emberi evolúció
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Neander-völgyi ember
- hominidák
- Homo erectus
- emberfélék
- Homo sapiens
Színváltó bőr, tapogatós ujjak, fogak helyett csőr
Az emberi evolúció irányáról kevés a tudományosan megalapozott ismeret, különböző bizarr jóslatokból azonban nincs hiány. Egyesek szerint evolúciós előnyt jelentene, ha hajlékonyabb lenne a csontvázunk, vagy a fogaink átalakulnának csőrré.
- címkék:
- Kaméleon
- emberi evolúció
- csőr
- tapogató
- Címkefelhő »
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Tesztelje, mennyit tud az emberi evolúcióról!
Az utóbbi néhány évtizedben jelentős mértékben gyarapodtak az emberi evolúcióval kapcsolatos ismereteink. Több új emberfajt fedeztek fel a leletek genetikai elemzése alapján, és eléggé átrendeződött az ember fejlődését ábrázoló törzsfa. A fejlődés ellenére (vagy éppen azért) azonban nem változott meg az alapvető felfogásunk az ember származásával kapcsolatban, bármennyire is szeretnék ezt sugallni egyes evolúciótagadó nézetek hívei. Napjainkban is minden szakember azt vallja, hogy az ember Afrikában alakult ki valamilyen – egyelőre ismeretlen – majmokkal közös ősből. Már a szétválás időpontját is elég jól meg tudják becsülni, de ottt ...
Ez a lelet írta át az emberi evolúció történetét
Ötven éve írták le azt a leletet, amelynek nyomán máig sem csillapodó vita alakult ki az ember eredetével foglalkozó szakemberek között. Az új fajként besorolt Homo habilis, azaz "ügyes ember" okozta tudományos problémákról a Nature legújabb száma közöl összefoglalót.
Kösz a cigifüggőséget, Neander-völgyiek!
A modern emberek az erősebb szőrzet és az időjárási viszontagságoknak jobban ellenálló bőr mellett több betegségre, például a Crohn-betegségre vagy a kettes típusú cukorbetegségre való genetikai hajlamot, valamint a dohányzásról való leszokás nehézségét örökölték a Neander-völgyiekkel való keveredés folyományaként.
Mire jók a Neander-völgyi génjeink?
A Neander-völgyi ember most elkészült, eddigi legjobb minőségű genomszekvenciája lehetővé teszi a pontosabb összehasonlítást a modern ember, illetve a gyenyiszovai ember DNS-ével. Az eredmények megerősítik a korábbi gyanút, hogy a korai emberek közt sok keveredés lehetett. Az is kiderült, hogy egyes ázsiaiak a Neander-völgyiektől örökölték a napsugárzás elleni fokozott védelmet.
Minden eddiginél ősibb emberi DNS-t vizsgáltak
Meghatározták az eddigi legrégebbi emberi DNS szekvenciáját. Kiderült, hogy a 400 ezer éves emberféle a gyenyiszovai ember közeli rokona volt.
Ontja a csontokat az Emberiség bölcsője
Több mint ezer emberi ősmaradványt hoztak felszínre alig három hét alatt egy dél-afrikai barlangból, az Emberiség bölcsője nevű világörökségi helyen.
Ismeretlen fajjal lépett félre a gyenyiszovai ember
Szokatlan DNS-részeket talált a gyenyiszovai ember örökítőanyagában egy amerikai kutató. Ezek nagy valószínűséggel egy eddig ismeretlen emberfaj DNS-éből származhatnak.
Radikálisan új elmélet az emberi evolúcióról
Egy Grúziában előkerült koponya - több korábbi lelettel együtt - azt támasztja alá, hogy csak egy Homo faj létezett a modern ember előtt. Ha az elmélet igaznak bizonyul, alapjaiban rendezi át az ember evolúciójáról alkotott eddigi elképzeléseinket.
Mennyire van a vérünkben a harc?
