A jelenleginél gyorsabban kellene visszafogni a globális szén-dioxid-kibocsátást

Bár a nemrég zárult glasgow-i éghajlatváltozási csúcstalálkozó (COP26) hozott némi előrelépést a klímavállalások terén, a jelenlegi középtávú elköteleződések még mindig nem elégségesek, ez alapján továbbra is kritikus felmelegedés valószínűsíthető az évszázad végéig. Az éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi munkacsoport jelentésében már a COP26 előtt vészhelyzetet hirdetett: ha a kibocsátások a jelenlegi ütemben folytatódnak, több mint 50 százalékos esély van arra, hogy már a következő két évtizedben elérjük a 1,5 Celsius-fokos felmelegedést. Milyen dekarbonizációs trendek vezettek ide? Mire lenne szükség a katasztrofális éghajjlatváltozás ...

Vajon tényleg megfékezhetjük 2030-ra az erdőirtást?

A glasgow-i COP26 klímacsúcson a világ erdeinek 85 százalékát képviselő, több mint 100 országból álló csoport elkötelezte magát, hogy mindössze kilenc éven belül megfékezi az erdőirtást. A nyilatkozat több száz milliárd forintnak megfelelő, új költségvetési forrást is biztosít az erdők pusztulásának megfékezésére, amelyet fejlett országok és különböző vállalatok biztosítanak.

Rekordmagas volt a szén-dioxid légköri koncentrációja 2020-ban

Bár a koronavírus-járvány első évében sok helyen hetekre leállt a gazdasági élet, az egyre drámaibbá váló klímaváltozást ez sem állította meg. A legfontosabb üvegházhatású gáz, a szén-dioxid légköri koncentrációja 2020-ban rekordértékűre emelkedett - közölte hétfőn Genfben a Meteorológiai Világszervezet (WMO).

Innovatív megoldással védik kisvízfolyásainkat a hazai kutatók

A globális éghajlatváltozás és a növekvő emberi vízfelhasználás miatt egyre több vízfolyás szárad ki, amelynek hatása egyre erősebben jelentkezik a mindennapi életünkben, és a gazdaság működésében is. A jelenség eddig igen kevés figyelmet kapott, a világszerte érintett több tízezer kisvízfolyásról elegendő adat sem áll a kutatók rendelkezésre a folyamat hatásainak megértéséhez. Ezért indítottak útjára a Pécsi Tudományegyetem kutatóinak részvételével egy Citizen Science hálózatot, és fejlesztették ki a DRYRivERS okostelefonos alkalmazást, amellyel a lakosság segítségét kérik az adatgyűjtésben a kisvízfolyásaink védelme érdekében.

Így segíthet a szélenergia leküzdeni a globális felmelegedést

Egy új tanulmány szerint a szélenergia gyors térhódítása segíthet csökkenteni a globális felmelegedést a század végére. Bár a szakemberek szerint ezt más kibocsátáscsökkentési stratégiákkal is ki kell egészíteni, a világ mégis közelebb kerülhet ezzel a párizsi megállapodás megvalósításához.

Ezért húztak túrabakancsot a zenészek a svájci Alpokban

A 2005-ös, első alkalom óta hirdetik minden évben sikerrel a Zermatt Fesztivál Akadémiát. A világ minden tájáról érkező fiatal zenészek évente kapnak meghívást, hogy vegyenek részt egy kéthetes intenzív zenélésen, követve azt a hagyományt, amelyet Pablo Casals hozott létre az 1950-es és 60-as években a Matterhorn lábánál. Az esemény más okból is kiemelt fontosságú: egy tavaly közzétett tanulmány megállapította, hogy 2060-ra Svájc éghajlata is a mediterrán országokhoz hasonlóvá válhat.

Ezeken az űrből készített fotókon láthatja, mi történt idén a bolygónkkal

Ki a felelős az éghajlatváltozásért?

Az ipari forradalom óta az emberek több mint másfél trillió tonna szén-dioxidot engedtek a Föld atmoszférájába. Természetesen itt nem álltunk meg, hisz a szén-dioxid mellett más üvegházhatású gázokkal sem vigyáztunk, ilyen például a metán, vagy a dinitrogén-oxid.

Vándormadarak segíthetnek a bajba jutott növényeken

A vándormadarak segíthetik a növényfajokat az éghajlatváltozás hatásaival való megbirkózásban - derült ki a Nature című tudományos folyóiratban publikált tanulmányból.

