emberi evolúció
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Neander-völgyi ember
- hominidák
- Homo erectus
- emberfélék
- Homo sapiens
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Új lelet írja át az emberré válás történetét
A valaha élt összes embert, így a saját fajunkat is magába foglaló élőlénycsoportból, a Homo nemzetségből korábban olyan kevés maradványt tártak fel, hogy azok egy cipősdobozban elférnének, a cipővel együtt. Ezért is kiemelkedőek a 2010-ben leírt Australopithecus sediba sokkal teljesebb maradványai, amelyek részletes elemzését a Science legfrissebb száma közli. A felfedezők szerint az új eredmények megerősítik elméletüket: ez a faj lehetett a Homo nemzetség őse.
Harmincezer éve léteznek a modern nagyszülők
Százezer évvel ezelőtt már bölcs öregembernek számított az, aki megérte a harminc-negyven éves kort. A kutatók sokáig úgy gondolták, hogy a tapasztalatokat átadó, a gyermekek családját támogató nagyszülői szerep csak a modern embereknél alakult ki. Az újabb kutatásokból azonban kiderült, hogy már a Neander-völgyieknél is fontosak lehettek a nagyszülők a csoportok életében.
A Homo erectus főzte meg először a vacsoráját
Az 1,9 millió évvel ezelőtt kialakult Homo erectus készített először ételt tűz és eszközök segítségével.
A nyílt színen zajlott az ember kialakulása
Évszázados tudományos vita tárgya, hogy milyen szerepet töltött be a szavanna az ember evolúciójában. Volt-e köze a felegyenesedett járáshoz, az agytérfogat megnövekedéséhez vagy az eszközhasználathoz? A legújabb eredmények szerint igen: alig voltak igazi erdők, amikor a fontos dolgok történtek.
Lerohanta a modern ember a Neander-völgyieket Európában
Tömegével érkeztek a modern emberek Európába, és nagy mennyiségüknek köszönhetően nagyon hamar kiszorították a kontinensről a már több ezer éve ott élő Neander-völgyieket.
Őseink nőstényei kalandvágyóbbak voltak, mint a hímek
Emberelődeink közül a nőstények általában elvándoroltak azokról a helyekről, ahol születtek és gyerekkorukat töltötték, a hímek viszont inkább az otthonuk közelében maradtak, állapította meg egy új tanulmány. A jelenségre eddig nem találtak magyarázatot a kutatók.
Az ember önzetlensége az állatvilágból ered
Az emberi altruizmus, vagy más néven önzetlenség kialakulása a közös utódnevelésre vezethető vissza, állítja néhány kutató a főemlősök vizsgálata alapján. A kölykeiket együtt gondozó főemlősök - például a selyemmajmok - sokkal segítőkészebbek egymással, mint az utódaikat egyedül nevelő majmok, például a csimpánzok.
Dinoszauruszok vannak egy sziklarajzon a Bibliát szó szerint értelmezők szerint
Az utolsó nem szárnyas dinoszauruszok mintegy 65,5 millió évvel pusztultak ki a Földről. Az első emberfélék úgy 6-8 millió éve jelenhettek meg Afrikában. A kreacionisták szerint azonban ez tévedés, és az emberek találkoztak a dinoszauruszokkal. Állításukat egy amerikai sziklarajzzal próbálják alátámasztani.
Átformálta testünket a civilizáció
Mi a kapcsolat a két lábon járás és a gerincfájdalmak megjelenése között? Miért van szüksége a mai gyerekeknek fogszabályzóra? Egészségügyi problémáinkkal újabban egy külön tudományterület, az evolúciós orvostudomány is foglalkozik: a pompeji lávában talált csontvázak például elárulják, hogy mára a nyitott gerinc egy ártalmatlan formája is gyakoribbá vált.
Génjeik alapján a busmanok és a pigmeusok a legősibb emberek
A jelen afrikai vadászó-gyűjtögető populációinak alaposabb genetikai vizsgálata arra utal, hogy a modern ember a kontinens déli részén jelent meg az evolúció folyamán, és nem Kelet-Afrikában.