elméleti fizika

címke rss
Egy amerikai fizikus rájött, hogyan utazhatunk vissza az időben

Egy amerikai fizikus rájött, hogyan utazhatunk vissza az időben

10 évesen veszítette el édesapját Ronald Mallett, akit HG Wells regényei és Einstein tudományos munkái inspiráltak arra, hogy elméleti fizikus legyen, és egész életét rááldozza arra, hogy időgépet építsen.

Elképesztő: el lehet látni egészen az ősrobbanásig

Archívum2023.02.20, 20:26

Egy nemrég publikált új kutatás rámutat, hogy a „téridő fodrozódásai", vagyis a gravitációs hullámok felfedhetik az univerzum hajnalának, az ősrobbanás utáni pillanatoknak és az idő kezdetének a titkait. Az elméleti fizikusok szerint ezekről az ősi gravitációs hullámokról a nukleáris fúziós reaktorok segítségével is sok mindent megtudhatunk itt, a Földön.

Megvalósítható lesz a csillagközi utazás?

Archívum2022.10.22, 21:39

A sci-fi művekben - így például a rendkívül népszerű Star Trek sorozatban is -, az asztronauták gyakran a féreglyukak segítségével hidalják át az univerzum végtelen távolságait. Akármennyire is szellemes azonban a téridő két távoli pontját lerövidítő utazáshoz igénybe venni a gravitációs szingularitásból származó kozmikus átjárókat, a féreglyukak aligha lesznek a jövő asztronautái számára reális opciók a csillagközi űrutazáshoz.

A Nagy Összeomlás: hamarosan az egész világ elpusztulhat

Archívum2022.05.18, 17:05

Az általunk ismert univerzum a mintegy 13,8 milliárd éve bekövetkezett ősrobbanás után alakult ki. A világegyetem a „Nagy Bumm" óta folyamatosan és ráadásul gyorsulva tágul, ami csillagászati megfigyelésekkel alátámasztott tény. Az einsteini modell szerint a tágulás, vagyis az univerzum felfúvódása végtelen folyamat, amit viszont az Amerikai Tudományos Akadémia szaklapjában, a PNAS-ban egy most publikált tanulmány megkérdőjelez.

105 éve tudjuk, hogy a világ véges, de nincs határa

Archívum2021.03.20, 00:17

A modern elméleti fizika egyik legnagyobb hatású alakja, Albert Einstein 105 éve, 1916. március 19-én publikálta az általános relativitás elméletéről szóló dolgozatát, amely alapjaiban megváltoztatta az univerzumról alkotott felfogásunkat. Az általános relativitáselmélet előrejelzései eddig minden megfigyelésben illetve kísérletben bizonyítást nyertek: Einstein elmélete jósolta meg többek között a gravitációs lencsehatást, a fekete lyukak létezést, valamint a „téridő fodrozódásait", a gravitációs hullámokat, de az általános relativitáselmélet alapozta meg a táguló világegyetem, a véges és határtalan univerzum modern kozmológiai modelljét is.

Vajon léteznek más világok? A szuperhúrelmélet rejtélye

Archívum2020.11.27, 21:08

Az átlagember számára az univerzum a csillagok, a galaxisok, valamint minden egyéb más, a teret kitöltő anyag illetve energia egyetlen nagy egységet alkotó összessége. Egyes elméleti fizikusok viszont úgy vélik, hogy az általunk ismert világegyetem csupán egy sokkal, de sokkal nagyobb egységnek, a multiverzumnak alkotja az egyik parányi szeletét.

Százhúsz éve született Bay Zoltán, aki megérintette a Holdat

Archívum2020.07.24, 23:32

A magyar származású Nobel-díjasok, Szentgyörgyi Albert, Wigner Jenő, Hevesy György, Gábor Dénes, Oláh György és mások mellett Bay Zoltán neve talán kevéssé cseng ismerősen, pedig a 120 éve született magyar fizikus a 20. századi természet- és mérnöki tudományok legnagyobbjai közé tartozik. Nem véletlen, hogy világszerte őt tartják a modern asztrofizika egyik új tudományága, a rádiócsillagászat atyjának, hiszen az 1946. február 2-án végrehajtott világhíres magyar Hold-radar kísérletével ő teremtette meg ennek az alapjait, de Bay Zoltán nevéhez fűződik a fotoelektron-sokszorozó, valamint a fénysebességre alapozott méterdefiníció megalkotása is.

