Egyperces tudomány
címke rss- kapcsolódó címkék:
- középkor
- történelem
- kutatás
- hódoltság
- kísérlet
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Tudja-e, ki volt a legtöbb áldozatot szedő magyar sorozatgyilkos?
A 20. századi magyar kriminalisztika történetéből számos kétes hírnevet szerzett emberölési ügy ismert. Ilyen többek között a tiszazugi arzénes asszonyok 1929-ben kipattant és világviszonylatban is egyedülálló bűnügye, csak úgy, mint a Kádár-rendszer igazságszolgáltatásának egyik nagy fiaskójaként nyilvántartott, nők sérelmére elkövetett sorozatgyilkosság tettese, a martfűi rémként elhíresült Kovács Péter ügye is. A magyar Hasfelmetsző Jack, a századelő és a hazai kriminalisztikatörténet szomorú rekorderének számító sorozatgyilkos, Kiss Béla története annyiban is különleges, hogy az elkövető sohasem került a vádlottak padjára.
Tudja-e, melyik Magyarország legnagyobb, hideglelést okozó pókfaja?
Egy-egy gyorsan szaladó pókszabású rovar látványa - főleg a hölgyek körében- gyakran pánikszerű pókiszonyt vált ki. Vannak, akik még az apróbb és ártalmatlan kaszáspókoktól is viszolyognak, egy-egy madárpók méretű ízeltlábú sokak számára pedig egyenesen a horrorisztikus lázálmok világát idézi. Noha Magyarország nem élőhelye a gyakran tenyérnyi méretű trópusi pókfajoknak, azonban hazánkban is honos egy, már-már a trópusi rokonok világát idéző ritka és méretes faj.
Tudja-e, hogy miért került Tell Vilmos a magyar kártyára?
George Washingtonhoz hasonlóan a szabadságért harcolt, és elképesztő bátorsággal hasította ketté a saját fia feje tetejére elhelyezett almát száz lépés távolságból a számszeríjával. A svájci hős, Tell Vilmos nem véletlenül vált nemzeti jelképpé. De hogyan került a magyar kártya makkfelső-lapjára?
Tudja-e, hogy kiről nevezték el a bernáthegyi kutyát?
A rumoshordóval ábrázolt kutya, amely Svájc fővárosában, Bernben, a természettudományi múzeumban állandó tárlattal is rendelkezik, egy szerzetesről kapta közismertté vált fajtanevét.
Tudja-e, hogy mi volt a történelem legtrágárabb diplomáciai üzenete?
A diplomáciai etikett, az államok közötti külpolitikai érintkezés írott és íratlan szabályai hosszú, több évszázados múltra tekintenek vissza. A diplomácia írásos és szóbeli jegyzékeit a választékos és kifinomult stílus valamint az udvarias hangnem jellemzi még nehéz, konfliktusos ügyekben is. Akadnak azonban a kivételt erősítő szabályok, amelyek közül a leghíresebb a zaporozsjei kozákok 1676-ban IV. Mehmed szultánnak írt válaszlevele, amit a padisah aligha tett ki az ablakba.
Tudja-e, miért van lyuk az utasszállító gépek ablakán?
Igen, akármilyen furcsa is, a repülőgépek ablakán egy apró lyuk található, ami lehet, hogy ijesztően hangzik, de az utasok biztonságát szolgálja ez az úgynevezett lélegző nyílás, derül ki Mark Vanhoenacker, a British Airways pilótájának a Slate magazinban megjelent cikkéből.
Tudja-e, hogy kiről nevezték el a híres Szépasszony-völgyet?
Egerben húzódik a messze földön híres és összefüggő boros pincesorokkal teli Szépasszony-völgy. Hogy ki is lehetett az a bizonyos névadó szépasszony, arról több elképzelés, legenda is kering.
Tudja-e, hol található az elátkozott forrás, amiben minden kővé válik?
Az Egyesült Királyság területén több olyan régi és legendás forrás is található, amiben megkövesednek a beléjük került tárgyak. A múltban úgy tartották, hogy e „kutakat” gonosz varázslat sújtja, ezért a középkor embere sohasem kockáztatta meg, hogy az „elátkozott” kutak vizéből merítsen.
Tudja-e, vajon miért pont a gólya hozza a babákat?
Az újszülötteket igen gyakran ábrázolják egy kendőbe kötve, amint a gólyák csőrében lógnak. A hosszúlábú madár jelképe már hosszú-hosszú évszázadok óta összekapcsolódik a születéssel illetve a csecsemőkkel, és nem véletlenül van helye a jó kívánságokat jelző kártyákon, babaruhákon, és a takarókon is.
