Egyperces tudomány
címke rss- kapcsolódó címkék:
- középkor
- történelem
- kutatás
- hódoltság
- kísérlet
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Tudja-e, hogy mi is az a szupercella?
A múlt szombati heves zivatarral kapcsolatos tudósításokban szerepelt, hogy a Dunántúl térségében szupercella alakult ki. A közeljövõben nagy valószínûséggel egyre gyakrabban kell számítanunk e légköri jelenség kialakulására.
Tudja, melyik a legmagasabb hegycsúcs?
Valószínûleg kevesen vannak, akik ne tudnák, hogy a Föld legmagasabb hegye a Mount Everest - ha azonban nem a tengerszint feletti magasságot mérjük, hanem az abszolút legmagasabb hegyet, akkor nem a Himalája rekordtartója vezet.
Tudja-e, hogy mennyi színaranyt rejt a világóceán?
Történelmi tény, hogy az elmúlt fél évszázad alatt tizenkét ember járt a Hold felszínén, de a világtenger legmélyebb pontjára, a 11 034 méter mély Mariana-árok fenekére eddig csak hárman jutottak le. A bolygó 71 %-át elborító víztömeget még mindig sokkal kevésbé ismerjük, mint kozmikus környezetünket.
Tudja-e, hogy mi a repülõgépes magassági világrekord?
A belsõégésû, dugattyúsmotoros repülés mind a sebesség, mind pedig a csúcsmagasság szempontjából a második világháború idején érte el lehetõségeinek határát . A sugárhajtású repülés megjelenésével ezek a határok jelentõsen kitolódtak, de a magaslégköri repülésnek is komoly fizikai korlátai vannak.
Tudja-e, hogy melyik cápa harap a legerõsebben?
A cápák félelmetes állkapcsaiban ülõ fogazat rendkívül változatos, és fajonként eltérõ. Az azonos típusú zsákmány esetenként hasonló fogszerkezetet alakított ki egymással csak távolabbi rokonságban lévõ fajoknál, és alapvetõen a zsákmányszerzési szokásokkal függ össze az is, mekkora erõvel képes harapni egy-egy cápafaj.
Hideglelést kapna a valaha élt legnagyobb ízeltlábútól
Közismert jelenség a „pókfóbia”, valamint az ízeltlábúaktól való általános idegenkedés. Egyesekben kisebb pánikrohamot válthat ki az alig néhány centis ártalmatlan százlábú, vagy akár egy megtermettebb csótány látványa is. Vajon milyen hatása lenne, ha életre kelne az élõvilág történetének legnagyobb, több százmillió éves kõzetekbe zárt ízeltlábúja?
Tudja-e, hogy miért vörös az azúrkék Vörös-tenger?
Aki járt már a népszerû turistaparadicsomnak számító, és az Arab-félsziget, valamint az afrikai kontinens közé ékelõdõ Vörös-tengernél, megerõsítheti, hogy talán ez a földkerekség egyik legszebb színû tengere. A Vörös-tenger színkavalkádja a nyílt vizek mélykék árnyalatától a lagúnák smaragdjáig terjed, és ez nehezen magyarázza a tenger õsi, „vörös”nevét.
Ezerszer akkora a muslica spermiuma, mint az emberé
Az evolúciós nyomás hatására egyes hím muslicák nagyon kevés, de hatalmas hímivarsejtet termelnek. Egy spermium hossza elérheti az 5,8 centimétert.
Jégtáblák alatt él a hosszú élet abszolút világrekordere
A legtovább élõ gerinces állatról általában mindenkinek a galápagosi óriásteknõs jut az eszébe. Pedig a hosszú élet világbajnokát nem a mesés szépségû csendes-óceáni szigeteken, hanem a Föld egyik legbarátságtalanabb vidékén, az Arktisz jégpáncélja alatt kell keresnünk.
Tényleg egy életre választanak párt a rákok?
Rossz hírünk van a Jóbarátok-rajongóknak: az, hogy Ross Rachel rákja, nem túl romantikus - a rákfajták ugyanis, ezen belül kifejezetten a homárok hímjei, hajlamosak bárkivel párosodni, aki szembejön velük.
Tudja, hány gyereket szült a világ legtermékenyebb nõje?
69 - ennyi babát hozott a világra a világ legtermékenyebb asszonya, mégsem maradt fenn a neve, csupán a férjéé, mint a világ egyik legtermékenyebb férfijáé. Már ha az összes utód az övé volt, ugye.
