Egyperces tudomány
címke rss- kapcsolódó címkék:
- középkor
- történelem
- kutatás
- hódoltság
- kísérlet
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Tudja-e, miért spanyol a spanyolnátha?
A történelem egyik legpusztítóbb járványa, a spanyolnáthajárvány 1918-ban, az I. világháború idején tört ki az Egyesült Államokban, Kansas városában, és innen terjedt szét robbanásszerűen az egész földkerekségen.
Tudja-e, hogy az ózondús levegő valójában mérgező?
A köznyelvben az ózondús levegőt az egészséges, friss tiszta levegővel azonosítják, azonban ez nem helyénvaló, ugyanis a troposzférában, elsősorban a földfelszín közelében az ózon mérgező.
Tudja, hogy miért szerették a törökök a fürdőket?
Napra pontosan tizenöt évvel a mohácsi csata után, 1541. augusztus 29-én Szulejmán szultán hadai kardcsapás nélkül megszállták Budát. Az ezt megelőző másfél évtizedben, a kettős királyválasztás korszakában, amikor Szapolyai János és Habsburg Ferdinánd is saját magát tekintette Magyarország törvényes királyának, a törökök még nem rendezkedtek be az országban.1541 után mindez megváltozott, és az ország jelentős része az Oszmán Birodalom fennhatósága alá került.
Tudja-e, miért hatszögletűek a méhsejtek?
A méhek közismerten nagyon szorgos kis rovarok. Buzgón gyűjtik a virágport, hogy mézet készítsenek belőle, amelyet a szabályos mértani hatszög formájú sejtekben tárolnak. De vajon miért hatszögletűre építik az apró „mézesbödönöket"?
Tudja, miért lekerekített az utasszállító gépek ablaka?
A brit De Havilland repülőgépgyártó cég történelmet írt, amikor a vállalat DH 106 Comet nevű, négy sugárhajtóműves utasszállító gépének prototípusa 1949. július 27-én a magasba emelkedett. A Comet volt ugyanis a repüléstörténet első sugárhajtású utasszállítója, 1952. május 2-án állt szolgálatba. A Comet repülésével vette kezdetét a jetkorszak, ám a zajos kezdeti sikernek váratlan balesetsorozat vetett véget: alig egy éven belül három Comet is súlyos légi katasztrófa áldozata lett.
Tudja, hogy mitől világkuriózum a borsodi Szinpetri?
Az Északi-középhegység nemcsak szemet gyönyörködtető tájakkal, hanem néhány valódi világszenzációval is rendelkezik. Az élő kövületnek számító és a földkerekségen sehol másutt nem ismert mátrai ősjuhar után most egy másik, a Zempléni-hegységben található világkuriózumot mutatunk be.
Tudja-e, miért olyan gazdag Magyarország termál- és gyógyvizekben?
Magyarország szegény nyersanyagokban, ám van egy olyan értékünk, ami világviszonylatban is jelentősnek számít, ez pedig a vízkészletünk. A közeljövőben a vízkészletek világszerte tapasztalható rohamos elapadása miatt egyre nagyobb értékké válik a víz. A hazai felszín alatti vizeink közül a rendkívül jó minőségű és bőségesen rendelkezésre álló gyógyhatású termálvizeink valódi nemzeti kincsnek számítanak.
Tudja, hol van a Föld leghidegebb pontja?
A jelenlegi, szokatlanul zord januári hideget már-már extrém, elviselhetetlen téli időjárásként éljük meg. Ám a hazai csikorgó mínuszok valóságos szubtrópusnak számítanak a Föld néhány valóban nagyon hideg pontjához képest.
Tudja-e, melyik az élővilág leghosszabb állata?
Az állatvilág rekordereit szokás méret, sebesség, vagy éppen valamilyen egyedi, fajspecifikus tulajdonság alapján kategóriákba osztályozni. Ha megkérdezik, melyik a ma élő leghosszabb állat, a tájékozottak legnagyobb valószínűséggel azt válaszolnák erre, hogy a kékbálna, amely elérheti akár a 31 méteres testhosszúságot is. A gerinctelen élővilágnak van azonban egy olyan faja, amelynek testhossza a kékbálna hosszának csaknem a kétszerese lehet.
Szavazzon ön is, melyik volt az év tűzhányója 2016-ban!
