Egyperces tudomány
címke rss- kapcsolódó címkék:
- középkor
- történelem
- kutatás
- hódoltság
- kísérlet
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Tudja-e, miért spanyol a spanyolnátha?
A történelem egyik legpusztítóbb járványa, a spanyolnáthajárvány 1918-ban, az I. világháború idején tört ki az Egyesült Államokban, Kansas városában, és innen terjedt szét robbanásszerûen az egész földkerekségen.
Tudja-e, hogy az ózondús levegõ valójában mérgezõ?
A köznyelvben az ózondús levegõt az egészséges, friss tiszta levegõvel azonosítják, azonban ez nem helyénvaló, ugyanis a troposzférában, elsõsorban a földfelszín közelében az ózon mérgezõ.
Tudja, hogy miért szerették a törökök a fürdõket?
Napra pontosan tizenöt évvel a mohácsi csata után, 1541. augusztus 29-én Szulejmán szultán hadai kardcsapás nélkül megszállták Budát. Az ezt megelõzõ másfél évtizedben, a kettõs királyválasztás korszakában, amikor Szapolyai János és Habsburg Ferdinánd is saját magát tekintette Magyarország törvényes királyának, a törökök még nem rendezkedtek be az országban.1541 után mindez megváltozott, és az ország jelentõs része az Oszmán Birodalom fennhatósága alá került.
Tudja-e, miért hatszögletûek a méhsejtek?
A méhek közismerten nagyon szorgos kis rovarok. Buzgón gyûjtik a virágport, hogy mézet készítsenek belõle, amelyet a szabályos mértani hatszög formájú sejtekben tárolnak. De vajon miért hatszögletûre építik az apró „mézesbödönöket"?
Tudja, miért lekerekített az utasszállító gépek ablaka?
A brit De Havilland repülõgépgyártó cég történelmet írt, amikor a vállalat DH 106 Comet nevû, négy sugárhajtómûves utasszállító gépének prototípusa 1949. július 27-én a magasba emelkedett. A Comet volt ugyanis a repüléstörténet elsõ sugárhajtású utasszállítója, 1952. május 2-án állt szolgálatba. A Comet repülésével vette kezdetét a jetkorszak, ám a zajos kezdeti sikernek váratlan balesetsorozat vetett véget: alig egy éven belül három Comet is súlyos légi katasztrófa áldozata lett.
Tudja, hogy mitõl világkuriózum a borsodi Szinpetri?
Az Északi-középhegység nemcsak szemet gyönyörködtetõ tájakkal, hanem néhány valódi világszenzációval is rendelkezik. Az élõ kövületnek számító és a földkerekségen sehol másutt nem ismert mátrai õsjuhar után most egy másik, a Zempléni-hegységben található világkuriózumot mutatunk be.
Tudja-e, miért olyan gazdag Magyarország termál- és gyógyvizekben?
Magyarország szegény nyersanyagokban, ám van egy olyan értékünk, ami világviszonylatban is jelentõsnek számít, ez pedig a vízkészletünk. A közeljövõben a vízkészletek világszerte tapasztalható rohamos elapadása miatt egyre nagyobb értékké válik a víz. A hazai felszín alatti vizeink közül a rendkívül jó minõségû és bõségesen rendelkezésre álló gyógyhatású termálvizeink valódi nemzeti kincsnek számítanak.
Tudja, hol van a Föld leghidegebb pontja?
A jelenlegi, szokatlanul zord januári hideget már-már extrém, elviselhetetlen téli idõjárásként éljük meg. Ám a hazai csikorgó mínuszok valóságos szubtrópusnak számítanak a Föld néhány valóban nagyon hideg pontjához képest.
Tudja-e, melyik az élõvilág leghosszabb állata?
Az állatvilág rekordereit szokás méret, sebesség, vagy éppen valamilyen egyedi, fajspecifikus tulajdonság alapján kategóriákba osztályozni. Ha megkérdezik, melyik a ma élõ leghosszabb állat, a tájékozottak legnagyobb valószínûséggel azt válaszolnák erre, hogy a kékbálna, amely elérheti akár a 31 méteres testhosszúságot is. A gerinctelen élõvilágnak van azonban egy olyan faja, amelynek testhossza a kékbálna hosszának csaknem a kétszerese lehet.
Szavazzon ön is, melyik volt az év tûzhányója 2016-ban!
2009 óta tradíció az év tûzhányójának megválasztása. Akárcsak egy szépségversenyen, itt is sokfajta szempont érvényesülhet, így például, hogy melyik vulkán produkálta a legerõsebb kitörést, vagy éppen melyik lávaszökõkútja volt a legszebb. A Tûzhányóblog összeállította 2016 legemlékezetesebb vulkáni jelenségeit, amelyekre ön is szavazhat.
Tudja-e, hogy miért unikum a Mátra az egész világon?