- címkék:
- szülés
- gyerekek
- Egyperces tudomány
- Címkefelhõ »
Tényleg szeretik az egerek a sajtot?
A mesékkel ellentétben az egerek valójában egyáltalán nem szeretik a sajtot - csak akkor fanyalodnak rá, ha már nagyon éhesek.
Nem pusztulnak el az agysejtjei, ha alkoholt iszik
Nagyon régóta tartja magát az a mítosz, hogy az alkohol azért is egészségtelen, mert pusztítja az agysejteket. Míg a tiszta alkoholra ez tényleg igaz, kutatások bebizonyították, hogy nem tudunk akkora mennyiséget meginni belõle, hogy valóban kárt tegyen az agyunkban - legalábbis ami az agysejtjeinket illeti.
Tudja ön, mióta tapsolunk örömünkben?
Az ókori görögök tapsoltak, ha tetszett nekik valami, köveket dobáltak, ha nem, az ókori rómaiakat pedig elõször egy Kr. e. 3. századi komédiaíró szólította fel, hogy ütögessék össze a tenyereiket.
Élhettek-e Tyrannosaurusok Magyarország területén?
Minden idõk talán legismertebb dinoszauruszai, a Tyrannosaurus-félék a kréta idõszak legvégén élt hatalmas, szárazföldi húsevõ theropoda ragadozók voltak. Maradványaik a mai Észak-Amerika és Ázsia területérõl kerültek elõ, Európából egyelõre még nem ismertek fosszíliáik.
A tó, ahová több millió villám csap be évente
Ha valaki villámot szeretne fotózni, akkor a venezuelai Maracaibo-tónál a helye. A NASA adatai szerint évente 300 éjjel van villámlással járó vihar, és összesen akár több millió villám is becsap a tóba, amely ezzel a számmal átvette a villámlási rekordot a Kongó-medencétõl.
Tudta, hogy mióta használunk központozást?
Az elsõ írásfajtáknak nem kellett a központozással foglalkozniuk, hiszen nem hangjelölõ, hanem képjelölõ írásmódot alkalmaztak. Bonyolódni akkor kezdett a helyzet, amikor megjelentek az elsõ hangjelölõ ABC-k.
Aszteroida, üstökös és meteor: mi a különbség?
Gyakran keverik össze ezt a három ûrkavicsot, pedig nagy különbségek vannak közöttük.
Miért leszünk libabõrösek?
A libabõr tulajdonképpen mára teljesen haszontalan funkcióvá vált, hála a modern civilizációnak - szerepe ugyanis a hõ termelése és megtartása, amit ma már sokkal hatékonyabb módszerekkel is meg tudunk oldani.
Melyik a legforróbb bolygó a Naprendszerben?
A logika szerint annak a bolygónak kéne a legmelegebbnek lennie, amely a legközelebb kering a Naphoz - a Merkúr azonban ezt a versenyt elvesztette, hála a nála kijjebb mozgó, de vastag légkörrel rendelkezõ Vénusznak.
Miért barnul be a felvágott alma?
A gombák és baktériumok elleni védelemre szolgál az, hogy az alma bebarnítja magát, ha felvágjuk- a gyümölcs gyakorlatilag védõréteget von maga köré, hogy ne essen baja.
- címkék:
- enzimek
- gombák
- alma
- Egyperces tudomány
- Címkefelhõ »
Tényleg csak az agyunk 10 százalékát használjuk?
Nem tudni pontosan, honnan ered az a városi legenda, hogy csupán agyunk tíz százalékát használjuk - annyi viszont biztos, hogy alig van igazságtartalma. A valóság az, hogy általában teljesen kihasználjuk az agyunkat, csak éppen mindig más részét.
Tudta-e, hogy Bossban parádézott Hitler pretoriánus gárdája?
Az Adolf Hitler testõrszakaszából magát párthadsereggé kinõtt szervezet, Heinrich Himmler „fekete lovagrendje”, az SS félelmetes szimbóluma volt az ezüst halálfejes, koromfekete egyenruha. A náci párt militáns szervezetei, az SA-rohamosztag, az SS és az ifjúsági szervezet, a Hitlerjugend egyenruhái egyaránt a világhírû divatmárka, a Hugo Boss üzemeiben készültek.
Tudja Ön, mi Budapest leghosszabb mûemléke?