2009 óta tradíció az év tűzhányójának megválasztása. Akárcsak egy szépségversenyen, itt is sokfajta szempont érvényesülhet, így például, hogy melyik vulkán produkálta a legerősebb kitörést, vagy éppen melyik lávaszökőkútja volt a legszebb. A Tűzhányóblog összeállította 2016 legemlékezetesebb vulkáni jelenségeit, amelyekre ön is szavazhat.
Tudja-e, hogy miért unikum a Mátra az egész világon?
A Mátrát zömében olyan vulkanikus eredetű kőzetek építik fel, amelyek több mint 15 millió éve, a miocén időszak derekán forró lávaként lövelltek fel a Kárpát-medencét elborító tenger északi partvidékén húzódó szigetív vulkánjaiból. A geológusok körében középső riolitszórásként ismert esemény kőzetté vált vulkáni porában megőrződtek a korabeli szubtrópusi ősnövényzet maradványai. Köztük egy olyan ősi juharfáé is, amelynek a Mátrán kívül napjainkban sehol sem található eleven példánya.
Tudja, mi köze a Subarunak az univerzumhoz?
Több patinás autógyár márkajelzése stilizált csillagot ábrázol, így többek között a Daimler AG, vagy a Chrysler jól ismert logója. A japán Subaru azonban nem elégedett meg egyetlen csillaggal, hanem egy egész csillagképet tett meg autómárkái jelzésének.
Tudja-e, hol fog bizonyosan felforrni a vére?
Az atmoszféra alsó, legsűrűbb légrétegét, a troposzférát követő sztratoszféra nemcsak amiatt különleges, hogy e légrétegben – szemben a troposzférával – a hőmérséklet-csökkenés nem egyenletes, de itt található az Armstrong-vonal is, az a magassági szint, ahol a víz és a vér egyaránt felforr.
Tudta, hogy a legvérengzőbb tengeri hüllő a varánusz rokona volt?
68 millió éve, az észak-amerikai kontinens már a maihoz hasonló alakot öltött. A magasból nézve egyetlen jelentős különbség tűnne fel számunkra; a kontinenst észak-déli irányba kettéosztó hatalmas Nyugati Belső Tengerág. Ez a Mexikói-öböltől Alaszkáig nyúló trópusi sekélytenger volt a késői kréta legrettegettebb ragadozója, a bármit megtámadó hatalmas Tylosaurus hazája.
Tudja, honnan származik a Heineken sör vörös csillaga?
A vörös csillag az 1917-es oroszországi bolsevik forradalom győzelme után vált a 20. század baloldali, kommunista mozgalmainak egyik meghatározó politikai jelképévé. A szovjet blokk 1991-ben történt összeomlását követően a kommunista munkásmozgalom egykori szimbóluma, a szvasztika, a náci mozgalom horogkeresztje, valamint az SS jelvénye, a sig rúna mellett egyes országokban tiltott önkényuralmi jelképpé lett, ám mielőtt valaki rosszra gondolna, a méltán híres holland sör címkéjén virító vörös csillagnak semmi köze sincs a világfelforgató eszmékhez.
Tudja, hogy mi okozza a magyarországi földrengéseket?
Vasárnap kora hajnalban, a Richter-skála szerinti 2,3-as erősségű földrengés pattant ki Orosháza, illetve Székkutas térségében. A földrengés fészke, hipocentruma, 15 kilométer mélyen volt, a rengést a lakosság is észlelte. A hajnali földmozgás is aktuálissá teszi azt a kérdést, hogy vajon mi okozza a magyarországi földrengéseket.
Tényleg tömeghisztériát okozott a Világok harca rádiójáték?
A híresztelésekkel ellentétben egyáltalán nem okozott tömegpánikot Orson Welles rádiójátéka, a Világok harca - annak ellenére, hogy több helyen még kommunikációs iskolákban is így tanítják. A The Telegraph utána járt a témának.
Miért vannak anyajegyeink?
A legtöbb ember legalább 10 anyajeggyel rendelkezik, de olyan is akad, akin akár 100 is lehet. Míg utóbbiak általában lassabban öregednek, és bőrük tovább megtartja feszességét, hajlamosabbak különböző rákos megbetegedésekre is. Sokat tudunk már az anyajegyekről, azt viszont még mindig nem, hogy miért alakultak ki a bőrünkön, van-e valami célja a létezésüknek.
- címkék:
- bőr
- anyajegy
- Egyperces tudomány
- Címkefelhő »
Arannyal vonja be a NASA a szondáit
Nem csoda, hogy az űrkutatás ennyire költséges - a NASA egyenesen arannyal vonja be az űrszondáit! Persze valószínűleg nem ez a legdrágább része egy ilyen megépítésének, de elengedhetetlen, hogy hatékonyan megvédhessék az eszközt a sugárzástól.