Tudja-e, hol sújthatná halálra a villám a legtöbb embert a Földön?
A „legelektromosabb” és a villámcsapások szempontjából legveszélyesebb hely a Földön a dél-amerikai kontinensen, Venezuelában található. Itt fekszik az a különleges tó, ahol percenként átlagosan 27 villám sújt le. A Maracaibo-tó a Guinness Rekordok Könyvébe is bekerült, mint a Föld legnagyobb villámkoncentrációval rendelkező pontja.
Tudja-e, hol működik fordítva a gravitáció a Földön?
Számos olyan hely létezik a Földön, ami – legalábbis látszólag -, ellenáll a gravitációnak, amelyeket „mágneses dombként" vagy mint „kísértet dombot" emlegetnek, mert itt visszafelé esnek a tárgyak, és a lejtőn felfelé gurul az autó.
Tudja-e, miért nagyobb a Hold, amikor a horizonthoz áll közel?
A kelő Hold jóval nagyobbnak látszik, amikor még a horizont közelében áll. Mindez régóta ismert, és már az i.e. 4. század óta dokumentált, mivel a furcsa jelenség egyaránt komoly fejtörést okozott a régmúlt gondolkodóinak csakúgy, mint a jelen tudósainak.
Tudja-e, miért lett augusztus 20. Szent István ünnepe?
Augusztus 20.-a a keresztény államalapítás, illetve Szent István és a kenyér ünnepe a legrégebbi magyar nemzeti ünnep. A középkori magyar királyság és államiság megalapítója 1038. augusztus 15-én hunyt el, és csak több mint hatszáz évvel később avatták hivatalosan is, a kánonjog szabályai szerint szentté, Buda 1686. szeptember 2-i bevétele után. Hogy akkor mégis miért augusztus 20. Szent István napja? Ennek jártunk utána.
Tudja-e, honnan ered az azt a hét meg nyolcát, és a kirelejzumát?
Az istenkáromlás gyökerei még a magyarság pogány múltjába nyúlnak vissza. Az államalapító, Szent István király tette meg hivatalosan is államvallásnak a kereszténységet, ám a magyarság egy, az ősi hagyományokhoz és a törzsi közösségi életformához ragaszkodó része ellenállt a térítésnek, a kereszténységgel szembeni ellenérzésének pedig – többek között - a keresztény jelképeket és dogmákat szidalmazó káromkodásokkal adott hangot.
Tudja-e, hol olvasható az első fennmaradt magyar szitkozódás?
A magyarokról régóta úgy tartják, hogy igen gazdag káromkodós szókinccsel rendelkező nemzet, akik ráadásul még kitűnően cifrázzák is a szitkozódásokat. A történeti források szerint eleink is roppant kreatívak voltak a káromkodások szókincsének fejlesztésében. Az első fennmaradt magyar szitok az 1479-es Dubnici-krónikában olvasható.
Miért támad rá a nagy fehér cápa a védőketrecre?
Dél-Afrika, Ausztrália, és Mexikó néhány híres merülőhelyén igazi adrenalinbombát kínálnak a kalandra éhes búvárok számára; közvetlen-közelről, a víz alá merített védőketrec biztonságában nézhetnek farkasszemet az óceánok rettegett csúcsragadozójával, a nagy fehér cápával. De mennyire biztonságosak ezek az alkalmatosságok, és vajon miért rohamozza meg időként a nagy fehér a védőketreceket?
- címkék:
- Rodney Fox
- André Hartman
- Chris Fallows
- Mike Rutzen
- Ausztrália
- Dél-Afrikai Köztársaság
- Guadalupe
- megfigyelés
- baleset
- nagy fehér cápa
- biztonság
- búvárkodás
- fém
- porcos halak
- világtenger
- tengeri ragadozók
- Egyperces tudomány
- Lorenzini-ampullák
- cápaketrec
- mikrofeszültség
- cápás merülés
- parti öv
- Címkefelhő »
Tudja-e, hogy melyik a magyar királynék városa?
Szent István az első püspökségek egyikét a Rómához hasonlóan dombokra épült Veszprém városában alapította. Szent István hitvesét, Gizellát itt, kedvenc városában koronázták magyar királynévá. Ettől kezdve vált sok évszázados szokássá, hogy a magyar uralkodók hitveseit a „Királynék városának” főpásztora, a mindenkori veszprémi püspök, a „királyné kancellárja” koronázta meg.
Tudja-e, melyik Magyarország harmadik legértékesebb ereklyéje?