Budapesten nem szûkölködünk a mûemlékekben, mégis nehéz megtippelni, melyik a leghosszabb közülük - pedig biztosan ismerjük mindannyian, még azok is, akik soha nem jártak a fõvárosban.
Nácik találták ki a Fantát
Maradék alapanyagokból készült a Coca Cola német gyárában a Fanta - azért találták ki, mert a kóla alapanyagaként szolgáló kólaszirupot a kereskedelmi embargó miatt nem lehetett behozni az országba.
A világ legkisebb fõemlõse megszégyenít bármilyen tornászt
Az elbûvölõ szürke egérmaki bámulatosan erõs a kis termetéhez képest. Francia kutatók vizsgálták az állat kapaszkodásának erõsségét, és megállapították, hogy testtömegének akár tízszeresét is képes megtartani.
Vonzóbb egy arc, ha sokáig bámulja
Kiderült, hogy nemcsak egyszerû, geometriai formákat ábrázoló képeknél, de az emberi arcok esetében is igaz: ahová jobban koncentrálunk, azt elõnyben részesítjük. Így ha tovább tanulmányozunk egy arcot, sokkal inkább vonzónak látjuk, mint akkor, ha csak futólag figyelünk rá.
Ha lefutod a hóhért, életben maradsz
Az Oszmán Birodalom alkonyán a magas rangú halálraítéltek kaptak egy utolsó esélyt a túlélésre: egy versenyben le kellett gyõzni hóhérjukat, a szultáni palota kertészét.
Miért utálja a gyerek a zöldségeket?
A gyerekek általában kevésbé, a felnõttek már sokkal inkább szeretik a zöldségeket. Ennek az ízlelõbimbók fokozatos érzéketlenedéséhez és számuk csökkenéséhez van köze – a zöldségeket a gyerekek sokkal keserûbbnek érezhetik, mint a felnõttek.
Tényleg futottak Marathónnál?
Mindenki ismeri a maratoni futás történetét: a Marathónnál aratott athéni gyõzelem után egy állig felfegyverzett harcos futva vitte a jó hírt a fõvárosba, majd összeesett és meghalt. A sztori emlékére hívjuk a mai 42 195 méteres távot maratoninak. De tényleg futkározott athéni harcos a csata után, vagy ez csak a hosszú évezredek szülte monda csupán?
Mit használtak régen WC-papír helyett?
A WC-papír elterjedése elõtt minden nemzetnek megvolt a saját módszere a nagydolog utáni takarításra - volt, aki botra erõsített szivacsot, vagy köveket és agyagot használt. Toalettpapír elõtti körkép a történelembõl.
Mitõl tûnik hidegnek a mentás íz?
A mentában található mentolnak köszönhetõ, hogy hideget érzünk, amikor megízleljük - a vegyület azt az információt küldi az agynak, hogy hideget eszünk.
A delfinek nem ösztönösen lélegeznek
A delfinek nem önkéntelenül, hanem tudatosan lélegeznek - éppen ezért soha nem tudnak nyugodtan aludni. Mindig csak az agyuk fele pihen, hogy a másik dolgozhasson, ha oxigénre van szükségük.
Döbbenetes számok: hányszor lehet összehajtani egy papírlapot
Egy papírlap ismételt összehajtogatása sokkal nehezebb, mint amilyennek hangzik. Sokáig 7 volt a bûvös szám, amelyet egy amerikai diák 13-ra emelt. Úgy vélik, ezt már valóban nem lehet túlszárnyalni, bármekkora papírlapból indulunk is ki.
Miért nincsenek csontvázak a Titanic roncsai között?
Igazi világszenzáció volt, amikor a Woods Hole Oceanográfiai Intézet kutatója, dr. Robert D. Ballard 1985. szeptember 2-án bejelentette, hogy az általa vezetett francia-amerikai expedíció megtalálta a legendás óceánjáró, a Titanic roncsait Új-Fundlandtól 900 kilométerre délre, az atlanti fenéksíkságon. Az ezt követõ expedíciók számos tárgyat felhoztak az irdatlan mélységben nyugvó roncsról, emberi maradványokat azonban nem találtak.
Miért hunyjuk be a szemünket csókolózás közben?
Brit tudósok szerint az emberek azért csókolóznak behunyt szemmel, hogy megfelelõen koncentráljanak a feladatra.
Tényleg ruhát esznek a ruhamolyok?