Felgyorsult hazánkban az éghajlatváltozás és a felmelegedés: ez lehet a következménye

A Kárpát-medence térsége nagyon kitett az éghajlatváltozásnak. Kérdés, hogy Magyarország meddig lesz alkalmas a szőlőtermesztésre, s hogy milyen új fajok jelenhetnek meg - többek között ezt hangsúlyozta Radics Kornélia, az Országos Meteorológiai Szolgálat elnöke Áder János köztársasági elnök Kék Bolygó című podcastjának hétfőn közzétett adásában.

A korai világkörüli tengeri expedíciók segítenek az éghajlatváltozás megértésében

A csaknem 150 évvel ezelőtti tengeri kutatóexpedíciók méréseit felhasználva vizsgálják a kutatók az emberi tevékenységeknek az éghajlatváltozásban játszott szerepét.

Új módszerrel terveznék meg a korallzátonyok megmentését

A hétvégén a természetvédők az utolsó simításokat végzik egy óriási, mesterséges korallzátonyon, amelyet a londoni állatkertben állítanak össze. A bolygó leglátványosabb koralljainak mintapéldányai, köztük élénk zöld elágazó korall, Turbinaria reniformis sárga tekercs korall, kék gerinc korall és még sok más faj került egy óriási tartályba olyan halak, például a palettás doktorhal és a bohóchal mellett, amelyeknek szüksége van ezekre a virágállatokra.

Így hat a klímaváltozás a kenyai teatermelésre

Az éghajlatváltozás drasztikus hatással jár a kenyai teatermelésre, a világ legnagyobb teaexportőre ugyanis folyamatosan emelkedő hőmérsékletekkel, rendellenes esőzésekkel és rovarfertőzésekkel szembesül – derült ki egy a Channel News Asia birtokába került elemzésből.

Éghajlati válság ösztönözhette az első stabil államformákat

A bronzkor során Mezopotámia területe több éghajlati válság tanúja is volt. A legújabb kutatások szerint azonban ezek ösztönözték hosszú távon a stabil államformák kialakulását, mivel együttműködésre késztették a politikai elit és a más társadalmi osztályok tagjait.

Egyre nagyobb területen terjednek a jegesmedve-grizzly hibridek

A éghajlat hirtelen változásához számos faj nem képes alkalmazkodni, ezért kénytelen megváltoztatni többek közt vándorlása útvonalát, táplálkozási helyeit vagy élőhelyeit. Bizonyos helyzetekben ez váratlan következményekkel járhat. A melegedő hőmérsékletek miatt a grizzly medvék egyre inkább északra vándorolnak, ahol hidegebb van, míg a jegesmedvék az északi sarkkörben olvadó jég nyomása miatt dél felé mozognak. A két faj óhatatlanul is keresztezi egymás útjait, ami miatt egyre több hibrid egyed születik.

Nagyon rossz hírünk van a kávé szerelmeseinek

Akárcsak a mezőgazdaság más ágazataiban, úgy a kávé előállításában is problémákat vet fel az éghajlatváltozás. Egy most publikált tanulmány szerint Kolumbia, a világ harmadik legnagyobb kávétermelője komoly nehézségeket tapasztal a termelés fenntartásában.

El tudja képzelni, hogy a nyár fél évig tartson?

A nyarak ma már körülbelül 20 százalékkal hosszabbak, mint az 1950-es években. Ha az éghajlatválság változatlanul folytatódik, akkor az északi féltekén a nyár akár fél évig is eltarthat 2100-ra. De nem csak hosszabbak, hanem szélsőségesebbek is lesznek a legújabb előrejelzések szerint, amikor a kánikulák és a tűzesetek valószínűsége is megnő.

Mediterrán körülmények várnak a magyar bortermelőkre

Teljes egészében mediterrán körülmények várnak a magyar bortermelőkre a 21. század végére, a borászok dolgát azonban az extrém időjárási jelenségek gyakoriságának növekedése is nehezíti - figyelmeztet Buzási Attila regionális és környezetgazdász, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem adjunktusa.

Félévesre nyúlhatnak az északi félteke nyarai a század végére

Csaknem hat hónapra is nyúlhatnak az északi félteke nyarai a század végére, ha az emberiség nem tesz lépéseket az éghajlatváltozás enyhítésére - derült ki egy új tanulmányból, amely szerint a változások jelentős hatással lehetnek a mezőgazdaságra, az emberek egészségére és a környezetre.