A Mátrát zömében olyan vulkanikus eredetû kõzetek építik fel, amelyek több mint 15 millió éve, a miocén idõszak derekán forró lávaként lövelltek fel a Kárpát-medencét elborító tenger északi partvidékén húzódó szigetív vulkánjaiból. A geológusok körében középsõ riolitszórásként ismert esemény kõzetté vált vulkáni porában megõrzõdtek a korabeli szubtrópusi õsnövényzet maradványai. Köztük egy olyan õsi juharfáé is, amelynek a Mátrán kívül napjainkban sehol sem található eleven példánya.
Tudja, mi köze a Subarunak az univerzumhoz?
Több patinás autógyár márkajelzése stilizált csillagot ábrázol, így többek között a Daimler AG, vagy a Chrysler jól ismert logója. A japán Subaru azonban nem elégedett meg egyetlen csillaggal, hanem egy egész csillagképet tett meg autómárkái jelzésének.
Tudja-e, hol fog bizonyosan felforrni a vére?
Az atmoszféra alsó, legsûrûbb légrétegét, a troposzférát követõ sztratoszféra nemcsak amiatt különleges, hogy e légrétegben – szemben a troposzférával – a hõmérséklet-csökkenés nem egyenletes, de itt található az Armstrong-vonal is, az a magassági szint, ahol a víz és a vér egyaránt felforr.
Tudta, hogy a legvérengzõbb tengeri hüllõ a varánusz rokona volt?
68 millió éve, az észak-amerikai kontinens már a maihoz hasonló alakot öltött. A magasból nézve egyetlen jelentõs különbség tûnne fel számunkra; a kontinenst észak-déli irányba kettéosztó hatalmas Nyugati Belsõ Tengerág. Ez a Mexikói-öböltõl Alaszkáig nyúló trópusi sekélytenger volt a késõi kréta legrettegettebb ragadozója, a bármit megtámadó hatalmas Tylosaurus hazája.
Tudja, honnan származik a Heineken sör vörös csillaga?
A vörös csillag az 1917-es oroszországi bolsevik forradalom gyõzelme után vált a 20. század baloldali, kommunista mozgalmainak egyik meghatározó politikai jelképévé. A szovjet blokk 1991-ben történt összeomlását követõen a kommunista munkásmozgalom egykori szimbóluma, a szvasztika, a náci mozgalom horogkeresztje, valamint az SS jelvénye, a sig rúna mellett egyes országokban tiltott önkényuralmi jelképpé lett, ám mielõtt valaki rosszra gondolna, a méltán híres holland sör címkéjén virító vörös csillagnak semmi köze sincs a világfelforgató eszmékhez.
Tudja, hogy mi okozza a magyarországi földrengéseket?
Vasárnap kora hajnalban, a Richter-skála szerinti 2,3-as erõsségû földrengés pattant ki Orosháza, illetve Székkutas térségében. A földrengés fészke, hipocentruma, 15 kilométer mélyen volt, a rengést a lakosság is észlelte. A hajnali földmozgás is aktuálissá teszi azt a kérdést, hogy vajon mi okozza a magyarországi földrengéseket.
Tényleg tömeghisztériát okozott a Világok harca rádiójáték?
A híresztelésekkel ellentétben egyáltalán nem okozott tömegpánikot Orson Welles rádiójátéka, a Világok harca - annak ellenére, hogy több helyen még kommunikációs iskolákban is így tanítják. A The Telegraph utána járt a témának.
Miért vannak anyajegyeink?
A legtöbb ember legalább 10 anyajeggyel rendelkezik, de olyan is akad, akin akár 100 is lehet. Míg utóbbiak általában lassabban öregednek, és bõrük tovább megtartja feszességét, hajlamosabbak különbözõ rákos megbetegedésekre is. Sokat tudunk már az anyajegyekrõl, azt viszont még mindig nem, hogy miért alakultak ki a bõrünkön, van-e valami célja a létezésüknek.
- címkék:
- bõr
- anyajegy
- Egyperces tudomány
- Címkefelhõ »
Arannyal vonja be a NASA a szondáit
Nem csoda, hogy az ûrkutatás ennyire költséges - a NASA egyenesen arannyal vonja be az ûrszondáit! Persze valószínûleg nem ez a legdrágább része egy ilyen megépítésének, de elengedhetetlen, hogy hatékonyan megvédhessék az eszközt a sugárzástól.
- címkék:
- arany
- ûrszonda
- Egyperces tudomány
- NASA
- Címkefelhõ »
Tudja-e, hogy mikor fog megsemmisülni a Földközi-tenger?
A földkerekség egyik legszebb víztömegeként számontartott és óceáni õsökkel büszkélkedõ Földközi-tenger halálos ítéletét már évmilliókkal ezelõtt kimondták a könyörtelen lemeztektonikai folyamatok. Nem kétséges, hogy geológiai idõsíkon mérve a végelgyengülésben szenvedõ Földközi-tenger ma már a "földtani elfekvõben" található.
Miért nem ütköznek össze soha a madarak a levegõben?