- címkék:
- arany
- űrszonda
- Egyperces tudomány
- NASA
- Címkefelhő »
Tudja-e, hogy mikor fog megsemmisülni a Földközi-tenger?
A földkerekség egyik legszebb víztömegeként számontartott és óceáni ősökkel büszkélkedő Földközi-tenger halálos ítéletét már évmilliókkal ezelőtt kimondták a könyörtelen lemeztektonikai folyamatok. Nem kétséges, hogy geológiai idősíkon mérve a végelgyengülésben szenvedő Földközi-tenger ma már a "földtani elfekvőben" található.
Miért nem ütköznek össze soha a madarak a levegőben?
A madarak mindig elkerülik egymást még akkor is, ha látszólag összeütközéshez vezetne a röppályájuk. Ausztrál kutatók kiderítették, hogy az egymás felé tartó madarak mindig jobb felé kerülnek és időnként a repülési magasságot is korrigálják.
Tudja, melyik állatot fenyegetik leginkább az orvvadászok?
Ha az orvvadászatra gondolunk, mindenkinek elsősorban a nagy növényevő emlősök, például az elefántok vagy az orrszarvúk jutnak az eszébe. Holott van egy nem kevésbé különleges, félénk állat, amelyet Ázsiából már szinte teljesen kiirtottak, és most Afrikában folyik a pusztítása. Ez a tobzoska.
Tudja-e, hogy ki mérte meg először a fény sebességét?
A Föld központi helyzetét feltételező, évezredes arisztotelészi tant Kopernikusz heliocentrikus világképe döntötte meg a 16. század derekán. A rá következő évszázadban a távcsöves megfigyelések forradalmat indítottak az asztronómiában, amelynek egyik legkiemelkedőbb eredménye a fény terjedési sebességének felismerése volt, a 17. század második felében.
Hová tűnnek télen a szúnyogok?
Nem nagyon sajnáljuk, amikor a hideg idő beköszöntével eltűnnek a kellemetlen rovarok, köztük a szúnyogok is. Látszólag elpusztulnak, de tavasszal mégis újra megjelennek. Miért nem fagynak meg ezek az állatok, hogyan vészelik át a számukra kedvezőtlen időszakot?
Melyik a világ legerősebb biológiai anyaga?
Látta már a darwini kéregpókot? És a hálóját? Ha arachnofóbiás, még örülhet is, ha nem futott bele soha a nyolclábúba: egy kifejlett példány akár 22 centiméteres is lehet, a hálóját pedig akár 25 méter hosszúra is képes kifeszíteni. De nem ez az igazán érdekes benne, hanem az, hogy a pókselyem, amiből a hálót készíti, ellenállóbb a kevlárnál is – annál az anyagnál, amelyet golyóálló mellények készítéséhez használnak fel.
Tudta, hogy angolnaszerű volt a legvérengzőbb őscet?
A jelenkori világóceán táplálékpiramisának csúcsán álló kardszárnyú delfint angol nyelvterületen gyilkos bálnaként emlegetik. Ez az elnevezés azonban sokkal jobban illik arra az angolnaszerű testtel rendelkező és a mai ámbráscetnél is hosszabb őscetre, amely az eocén időszak tengereit tartotta rettegésben.
Scott Kelly lassabban öregedett az űrben, mint ikerbátyja
Scott Kelly március elején érkezett vissza egy éves ISS-küldetéséről, a NASA pedig folyamatosan monitorozza, mennyit változott saját magához és ikertestvéréhez, Marchoz képest a szervezete. Einstein relativitáselméletét ismerve nem is meglepetés, hogy magasságán kívül teste öregedésének üteme is megváltozott, így most még fiatalabb bátyjához képest, mint amilyen akkor volt, amikor elhagyta a Földet.
Tudja-e, hogy mi okozza az olaszországi földrengéseket?
Ma hajnalban a Richter-skála szerinti 6,2-es erősségű földrengés rázta meg Olaszország középső vidékét. A Perugia térségében kipattant szeizmikus esemény az eddig beérkezett hírek szerint 36 halálos áldozatot követelt. Hasonló eseményekre a jövőben is számítani kell, mivel az Appennini-félsziget tektonikailag aktív területen fekszik.