Bíztató elemzői előrejelzés érkezett, rekordot érhet el idén a világgazdaság bővülése

Az előrejelzések szerint a világgazdaság 2021-ben piaci árfolyamon számítva hozzávetőleg 5 százalékkal – a 21. században az eddigi leggyorsabb ütemben – bővülhet, vagyis a világgazdaság teljesítménye 2021 végére vagy 2022 elejére összességében elérheti a világjárvány előtti szintet.

A bundájuk színe miatt kerültek veszélybe a havasi nyulak

Úgy tűnik, a havasi nyulak nem képesek elég gyorsan alkalmazkodni az éghajlatváltozáshoz, ami kiszolgáltatottabbá teszi őket a potenciális ragadozókkal szemben. Télen ennek az állatnak a szőrzete ugyanis teljesen kifehéredik és a tapsifülesek beleolvadnak a tájba. Nyári bundája viszont sokkal vékonyabb és sötétebb színezetű. Az éghajlat drámai változása miatt a Skót Felföld hegyvonulatai azonban jóval később kapnak hótakarót, így a havasi nyulak fehér szőre túlságosan kirívó a sötét hegyoldalakon.

Új remény az éghajlatváltozást megsínylő korallzátonyok számára

Helyi intézkedésekkel is segíthető a korallfehéredés sújtotta virágállatok regenerálódása és fennmaradása - állapították meg a kanadai Victoria Egyetem biológusai, akiknek felfedezése új reményt jelent az éghajlatváltozás hatásait megsínylő korallzátonyok számára.

Hatalmas édesvízi tározót fedeztek fel Hawaii partjainál

A Hawaii-sziget számos rejtélynek ad otthont. Bár a tudósok tudták, hogy az édesvíz van a földalatti víztartókban, de ennek a mennyisége sokkal kisebbnek tűnt a kutatók számításai alapján. Tekintettel a csapadék átlagos mennyiségére, ez újabb fejtörőt jelent a szakembereknek.

Föld körüli pályára állt egy hihetetlenül pontos óceánfigyelő műhold

Föld körüli pályára állt a Sentinel-6 Michael Freilich műholdja szombaton; az európai-amerikai együttműködésben készült óceánfigyelő eszközt a SpaceX amerikai űrkutatási magánvállalat Falcon-9-es rakétájának segítségével indították útnak a kaliforniai Vandenberg légitámaszpontról.

Európa legmelegebb októbere volt az idei

Európa legmelegebb októbere volt az idei az amerikai Nemzeti Óceán-és Légkörkutató Hivatal (NOAA) Országos Környezeti Információs Központjának (NCEI) kutatói szerint.

El tudná képzelni, hogy Velence látnivalóit valahogy elköltöztessék?

Bár az új koronavírus-járvány miatt korlátozottak az utazási lehetőségeink, de azért érdemes ilyenkor is tervezgetni. Ám a legfrissebb kutatások szerint váratlan meglepetésben is részünk lehet, ha például megérkezünk Velencébe, mert azt a közeljövőben könnyedén eláraszthatja a víz.

Felcsillant a korallzátonyok megmentésének reménye

A tudósok új módszereket alkalmaznak az ökoszisztéma létfontosságú részének, a korallzátonyoknak a megmentésére: ezek a koralltenyésztéstől a háromdimenziós nyomtatásig terjednek, de a skála szerencsére ennél jóval szélesebb.

Hárommilliárd fát ültetnének a következő tíz évben

A biológiai sokféleség védelme és a biodiverzitás megőrzésébe való befektetés hosszú távon nem csak stratégiai beruházást jelent, amely a járványok megelőzésében is fontos szerepet játszhat, hanem rövid távú társadalmi-gazdasági helyreállítási intézkedésként is funkcionál. Az úgynevezett Európai Zöld Megállapodás az éghajlatváltozás és a környezet károsodására reagál, amely az október közepén tartott Európai Városok és Régiók Hetének (EURegionsWeek) egyik fókuszpontjába került, amelyen mi is részt vettünk.