A madarak mindig elkerülik egymást még akkor is, ha látszólag összeütközéshez vezetne a röppályájuk. Ausztrál kutatók kiderítették, hogy az egymás felé tartó madarak mindig jobb felé kerülnek és idõnként a repülési magasságot is korrigálják.
Tudja, melyik állatot fenyegetik leginkább az orvvadászok?
Ha az orvvadászatra gondolunk, mindenkinek elsõsorban a nagy növényevõ emlõsök, például az elefántok vagy az orrszarvúk jutnak az eszébe. Holott van egy nem kevésbé különleges, félénk állat, amelyet Ázsiából már szinte teljesen kiirtottak, és most Afrikában folyik a pusztítása. Ez a tobzoska.
Tudja-e, hogy ki mérte meg elõször a fény sebességét?
A Föld központi helyzetét feltételezõ, évezredes arisztotelészi tant Kopernikusz heliocentrikus világképe döntötte meg a 16. század derekán. A rá következõ évszázadban a távcsöves megfigyelések forradalmat indítottak az asztronómiában, amelynek egyik legkiemelkedõbb eredménye a fény terjedési sebességének felismerése volt, a 17. század második felében.
Hová tûnnek télen a szúnyogok?
Nem nagyon sajnáljuk, amikor a hideg idõ beköszöntével eltûnnek a kellemetlen rovarok, köztük a szúnyogok is. Látszólag elpusztulnak, de tavasszal mégis újra megjelennek. Miért nem fagynak meg ezek az állatok, hogyan vészelik át a számukra kedvezõtlen idõszakot?
Melyik a világ legerõsebb biológiai anyaga?
Látta már a darwini kéregpókot? És a hálóját? Ha arachnofóbiás, még örülhet is, ha nem futott bele soha a nyolclábúba: egy kifejlett példány akár 22 centiméteres is lehet, a hálóját pedig akár 25 méter hosszúra is képes kifeszíteni. De nem ez az igazán érdekes benne, hanem az, hogy a pókselyem, amibõl a hálót készíti, ellenállóbb a kevlárnál is – annál az anyagnál, amelyet golyóálló mellények készítéséhez használnak fel.
Tudta, hogy angolnaszerû volt a legvérengzõbb õscet?
A jelenkori világóceán táplálékpiramisának csúcsán álló kardszárnyú delfint angol nyelvterületen gyilkos bálnaként emlegetik. Ez az elnevezés azonban sokkal jobban illik arra az angolnaszerû testtel rendelkezõ és a mai ámbráscetnél is hosszabb õscetre, amely az eocén idõszak tengereit tartotta rettegésben.
Scott Kelly lassabban öregedett az ûrben, mint ikerbátyja
Scott Kelly március elején érkezett vissza egy éves ISS-küldetésérõl, a NASA pedig folyamatosan monitorozza, mennyit változott saját magához és ikertestvéréhez, Marchoz képest a szervezete. Einstein relativitáselméletét ismerve nem is meglepetés, hogy magasságán kívül teste öregedésének üteme is megváltozott, így most még fiatalabb bátyjához képest, mint amilyen akkor volt, amikor elhagyta a Földet.
Tudja-e, hogy mi okozza az olaszországi földrengéseket?
Ma hajnalban a Richter-skála szerinti 6,2-es erõsségû földrengés rázta meg Olaszország középsõ vidékét. A Perugia térségében kipattant szeizmikus esemény az eddig beérkezett hírek szerint 36 halálos áldozatot követelt. Hasonló eseményekre a jövõben is számítani kell, mivel az Appennini-félsziget tektonikailag aktív területen fekszik.
Tudja-e, mikor ólálkodtak tigriscápák Visegrádon?
A Kárpát-medence, és így Magyarország földtörténeti múltját is a tengeri korszakok uralták. Hazánk területét a miocén idõszak derekán borította el utoljára olyan sós víztömeg, amely még kapcsolatban állt a világtengerrel. Ekkoriban a mai trópusi tengerekbõl is jól ismert nagyragadozók lesték áldozataikat a dunántúli szigettenger sekély-, illetve a partoktól távoli, és az Alföld helyén hullámzó nyílttenger mélyvizeiben.
Miért nincsenek csillagok az Apollo-11 fotóin?
Az összeesküvés-elméletek kedvelõi gyakran emlegetik, hogy abból is látszik a holdra szállás hazugsága, hogy nincsenek csillagok az ekkor készített képeken. Valójában azonban nem az amerikai kormány nagy átverését kell a dolog mögött sejteni, csupán saját napunk fényessége nyomta el a csillagos égboltot a Holdon is.
Tudja, melyik a világtenger legnagyobb fejlábúja?
Igazi zoológiai rémálom lehet az Antarktiszt övezõ fagyos óceán örök sötétségében rejtõzködõ óriáskalmár. Még szerencse, hogy a gigászi fejlábúval aligha találkozhatunk; csak az óriás ámbráscet jelent valós fenyegetést a hatalmas puhatestûre, amely akár kétezer méter mélyre is lemerül, hogy elejthesse.