Tudja-e, mikor ólálkodtak tigriscápák Visegrádon?
A Kárpát-medence, és így Magyarország földtörténeti múltját is a tengeri korszakok uralták. Hazánk területét a miocén időszak derekán borította el utoljára olyan sós víztömeg, amely még kapcsolatban állt a világtengerrel. Ekkoriban a mai trópusi tengerekből is jól ismert nagyragadozók lesték áldozataikat a dunántúli szigettenger sekély-, illetve a partoktól távoli, és az Alföld helyén hullámzó nyílttenger mélyvizeiben.
Miért nincsenek csillagok az Apollo-11 fotóin?
Az összeesküvés-elméletek kedvelői gyakran emlegetik, hogy abból is látszik a holdra szállás hazugsága, hogy nincsenek csillagok az ekkor készített képeken. Valójában azonban nem az amerikai kormány nagy átverését kell a dolog mögött sejteni, csupán saját napunk fényessége nyomta el a csillagos égboltot a Holdon is.
Tudja, melyik a világtenger legnagyobb fejlábúja?
Igazi zoológiai rémálom lehet az Antarktiszt övező fagyos óceán örök sötétségében rejtőzködő óriáskalmár. Még szerencse, hogy a gigászi fejlábúval aligha találkozhatunk; csak az óriás ámbráscet jelent valós fenyegetést a hatalmas puhatestűre, amely akár kétezer méter mélyre is lemerül, hogy elejthesse.
A legfélelmetesebb zagyárak a világtenger felszíne alatt tombolnak
A heves trópusi felhőszakadások, vagy vulkánkitörések után alázúduló sárfolyamok súlyos pusztítást okozhatnak, esetenként kisebb falvakat, településeket is maguk alá temetve. Kiterjedésüket tekintve ezek a pusztító felszíni zagyárak apró csermelyek csupán az óceáni sötét mélységekben időnként elszabaduló üledékförgeteghez képest.
Tudja-e, melyik a Föld legmélyebb folyama?
Arra a kérdésre, hogy melyik folyam kanyarog a leghosszabban, ismertsége okán viszonylag könnyű a válasz; a dél-amerikai Amazonas az abszolút rekorder a maga 6516 kilométeres hosszával. A legnagyobb mélységgel rendelkező folyamot azonban nem a „zöld pokol” birodalmában kell hogy keressük.
Tudja, melyik a világtenger legnagyobb medúzája?
Az Antarktiszt övező felfedezetlen mélyvizek még sok meglepetést tartogathatnak. Az egyik legfurcsább és átmérőjét tekintve legnagyobb medúzát is itt fedezték fel, az 1960-as években.
Tudta, hogy a szexmegvonásba bele lehet halni?
Szerencsére minket, embereket ez a veszély nem fenyeget, a nőstény vadászgörényeket viszont annál inkább.
Tudja-e, hogy melyik a Föld legidősebb élőlénye?
Az élővilág matuzsálemei közül talán a galápagosi óriásteknős a legjobban ismert, de az már kevésbé, hogy a gerinces fauna „korelnöke” a maga bizonyított 200 éves életciklusával egy tengerlakó, a grönlandi cápa. E két gerinces tekintélyes életkora is semmiség csupán a bizonyítottan leghosszabb életciklussal rendelkező földi élőlényhez képest, amelyet szintén a tenger felszíne alatt kell hogy keressünk.
Tudja-e, melyik volt a világ legrondább repülőgépe?
A repüléstörténet tele van olyan elvetélt ötletekkel, amelyek a gyakorlatban csődnek bizonyultak. Háromszoros hangsebességre tervezett repülő, amely csak nagy nehézségek árán tudott a levegőben maradni, húsdaráló rotorokkal rendelkező életveszélyes repülő „bicikli”, hogy csak két példát említsünk meg a képtelen ötletek hosszú sorából. És a citromdíj-várományosok között talán az aranyérmes a „rút kiskacsa”, ami minden volt, csak nem kicsi, bár rútnak igen rút tényleg.
Tudja-e, melyik a legnagyobb becsapódási kráter a Földön?
A földtörténeti múltból több pusztító erejű, Armaggedon típusú aszteroida becsapódás ismert, köztük olyan is, ami tömeges kihalást okozott. Az eddigi leghatalmasabb erejű becsapódás bizonyosan elpusztította volna az emberi civilizációt, szerencsére azonban ez az esemény több mint kétmilliárd éve történt.
Tényleg nem szabad lenyelni a rágót?