Extrém gyorsan emelkedik a hőmérséklet az óceán legmélyebb pontjain

Bár igen messze vannak az emberek élőhelyeiről és a fosszilis tüzelőanyagok káros hatásaitól, mégis lassan felmelegednek az óceán mélyén a korábban szinte dermesztően fagyos vizek. A Geophysical Research Letters tudományos szaklapban most publikált tanulmány szerint a hőmérséklet gyorsabban emelkedik, mint azt korábban a tudósok gondolták.

Újabb állat és növényfajok jelenhetnek meg Európában

Egyre több állat- és növényfaj húzódhat Európa felé az évszázad közepére. Kutatók becslései szerint világszerte több mint egyharmaddal fog megnövekedni az úgynevezett tájidegen állat- és növényfajok száma.

Ez a mókás hal tegnap még a tengerfenéken sétált

A Sympterichthys unipennis nemrég még a tengerfenéken „sétált", ma pedig már hivatalosan is kihaltnak nyilvánította a Természetvédelmi Világszövetség. Úgy tűnik, hogy ez a faj az olyan, első modern tengeri hal, amely teljesen eltűnt. De vajon az utolsó? Többek között erre a kérdésre keresték a választ a szakemberek.

Az éghajlatváltozás miatt tűnt el a jégkorszak emberének kortársa

A jelenkor tendenciája, hogy az emberi tevékenység megjelenésével gyakran eltűnnek bizonyos állatfajok az emberi terjeszkedés, a túlvadászás, a betegségek vagy más okok miatt. A tudósok régóta ennek tudják be számos ikonikus faj, például gyapjas mamutok és barlangi oroszlánok kihalását. A Current Biology tudományos szaklapban most publikált tanulmány azonban egyértelműen rávilágít, hogy a történet nem ennyire fekete-fehér.

Darabokra tört egy érintetlen, több százezer éves jégtömeg

A forró nyár és a globális felmelegedés hatására darabokra tört Kanada utolsó, még teljesen érintetlen sarkvidéki selfjege, az Ellesmere-sziget északnyugati csücskénél elterülő Milne. A széteséssel a négyezer éves selfjég területének 43 százalékát veszítette el.

Eltűnhet az alma és a cseresznye a vadméhek pusztulása miatt?

A méhek hiánya a mezőgazdasági területeken már most korlátozza egyes élelmiszertermékek beszerzési lehetőségeit egy most publikált tanulmány szerint. A kutatók ebben felhívják a figyelmet arra is, hogy a beporzók csökkenése súlyos következményekkel járhat a globális élelmezésbiztonság szempontjából.

Találtak egy korallfajt, amely jól érzi magát a felmelegedő vízben

A tengerbiológusok szerint az Arab- és a Sínai-félsziget között fekvő Akabai-öbölben élő korallok rezisztensek a vízhőmérséklet emelkedésével szemben. A legfrissebb kutatási eredmények felcsillantják a reményt, hogy miközben az éghajlatváltozás miatt az egyenlítői zátonyokon élő virágállatok száma közel 85 százalékkal csökkent az elmúlt 40 évben, a megmaradt telepek talán mégis fenn tudnak maradni a klímaváltozás viszontagságai között.

Ez az apró kuvik egy kaktusz belsejébe rakja a fészkét

Az Arizona állambeli Tucson külterületén elhelyezkedő sivatagi völgyben egy ádáz ragadozó él, amelynek súlya kevesebb, mint egy pakli kártyáé. Ám bármilyen impozáns is a rozsdás törpekuvik kinézete, a fennmaradását több veszély is fenyegeti: a városi terjeszkedés, a határfalak építése és az éghajlatváltozás.

Magyarország a gazdasági növekedés visszafogása nélkül válhat klímasemlegessé

Magyarország az uniós élmezőnybe tartozik a vállalt kibocsátáscsökkentési célok elérése terén, 2030-ra várhatóan az egyike lesz annak a néhány tagállamnak, amelyek nemcsak elérik az emissziókereskedelmi rendszeren kívüli ágazatok, mint a közlekedés, az épületenergetika, a hulladékgazdálkodás és a mezőgazdaság céljait, hanem akár még túl is teljesíthetik azokat – jelentette ki Kaderják Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára, miután a parlament megszavazta a klímavédelemről szóló törvényt.