115 éve fejtette meg Einstein az időlassulás rejtélyét

Archívum2020.07.01, 14:51

Albert Einsteint a 20. század és az egyetemes tudománytörténet egyik legnagyobb alakjaként tartják számon. Ő dolgozta ki a speciális és az általános relativitáselméletet, úttörő jellegű munkásságával pedig nagymértékben hozzájárult a kvantumfizika, a statisztikus mechanika valamint a modern kozomológia alapjainak lefektetéséhez. Száztizenöt éve, 1905.június 30-án jelent meg az az alapvető fontosságú és a hagyományos newtoni fizikát meghaladó dolgozata, amely megteremtette az idő, a távolság, a tömeg és az energia valamint az elektromágnesesség közötti összhangot. A speciális relativitáselmélet új fejezetet nyitott az elméleti fizikáában, ...

Elhunyt Pál Lénárd fizikus

Archívum2019.10.25, 17:16

Életének 94. évében elhunyt Pál Lénárd fizikus, a szilárdtest-fizika és a nukleáris technológiák kiemelkedő kutatója, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) rendes tagja - közölte az MTA pénteken az MTI-vel.

Lefotózták azt, amit még Einstein is képtelenségnek tartott

Archívum2019.08.30, 19:46

Először fotózták le az Einstein által kísérteties távolhatásnak nevezett jelenséget. Az ezzel kapcsolatos kutatásukat a tudósok a Science Advances magazinban publikálták.

Einstein még a nácik hatalomra jutását is megjósolta

Archívum2018.12.12, 10:28

Albert Einsteinnek mindenben igaza volt, még abban is, amiben tévedett. Nemcsak az elméleti fizikában látott előre dolgokat, hanem a világtörténelem menetében is.

Nemcsak relativitáselméletet, hanem hűtőszekrényt is feltalált

Archívum2018.11.29, 19:14

Albert Einsteinről egyből a relativitáselmélet jut az ember eszébe, bár sok minden egyébbel is foglalkozott a sokoldalú tudós. Alig ismert például a világhírű elméleti fizikusról, hogy szabadalmaztatott egy hűtőszekrényt is, méghozzá a magyar Szilárd Leóval együtt, ami igen népszerű háztartási eszközzé vált. Ma újra életre akarják kelteni Einstein hűtőszekrényét, mivel abszolút környezetbarát eszköz.

Egyre valószínűbb, hogy mégsem kizárt az időutazás

Archívum2018.08.28, 19:35

Fizikusok egy kvantummodellel feloldották azt a paradoxont, ami kizárja az időutazás lehetőségét. Egy amerikai és osztrák fizikusokból álló kutatócsoport módot talált az időutazásra, legalábbis elméletileg. Az időutazás szerintük elvileg lehetséges, de jelenleg még túllép a technikai képességeinken. Ennek ellenére sem minden tudós hisz abban, hogy ez megvalósítható lenne, néhányuk szerint egy ilyen kísérlet egyenesen végzetes lenne annak, aki keresztülmenne ezen.

Hawking és Einstein örökbecsű gondolatai Istenről, világról és az emberiségről

Archívum2018.03.14, 17:52

Albert Einstein a téridő és modern elméleti fizika atyja március 14-én, azon a napon született, amelyen az univerzumról alkotott képünket forradalmasító zseniális brit tudós és gondolkodó, Stephen Hawking örökre lehunyta szemét. A kifürkészhetetlen sors különös egybeesése, hogy mindkét zseni hetvenhat éves korában lépett át egy számunkra titokzatos és felfoghatatlan másik dimenzióba.

A zseniális magyar, aki mégsem kapta meg a Nobel-díjat

Archívum2018.02.11, 22:41

Százhúsz éve, 1898. február 11-én született Budapesten Szilárd Leó, a múlt század egyik kiemelkedő magyar tudósa, aki kulcsszerepet játszott az atombomba létrehozásához vezető Manhattan-terv elindításában. A zseniális magyar tudós építette meg az első atommáglyát, aki a biofizika születésében is elévülhetetlen érdemeket szerzett, és sci-fi írónak is kiváló volt.

Száztíz éve született a hidrogénbomba atyja, Teller Ede

Archívum2018.01.16, 00:11

Teller Ede a huszadik század első felének legendás fizikusgenerációjához tartozott. A magyar származású professzor a kvantumfizika olyan nagy alakjainak volt kutatótársa és kollégája többek között, mint Werner Heisenberg, Niels Bohr, vagy Enrico Fermi, de személyes ismeretség fűzte Albert Einsteinhez is. A második világháború idején részt vett az amerikai nukleáris fegyvert előállító Manhattan-programban, és mint a magfúzió egyik legelső kutatója, meghatározó szerepet játszott az első amerikai hidrogénbomba kifejlesztésében.

Istenről és Izraelről is értekezett Einstein most elárverezett leveleiben

Archívum2017.06.21, 13:30

190 ezer euróért azaz 58 millió 700 ezer forintért keltek el egy jeruzsálemi árverésen Albert Einstein levelei, amelyekben a fizikáról, Istenről és Izrael államról is írt.

Előző
  • 1
Következő