek használta Orbán az orosz gázvezetéket
Bár éveken át keményen támadta a Fidesz és Orbán Viktor a Déli Áramlat gázvezeték támogatása miatt az MSZP-s kormányokat, egy, a WikiLeaks által kiszivárogtatott diplomáciai távirat szerint Orbán amerikai diplomatáknak elismerte, hogy ő is szükségesnek tartja a vezeték megépítését. Orbán a távirat szerint azt mondta, a Fidesz harcossága ellenére hasonló politikát folytatna ebben az ügyben, mint a Gyurcsány- és a Bajnai-kormány.
Nem kér az atomenergiából a magyarok többsége
Sem új atomerőművet, sem a paksi élettartamának meghosszabbítását nem támogatja a magyarok közel kétharmada - derül ki a Mediánnak az [origo] számára készített felméréséből. A megkérdezettek elsöprő többsége a megújuló energiaforrásokra esküszik, a kormány azonban eltökélt a paksi bővítés mellett, amelyről szinte teljes politikai egyetértésben döntöttek még a Gyurcsány-kormány utolsó napjaiban.
Atomenergia-pártiak a magyarok a paksi erőmű megbízásából végzett kutatás szerint
A TNS Hoffmann Kft. közvélemény-kutatási eredményei szerint a magyarok többsége egyetért a paksi atomerőmű működésével, és támogatja a paksi blokkok bővítését is. A Mediánnak az [origo] számára készített felmérése azonban ennek épp az ellenkezőjét mutatta, abból az derült ki, hogy a magyarok többsége nem kér az atomenergiából.
Üvegházgáz-stopot tervez az Európai Bizottság
Az üvegházhatású gázok kibocsátásának több mint 80 százalékos csökkentését szeretné elérni 2050-re az Európai Bizottság. Ehhez azonban a testület szerint arra van szükség, hogy az energiatermelésben csaknem teljesen szüntessék meg a szén-dioxid-kibocsátást.
Bakuban udvarol Orbán a gázban gazdag maffiaállamnak
A földgázban gazdag Azerbajdzsánt méltatta szombaton Orbán Viktor egy Bakuban rendezett gazdasági fórumon, amelyre a kritikusok által diktatórikusnak tartott ország elnöke hívta meg. Orbán közölte: az EU-nak politikailag és gazdaságilag is közelednie kell a Kaszpi-tenger térségéhez, ha meg akarja szüntetni az orosz gázfüggőséget.
Magyarország az első homokzsák, amelyet ki lehet hajítani a léghajóból
A rossz hazai környezet miatt nem fektetnek be az energetikába a külföldi multik, megrendült a bizalom a magyar jogállamban Varró László, a Nemzetközi Energiaügynökség igazgatója szerint. A civilizációs hovatartozásunkról nem kellene vitát nyitni, lovas nomádok tényleg voltunk, de ebből nem következik, hogy oda kellene visszatérnünk. A közgazdász az elkövetkező tíz évben nem számít érdemi növekedésre Európában, és szerinte egy finn tanárnő állampapírba fektetett megtakarításának elinflálása lenne a Rubikon átlépése.
Afrikában szimatol a kormány
Sorra látogatják Fekete-Afrika országait a magyar diplomaták, hogy energetikai és egyéb együttműködéseknek nyissanak kaput a gázban vagy olajban gazdag államokkal. Egy utazó nagykövet október elején Nigériában és Ghánában is személyesen találkozott az országok elnökeivel, de Angola vagy Dél-Szudán is a kormány célkeresztjébe került. Az afrikaiaknak magyar tudást és szemétégető-erőműveket viszünk, onnan pedig pénzt és földgázt szeretnénk kapni cserébe.
Adóelkerülésről tárgyalnak az EU-vezetők
Szerdán kora délután elkezdődött az Európai Unió állam- és kormányfőinek brüsszeli, rendkívüli csúcstalálkozója, amelynek témája az energiapolitika, valamint az adóelkerülés, az adócsalás és az agresszív adótervezés elleni fellépés.
Megdobnák a villanyszámlát az új paksi reaktorok
Több ok miatt lehet jó új reaktorokkal bővíteni a paksi atomerőművet, de nem lesz emiatt olcsóbb az áram. A számítások szerint az a valószínűbb, hogy forint-ezermilliárdok elköltése után Paks II. veszteséget termel, kivéve, ha a piaci áramárnál többet fizetünk a majdani befektetőnek.
Miért jó nekünk Paks II., és miért nem?
A Roszatom a lehető legbiztonságosabb reaktorokkal kecsegtet, az atomerőmű kiszámítható energiaforrás, és a klíma szempontjából is előnyös döntés Paks bővítése. Nagy kérdés viszont, hogy ki tudunk-e használni egy rugalmatlan áramtermelési rendszert, megéri-e a beruházás, és miből fizetjük vissza az oroszoktól felvett, tízmilliárd eurós hitelt.