A legfélelmetesebb zagyárak a világtenger felszíne alatt tombolnak
A heves trópusi felhõszakadások, vagy vulkánkitörések után alázúduló sárfolyamok súlyos pusztítást okozhatnak, esetenként kisebb falvakat, településeket is maguk alá temetve. Kiterjedésüket tekintve ezek a pusztító felszíni zagyárak apró csermelyek csupán az óceáni sötét mélységekben idõnként elszabaduló üledékförgeteghez képest.
Tudja-e, melyik a Föld legmélyebb folyama?
Arra a kérdésre, hogy melyik folyam kanyarog a leghosszabban, ismertsége okán viszonylag könnyû a válasz; a dél-amerikai Amazonas az abszolút rekorder a maga 6516 kilométeres hosszával. A legnagyobb mélységgel rendelkezõ folyamot azonban nem a „zöld pokol” birodalmában kell hogy keressük.
Tudja, melyik a világtenger legnagyobb medúzája?
Az Antarktiszt övezõ felfedezetlen mélyvizek még sok meglepetést tartogathatnak. Az egyik legfurcsább és átmérõjét tekintve legnagyobb medúzát is itt fedezték fel, az 1960-as években.
Tudta, hogy a szexmegvonásba bele lehet halni?
Szerencsére minket, embereket ez a veszély nem fenyeget, a nõstény vadászgörényeket viszont annál inkább.
Tudja-e, hogy melyik a Föld legidõsebb élõlénye?
Az élõvilág matuzsálemei közül talán a galápagosi óriásteknõs a legjobban ismert, de az már kevésbé, hogy a gerinces fauna „korelnöke” a maga bizonyított 200 éves életciklusával egy tengerlakó, a grönlandi cápa. E két gerinces tekintélyes életkora is semmiség csupán a bizonyítottan leghosszabb életciklussal rendelkezõ földi élõlényhez képest, amelyet szintén a tenger felszíne alatt kell hogy keressünk.
Tudja-e, melyik volt a világ legrondább repülõgépe?
A repüléstörténet tele van olyan elvetélt ötletekkel, amelyek a gyakorlatban csõdnek bizonyultak. Háromszoros hangsebességre tervezett repülõ, amely csak nagy nehézségek árán tudott a levegõben maradni, húsdaráló rotorokkal rendelkezõ életveszélyes repülõ „bicikli”, hogy csak két példát említsünk meg a képtelen ötletek hosszú sorából. És a citromdíj-várományosok között talán az aranyérmes a „rút kiskacsa”, ami minden volt, csak nem kicsi, bár rútnak igen rút tényleg.
Tudja-e, melyik a legnagyobb becsapódási kráter a Földön?
A földtörténeti múltból több pusztító erejû, Armaggedon típusú aszteroida becsapódás ismert, köztük olyan is, ami tömeges kihalást okozott. Az eddigi leghatalmasabb erejû becsapódás bizonyosan elpusztította volna az emberi civilizációt, szerencsére azonban ez az esemény több mint kétmilliárd éve történt.
Tényleg nem szabad lenyelni a rágót?
Gyerekkorunkban ijesztegettek azzal, hogy ha lenyeljük a rágógumit, összeragad tõle a gyomrunk - de vajon tényleg így van, vagy csak egy régi legenda tartja magát nagyon makacsul a köztudatban?
Tényleg romlik a szeme, ha félhomályban olvas?
Gyerekkorunk óta azt hallgatjuk, hogy ne olvassunk félhomályban, mert elromlik a szemünk tõle - valójában azonban semmiféle kutatás nem igazolja, hogy a nem megfelelõ világítás melletti olvasás rosszat tesz a látásnak. A sok olvasással és a számítógép elõtti munkával már annál több probléma akad.
Tudja, miért harangoznak délben?
A déli harangozás valójában itthonról, Magyarországról terjedt el az egész világon, mégsem a nándorvehérvári ütközet tiszteletére szólt eredetileg. Az ötletet III. Kallixtusz pápának köszönhetjük, aki Imabullájában a muszlim imára híváshoz hasonló jelzést akart bevezetni.
Melyik a legerõsebb állat?
Valószínûleg, ha megkérdeznénk valakit, melyik a legerõsebb állat, egy robosztus, nagytestû ragadozóra, vagy éppen a kicsi, de ügyes hangyára voksolna - kevés az esélye annak, hogy eltalálná a valódi csúcstartót, az evezõlábú rákot.
A rózsaszín hó látványos, de rosszat jelent
A rózsaszín vagy más néven dinnyehó pirosas színét a jeges felszínen elszaporodó algák okozzák. A piros szín miatt a jég gyorsabban olvad, ami kedvez az algák további elszaporodásának, így ördögi kör alakul ki.
Tudja, hogy melyik a Föld leghosszabb hegylánca?
Ha a címbeli kérdésre rávágjuk, hogy az Andok, csak részben lesz igazunk, mivel ez a válasz kizárólag a szárazföldi hegységrendszerekre igaz. A Föld leghosszabb egybefüggõ hegylánca ugyanis az Atlanti-óceán felszíne alatt kanyarog az északi sarkvidéktõl kiindulva egészen le az Antarktiszig.