Magyarországnak három kiemelkedő nemzeti ereklyéje van, a Szent Korona, a Szent Jobb, valamint a harmadik, Szent László hermája, amelyet Győrött, a Rába és a Duna összefolyásánál fekvő hordalékkúpon, a Káptalandombon álló Nagyboldogasszony-székesegyházban őriznek. Győr az egyetlen város Magyarországon, ahol mindhárom ereklye megfordult.
Tudja-e, honnan való a hetedhét országon túl is kifejezésünk?
Őseink jelképrendszerében a 7 hitregei fontosságú szám, amely a végtelent jelenti. A hetes a népmesék alapszáma is. A mesékben hetedhét országon túl él a szegény ember, a sárkány hétfejű, és a mesehős hétmérföldes csizmában jut el a hetedik határba. Utánajártunk, mire vezethető vissza a hetes szám mágikus jelentősége a magyar legendáriumban.
Tudja-e, hol lehet száz méteren megtenni több mint százmillió évet?
A mezozoikum, vagyis a geológiai középkor, amit szokás a dinoszauruszok koraként is emlegetni emberi ésszel szinte felfoghatatlanul hosszú, mintegy 180 millió éves időszakaszt jelent a Föld történetében. Csak nagyon kevés helyen lehet egyszerre fellelni a mezozoikumot alkotó három kor, a triász, a jura és a kréta rétegsorait. Mi ezt megtehetjük, méghozzá Budapesttől alig hetven kilométer távolságra.
Döbbenet: parányi rákok erős óceáni áramlatokat keltenek
Az óceán vizének elkeveredését, a végtelen víztömeg áramlását alapvetően a szél, illetve a hullámok okozzák, ezt eddig is tudtuk. A vízmozgás, a világóceán hidrodinamikája igen összetett rendszer, amelyet mindeddig kizárólag fizikai tényezőkre vezettek vissza. Ám egy új tanulmány szerint az óceáni áramlatok dinamikájában a szél és a hullámzás mellett létezik egy harmadik, kiemelten fontos faktor, mégpedig a zooplanktonhoz tartozó parányi rákok tömege. Azzal, hogy a tengeri biomassza részét alkotó apró ízeltlábúaknak igen jelentős a szerepük az áramlatok keltésében, emiatt – közvetett módon – még a klíma alakulására is kihat a tevékenységük.
Tudta-e, hogy a bálnák koponyája antennaként működik?
Régóta ismert, hogy a bálnák énekelnek, búgnak, sőt, még suttognak is egymással, de mindeddig nem ismerték pontosan a kutatók, hogy hogyan érzékelik a hangokat a világóceán óriásai.
Tudja, hol áll az egyetlen épségében fennmaradt török kori dzsámi?
Magyarországon az egyetlen, a minaretjével együtt épen fennmaradt török imaház, Jakováli Hasszán pasa dzsámija a műemlékekben gazdag baranyai megyeszékhelyen, Pécsett látható a hódoltság oszmán emlékeként.
Tudta, hogy a kockacukor világít a sötétben?
Ha a sötétben egy kockacukrot kettétörünk, vagy két kockacukrot összedörzsölünk, kékes-fehér felvillanást tapasztalhatunk. Azonban nem csak a kockacukor, hanem más anyagok is mutatják ezt a jelenséget. Milyen anyagok és vajon miért villannak fel a sötétben?
Tudja-e, mi köze Szent Antal tüzének a gyilkos liszthez?
Ma már tudjuk, hogy ha a liszt lilásra színeződött, tilos elfogyasztani, mert mérgezett. Valamikor ez a fajta mérgezés egy rejtélyes, ismeretlen eredetű rettegett betegség volt, amit a középkorban Szent Antal tüzeként emlegették.
Tudja-e, hogy mik is valójában a kunhalmok?
Az alföldi rónán domborodnak a síkság fölé azok az öt-tíz méter magas és húsz –ötven méter átmérőjű kúpok, vagy félgömb alakú képződmények, amelyeket évszázadok óta csak kunhalmokként emlegetnek. De valójában volt-e a kunoknak bármi köze ezekhez a halmokhoz? Utánajártunk a kérdésnek.
Tudja-e mitől fehér és zavaros a víz időnként,amikor kijön a csapból?
Esetenként amikor kinyitjuk a csapot, fehér színű, zavaros víz jön ki belől. A közhiedelemmel ellentétben azonban a nem túl gusztusos jelenséget nem a klór, illetve az egyéb, víztisztító vegyszerek okozzák.
Tudja-e, hol áll Árpád fejedelem fája, melyhez a lovát kötötte?
