Óriásamőbákat találtak a földfelszín legmélyebb pontján

Óriásamőbákra bukkantak mintegy tizenegyezer méter mélységben, a csendes-óceáni Mariana-árokban amerikai tengerbiológusok.

A legősibb csillós egysejtűek fosszíliáit fedezték fel

A legősibb, hétszázmillió éves csillós egysejtűek fosszíliáit fedezték fel amerikai kutatók: az őskövületek százmillió évvel régebbiek, mint az eddig ismert legkorábbi ilyen életformák.

Agyevő amőba támadott meg egy 12 éves gyereket

A floridai fiú pár napja influenzaszerű tünetekkel került kórháza. Most már az életéért küzdenek.

Öt nap alatt végez velünk az agyevő amőba

Rövid időn belül két amerikai fiatalt fertőzött meg a természet legrettegettebb egysejtűje, amelynek támadását eddig csupán ketten élték túl. A meleg vizeket kedvelő amőba az orron keresztül jut be az agyba, tönkreteszi az agyszöveteket, és általában gyors halált okoz. Magyarországon még nem találkoztak vele, de nem lehetetlen, hogy egyszer felbukkan.

Évmilliókkal ezelőtt élhettek az igazi vámpírok

Vámpírok márpedig léteztek, igaz, nem a Drakula-filmekben látható formában. Tudósok bizonyítékokat találtak arra, hogy 750 millió évvel ezelőtt apró mikroorganizmusok szívhatták ki az életet áldozataikból.

Horrorlény az állatkertben: mindent elnyel, ami az útjába kerül

Nincs agya, mégis állat módjára viselkedik az a különleges, sárgás színű egysejtű élőlény, amelyet a párizsi állatkert először mutatott be szerdán. A nagyközönség szombattól láthatja a massza becenevű, gombakinézetű organizmust, amelyet most sikerült először kitenyészteni egy tudományos projekt keretében.

Olyat tett egy egysejtű, amire senki sem számított

Ha valakit egysejtűnek nevezünk, az általában nem hízelgő az illető szellemi képességeire nézve. Pedig a Stentor roeselii nevű trombita alakú csillós olyan komplex döntéshozatalra képes, ami kifinomult elmére vall.

Ebből a filmből megtudhatjuk, milyen élőlények rejtőznek élővizeinkben

Több milliárd éves baktériumok titkát fejtették meg magyar kutatók

Több mint 3 milliárd évvel ezelőtt élt ősbaktériumok felépítését, működését és életmódját vizsgálták az ELTE Természettudományi Kar (TTK) kutatói egy nemzetközi kutatás során a filogenetika eszközeivel. Legfrissebb eredményeikről a Science Magazinban számoltak be pénteken. Vizsgálataik szerint a legelső baktérium egy pálcika formájú, mozgásra és környezetének érzékelésére képes, vírusok elleni védelemmel rendelkező, viszonylag komplex élőlény volt, emellett fény derült a legkorábban létrejött baktériumcsaládokra is - közölte az ELTE pénteken.