emberősök

címke rss
Magyar kutató lelt rá a titokzatos emberféle koponyadarabjára

Magyar kutató lelt rá a titokzatos emberféle koponyadarabjára

Az egyik legtitokzatosabb emberfélétől, a gyenyiszovai embertől származó koponyatöredéket találtak régészek.

Tunyasága lett a Homo erectus veszte

Tudomány2018.08.14, 11:13

Részben "lustasága" vezetett a Homo erectus (felegyenesedett ember) kihalásához - állítják az Ausztrál Nemzeti Egyetem (ANU) kutatói a PLoS One című tudományos folyóiratban publikált tanulmányukban.

Kiderült, miért jobbkezes az emberek többsége

Tudomány2017.01.11, 18:54

Az emberek nagyjából 90 százaléka jobbkezes. Ebben a tulajdonságban is különbözünk a legtöbb főemlőstől, ahol nem figyelhető meg ilyen oldalpreferencia a végtagoknál. Úgy vélik, hogy a kézpreferencia kialakulása jelentős szerepet játszott az emberi evolúció folyamán. Úgy tűnik, egy új tanulmány most megvilágítja a jobbkezesség létrejöttének okát és idejét.

Hárommillió éves emberelőd-horda nyomait találták meg

Tudomány2016.12.14, 17:30

Emberelődök több millió éves lábnyomaira bukkantak Tanzániában - számolt be róla az eLife-ban megjelent tanulmány alapján a BBC News.

A paleo étrend sem óvott meg a ráktól

Egészség2016.07.28, 11:02

A kutatók egy dél-afrikai hominina ősmaradványon fedezték fel a csontrák eddig ismert legősibb előfordulását.

Már tudják, kikben élnek tovább a gyenyiszovai ember génjei

Tudomány2016.03.18, 14:24

Csak a csendes-óceáni szigetek lakóiban élnek tovább a gyenyiszovai ember génjei, míg a Föld lakosságának legnagyobb része hordozza a Neander-völgyi ember DNS-ének nagyjából 1,5-4 százalékát - állapította meg egy új tanulmány.

Nem minden emberős tudta feltörni a diót az állkapcsával

Tudomány2016.02.08, 17:44

Egy új tanulmány szerint egyes emberősök állkapcsa – látszólag robusztus felépítése ellenére – alkalmatlan volt az erős harapásra. A kutatók szerint az állkapocs könnyen kifordulhatott, ha nagyon kemény dologba haraptak.

Ezért nézett ki máshogy a Neander-völgyi, mint a mai ember

Tudomány2015.12.07, 20:10

Egy nemzetközi kutatócsoport megfejtette, miért alakult ki a modern emberek laposabb arca, és miért található a Neander-völgyiek koponyáján több kidudorodó csont.

Felfedeztek egy negyedik ősi embercsoportot

Tudomány2015.11.17, 08:43

Az ősi gének kutatói felfedezték a negyedik ősi embercsoportot, amely a mai európai génkészlet kialakításában szerepet játszott.

Elképesztő animáció az emberi evolúcióról

Tudomány2015.10.16, 18:55

A Yale Egyetem által kiadott könyvhöz készült ez a szemléletes animáció, ami mai ismereteink alapján mutatja be az ember evolúcióját.

Halottait is eltemethette egy újonnan felfedezett emberős

Tudomány2015.09.10, 14:52

Eszközöket használhatott és halottait is eltemethette az az emberős, amelynek maradványaira egy dél-afrikai barlangban bukkantak – jelentették be az új eredményeket csütörtökön a Witwatersrand Egyetem kutatói, akiknek a munkáját a National Geographic Society és a dél-afrikai kutatási minisztérium is támogatta.

Fejlettebb a csimpánz keze, mint a miénk

Tudomány2015.07.15, 14:14

Bár szeretjük azt gondolni, hogy mindenben sokkal fejlettebbek vagyunk távoli rokonainknál, egy friss kutatás kiderítette: a csimpánzok keze többet fejlődött a közös őstöl történt szétválás óta, mint a miénk.

Új emberfajt fedezhettek fel a tenger fenekén

Tudomány2015.02.02, 17:53

Egy Tajvan közelében, a tengerfenékről felhozott ősi emberi fosszília eddig ismeretlen Ázsiában élt primitív embercsoport, talán egy ismeretlen faj képviselője, mondják a kutatók.

Több mint egymillió éves kőeszközt találtak Törökországban

Archívum2014.12.29, 14:01

Egy Törökországban talált rendkívül régi kőszerszám kora alapján az emberősök előbb kelhettek át Ázsiából Európába, mint azt korábban hitték.

Új európai emberőst találtak

Tudomány2014.09.18, 14:06

Új ősöket találtak a modern európai ember felmenői közt a genetikai örökség elemzésével. Az eredmények alapján az európai őstörténet sokkal bonyolultabb lehet, mint korábban vélték - derült ki egy friss tanulmányból.

Mitől lettek hirtelen sokkal jobbak a barlangrajzok?