Mit ettünk elõször a Holdon?
Buzz Aldrin és Neil Armstrong ízletes vacsorát csaptak a Holdon, az Apollo-11 leszállómoduljában - Aldrinnak azonban nem ez volt az elsõ étele, amit elfogyasztott a kísérõnkön.
Újra napi kétszer kellene aludnunk
Egészen az iparosodás koráig a napi kétszeri alvás volt a normális - az ember elaludt este, felkelt pár óra múlva, tett-vett a házban, majd visszaaludt. A dupla alvás csak a 19. században tûnt el végleg, de könnyen lehet, hogy jobban aludnánk, ha újra bevezetnénk.
Tudja, hogy mekkora volt a világtenger legnagyobb hala?
A földtörténeti középkor, a dinoszauruszok korának is nevezett idõszak a gigászok világa volt. A fantasztikus filmek világát idézõ hatalmas állatok népesítették be ekkor a kontinenseket és a világóceánt is.
Tudta, hogy elõször a férfiak viseltek magassarkút?
Az elsõ magassarkúkat perzsa lovasok viselték harcászati okokból, majd lassan a divatvilágba is beszivárgott a magasított sarkú férficipõ. Sokáig viselõje vagyoni helyzetérõl nyilatkozott, XIV. Lajos pedig szenvedélyesen gyûjtötte õket.
Tudja, mikor volt a leghidegebb a Földön?
A jégkorszakról szinte mindenki a mamutokra és a barlangok mélyén a tûz mellett ülõ, prémekbe burkolózott õsemberekre asszociál. Való igaz, hogy a legutolsó, úgynevezett pleisztocén jégkorszak legnagyobb eljegesedése, a Würm glaciális idején az északi sarki jégsapka egészen a Kárpátok elõteréig nyúlt le. Azonban még a Würm eljegesedés is csupán kellemes mediterrán nyárnak tûnik a földtörténet valaha volt legkeményebb jégkorszakához képest.
Miért érez gombócot a torkában, ha szomorú?
Ha nagyon boldogok vagy szomorúak vagyunk, úgy érezzük, hogy a torkunk összeszorul - ez a furcsa sajátosság szoros kapcsolatban van azzal a reakcióval, hogy ugyanekkor könnyekkel telik meg a szemünk is. Valójában nem gombócot, hanem a gégefedõ nyitva tartásáért küzdõ izmokat érzékeljük ilyenkor.
Tudja-e, hogy mi is az a szupercella?
A múlt szombati heves zivatarral kapcsolatos tudósításokban szerepelt, hogy a Dunántúl térségében szupercella alakult ki. A közeljövõben nagy valószínûséggel egyre gyakrabban kell számítanunk e légköri jelenség kialakulására.
Tudja, melyik a legmagasabb hegycsúcs?
Valószínûleg kevesen vannak, akik ne tudnák, hogy a Föld legmagasabb hegye a Mount Everest - ha azonban nem a tengerszint feletti magasságot mérjük, hanem az abszolút legmagasabb hegyet, akkor nem a Himalája rekordtartója vezet.
Tudja-e, hogy mennyi színaranyt rejt a világóceán?
Történelmi tény, hogy az elmúlt fél évszázad alatt tizenkét ember járt a Hold felszínén, de a világtenger legmélyebb pontjára, a 11 034 méter mély Mariana-árok fenekére eddig csak hárman jutottak le. A bolygó 71 %-át elborító víztömeget még mindig sokkal kevésbé ismerjük, mint kozmikus környezetünket.
Tudja-e, hogy mi a repülõgépes magassági világrekord?
A belsõégésû, dugattyúsmotoros repülés mind a sebesség, mind pedig a csúcsmagasság szempontjából a második világháború idején érte el lehetõségeinek határát . A sugárhajtású repülés megjelenésével ezek a határok jelentõsen kitolódtak, de a magaslégköri repülésnek is komoly fizikai korlátai vannak.
Tudja-e, hogy melyik cápa harap a legerõsebben?
A cápák félelmetes állkapcsaiban ülõ fogazat rendkívül változatos, és fajonként eltérõ. Az azonos típusú zsákmány esetenként hasonló fogszerkezetet alakított ki egymással csak távolabbi rokonságban lévõ fajoknál, és alapvetõen a zsákmányszerzési szokásokkal függ össze az is, mekkora erõvel képes harapni egy-egy cápafaj.
Hideglelést kapna a valaha élt legnagyobb ízeltlábútól
Közismert jelenség a „pókfóbia”, valamint az ízeltlábúaktól való általános idegenkedés. Egyesekben kisebb pánikrohamot válthat ki az alig néhány centis ártalmatlan százlábú, vagy akár egy megtermettebb csótány látványa is. Vajon milyen hatása lenne, ha életre kelne az élõvilág történetének legnagyobb, több százmillió éves kõzetekbe zárt ízeltlábúja?