Gyerekkorunkban ijesztegettek azzal, hogy ha lenyeljük a rágógumit, összeragad tőle a gyomrunk - de vajon tényleg így van, vagy csak egy régi legenda tartja magát nagyon makacsul a köztudatban?
Tényleg romlik a szeme, ha félhomályban olvas?
Gyerekkorunk óta azt hallgatjuk, hogy ne olvassunk félhomályban, mert elromlik a szemünk tőle - valójában azonban semmiféle kutatás nem igazolja, hogy a nem megfelelő világítás melletti olvasás rosszat tesz a látásnak. A sok olvasással és a számítógép előtti munkával már annál több probléma akad.
Tudja, miért harangoznak délben?
A déli harangozás valójában itthonról, Magyarországról terjedt el az egész világon, mégsem a nándorvehérvári ütközet tiszteletére szólt eredetileg. Az ötletet III. Kallixtusz pápának köszönhetjük, aki Imabullájában a muszlim imára híváshoz hasonló jelzést akart bevezetni.
Melyik a legerősebb állat?
Valószínűleg, ha megkérdeznénk valakit, melyik a legerősebb állat, egy robosztus, nagytestű ragadozóra, vagy éppen a kicsi, de ügyes hangyára voksolna - kevés az esélye annak, hogy eltalálná a valódi csúcstartót, az evezőlábú rákot.
A rózsaszín hó látványos, de rosszat jelent
A rózsaszín vagy más néven dinnyehó pirosas színét a jeges felszínen elszaporodó algák okozzák. A piros szín miatt a jég gyorsabban olvad, ami kedvez az algák további elszaporodásának, így ördögi kör alakul ki.
Tudja, hogy melyik a Föld leghosszabb hegylánca?
Ha a címbeli kérdésre rávágjuk, hogy az Andok, csak részben lesz igazunk, mivel ez a válasz kizárólag a szárazföldi hegységrendszerekre igaz. A Föld leghosszabb egybefüggő hegylánca ugyanis az Atlanti-óceán felszíne alatt kanyarog az északi sarkvidéktől kiindulva egészen le az Antarktiszig.
Mit ettünk először a Holdon?
Buzz Aldrin és Neil Armstrong ízletes vacsorát csaptak a Holdon, az Apollo-11 leszállómoduljában - Aldrinnak azonban nem ez volt az első étele, amit elfogyasztott a kísérőnkön.
Újra napi kétszer kellene aludnunk
Egészen az iparosodás koráig a napi kétszeri alvás volt a normális - az ember elaludt este, felkelt pár óra múlva, tett-vett a házban, majd visszaaludt. A dupla alvás csak a 19. században tűnt el végleg, de könnyen lehet, hogy jobban aludnánk, ha újra bevezetnénk.
Tudja, hogy mekkora volt a világtenger legnagyobb hala?
A földtörténeti középkor, a dinoszauruszok korának is nevezett időszak a gigászok világa volt. A fantasztikus filmek világát idéző hatalmas állatok népesítették be ekkor a kontinenseket és a világóceánt is.
Tudta, hogy először a férfiak viseltek magassarkút?
Az első magassarkúkat perzsa lovasok viselték harcászati okokból, majd lassan a divatvilágba is beszivárgott a magasított sarkú férficipő. Sokáig viselője vagyoni helyzetéről nyilatkozott, XIV. Lajos pedig szenvedélyesen gyűjtötte őket.
Tudja, mikor volt a leghidegebb a Földön?
A jégkorszakról szinte mindenki a mamutokra és a barlangok mélyén a tűz mellett ülő, prémekbe burkolózott ősemberekre asszociál. Való igaz, hogy a legutolsó, úgynevezett pleisztocén jégkorszak legnagyobb eljegesedése, a Würm glaciális idején az északi sarki jégsapka egészen a Kárpátok előteréig nyúlt le. Azonban még a Würm eljegesedés is csupán kellemes mediterrán nyárnak tűnik a földtörténet valaha volt legkeményebb jégkorszakához képest.
Miért érez gombócot a torkában, ha szomorú?
Ha nagyon boldogok vagy szomorúak vagyunk, úgy érezzük, hogy a torkunk összeszorul - ez a furcsa sajátosság szoros kapcsolatban van azzal a reakcióval, hogy ugyanekkor könnyekkel telik meg a szemünk is. Valójában nem gombócot, hanem a gégefedő nyitva tartásáért küzdő izmokat érzékeljük ilyenkor.