Tudomány2013.12.02, 07:24

A barlangrajzok elemzése alapján a kutatók sokáig úgy vélték, hogy az emberi intelligenciában ugrásszerű változás, egyfajta kreatív robbanás következett be az Afrikából való kirajzás után. A legújabb felfedezések azonban arra utalnak, hogy a szimbolikus gondolkodásra való képesség jóval korábban kialakult.

Eltűnt folyók vezették ki az embereket Afrikából

Tudomány2013.09.18, 08:31

Három ősi folyó szolgált ösvényül a korai embereknek, amikor elindultak hosszú útjukra Afrikából, amelynek eredményeként benépesítették a Földet.

Kiderült, mit evett a korai ember

Tudomány2013.06.04, 09:31

Mintegy 3,5 millió éve jelentős változás következett be az emberelődök táplálkozásában. Falevelek és gyümölcsök mellett fű- és sásféléket, valamint pozsgás növényeket is kezdtek fogyasztani.

Tényleg a vízben éltek az ember ősei?

Tudomány2013.05.03, 08:35

Az emberi evolúció egyik erősen vitatott elmélete szerint az ember őse bizonyos ideig vízi életmódot folytatott. A vízimajom-elmélet hívei jövő héten gyűlnek össze Londonban, hogy megvitassák, mennyire támogatják elképzeléseiket az új tudományos eredmények.

Három hullámban hódították meg Amerikát

Tudomány2012.07.12, 08:36

A bennszülött amerikai populációk DNS-vizsgálata alapján egy nemzetközi kutatócsoport megállapította, hogy az amerikai kontinenst Kanadától Chile déli csücskéig legalább három hullámban népesítették be az őslakosok.

Mikor ment világgá a modern ember?

Tudomány2012.05.08, 17:00

A valaha történt egyik legnagyobb vulkánkitörés hamuja alatt talált kőszerszámok megváltoztathatják a mai ember elterjedéséről alkotott képet.

Két másik emberfajjal is keveredett a mai ember

Tudomány2012.05.03, 16:17

A szakemberek közül ma már szinte senki sem vitatja, hogy az emberiség bölcsője Afrika volt. Nem teljesen egyértelmű azonban, hogy mikor és milyen útvonalakon rajzott szét a Homo sapiens Afrikából, hogy végül benépesítse a világot.

Ritka lelet: két fiatal mamutot találtak a Mátrában

Tudomány2012.04.10, 13:06

Két, nem egészen kifejlett gyapjas mamut feldarabolt részeit halmozták fel jégkori vadászok a mai Feldebrő határában. Bár cölöpökre kifeszített bőrökkel védhették a zsákmányt, egy-két szemfüles róka is jóllakhatott a maradékból.

A sűrű rengeteg miatt fordult jobbra az emberiség

Tudomány2012.01.28, 20:30

Az Afrikából kivándorló Homo sapiens útját sűrű erdő zárta el a Balkánon, ezért először Ázsia felé indult. A genetikai kutatások fejlődése révén egyre pontosabbá válik az a térkép, amely az emberiség elterjedési útvonalait ábrázolja bolygónkon.

Az ősasszonyok a szőrös férfiakat kedvelték

Tudomány2011.12.14, 14:02

A mai emberen feleslegesnek tűnhet a testszőrzet, de régen elősegíthette a paraziták felderítését. Nőnemű őseink valószínűleg jobban kedvelték a poloskamentes férfiakat, ezért előnyben részesíthették a szőrösebb hímeket, állítják brit kutatók.

Ilyenek lehettek az első emberi hangok

Tudomány2011.11.25, 09:26

Egy műanyag csöveket és léglökéseket használó szellemes kísérlet segített újrateremteni távoli őseink első hangjait.

Új lelet írja át az emberré válás történetét

Tudomány2011.09.08, 22:29

A valaha élt összes embert, így a saját fajunkat is magába foglaló élőlénycsoportból, a Homo nemzetségből korábban olyan kevés maradványt tártak fel, hogy azok egy cipősdobozban elférnének, a cipővel együtt. Ezért is kiemelkedőek a 2010-ben leírt Australopithecus sediba sokkal teljesebb maradványai, amelyek részletes elemzését a Science legfrissebb száma közli. A felfedezők szerint az új eredmények megerősítik elméletüket: ez a faj lehetett a Homo nemzetség őse.

Egy régen várt csont alapján már két lábon járt Lucy, mindannyiunk őse

Tudomány2011.02.11, 08:55

Régóta tartó vita végére tehet pontot egy Afrikában nemrég feltárt 3,2 millió éves lábközépcsont. Az ősmaradvány, amelynek kora meggyezik a híres emberős, Lucy korával, nyomós bizonyítékot szolgáltat arra, hogy az akkoriban élt emberelődök már két lábon jártak.

A Neander-völgyi gyerekek nagyok és életerősek voltak

Tudomány2010.10.20, 08:31

A Neander-völgyi gyerekek nagyok és életerősek voltak - állítják a francia Nemzeti Tudományos Kutatási Központ (CNRS) kutatói, akik egy másfél év körüli egyed maradványait tárták fel.