Tudja-e, hogy miért vörös az azúrkék Vörös-tenger?
Aki járt már a népszerû turistaparadicsomnak számító, és az Arab-félsziget, valamint az afrikai kontinens közé ékelõdõ Vörös-tengernél, megerõsítheti, hogy talán ez a földkerekség egyik legszebb színû tengere. A Vörös-tenger színkavalkádja a nyílt vizek mélykék árnyalatától a lagúnák smaragdjáig terjed, és ez nehezen magyarázza a tenger õsi, „vörös”nevét.
Ezerszer akkora a muslica spermiuma, mint az emberé
Az evolúciós nyomás hatására egyes hím muslicák nagyon kevés, de hatalmas hímivarsejtet termelnek. Egy spermium hossza elérheti az 5,8 centimétert.
Jégtáblák alatt él a hosszú élet abszolút világrekordere
A legtovább élõ gerinces állatról általában mindenkinek a galápagosi óriásteknõs jut az eszébe. Pedig a hosszú élet világbajnokát nem a mesés szépségû csendes-óceáni szigeteken, hanem a Föld egyik legbarátságtalanabb vidékén, az Arktisz jégpáncélja alatt kell keresnünk.
Tényleg egy életre választanak párt a rákok?
Rossz hírünk van a Jóbarátok-rajongóknak: az, hogy Ross Rachel rákja, nem túl romantikus - a rákfajták ugyanis, ezen belül kifejezetten a homárok hímjei, hajlamosak bárkivel párosodni, aki szembejön velük.
Tudja, hány gyereket szült a világ legtermékenyebb nõje?
69 - ennyi babát hozott a világra a világ legtermékenyebb asszonya, mégsem maradt fenn a neve, csupán a férjéé, mint a világ egyik legtermékenyebb férfijáé. Már ha az összes utód az övé volt, ugye.
- címkék:
- szülés
- gyerekek
- Egyperces tudomány
- Címkefelhõ »
Tényleg szeretik az egerek a sajtot?
A mesékkel ellentétben az egerek valójában egyáltalán nem szeretik a sajtot - csak akkor fanyalodnak rá, ha már nagyon éhesek.
Nem pusztulnak el az agysejtjei, ha alkoholt iszik
Nagyon régóta tartja magát az a mítosz, hogy az alkohol azért is egészségtelen, mert pusztítja az agysejteket. Míg a tiszta alkoholra ez tényleg igaz, kutatások bebizonyították, hogy nem tudunk akkora mennyiséget meginni belõle, hogy valóban kárt tegyen az agyunkban - legalábbis ami az agysejtjeinket illeti.
Tudja ön, mióta tapsolunk örömünkben?
Az ókori görögök tapsoltak, ha tetszett nekik valami, köveket dobáltak, ha nem, az ókori rómaiakat pedig elõször egy Kr. e. 3. századi komédiaíró szólította fel, hogy ütögessék össze a tenyereiket.
Élhettek-e Tyrannosaurusok Magyarország területén?
Minden idõk talán legismertebb dinoszauruszai, a Tyrannosaurus-félék a kréta idõszak legvégén élt hatalmas, szárazföldi húsevõ theropoda ragadozók voltak. Maradványaik a mai Észak-Amerika és Ázsia területérõl kerültek elõ, Európából egyelõre még nem ismertek fosszíliáik.
A tó, ahová több millió villám csap be évente
Ha valaki villámot szeretne fotózni, akkor a venezuelai Maracaibo-tónál a helye. A NASA adatai szerint évente 300 éjjel van villámlással járó vihar, és összesen akár több millió villám is becsap a tóba, amely ezzel a számmal átvette a villámlási rekordot a Kongó-medencétõl.
Tudta, hogy mióta használunk központozást?
Az elsõ írásfajtáknak nem kellett a központozással foglalkozniuk, hiszen nem hangjelölõ, hanem képjelölõ írásmódot alkalmaztak. Bonyolódni akkor kezdett a helyzet, amikor megjelentek az elsõ hangjelölõ ABC-k.
Aszteroida, üstökös és meteor: mi a különbség?
Gyakran keverik össze ezt a három ûrkavicsot, pedig nagy különbségek vannak közöttük.
Miért leszünk libabõrösek?
A libabõr tulajdonképpen mára teljesen haszontalan funkcióvá vált, hála a modern civilizációnak - szerepe ugyanis a hõ termelése és megtartása, amit ma már sokkal hatékonyabb módszerekkel is meg tudunk oldani.
Melyik a legforróbb bolygó a Naprendszerben?
A logika szerint annak a bolygónak kéne a legmelegebbnek lennie, amely a legközelebb kering a Naphoz - a Merkúr azonban ezt a versenyt elvesztette, hála a nála kijjebb mozgó, de vastag légkörrel rendelkezõ Vénusznak.
Miért barnul be a felvágott alma?