A ruhamolyok annyira nem esznek ruhákat, hogy egyáltalán nem is táplálkoznak – miután kifejlõdtek, párzanak, a nõstény petét rak, és elpusztul. Valójában a lárváktól kell féltenünk a kedvenc pulcsinkat.
Atombombát akart lõni az USA a Holdra
Az 50-es évek végén az Egyesült Államok nukleáris fegyver bevetését tervezte a Holdon, a projektbõl azonban végül semmi sem lett.
Tényleg több hõt vesztünk a fejünkön keresztül?
Az 1960-as években terjedt el az a mítosz, ami szerint több hõt vesztünk a fejünkön keresztül, ezért kell télen mindig sapkát hordani – pedig ez valójában egyáltalán nem igaz.
Hogyan álmodnak a vakok?
Az, aki nem veszítette el a látását, egyértelmû, hogy képekben álmodik - de mi történik azokkal, akik születésüktõl fogva vakok, vagy késõbb vakulnak meg?
- címkék:
- alvás
- vak
- álom
- Egyperces tudomány
- Címkefelhõ »
Miért ásítunk?
Hippokratész elmélete óta hittünk abban, hogy akkor ásítunk, ha a vérben megnövekedik a szén-dioxid, és oxigénre van szüksége. Friss kutatások azonban bebizonyították, hogy ennek igencsak kevés köze van a jelenséghez.
Miért nem roppannak össze az élõlények az óceáni árkokban?
A bolygó felszínét elborító víztömeg, a világtenger összterülete meghaladja a 362 millió négyzetkilométert. A világóceán 1000 méteres vízmélység alatti régiója alkotja a mélytengeri birodalmat, a Föld legnagyobb és egyben legszélsõségesebb élõhelyét.
Tényleg rövid az aranyhalak memóriája?
Sokszor mondjuk, hogy valakinek olyan rövid a memóriája, mint egy aranyhalé – nem tévedhetnénk azonban nagyobbat, hiszen ezek a kedvelt háziállatok igenis okosak, és jogtalanul hisszük róluk, hogy képtelenek hosszú távon emlékezni valamire.
Honnan ered az abrakadabra?
Ma már csak bûvészek használják viccesen, régen azonban komoly erõvel bíró szónak számított az abrakadabra, amelyet betegségek gyógyítására használtak.
Miért esnek talpra a macskák?
A kilenc élet mellett a macskák egyik legismertebb jellemzõje, hogy talpra esnek, ha valahonnan lepottyannak. Minek köszönhetik ezt az egyedi képességet?
- címkék:
- macska
- cica
- Egyperces tudomány
- Címkefelhõ »
Tudja-e, hogy miért nem február 29. a szökõnap?
Valamennyien tudjuk, hogy a négyévente számított szökõévekben a február egy nappal hosszabb szokott lenni, úgy, mint az idei évben is. Az viszont már kevéssé ismert, hogy a hosszabb februárnak mégsem az utolsó, 29. napját tekintjük szökõnapnak. Ez utóbbi pedig nem kisebb történelmi személyiség, min Julius Caesar római államférfi nevéhez köthetõ.
Honnan kapta a nevét a Normafa?
A legendák szerint Mátyás király születésekor állították azt a vén bükkfát, amelyrõl eredetileg a Normafa kapta a nevét. A famatuzsálem sok mindent átélt, többek között rengeteg villámcsapást is, és egészen 1927-ig tartotta magát a helyén.
Miért dobálunk pénzt a szökõkutakba?
Ma már teljesen más célból dobálunk pénzérmét a szökõkutakba, mint régen – most babonából hajigáljuk az aprót azért, hogy visszatérjünk a meglátogatott helyre, régen pedig az isteneknek tisztelegtek a tiszta ivóvíz ajándékáért.
Honnan ered a Lorem Ipsum szöveg?
A webdesignerek elõszeretettel használják a Lorem ipsum kezdetû szöveget arra, hogy egy weboldal leendõ kinézetét, a betûtípust, betûnagyságot és elhelyezkedést szemléltetni tudják. De honnan származik ez a látszólag értelmetlen latin szöveg?
Miért nem egyforma hosszúak az ujjaink?
Az ujjaink formája és hossza tökéletes ahhoz, hogy a lehetõ legjobban kihasználhassuk õket a saját életmódunkhoz. Kissé furcsa alakú kezünk évmilliós evolúciós forradalom eredménye.