Bemutatták a legújabb, kiemelkedő jelentőségű emberős-leletet

Tudomány2010.04.08, 19:05

Forrás, szökőkút: ez a szó szerepel a dél-afrikai sotho nyelven annak az új emberfélének a nevében, amely a világ egyik legrangosabb tudományos folyóirata, a Science legújabb számának címlapjáról tekint ránk. A névválasztás nem véletlen: a leletet feltáró kutatók remélik, hogy az Australopithecus sediba révén rengeteg új információt tudunk majd meg az emberi nem evolúciójának kezdeteiről.

Őseink első lábnyomai - kép

Tudomány2010.03.25, 10:01

3,6 millió éves lábnyomokat vizsgáltak meg régészek Tanzániában, ezek a legrégebbi nyomok amelyek felegyenesedett őseinktől származnak. A kutatók meglepetésére a lábnyomok tulajdonosai már jóval az emberfélék megjelenése előtt egyenes testtartással sétálhattak.

Négyezer éves fénykép - az első emberi rekonstrukció a gének alapján

Tudomány2010.02.11, 12:18

Először sikerült rekonstruálni egy már több ezer éve halott személy külsejét a genetikai állomány alapján, egy jégbe fagyott hajcsomó segítségével. A kutatók által Inuknak elnevezett férfi 4000 évvel ezelőtt élt Grönlandon, hajlamos volt a kopaszodásra, barna színű volt a szeme és sötét volt a bőre.

Homo sapiens dárdája okozhatta az iraki Neander-völgyi férfi halálát

Tudomány2009.07.22, 10:54

Egy Homo sapiens eldobott dárdája okozhatta annak a Neander-völgyinek a halálát 50-75 ezer évvel ezelőtt, amelynek földi maradványait a mai Irak területén, a Zagrosz-hegység barlangjában fedezték föl. A kutatók kőkorszaki hajítóeszközökkel rekonstruálták a sebesülés lehetséges okait.

Új fajnak írják le a hobbitokat az antropológusok

Tudomány2009.05.08, 09:36

Az apró termetű hobbitok (Homo floresiensis), amelyek csontvázára 2003-ban bukkantak az indonéziai Flores szigetén, korábban ismeretlen emberi faj képviselői - állítják két tanulmány szerzői, akik a Nature-ben számoltak be eredményeikről.

Az afrikai népesség átfogó genetikai vizsgálata megerősíti emberőseink afrikai eredetét

Tudomány2009.05.04, 08:13

Egy afrikai, amerikai és európai kutatókból álló csoport 10 éven át tartó vizsgálatai nyomán elkészült az afrikai genetikai állomány eddigi legátfogóbb elemzése. A kutatók több mint 3000 afrikai és a világ más tájairól származó önkéntes genetikai vizsgálatával kimutatták, hogy Afrika mai népessége 14 ősi populációból fejlődött ki.

Hobbitoktól tanulhattak valaha az emberek

Tudomány2009.04.23, 08:41

Felfedezése idején ezernyi apró, éles vulkáni tufadarabka is előkerült a "hobbit" - egy nagyjából egy méter magas emberelőd - barlangjából az indonéziai Flores szigetén. A kőeszközök fejtörést okoznak a tudósoknak: hogyan tudott a kis ember grapefruit nagyságú agyával ilyen eszközöket gyártani?

Emberőseink is rossz famászók voltak

Tudomány2009.04.14, 07:58

Sokan gondolják, hogy a korai emberfélék még jól másztak fára, az emberszabású majmokhoz hasonlóan. Egy amerikai kutató azonban vadon élő csimpánzok megfigyelése és több millió éves emberi ősmaradványok anatómia elemzése alapján arra a következtetésre jutott, hogy őseink famászó képessége semmivel sem volt jobb, mint a mai embereké.

Meglepően nagy fejjel születtek az emberősök

Tudomány2008.11.14, 16:25

Meglepetést hozott egy Etiópiában talált Homo erectus-lelet. A kifejlett nőstény csontjai nyomán úgy tűnik, hogy az 1,2 millió éve élt emberős utódai - az eddigi ismereteinkkel ellentétben - születésükkor jóval nagyobb koponyával rendelkeztek, és  bár a felnőttek két lábon jártak, járásuk még nem hasonlított a mai emberére.

Új csontok egy szenzációs emberőstől

Tudomány2003.01.31, 12:45

A mai csimpánzok és a korai emberfélék közötti mozgásbeli különbség azt sugallja, hogy utolsó közös ősüket a mai körülbelül hétmillió évnél időben távolabbra kell helyeznünk.

Emberős vagy gorilla: viták a szenzációs lelet körül

Tudomány2002.10.11, 13:24

Lehetséges, hogy az emberfélék hónapokon át ünnepelt tagja nem más, mint egy nőstény gorilla.

Emberősök narkotikumai

Tudomány2002.10.08, 10:47

A bételt, a coca-cserje levelét, a dohányt évszázadokon át használták arra, hogy elűzze az éhséget és fáradtságot.  

Előző
  • 1
Következő