élet kialakulása
címke rss- kapcsolódó címkék:
- DNS
- RNS-világ
- evolúció
- RNS
- ribonukleinsavak
Nem várt potyautasokat hoztak a Földre az űrsziklák
Kutatók egy csoportja az élet kialakulásához nélkülözhetetlen cukormolekulákat talált két meteoritban.
- címkék:
- DNS
- élet kialakulása
- cukor
- meteorit
- cukrok
- ribóz
- NASA
- RNS
- Címkefelhő »
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Meteoritbecsapódások hozhatták létre a DNS alkotórészeit
Egy új japán tanulmány szerint az ősi óceánokat bombázó meteorok becsapódásai hozhatták létre a nukleobázisokat és az aminosavakat.
Mélytengeri vulkánok hátráltathatták az élet elterjedését
Legalább fél milliárd évvel késleltették az összetettebb életformák megjelenését a mélytengeri vulkánok azzal, hogy az oxigéntermelő mikrobákat vassal mérgezték - derült ki egy új kutatásból.
- címkék:
- élet kialakulása
- tenger
- vulkán
- óceán
- Címkefelhő »
Megtalálták az utolsó közös ősünk sejtszervecskéjét
Amerikai kutatók minden eddiginél pontosabb és részletesebb képet készítettek több különböző faj riboszómájáról és a riboszómák evolúciójáról. Eredményeikből kiderült, hogy minden riboszóma tartalmaz egy ősi részletet. Ennek vizsgálata segítséget nyújthat az élet eredetének megfejtéséhez.
Teljesen új elmélet az élet megjelenéséről
A földi élet körülbelül 4 milliárd éves, de az első élőlények már közvetlenül az ősrobbanás után megjelenhettek egy meghökkentő ötlet szerint.
Megoldódhat a földi élet egyik legnagyobb rejtélye
Régi problémára deríthet fényt egy vulkanikus tóban most felfedezett, különleges hibridvírus. A forró, savas vízben talált mikroba magyarázatot adhat arra, hogyan alakult át az ősi élőlények örökítő anyaga RNS-ből a ma általánosan elterjedt DNS-sé.
Ügyetlen szuperorganizmus lehetett a mai élőlények közös őse
Minden mai élőlény közös őse nem egy egysejtű lény, hanem az egész Földet átszövő organizmus volt egy új elmélet szerint. Ez közel 4 milliárd éve tölthette ki a bolygó óceánjait, később pedig három részre vált, létrehozva az élet három nagy birodalmát.
Minden eddiginél korábbi élőlények nyomait fedezték fel
Az Ausztráliában felfedezett mikroszkopikus gömbök és pálcikák 3,4 milliárd évesek, és minden valószínűség szerint az eddig ismert legrégibb baktériumok maradványai.
Egy lépéssel közelebb az élet keletkezésének rejtélyéhez
Valószínűnek tűnik, hogy az élet keletkezéséhez vezető kémiai evolúció során a ribonukleinsavak jelentek meg először, s ezek továbbfejlődése vezethetett a sokkal stabilabb DNS-molekulák kialakulásához. Az első sejtekben tehát az információtárolás szerepét az RNS tölthette be, és a másolásához szükséges enzimműködést is RNS-molekulák biztosították. Az eddig szintetizált RNS-enzimek csak nagyon rövid RNS-darabkákat tudtak létrehozni, de brit kutatóknak most jelentős mértékben sikerült kitágítaniuk ezt a határt.
- címkék:
- DNS
- RNS-világ
- élet kialakulása
- RNS
- ribozim
- Címkefelhő »
Loch Ness helyett Loch Torridon: végre egy igazi őslénytani szenzáció
Egy nemzetközi kutatócsoport egymilliárd éves eukarióta, azaz már sejtmaggal rendelkező élőlények maradványaira bukkant egy skóciai tó alján. Az üledékben talált ősmaradványok azt igazolják, hogy sokkal régebben kezdődött a szárazföldi élet fejődése, mint azt eddig feltételezték.
Lehet élet az örök sötétség bolygóin is
Örök éjszaka van azokon a távoli bolygókon, amelyek kilökődtek csillaguk körüli pályájukról. Sok ilyen magányos planéta létezhet, és egy új számítás alapján felszíni rétegük alatt folyékony víz is előfordulhat - elméletileg tehát az általunk ismert élet is megjelenhetett rajtuk.
A magyar megoldás a legjobb eddig az élet meghatározására
A 21. század elején még mindig nem tudjuk pontosan meghatározni, mi az élet. Egyesek szerint hasonló nehézségekkel állunk szemben, mint azok, akik a vizet akarták definiálni a molekula-elmélet megalkotása előtt. A korábbi próbálkozások és a NASA-definíció után a nemrég elhunyt Gánti Tibor elmélete állhat legközelebb a valósághoz.
Arzénnal teli tóra bukkantak az Andokban
Bár vize a legtöbb élőlény számára "halálos koktél" volna, mégis nyüzsgő élettel van tele az a különleges tó, amelyet argentin kutatók találtak az Andokban. A felfedezés jelentősége nemcsak abban rejlik, hogy ennyire lúgos, erősen sós, mérgező gázokat és arzént tartalmazó vízben általában nem jellemző az élet, de sokkal fontosabb, hogy az itt található élőlények segítségével a kutatók a földi élet kialakulásával kapcsolatos kérdéseik egy részére is választ kaphatnak.