Győr- Moson - Sopron megye egyik nagy múltú községben hatalmas ősi tölgy magasodik az ég felé, amit évszázadok óta Árpád fájaként emlegetnek, ugyanis a legenda szerint a honfoglaló fejedelem ehhez kötötte a lovát, amikor seregével megpihent a környéken. Ami bizonyos, hogy a hédervári Boldogasszony-templom mellett gyökerező tölgy nagy valószínűséggel hazánk legidősebb fája.
Tudja-e, hogy hol áll a tizenhárom aradi vértanú 13 emlékfája?
Gróf Széchenyi István testvére, Lajos - szintén reformgondolkodású és tettű hazafi - 13 platánfát ültetett el saját parkjában az aradi vértanúk tiszteletére 1849 őszén, midőn hírét vette a szabadságharc tábornokai kivégzésének. E hazafias tette miatt Bécsben kegyvesztett lett, és eltiltották a közszerepléstől.
Tudja-e, melyik az Oszmán Birodalom legészakabbi minaretje?
A nagy múltú észak-magyarországi település, a magyar történelemben többször is oly fontos szerepet játszott Eger belvárosában a Knézich Károly utca 1. szám alatt áll a török hódoltság idejéből fennmaradt Kethuda minaret, amely az Oszmán Birodalom idején az iszlám legészakabbi jelképe lett.
Tudja-e, hogy kik ítélték lassú halálra a Titanic roncsát?
Amikor 1985 szeptemberében, 73 évvel a Titanic hullámsírba merülése után felfedezték az egykori óceánjáró roncsát az atlanti fenéksíkságon, már akkor feltűnt a kutatóknak, hogy a hajótestet mindenhol furcsa, jégcsapszerű képződmények borítják be. Mint később kiderült, e cseppkövekre emlékeztető alakzatok olyan vasfaló baktériumtörzsek termékei, amelyek lassan, de biztosan, porrá emésztik a hatalmas hajó roncsát.
Tudja-e, hogy melyik a földkerekség legsósabb tengere?
A tenger egyik legismertebb tulajdonsága, hogy sós a vize. A világóceán sótartalma a Föld 69 százalékát lefedő és valamivel több, mint 362 millió négyzetkilométernyi területe ellenére egyenletesnek tekinthető. A sótartalom átlaga az Atlanti- vagy a Csendes-óceán közepén ugyanakkora, mint a sarkvidékeket övező jéghideg tengerekben. A világtengernek vannak azonban olyan területei, ahol a sótartalomban szélsőséges eltérések tapasztalhatók az óceáni átlaghoz képest.
Él, mint Marci Hevesen. De tudja-e, hogy ki is volt a Marci?
Él, mint Marci Hevesen, mondják arra, akinek gondtalan aranyélete van. Eredetileg ezt viszont arra a személyre mondták, aki rövid ideig nagyon jól élt ugyan, és nagy hírnevet szerezett magának, ám aztán mégis rosszul végezte. Nos, ki is volt ez a szólás-mondásbeli Marci, és mit művelt Hevesen? Utánajártunk ennek is.
Tudja-e, miért csíkos a zebra, és miért van tele az autója rovarokkal?
Évtizedek óta vita tárgya, miért csíkosak a zebrák. Több teória is létezik, most azonban magyar és svéd kutatók úgy vélik, megtalálták a választ, amit a Journal of Experimental Biology magazinban jelentettek meg. És arra is megtalálták a választ, hogy egyes autókat miért lepnek el a rovarok. A két dologra ugyanaz a magyarázat.
Tudja-e, hogy miért mindig hosszában reped el a virsli?
A virsli, mikor megfőzzük, mindig hosszában reped, sohasem a virsli hosszára merőlegesen. Olyan nem fordul elő, hogy kettétörne. De vajon miért?
Tudja-e, hogy ég a gyertya az űrben, ha nincsen gravitáció?
A Mir űrállomáson történt 1996-os tűzeset miatt fogott hozzá a NASA az égés mikrogravitációs környezetben történő folyamatának kutatásába. Korábban már történt egy másik tűztragédia is, amelynek három asztronauta esett áldozatául.
Tudja-e, hol van a földkerekség legnagyobb vízesése?
Nem, nem az Angyal- és nem a Khone-, de még csak nem is az Inga-vízesés a földkerekség legnagyobb zuhataga. Az első a leghosszabb, a második a legszélesebb, az Inga-vízesésnek pedig a legmeredekebb az esési szöge. De a legnagyobb zuhatag nem a szárazföldeken, hanem az az óceán felszíne alatt található, és ez nem más, mint a Grönland és Izland között alázúduló kaszkád, a Denmark Strait Cataract, azaz a Dánia-szoros vízesése.