Sokan azt állítják, az embereknek vérükben van a háború. Finn kutatók szerint ez tévedés, a törzsi villongások zömében nem háborúkról, inkább egyedi leszámolásokról van szó.
Csőre és színváltó bőre lehet a jövő emberének
Az emberi evolúció irányáról kevés a tudományosan megalapozott ismeret, különböző bizarr jóslatokból azonban nincs hiány. Egyesek szerint evolúciós előnyt jelentene, ha hajlékonyabb lenne a csontvázunk, vagy a fogaink átalakulnának csőrré.
- címkék:
- emberi evolúció
- adaptáció
- csőr
- Címkefelhő »
A pontos dobás tette az embert emberré
A pontos dobás kifejlődése tette lehetővé a gyakoribb húsevést, és ennek következtében az ember evolúciójának gyorsulását, állítják amerikai kutatók.
- címkék:
- Homo erectus
- emberi evolúció
- dobás
- Címkefelhő »
Így nézhet ki az ember százezer év múlva
Magas homlok, nagy szemek és tökéletes arcszimmetria jellemezheti a jövő emberét. Vagy nem.
Megrengeti az ember eredetét egy új elmélet
Sokáig szentségtörésnek számított, ha valaki azt állította, hogy a Homo nemzetség nem Afrikában, hanem Eurázsiában alakult ki. Mára azonban több lelet is elképzelhetővé teszi ezt az új felfogást, írja a New Scientist.
Rendkívüli lelet: itt váltunk el a majmoktól
Amerikai kutatók egy emberszabású ősmaradványa mellett megtalálták az eddigi legősibb majomfosszíliát Afrikában. A leletek bizonyítják, hogy a két csoport már több mint 25 millió éve különvált egymástól.
- címkék:
- majmok
- emberi evolúció
- szétválás
- Címkefelhő »
Új titkokat tárt fel a szenzációs emberős
Néhány éve óriási szenzációt keltett egy új emberős, az Australopithecus sediba dél-afrikai bemutatása. A kutatók azóta tovább vizsgálták a leleteket, és eredményeiket hat cikkben foglalták össze a Science magazin hasábjain.
Már rég nem vagyunk majmok
Az új kutatási eredmények alapján kijelenthető: rosszul ismertük a nagy evolúciós lépések időpontjait. Minden több százezer vagy millió évvel korábban történhetett, mint eddig gondoltuk, kezdve attól, hogy szétváltunk a csimpánzoktól, egészen addig, hogy elődeink kirajzottak Afrikából.
A busman a legősibb nép a Földön
A modern ember bölcsőjének tartott, Szaharától délre lévő területen élő koi és szan népcsoporthoz tartozó emberek genetikai változatosságának tanulmányozása segít feltárni a régió gazdag genetikai történetét, állítja egy nemzetközi kutatócsoport most megjelent tanulmánya.
Megfejtették a legújabb emberfaj genomját
Tisztázhatják a Neander-völgyi és a mai emberekkel rokon korai emberek kapcsolatát a Science folyóiratban közölt legfrissebb eredmények.
Sokkal hamarabb elindult a modern ember Ázsiába
Egy laoszi barlangban talált ősi koponyamaradvány 20 ezer évvel régebbre tolja ki a modern ember Afrikából Délkelet-Ázsiába való vándorlásának időpontját - állapították meg amerikai kutatók az amerikai tudományos akadémia folyóiratában, a PNAS-ben közzétett tanulmányukban.
- címkék:
- Ázsia
- Laosz
- emberi evolúció
- vándorlás
- Címkefelhő »
Két emberfaj élhetett a kezdetek kezdetén
Legalább két emberelőd élt párhuzamosan a modern ember ősének tekintett Homo erectus-szal, körülbelül 1,8 millió évvel ezelőtt. A legújabb eredmények segíthetnek eldönteni a vitát, hogy hány fajból állhatott a korai Homo nemzetség.