A gombák és baktériumok elleni védelemre szolgál az, hogy az alma bebarnítja magát, ha felvágjuk- a gyümölcs gyakorlatilag védõréteget von maga köré, hogy ne essen baja.
- címkék:
- enzimek
- gombák
- alma
- Egyperces tudomány
- Címkefelhõ »
Tényleg csak az agyunk 10 százalékát használjuk?
Nem tudni pontosan, honnan ered az a városi legenda, hogy csupán agyunk tíz százalékát használjuk - annyi viszont biztos, hogy alig van igazságtartalma. A valóság az, hogy általában teljesen kihasználjuk az agyunkat, csak éppen mindig más részét.
Tudta-e, hogy Bossban parádézott Hitler pretoriánus gárdája?
Az Adolf Hitler testõrszakaszából magát párthadsereggé kinõtt szervezet, Heinrich Himmler „fekete lovagrendje”, az SS félelmetes szimbóluma volt az ezüst halálfejes, koromfekete egyenruha. A náci párt militáns szervezetei, az SA-rohamosztag, az SS és az ifjúsági szervezet, a Hitlerjugend egyenruhái egyaránt a világhírû divatmárka, a Hugo Boss üzemeiben készültek.
Tudja Ön, mi Budapest leghosszabb mûemléke?
Budapesten nem szûkölködünk a mûemlékekben, mégis nehéz megtippelni, melyik a leghosszabb közülük - pedig biztosan ismerjük mindannyian, még azok is, akik soha nem jártak a fõvárosban.
Nácik találták ki a Fantát
Maradék alapanyagokból készült a Coca Cola német gyárában a Fanta - azért találták ki, mert a kóla alapanyagaként szolgáló kólaszirupot a kereskedelmi embargó miatt nem lehetett behozni az országba.
A világ legkisebb fõemlõse megszégyenít bármilyen tornászt
Az elbûvölõ szürke egérmaki bámulatosan erõs a kis termetéhez képest. Francia kutatók vizsgálták az állat kapaszkodásának erõsségét, és megállapították, hogy testtömegének akár tízszeresét is képes megtartani.
Vonzóbb egy arc, ha sokáig bámulja
Kiderült, hogy nemcsak egyszerû, geometriai formákat ábrázoló képeknél, de az emberi arcok esetében is igaz: ahová jobban koncentrálunk, azt elõnyben részesítjük. Így ha tovább tanulmányozunk egy arcot, sokkal inkább vonzónak látjuk, mint akkor, ha csak futólag figyelünk rá.
Ha lefutod a hóhért, életben maradsz
Az Oszmán Birodalom alkonyán a magas rangú halálraítéltek kaptak egy utolsó esélyt a túlélésre: egy versenyben le kellett gyõzni hóhérjukat, a szultáni palota kertészét.
Miért utálja a gyerek a zöldségeket?
A gyerekek általában kevésbé, a felnõttek már sokkal inkább szeretik a zöldségeket. Ennek az ízlelõbimbók fokozatos érzéketlenedéséhez és számuk csökkenéséhez van köze – a zöldségeket a gyerekek sokkal keserûbbnek érezhetik, mint a felnõttek.
Tényleg futottak Marathónnál?
Mindenki ismeri a maratoni futás történetét: a Marathónnál aratott athéni gyõzelem után egy állig felfegyverzett harcos futva vitte a jó hírt a fõvárosba, majd összeesett és meghalt. A sztori emlékére hívjuk a mai 42 195 méteres távot maratoninak. De tényleg futkározott athéni harcos a csata után, vagy ez csak a hosszú évezredek szülte monda csupán?
Mit használtak régen WC-papír helyett?
A WC-papír elterjedése elõtt minden nemzetnek megvolt a saját módszere a nagydolog utáni takarításra - volt, aki botra erõsített szivacsot, vagy köveket és agyagot használt. Toalettpapír elõtti körkép a történelembõl.
Mitõl tûnik hidegnek a mentás íz?
A mentában található mentolnak köszönhetõ, hogy hideget érzünk, amikor megízleljük - a vegyület azt az információt küldi az agynak, hogy hideget eszünk.
A delfinek nem ösztönösen lélegeznek
A delfinek nem önkéntelenül, hanem tudatosan lélegeznek - éppen ezért soha nem tudnak nyugodtan aludni. Mindig csak az agyuk fele pihen, hogy a másik dolgozhasson, ha oxigénre van szükségük.
Döbbenetes számok: hányszor lehet összehajtani egy papírlapot
Egy papírlap ismételt összehajtogatása sokkal nehezebb, mint amilyennek hangzik. Sokáig 7 volt a bûvös szám, amelyet egy amerikai diák 13-ra emelt. Úgy vélik, ezt már valóban nem lehet túlszárnyalni, bármekkora papírlapból indulunk is ki.
Miért nincsenek csontvázak a Titanic roncsai között?