Tudja-e, hol áll a házastársi hűség vára, a magyarországi Taj Mahal?
A királyok városában, a felesége iránt érzett szerelemtől ihletve két kezével négy évtized alatt építette fel Bory Jenő azt a kastélyt, amely még a Guinness rekordok könyvébe is bekerült.
Tudja-e, honnan ered a mondásunk, hogy ott tart, ahol a mádi zsidó?
Ha valaki sok fáradtságot, időt fordít a fontosnak vélt ügyére, ami aztán még sem vezet sikerre, arra szokták mondani, hogy ott tart, ahol a mádi zsidó. De vajon, honnan is származik ez a régi szólás-mondásunk? Egy régi kedves történet elárulja nekünk.
Tudja-e, mi köze az apátsági sörnek Magyarország legöregebb tölgyéhez?
A Bakony erdejében, vadregényes hegyvidéki környezetben, 400 méter magasan fekszik a hazánkban III. Béla királyunk alapította ciszterci rend egy kolostora. A nagy múltú apátsághoz két érdekes hazai unikum is fűződik.
Tudja-e, hogy hol áll még ma is pellengér Magyarországon?
Pellengérre állítani, kipellengérezni, mondják, amikor valakit nyilvánosan kínos helyzetbe hoznak, megkritizálnak. De mi célt is szolgált ez a középkori büntetőeszköz, a pellengér, amelyből még ma is áll egy hazánkban?
Tudja-e, hogy van a Mariana-ároknál is mélyebb lyuk a Földön?
A Föld legmélyebb természetes pontja a Csendes-óceán délnyugati medencéjében fekvő Mariana-árokban található. A 11 034 méter mély Challenger-szakadék azonban korántsem tekinthető földünk felszíntől mért legmélyebb pontjának.
Tudja-e, hogy hol esett utoljára 120 ezer éve eső?
Ha tartós szárazságról beszélünk, többnyire a forró és hatalmas észak-afrikai homoksivatag, a Szahara jut az eszünkbe. Pedig a Szahara valóságos oázisnak számít a Föld legkietlenebb vidékéhez, az Andok és a Csendes-óceán között elterülő Atacama-sivatag egyes területeihez képest.
Tudja, hogy melyik a földkerekség legnagyobb és legbüdösebb virága?
Aligha lehetne nőnapi csokrot kötni a nevében sem éppen a szebbik nem iránti figyelmességet szimbolizáló óriás bűzvirágból.
Tudja-e, hogy mi volt Einstein nagy tévedése?
Albert Einstein a tudománytörténet egyik legnagyobb alakja nem csak kivételes képességű elme volt. Emberi nagyságát mutatja többek között, hogy felemelte szavát a diktatúrák és az atomfegyverek ellen, valamint, hogy képes volt beismerni saját tévedését.
Tudja-e, hogy mitől fénylik valami úgy, mint a Salamon töke?
Ha valami szépen ragyog, csillog-villog, szokás azt mondani, hogy úgy fénylik, mint a Salamon töke. Ki is ez a Salamon és mitől fénylik az ő töke? Kifényesítettük, utánajártunk.
Tudja-e, hogy ki is valójában az ördög ügyvédje?
A kereszténység három nagy ága közül a katolikus és az ortodox egyház sajátossága a boldogok és a szentek tisztelete, a protestánsok teológiai okokból elvetik a szentek kultuszát. A katolikus egyházban csak a 16. század végén öltött végleges formát a szentté avatási processzus, amelyben a világi perekhez hasonló kontardiktórius, azaz érveket és ellenérveket felsorakoztató eljárásrend érvényesül.
Tudja-e, hogy hol húzzák a delet hazánk legrégebbi harangjával?
A harangozás hagyománya egészen az 5. századig nyúlik vissza, de a déli harangszó csak III. Kalllixtusz pápa 1456. június 29-én a kereszténység védelmében, illetve az iszlám hódítás ellen kiadott imabullája óta vált napi szokássá.
Tudja, hogy létezik egy könyv, aminek még az érintése is halálos?
Létezik az Egyesült Államokban egy könyv, aminek lapjai káprázatos díszeket rejtenek. A páratlanul szép képek viszont halálos veszélyt jelentenek az emberekre – olvasható az Atlas Obscura cikkében.
Tudja-e, hogy melyik Magyarország legrégebbi óceánja?
Magyarországnak ugyan nincs tengere, ám az Alföld mélyén eltemetve és a szelíden lankás középhegységeink kőzeteibe zárva rég eltűnt tengerek valamint egykorvolt hatalmas óceánok őrzik izgalmas titkaikat.