Újraírják a kőkor történetét
A modern vadászó-gyűjtögető kultúra körülbelül 44 ezer éve jelent meg Afrikában, vagyis húszezer évvel korábban, mint ahogyan eddig gondolták. Ásóbotok, rovátkolt csontok, gyöngydíszek, tűk és nyílhegyek bizonyítják, hogy az Afrikában maradt ősi népesség sem volt fejletlen.
Kincset érő kőtömböt találtak az ember eredetéről
Az egyméteres sziklába zárt csontok az eddigi legteljesebb emberős-csontvázat jelenthetik, és tisztázhatják az emberi nem származását.
Mikor ment világgá a modern ember?
A valaha történt egyik legnagyobb vulkánkitörés hamuja alatt talált kőszerszámok megváltoztathatják a mai ember elterjedéséről alkotott képet.
Két másik emberfajjal is keveredett a mai ember
A szakemberek közül ma már szinte senki sem vitatja, hogy az emberiség bölcsője Afrika volt. Nem teljesen egyértelmű azonban, hogy mikor és milyen útvonalakon rajzott szét a Homo sapiens Afrikából, hogy végül benépesítse a világot.
A húsevés miatt születhetett több gyerek
Svéd kutatók szerint a húsevés jelentős szerepet játszott az emberi népesség gyarapodásában és befolyásolta az emberi evolúció alakulását.
Min röhöghetett a Neander-völgyi ember?
Viccelődhettek-e egymással a Neander-völgyi emberek? Eshettek-e szerelembe? Lehettek-e rossz napjaik? Ehhez hasonló kérdésekre próbál választ adni két amerikai kutató, a Neander-völgyiekről feltárt bőséges leletanyagra támaszkodva.
Ürülékkel dobálózó csimpánzokból következtetnek az ember evolúciójára
Amikor felkapunk egy kezünk ügyébe eső tárgyat, és valamihez vagy valakihez odadobjuk, akkor az emberi evolúció egyik sarkalatos lépését játsszuk újra, állítja egy új tanulmány. A hajigálásra való hajlam alakíthatta ki azokat az agyi kapcsolatokat, amelyek később a nyelv és a szimbolikus gondolkodás kifejlődéséhez vezettek.
Újabb bizonyítékot találtak arra, hogy nem állt le az emberi evolúció
Az emberek a Föld valamennyi élőlényéhez hasonlóan ki vannak téve az evolúciós nyomásnak. Bár életmódunk már jelentősen különbözik az emberősökétől, egy új kanadai kutatás is bizonyítja, hogy folyamatosan változunk a környezet hatására.
Ausztrália őslakosai hagyták el elsőként Afrikát
Ausztrália őslakosai a legrégebbi Afrikán kívüli népcsoport génvizsgálatok szerint, vagyis elődeik korábban hagyták el a kontinenst, mint minden más ma élő embercsoport ősei.
Új lelet írja át az emberré válás történetét
A valaha élt összes embert, így a saját fajunkat is magába foglaló élőlénycsoportból, a Homo nemzetségből korábban olyan kevés maradványt tártak fel, hogy azok egy cipősdobozban elférnének, a cipővel együtt. Ezért is kiemelkedőek a 2010-ben leírt Australopithecus sediba sokkal teljesebb maradványai, amelyek részletes elemzését a Science legfrissebb száma közli. A felfedezők szerint az új eredmények megerősítik elméletüket: ez a faj lehetett a Homo nemzetség őse.
Harmincezer éve léteznek a modern nagyszülők
Százezer évvel ezelőtt már bölcs öregembernek számított az, aki megérte a harminc-negyven éves kort. A kutatók sokáig úgy gondolták, hogy a tapasztalatokat átadó, a gyermekek családját támogató nagyszülői szerep csak a modern embereknél alakult ki. Az újabb kutatásokból azonban kiderült, hogy már a Neander-völgyieknél is fontosak lehettek a nagyszülők a csoportok életében.