Mégsem élnek a világ legkisebb bogyói
A tudomány egyik legnagyobb vitája a nanobaktériumok körül zajlik, amelyek több ezerszer kisebb alakzatok, mint ennek a mondatnak a végén a pont. A kutatók egy része szerint ezek a létező legkisebb élőlények, mások viszont úgy vélik, hogy ez épp a méretük miatt nem lehetséges: egyszerűen nem férnek el bennük az általunk ismert élet alkotóelemei. Új kutatási eredmények eldönthetik a kérdést: ezek szerint a nanobaktériumok élettelen kristályos szerkezetek, mégis nagy szerepet játszhatnak egészségünk fenntartásában.
Húszemeletes tornyok lehettek az élet bölcsői
Darwin még a meleg felszíni pocsolyákban képzelte el az első élőlényeket, a legújabb kutatások szerint azonban az óceánok mélyén kell keresni őket, ahol ásványokban gazdag forró víz tör fel a kéregből. Bár e fekete füstölgőknek nevezett, kéményszerű alakzatok körül nagyon különleges fajok élnek, a legújabb kutatási eredmények szerint mégis hűvösebb hasonmásaik, a fehér füstölgők esélyesebbek az élet bölcsői címre.
Az élet számára hasznos tápanyagokat találtak a Titan tavaiban
A Szaturnusz holdja, a Titan kiemelt célpontja az élet keletkezését megelőző folyamatok kutatásának. A Földön kívül csak itt hullámoznak tavak a Naprendszerben, e tavak vizsgálatával megismerhetjük azokat a különböző szerves vegyületeket létrehozó folyamatokat, amelyekhez hasonlóak az úgynevezett prebiotikus folyamatokban is megjelenhettek. Friss eredmények szerint metán- és etánkeverék hullámzik a hold sarki tavaiban, ahol egyéb kemikáliák, például acetilén is jelen lehetnek - mindez elvben tápanyagként is szolgálhat az élet számára.
- címkék:
- Titan
- élet kialakulása
- Címkefelhő »
Minimálsejt: először írták le, mi kell feltétlenül az élethez
Hat együttműködő kutatócsoport meghatározta az egyik legkisebb baktérium teljes genetikai állományát, a gének alapján készülő fehérjekészletét és a baktériumban lejátszódó anyagcsere-folyamatokat. Ezek alapján jó közelítéssel összegezhetők azok az alkotórészek, illetve folyamatok, amelyek nélkülözhetetlenek egy sejt önálló életben maradásához.
Egy tudós újrafölfedezése - Gánti Tibor
Még a biológia és a kémia tudománya iránt vonzódó fiatalabb olvasóknak, de talán még az ifjú biológusok nagy része számára is keveset mond a nemrég elhunyt Gánti Tibor neve. Az érdeklődőbbek valószínűleg hallottak a nevéhez fűződő chemotonelméletről, de magát az elképzelést nem nagyon ismerik. Napjainkban úgy tűnik, hogy a tudományos közélet "igazságot szolgáltat", és Gánti elmélete elfoglalja az őt megillető helyet az élet keletkezéséről kidolgozott hipotézisek között.
Újabb lépés az élet tyúk-tojás problémájának megoldásához
Az élet keletkezésének egyik máig megválaszolatlan kérdése, hogy a fehérjék vagy az örökítőanyag (RNS vagy DNS) jött létre előbb a kémiai evolúció folyamán. Úgy tűnhet (sokáig úgy is tűnt), hogy nincs genetikai kód fehérjék nélkül, és nincs fehérje genetikai kód nélkül. Ez egy klasszikus "tyúk-tojás" probléma. Mostanában azonban több olyan kutatási eredmény látott napvilágot, ahol enzimek közreműködése nélkül sikerült RNS-t, illetve DNS-szerű molekulákat előállítani. Ezek azokat az elképzeléseket támasztják alá, amelyek szerint az örökítőanyag létrejöttével kezdődhetett az élet kialakulása a bolygónkon.
- címkék:
- DNS
- RNS-világ
- élet kialakulása
- RNS
- Címkefelhő »
Foltos volt és gyorsabban forgott az ősnap
Napunk keletkezése után tízszer gyorsabban pörgött, és mágneses tere is sokkal intenzívebb lehetett, mint jelenleg. Mindezek következtében hatalmas foltok boríthatták a felszínét, és erősebb sugárzása miatt az élővilág sokáig nem terjedt el a szárazföldön.
- címkék:
- Nap
- élet kialakulása
- napsugárzás
- Címkefelhő »
Újabb bizonyíték az RNS-világ mellett
Valószínűnek tűnik, hogy az élet kialakulásához vezető kémiai evolúció során az RNS-molekulák jelentek meg először, s ezek továbbfejlődése vezethetett a sokkal stabilabb DNS-molekulák kialakulásához. Az első sejtekben tehát az információtárolás szerepét az RNS tölthette be, és enzimekként is az RNS-molekulák szolgálhattak. Sok kutató azonban kételkedik abban, hogy valóban létezett ilyen RNS-világ. Angol kémikusoknak egy elegáns kísérlettel sikerült megcáfolni az RNS-világ léte ellen felhozott egyik jelentős ellenvetést.
Lendületet kaphatott az élet a Föld utolsó nagy bombázásakor
A 3,9 milliárd éve történt utolsó nagy meteoritbombázás nemhogy eltörölte volna az életet a Földön, de még lökést is adott a fejlődéséhez - állítják amerikai kutatók, akik szerint az élet akár 4,4 milliárd éve létezhet 4,6 milliárd éves bolygónkon.
- 1