elektron
címke rss- kapcsolódó címkék:
- fizika
- atom
- kvantumfizika
- jelenség
- elemi részecske
Igazolták, hogy az elektron is tovább osztható
Eddigi ismereteink szerint az elektron a természet egyik alapvető építőköve, mely szabad állapotban oszthatatlan. A cambridge-i és a birmingham-i egyetem fizikusainak új kísérlete szerint azonban a vékony vezetékekbe zsúfolt elektronok két eddig ismeretlen részecskére bomlanak, melyek neve spinon és holon.
- legfrissebb
- legrégebbi
Mérési világrekord az elektron tömegéről magyar közreműködéssel
A világot kvantumszinten az elektronok tartják össze, nélkülük semmilyen anyag nem létezne, nem lenne kémia, és a fény sem tudna kölcsönhatásba lépni az anyag alkotóelemeivel. Ha az elektronok a valós tömegüknél csak egy kicsivel könnyebbek vagy nehezebbek lennének, a világ teljesen másképp nézne ki. De hogyan lehet megmérni egy pontszerű elemi részecske tömegét?
Fél évszázados rejtélyt oldhattak meg a csillagászok
Ötvenéves rejtélyt oldhattak meg bostoni kutatók: minden hajnalban, 150 kilométeres magasságból a földről érkező radarjelek egy részét visszaveri valami. Mostanáig nem tudták a szakemberek, pontosan mi lehet ennek a jelenségnek a forrása.
Mengyelejev rendszere sem időtlen alkotás
Alighogy megszoktuk a négy új elem végleges nevét a periódusos rendszerben, máris egy minden eddiginél nagyobb mértékű változásra kell felkészülnünk.
Molekuláris fekete lyukat hozott létre a legerősebb röntgenlézer
Képzeljük el, hogy egy adott pillanatban a Földet érő összes napfényt egy körömnyi nagyságú területre fókuszáljuk. Ha a hatást megszorozzuk százzal, nagyjából kapizsgálhatjuk, mire is képes a világ legerősebb röntgenlézere.
Tudta, hogy a kockacukor világít a sötétben?
Ha a sötétben egy kockacukrot kettétörünk, vagy két kockacukrot összedörzsölünk, kékes-fehér felvillanást tapasztalhatunk. Azonban nem csak a kockacukor, hanem más anyagok is mutatják ezt a jelenséget. Milyen anyagok és vajon miért villannak fel a sötétben?
Lefotózták azt, amit még Einstein is képtelenségnek tartott
Először fotózták le az Einstein által kísérteties távolhatásnak nevezett jelenséget. Az ezzel kapcsolatos kutatásukat a tudósok a Science Advances magazinban publikálták.
Rögzítették a Jupiter holdjának sikolyát
A Juno Waves műszere a Jupiter hatalmas mágneses mezejének rádiósugárzását „hallgatta", hogy megtalálja azok pontos helyét.
Ettől a tudósok is megdöbbentek: fémmé változott a víz
Először sikerült a tiszta vizet fémmé alakítani – írja a Science Alert tudományos portál.
Új magyar felfedezés az elektronok világában
Fontos, új felfedezést közölt az úgynevezett alagúthatással kapcsolatban a Wigner Fizikai Kutatóközpont Dombi Péter által vezetett kutatócsoportja. Az alagúthatás fontos velejárója a kvantummechanikai jelenségeknek, amelyek forradalmasították a fizikát a XX. században. Az eredményt a nanotudományok vezető nemzetközi folyóirata, a Nano Letters közölte.