Meglepő állítást tett a vega-burgeres cég vezetője saját termékeikről

Meglepő kijelentést tett egy videokonferencián Patrick Brown, a növényi alapú hamburgerhúsairól ismert Impossible Foods vezérigazgatója. A népszerű vélekedés az, hogy ezek a termékek segíthetik az éghajlatváltozás elleni erőfeszítéseket. A Forbes azonban arról számol be, Brown elmondta, ez szerinte valójában miért nincs így.

Hazánkat a vírus mellett jelenleg kritikus aszály is sújtja

Eltűnhet a világ homokos tengerpartjainak fele az évszázad végéig

Eltűnhet a világ homokos tengerpartjainak fele az évszázad végére, ha változatlan tempóban folytatódik a globális felmelegedés - állítja egy európai uniós kutatás.

A vártnál gyorsabb ütemben olvad a jég Grönlandon

Az 1990-es évekhez képest hétszer gyorsabban olvad a jég Grönlandon, az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) "legborúlátóbb" klímaforgatókönyvét követve - derült ki a grönlandi jégveszteségről készült eddigi legátfogóbb tanulmányból, amelyet ötven nemzetközi szervezet 96 sarkkutatója állított össze.

A bolygó jövője a tét

Európában a közvéleményt mind jobban aggasztja az éghajlatváltozás, ami kézzelfogható közelségbe került az egyre szélsőségesebb időjárási jelenségek sokasodásával. Ami néhány évtizede még anomáliának számított, ma már a mindennapjaink része. Az emberek kezdik a saját bőrükön érezni, mekkora tétje van annak, hogy az átlaghőmérséklet növekedését másfél fok alatt tudjuk megállítani.

Az erdőirtás nem járul hozzá jelentősen a klímaváltozáshoz

Az erdőirtáshoz köthető szén-dioxid-kibocsátás jóval alacsonyabb az eddig véltnél, vagyis a gyakorlat sokkal kisebb mértékben járul hozzá a klímaváltozáshoz - derült ki egy új tanulmányból.

Kanada harcba száll az eszkimók és a sarkvidéki állatok megmentéséért

Ha nem szeret gyalogolni, akkor most jött el az ideje, hogy rászokjon

A CityWalk névre hallgató interregionális program nyerte a leginnovatívabb regionális projekteknek kiosztott európai díj, a Regiostars közönségdíját a napokban Brüsszelben, amely a városok sétálhatóvá tételét és így a zaj- és szén-dioxid-csökkentést célozza meg. Az Európai Bizottság ezzel a regionális fejlesztések területén kiválóságot és új megközelítéseket alkalmazó projekteket ismeri el, ám a kezdetek óta eltelt tizenkettő évben nem kerültek a döntőbe magyar projektek. Egészen eddig. Most a séta városi feltételeinek fejlesztését célzó CityWalk mintegy 235 ezer szavazattal nyerte el az európai polgárok támogatását.

Sok még a kérdés: utópia vagy valóságos lehet a klímasemlegesség?

A klímaváltozás ma már nem kérdés, hanem tény és egyre inkább az is biztossá válik, hogy az emberi tevékenység következménye. Tudjuk, hogy az éghajlatváltozás elleni küzdelem elkerülhetetlen, amiben érdemes a jövőben jó gyakorlatokkal szerepet vállalni. Európa is ezt teszi most a klímasemlegesség terén, aminek immár határidőt is szabtak: ez a 2050-es esztendő. Brüsszelben épp most zajlik az Európai Régiók és Városok hete, ahol friss információkkal szolgáltak a részletekről. A legújabb tervek szerint mintegy 35 milliárd euró kerülne abba az új pénzügyi alapba, amit a klíma- és energiakorszak-váltás anyagi és humán terheivel küszködő ...

Összeomolhat a Mont Blanc egyik gleccsere Olaszországban

Az olaszországi Mont Blanc-gleccser egy része bármikor összeomolhat. Erre figyelmeztettek az olasz hatóságok, és ezért az oda vezető két utat is le kellett zárni. A hegy olasz oldalán található Grandes Jorasses-csúcs egyik hatalmas gleccseréről összesen 250 ezer köbméter jég szakadhat le. A hegyi biztonságért létrehozott alapítvány, a Fondazione Montagna Sicura (Biztonságos Hegy Alapítvány) lavinaveszélyre figyelmeztetett.