Igazi világszenzáció volt, amikor a Woods Hole Oceanográfiai Intézet kutatója, dr. Robert D. Ballard 1985. szeptember 2-án bejelentette, hogy az általa vezetett francia-amerikai expedíció megtalálta a legendás óceánjáró, a Titanic roncsait Új-Fundlandtól 900 kilométerre délre, az atlanti fenéksíkságon. Az ezt követõ expedíciók számos tárgyat felhoztak az irdatlan mélységben nyugvó roncsról, emberi maradványokat azonban nem találtak.
Miért hunyjuk be a szemünket csókolózás közben?
Brit tudósok szerint az emberek azért csókolóznak behunyt szemmel, hogy megfelelõen koncentráljanak a feladatra.
Tényleg ruhát esznek a ruhamolyok?
A ruhamolyok annyira nem esznek ruhákat, hogy egyáltalán nem is táplálkoznak – miután kifejlõdtek, párzanak, a nõstény petét rak, és elpusztul. Valójában a lárváktól kell féltenünk a kedvenc pulcsinkat.
Atombombát akart lõni az USA a Holdra
Az 50-es évek végén az Egyesült Államok nukleáris fegyver bevetését tervezte a Holdon, a projektbõl azonban végül semmi sem lett.
Tényleg több hõt vesztünk a fejünkön keresztül?
Az 1960-as években terjedt el az a mítosz, ami szerint több hõt vesztünk a fejünkön keresztül, ezért kell télen mindig sapkát hordani – pedig ez valójában egyáltalán nem igaz.
Hogyan álmodnak a vakok?
Az, aki nem veszítette el a látását, egyértelmû, hogy képekben álmodik - de mi történik azokkal, akik születésüktõl fogva vakok, vagy késõbb vakulnak meg?
- címkék:
- alvás
- vak
- álom
- Egyperces tudomány
- Címkefelhõ »
Miért ásítunk?
Hippokratész elmélete óta hittünk abban, hogy akkor ásítunk, ha a vérben megnövekedik a szén-dioxid, és oxigénre van szüksége. Friss kutatások azonban bebizonyították, hogy ennek igencsak kevés köze van a jelenséghez.
Miért nem roppannak össze az élõlények az óceáni árkokban?
A bolygó felszínét elborító víztömeg, a világtenger összterülete meghaladja a 362 millió négyzetkilométert. A világóceán 1000 méteres vízmélység alatti régiója alkotja a mélytengeri birodalmat, a Föld legnagyobb és egyben legszélsõségesebb élõhelyét.
Tényleg rövid az aranyhalak memóriája?
Sokszor mondjuk, hogy valakinek olyan rövid a memóriája, mint egy aranyhalé – nem tévedhetnénk azonban nagyobbat, hiszen ezek a kedvelt háziállatok igenis okosak, és jogtalanul hisszük róluk, hogy képtelenek hosszú távon emlékezni valamire.
Honnan ered az abrakadabra?
Ma már csak bûvészek használják viccesen, régen azonban komoly erõvel bíró szónak számított az abrakadabra, amelyet betegségek gyógyítására használtak.
Miért esnek talpra a macskák?
A kilenc élet mellett a macskák egyik legismertebb jellemzõje, hogy talpra esnek, ha valahonnan lepottyannak. Minek köszönhetik ezt az egyedi képességet?
- címkék:
- macska
- cica
- Egyperces tudomány
- Címkefelhõ »
Tudja-e, hogy miért nem február 29. a szökõnap?
Valamennyien tudjuk, hogy a négyévente számított szökõévekben a február egy nappal hosszabb szokott lenni, úgy, mint az idei évben is. Az viszont már kevéssé ismert, hogy a hosszabb februárnak mégsem az utolsó, 29. napját tekintjük szökõnapnak. Ez utóbbi pedig nem kisebb történelmi személyiség, min Julius Caesar római államférfi nevéhez köthetõ.
Honnan kapta a nevét a Normafa?
A legendák szerint Mátyás király születésekor állították azt a vén bükkfát, amelyrõl eredetileg a Normafa kapta a nevét. A famatuzsálem sok mindent átélt, többek között rengeteg villámcsapást is, és egészen 1927-ig tartotta magát a helyén.
Miért dobálunk pénzt a szökõkutakba?
Ma már teljesen más célból dobálunk pénzérmét a szökõkutakba, mint régen – most babonából hajigáljuk az aprót azért, hogy visszatérjünk a meglátogatott helyre, régen pedig az isteneknek tisztelegtek a tiszta ivóvíz ajándékáért.
Honnan ered a Lorem Ipsum szöveg?
A webdesignerek elõszeretettel használják a Lorem ipsum kezdetû szöveget arra, hogy egy weboldal leendõ kinézetét, a betûtípust, betûnagyságot és elhelyezkedést szemléltetni tudják. De honnan származik ez a látszólag értelmetlen latin szöveg?
Miért nem egyforma hosszúak az ujjaink?
Az ujjaink formája és hossza tökéletes ahhoz, hogy a lehetõ legjobban kihasználhassuk õket a saját életmódunkhoz. Kissé furcsa alakú kezünk évmilliós evolúciós forradalom eredménye.