Egyperces tudomány

címke rss

A legfélelmetesebb zagyárak a világtenger felszíne alatt tombolnak

Tudomány2016.08.05, 19:50

A heves trópusi felhőszakadások, vagy vulkánkitörések után alázúduló sárfolyamok súlyos pusztítást okozhatnak, esetenként kisebb falvakat, településeket is maguk alá temetve. Kiterjedésüket tekintve ezek a pusztító felszíni zagyárak apró csermelyek csupán az óceáni sötét mélységekben időnként elszabaduló üledékförgeteghez képest.

Tudja, melyik a világtenger legnagyobb fejlábúja?

Tudomány2016.08.08, 18:54

Igazi zoológiai rémálom lehet az Antarktiszt övező fagyos óceán örök sötétségében rejtőzködő óriáskalmár. Még szerencse, hogy a gigászi fejlábúval aligha találkozhatunk; csak az óriás ámbráscet jelent valós fenyegetést a hatalmas puhatestűre, amely akár kétezer méter mélyre is lemerül, hogy elejthesse.

Miért nincsenek csillagok az Apollo-11 fotóin?

Tudomány2016.08.09, 20:00

Az összeesküvés-elméletek kedvelői gyakran emlegetik, hogy abból is látszik a holdra szállás hazugsága, hogy nincsenek csillagok az ekkor készített képeken. Valójában azonban nem az amerikai kormány nagy átverését kell a dolog mögött sejteni, csupán saját napunk fényessége nyomta el a csillagos égboltot a Holdon is.

Tudja-e, mikor ólálkodtak tigriscápák Visegrádon?

Tudomány2016.08.17, 20:10

A Kárpát-medence, és így Magyarország földtörténeti múltját is a tengeri korszakok uralták. Hazánk területét a miocén időszak derekán borította el utoljára olyan sós víztömeg, amely még kapcsolatban állt a világtengerrel. Ekkoriban a mai trópusi tengerekből is jól ismert nagyragadozók lesték áldozataikat a dunántúli szigettenger sekély-, illetve a partoktól távoli, és az Alföld helyén hullámzó nyílttenger mélyvizeiben.

Tudja-e, hogy mi okozza az olaszországi földrengéseket?

Tudomány2016.08.24, 18:37

Ma hajnalban a Richter-skála szerinti 6,2-es erősségű földrengés rázta meg Olaszország középső vidékét. A Perugia térségében kipattant szeizmikus esemény az eddig beérkezett hírek szerint 36 halálos áldozatot követelt. Hasonló eseményekre a jövőben is számítani kell, mivel az Appennini-félsziget tektonikailag aktív területen fekszik.

Scott Kelly lassabban öregedett az űrben, mint ikerbátyja

Tudomány2016.09.02, 15:28

Scott Kelly március elején érkezett vissza egy éves ISS-küldetéséről, a NASA pedig folyamatosan monitorozza, mennyit változott saját magához és ikertestvéréhez, Marchoz képest a szervezete. Einstein relativitáselméletét ismerve nem is meglepetés, hogy magasságán kívül teste öregedésének üteme is megváltozott, így most még fiatalabb bátyjához képest, mint amilyen akkor volt, amikor elhagyta a Földet.

Tudta, hogy angolnaszerű volt a legvérengzőbb őscet?

Tudomány2016.09.10, 19:26

A jelenkori világóceán táplálékpiramisának csúcsán álló kardszárnyú delfint angol nyelvterületen gyilkos bálnaként emlegetik. Ez az elnevezés azonban sokkal jobban illik arra az angolnaszerű testtel rendelkező és a mai ámbráscetnél is hosszabb őscetre, amely az eocén időszak tengereit tartotta rettegésben.

Melyik a világ legerősebb biológiai anyaga?

Tudomány2016.09.13, 12:27

Látta már a darwini kéregpókot? És a hálóját? Ha arachnofóbiás, még örülhet is, ha nem futott bele soha a nyolclábúba: egy kifejlett példány akár 22 centiméteres is lehet, a hálóját pedig akár 25 méter hosszúra is képes kifeszíteni. De nem ez az igazán érdekes benne, hanem az, hogy a pókselyem, amiből a hálót készíti, ellenállóbb a kevlárnál is – annál az anyagnál, amelyet golyóálló mellények készítéséhez használnak fel.

Hová tűnnek télen a szúnyogok?

Tudomány2016.09.14, 15:42

Nem nagyon sajnáljuk, amikor a hideg idő beköszöntével eltűnnek a kellemetlen rovarok, köztük a szúnyogok is. Látszólag elpusztulnak, de tavasszal mégis újra megjelennek. Miért nem fagynak meg ezek az állatok, hogyan vészelik át a számukra kedvezőtlen időszakot?

Tudja-e, hogy ki mérte meg először a fény sebességét?

Tudomány2016.09.19, 13:08

A Föld központi helyzetét feltételező, évezredes arisztotelészi tant Kopernikusz heliocentrikus világképe döntötte meg a 16. század derekán. A rá következő évszázadban a távcsöves megfigyelések forradalmat indítottak az asztronómiában, amelynek egyik legkiemelkedőbb eredménye a fény terjedési sebességének felismerése volt, a 17. század második felében.