Enceladus
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Szaturnusz
- Mars
- NASA
- Tejútrendszer
- Marson
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Tovább dolgozhat minden idők legdrágább bolygókutató űrszondája
2008. június 30-án hivatalosan befejeződött a Szaturnusz körül keringő Cassini-űrszonda elsődleges küldetése. A sikeres működésre és a várható további eredményekre való tekintettel azonban két évvel meghosszabbították a programot. Összeállításunkban újra felelevenítjük a küldetés eddigi fontos és látványos tudományos eredményeit.
Az élet keletkezéséhez szükséges molekulák is lehetnek a Szaturnusz egyik holdján
A Cassini-űrszonda megfigyelési alapján a korábban tapasztaltnál melegebb törésekből nemcsak vízgőz, de szerves anyagok is kilökődnek az űrbe a Szaturnusz Enceladus nevű holdjáról. Elméletileg tehát itt is történhetnek ahhoz hasonló folyamatok, mint az ősi Földön, az élet keletkezését megelőző ún. prebiotikus fejlődés során, amikor egyre bonyolultabb szerves molekulák alakultak ki.
A Cassini átrepült az Enceladus anyagsugarán
A Szaturnusz körül keringő Cassini-űrszonda mindössze 50 kilométerre haladt el az Enceladus nevű hold felszíne felett, keresztezve a gejzírek által kilövellt anyagszemcsék felhőjét.
- címkék:
- Ali
- Cassini
- Baba
- Cassini-űrszonda
- NASA
- Enceladus
- Címkefelhő »
Film a Szaturnusz gyűrűinek átfordulásáról
A Cassini-szonda mérései alapján kiderült: a Szaturnusz A-gyűrűje sok anyagot köt meg az Enceladus gejzírjei áltat kispriccelt vízgőzmolekulákból.
- címkék:
- gyűrű
- NASA
- Szaturnusz
- Enceladus
- Címkefelhő »
Súrlódás fűtötte gejzírek az Enceladuson - a hét asztrofotója
A Szaturnusz Enceladus holdján zajló gejzír-jellegű kitörések felfedezése óta nagy kérdés, honnan van az apró holdnak a heves aktivitáshoz szükséges energiája. A legelterjedtebb magyarázat szerint az árapályfűtés biztosítja a kitörésekhez szükséges hőt. A korábbi feltételezések alapján valahol a felszíne alatt megolvadhat a jég, és innen repül ki az anyag a vákuummal érintkezve.
- címkék:
- NASA
- Szaturnusz
- Enceladus
- Címkefelhő »
Tíz kép a tíz éve indult Cassini-űrszondától
1997. október 15-én, tíz éve indították útnak a Cassini-Huygens űrszondapárost a floridai Cape Canaveralból. Hétéves utazás után, 2004 júliusában a Cassini, minden idők legdrágább bolygókutató szondája pályára állt a hatalmas gyűrűrendszerrel övezett gázóriás, a Szaturnusz körül, ahonnan azóta is ontja a képeket és a mérési adatokat. 2005 januárjában a Huygens leereszkedett a Titan nevű óriáshold felszínére, és lélegzetelállító képeket küldött a Földre. Összeállításunkban a küldetés tíz fontos tudományos eredményét idézzük fel, tíz kép segítségével.
Tíz képben a 30 éve száguldó Voyager-űrszondákról
Három évtizeddel ezelőtt indult a két amerikai Voyager-űrszonda a Nagy Utazás nevű útra, amelynek keretében hintamanőverek sorozatával sikerült végiglátogatniuk az óriásbolygókat. A ma már legendás űreszközök jelenleg is jól üzemelnek, ezért a szakemberek újabb feladatokat találtak ki a következő évekre. Képes összeállításunk a Voyagerek legfontosabb felfedezéseiről.
Az Enceladus fékezi a Szaturnusz mágneses terét
Az óriásbolygók tengelyforgási idejét szilárd felszín híján a mágneses terükhöz kapcsolódó periodikus rádiójelek alapján határozzák meg. Így nagy meglepetést okozott, amikor a Cassini-szonda megfigyelései alapján meghatározták a gyűrűs bolygó tengelyforgási idejét.
Az Enceladus gejzírkitöréseinek oka
Két új modell szerint az Enceladus gejzírjei nem feltétlenül felszín alatti folyékony víztől törnek ki.
A holdrendszerek keletkezése
Egy új elméleti modell sikeresen jelzi előre, mekkora holdjai lehetnek egy óriásbolygónak és azok miért térnek el a Föld-típusú égitestek vagy a Kuiper-objektumok holdjaitól.