emberősök
címke rss- kapcsolódó címkék:
- evolúció
- Afrika
- Homo sapiens
- genetika
- emberi evolúció
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Új lelet írja át az emberré válás történetét
A valaha élt összes embert, így a saját fajunkat is magába foglaló élőlénycsoportból, a Homo nemzetségből korábban olyan kevés maradványt tártak fel, hogy azok egy cipősdobozban elférnének, a cipővel együtt. Ezért is kiemelkedőek a 2010-ben leírt Australopithecus sediba sokkal teljesebb maradványai, amelyek részletes elemzését a Science legfrissebb száma közli. A felfedezők szerint az új eredmények megerősítik elméletüket: ez a faj lehetett a Homo nemzetség őse.
Egy régen várt csont alapján már két lábon járt Lucy, mindannyiunk őse
Régóta tartó vita végére tehet pontot egy Afrikában nemrég feltárt 3,2 millió éves lábközépcsont. Az ősmaradvány, amelynek kora meggyezik a híres emberős, Lucy korával, nyomós bizonyítékot szolgáltat arra, hogy az akkoriban élt emberelődök már két lábon jártak.
A Neander-völgyi gyerekek nagyok és életerősek voltak
A Neander-völgyi gyerekek nagyok és életerősek voltak - állítják a francia Nemzeti Tudományos Kutatási Központ (CNRS) kutatói, akik egy másfél év körüli egyed maradványait tárták fel.
Bemutatták a legújabb, kiemelkedő jelentőségű emberős-leletet
Forrás, szökőkút: ez a szó szerepel a dél-afrikai sotho nyelven annak az új emberfélének a nevében, amely a világ egyik legrangosabb tudományos folyóirata, a Science legújabb számának címlapjáról tekint ránk. A névválasztás nem véletlen: a leletet feltáró kutatók remélik, hogy az Australopithecus sediba révén rengeteg új információt tudunk majd meg az emberi nem evolúciójának kezdeteiről.
Őseink első lábnyomai - kép
3,6 millió éves lábnyomokat vizsgáltak meg régészek Tanzániában, ezek a legrégebbi nyomok amelyek felegyenesedett őseinktől származnak. A kutatók meglepetésére a lábnyomok tulajdonosai már jóval az emberfélék megjelenése előtt egyenes testtartással sétálhattak.
Négyezer éves fénykép - az első emberi rekonstrukció a gének alapján
Először sikerült rekonstruálni egy már több ezer éve halott személy külsejét a genetikai állomány alapján, egy jégbe fagyott hajcsomó segítségével. A kutatók által Inuknak elnevezett férfi 4000 évvel ezelőtt élt Grönlandon, hajlamos volt a kopaszodásra, barna színű volt a szeme és sötét volt a bőre.
- címkék:
- evolúció
- emberősök
- genomika
- gének
- Címkefelhő »
Homo sapiens dárdája okozhatta az iraki Neander-völgyi férfi halálát
Egy Homo sapiens eldobott dárdája okozhatta annak a Neander-völgyinek a halálát 50-75 ezer évvel ezelőtt, amelynek földi maradványait a mai Irak területén, a Zagrosz-hegység barlangjában fedezték föl. A kutatók kőkorszaki hajítóeszközökkel rekonstruálták a sebesülés lehetséges okait.
Új fajnak írják le a hobbitokat az antropológusok
Az apró termetű hobbitok (Homo floresiensis), amelyek csontvázára 2003-ban bukkantak az indonéziai Flores szigetén, korábban ismeretlen emberi faj képviselői - állítják két tanulmány szerzői, akik a Nature-ben számoltak be eredményeikről.
Az afrikai népesség átfogó genetikai vizsgálata megerősíti emberőseink afrikai eredetét
Egy afrikai, amerikai és európai kutatókból álló csoport 10 éven át tartó vizsgálatai nyomán elkészült az afrikai genetikai állomány eddigi legátfogóbb elemzése. A kutatók több mint 3000 afrikai és a világ más tájairól származó önkéntes genetikai vizsgálatával kimutatták, hogy Afrika mai népessége 14 ősi populációból fejlődött ki.
- címkék:
- Afrika
- genetika
- emberősök
- Címkefelhő »
Hobbitoktól tanulhattak valaha az emberek
Felfedezése idején ezernyi apró, éles vulkáni tufadarabka is előkerült a "hobbit" - egy nagyjából egy méter magas emberelőd - barlangjából az indonéziai Flores szigetén. A kőeszközök fejtörést okoznak a tudósoknak: hogyan tudott a kis ember grapefruit nagyságú agyával ilyen eszközöket gyártani?