A Homo erectus főzte meg először a vacsoráját
Az 1,9 millió évvel ezelőtt kialakult Homo erectus készített először ételt tűz és eszközök segítségével.
A nyílt színen zajlott az ember kialakulása
Évszázados tudományos vita tárgya, hogy milyen szerepet töltött be a szavanna az ember evolúciójában. Volt-e köze a felegyenesedett járáshoz, az agytérfogat megnövekedéséhez vagy az eszközhasználathoz? A legújabb eredmények szerint igen: alig voltak igazi erdők, amikor a fontos dolgok történtek.
Lerohanta a modern ember a Neander-völgyieket Európában
Tömegével érkeztek a modern emberek Európába, és nagy mennyiségüknek köszönhetően nagyon hamar kiszorították a kontinensről a már több ezer éve ott élő Neander-völgyieket.
Őseink nőstényei kalandvágyóbbak voltak, mint a hímek
Emberelődeink közül a nőstények általában elvándoroltak azokról a helyekről, ahol születtek és gyerekkorukat töltötték, a hímek viszont inkább az otthonuk közelében maradtak, állapította meg egy új tanulmány. A jelenségre eddig nem találtak magyarázatot a kutatók.
Az ember önzetlensége az állatvilágból ered
Az emberi altruizmus, vagy más néven önzetlenség kialakulása a közös utódnevelésre vezethető vissza, állítja néhány kutató a főemlősök vizsgálata alapján. A kölykeiket együtt gondozó főemlősök - például a selyemmajmok - sokkal segítőkészebbek egymással, mint az utódaikat egyedül nevelő majmok, például a csimpánzok.
Dinoszauruszok vannak egy sziklarajzon a Bibliát szó szerint értelmezők szerint
Az utolsó nem szárnyas dinoszauruszok mintegy 65,5 millió évvel pusztultak ki a Földről. Az első emberfélék úgy 6-8 millió éve jelenhettek meg Afrikában. A kreacionisták szerint azonban ez tévedés, és az emberek találkoztak a dinoszauruszokkal. Állításukat egy amerikai sziklarajzzal próbálják alátámasztani.
Átformálta testünket a civilizáció
Mi a kapcsolat a két lábon járás és a gerincfájdalmak megjelenése között? Miért van szüksége a mai gyerekeknek fogszabályzóra? Egészségügyi problémáinkkal újabban egy külön tudományterület, az evolúciós orvostudomány is foglalkozik: a pompeji lávában talált csontvázak például elárulják, hogy mára a nyitott gerinc egy ártalmatlan formája is gyakoribbá vált.
Génjeik alapján a busmanok és a pigmeusok a legősibb emberek
A jelen afrikai vadászó-gyűjtögető populációinak alaposabb genetikai vizsgálata arra utal, hogy a modern ember a kontinens déli részén jelent meg az evolúció folyamán, és nem Kelet-Afrikában.
Egy zápfog is igazolja: új emberfajt találtak Szibériában
A szibériai Gyenyiszova-barlangban ásatásokat végző kutatók egy őrlőfogat is találtak egy korábban felfedezett ujjcsont után. Az ujjcsont DNS-ének elemzése, valamint a fog anatómiai felépítése alátámasztja azt a korábbi feltételezést, hogy eddig ismeretlen emberfajról van szó.
Csendesen, de jelenleg is zajlik az emberi evolúció
A természetes szelekció valószínűleg túl lassan zajlik ahhoz, hogy segítsen megbirkózni azokkal a nagy kihívásokkal - például a globális éghajlatváltozással és számos fertőző betegséggel -, amellyel fajunk jelenleg szembenéz. A megoldáshoz kultúránkra és technológiánkra kell támaszkodnunk.
Lucy is használt kőszerszámot - szenzációs régészeti lelet Afrikából
Egy nemzetközi kutatócsoport két olyan állati csontmaradványra bukkant Etiópiában, amelyen kőszerszám okozta karcolásnyomok láthatók. A csontok korát 3,4 millió évesre teszik, ami majdnem egymillió évvel több, mint az eddig ismert legkorábbi hasonló lelet. Ez azt jelenti, hogy az egyik legismertebb emberős, Lucy és fajtársai már használhattak primitív kőeszközöket az állati maradványok feldarabolására.
Az ember őse már 3,6 millió évvel ezelőtt két lábon járt
Bemutatták a 3,2 millió éves emberelőd, Lucy párját, melynek maradványaira Etiópiában találtak rá. A Kadanuumuu névre keresztelt lelet idősebb Lucynél, és bizonyítja, hogy az emberősök már a Homo nemzetség kialakulása előtt is két lábon jártak.
Négy százalékban mégis Neander-völgyiek vagyunk
Újabb áttörést ért el a Neander-völgyi ember genetikai állományát vizsgáló nemzetközi kutatócsoport. Sikerült meghatározniuk a sejtmagban lévő DNS szerkezetének olyan jelentős részét, amelyet össze tudtak hasonlítani a ma élő emberek genomszerkezetével. Ennek alapján megállapították, hogy valóban volt kis mértékű kereszteződés a Neander-völgyiek és a modern ember ősei között.
Az emberiség már túlélt egy szupervulkánt
A modern civilizációra igen súlyos következményekkel járna egy valóban nagy vulkánkitörés. Már az izlandi példából is látható, hogy viszonylag kevés hamu is megbénítja a kifinomult infrastuktúrát. Elképzelni is rossz egy szupervulkán kitörését, amikor porfelhőbe burkolózhat az egész bolygó, és az erős lehűlés hatására gyakorlatilag megszűnne a világ mezőgazdasági termelése. Az emberiség legutóbb 74 ezer éve nézett szembe egy nagy kitöréssel, de jelenleg is több lehetséges szupervulkánt ismerünk.
Bemutatták a legújabb, kiemelkedő jelentőségű emberős-leletet
Forrás, szökőkút: ez a szó szerepel a dél-afrikai sotho nyelven annak az új emberfélének a nevében, amely a világ egyik legrangosabb tudományos folyóirata, a Science legújabb számának címlapjáról tekint ránk. A névválasztás nem véletlen: a leletet feltáró kutatók remélik, hogy az Australopithecus sediba révén rengeteg új információt tudunk majd meg az emberi nem evolúciójának kezdeteiről.
Fontos emberféle felfedezését jelentik be csütörtökön
Az elmúlt napokban több beszámoló is megjelent arról, hogy április 8-án az emberfélék egy új faját mutatják be Dél-Afrikában.
- címkék:
- emberi evolúció
- emberfélék
- Homo
- Címkefelhő »
Új emberfaj egy ujjból
Egyre inkább úgy tűnik, hogy negyvenezer éve még több emberfaj élt egymás mellett a Földön. A nem túl rég önálló fajnak nyilvánított Neander-völgyi és a mai ember mellé 2003-ban csatlakozott az indonéziai Flores szigetén élő hobbit. Egy nemzetközi, magyar szakembert is felsorakoztató kutatócsoportnak most Szibéria déli részén sikerült megállapítani egy leletről, hogy egy eddig ismeretlen emberfajhoz tartozhat.
Újabb vita a grapefruitfejűek körül
Saját fajunk degenerált egyedekből álló csoportja, egy Afrikából korábban kivándorolt emberfaj törpévé zsugorodott leszármazottai, esetleg egy teljesen önálló faj? Egyelőre nem lehet eldönteni, mi az igazság a hobbitokkal kapcsolatban, akik grapefruit méretű fejük ellenére már kifinomult kőeszközöket használtak. Egy azonban biztos: 18 000 éve még egy másik, tőlünk látványosan különböző embercsoport is élt a Földön.