Agrárminiszter: Támogatni kell a gazdákat ahhoz, hogy az éghajlatváltozás kihívásait jól kezeljék

Nagy István agrárminiszter arra hívta fel a figyelmet az uniós mezőgazdasági miniszterek találkozóján, hogy a gazdákat védeni és támogatni kell ahhoz, hogy az éghajlatváltozás kihívásaira megfelelő válaszokat tudjanak adni. A miniszter arra is javaslatot tett, hogy ne engedjenek Európán kívülről behozni olyan termékeket, amelyek előállítása nagy mértékben elősegíti a klímaváltozás negatív hatásait.

Még csak most fedezték fel, de máris a kihalás szélére sodródott

Az ausztráliai Flinders Egyetem kutatói új méhfajokat fedeztek fel a Fidzsi-szigeteken, ám a rovarokon már láthatóak az éghajlattal és a környezetváltozással kapcsolat stressz jelei. Ezekre a fajokra az éghajlatváltozás, a mérgező növények és az emberi tevékenység jelenti a fő fenyegetést.

Az éghajlatváltozás hívta életre a svédek új trendjét

A svédek új szavakat alkotnak annak érdekében, hogy az emberi gondolkodásmódot is megváltoztassák a klímaváltozás elleni harc részeként – összegzi a Business Insider.

Az idő múlik, a világ körülöttünk pedig megállíthatatlanul változik - Fotók

Gondolkodtál már azon, hogy hogyan nézett ki egy híres, vagy épp csupán számodra ismert táj, épület 30, 50 évvel ezelőtt? Ha a válaszod igen, úgy imádni fogod a fejlődés gyönyörű vagy épp esztétikailag pusztító változásait bemutató képeit.

Az idő múlik, a világ körülöttünk pedig megállíthatatlanul változik - Fotók

Az éghajlati modellek szerint a vártnál gyorsabban melegszik a bolygó

Az új kutatások azt a szomorú hírt közölték, hogy a fosszilis tüzelőanyagok égetésével légkörbe kerülő üvegházhatású gázok jóval gyorsabban melegítik fel a bolygót, mint azt korábban gondoltuk volna. Két, egymástól független elemzés tükrében úgy tűnik, hogy ha a szén-dioxid-kibocsátás változatlan marad, 2100-ra a globális átlaghőmérséklet 6,5-7,0 Celsius-fokkal emelkedhet az iparosodás előtti szint fölé.

A vízáramlatok változása miatt veszélybe kerültek a szalamandrák

A Montana Egyetemen végzett új kutatások arra engednek következtetni, hogy az éghajlatváltozás miatt bekövetkező vízáramlási jelenségek negatívan hatnak a szalamandrák túléléséi esélyeire. A kutatók eredményeiket a Proceedings of the National Academy of Sciences tudományos folyóiratban publikálták.

Szokatlanul korán kezdődtek az első bozóttüzek Ausztráliában

Tűzvészekkel terhelt nyár előjele lehet Ausztráliában, hogy példátlanul korán és szokatlan hevességgel kezdődtek idén az első bozóttüzek a déli féltekén fekvő kontinensen.

Új szigettel gyarapodtak a Spitzbergák a gleccserek olvadása nyomán

Új sziget "született" a Svalbard-szigeteken, a Norvégiához tartozó, Spitzbergák néven is ismert északi-sarkvidéki szigetcsoporton a gleccserek olvadása nyomán.

Elhúzódhatnak a forró, száraz és az esős időszakok az északi féltekén

Elhúzódnak a forró, száraz és az esős időszakok is az északi féltekén, ha a globális átlaghőmérséklet 2 Celsius-fokkal meghaladja az iparosodás előtti szintet - figyelmeztet a legújabb klímatanulmány, amely a Nature Climate Change című szakfolyóiratban jelent meg hétfőn.

Az egyre szárazabb levegő miatt szinte megállt a növények növekedése

A levegő növekvő vízgőztelítettségi hiánya a növénytakaró globális visszaesését okozta az elmúlt két évtizedben, amelynek eredményeként a vegetáció drámai módon, mintegy 59 százalékkal csökkent világszerte.

Húsz év alatt 2,6 millió rénszarvas tűnt el az Északi-sarkvidékről

Az Északi-sarkvidék természetellenesen gyorsan változik, amivel sem a rénszarvas, sem a karibu nem tud lépést tartani. A "Mikulás segítői" a klímaváltozás miatt most segítségre szorulnak: a csodálatos sarkvidéki állatok száma az elmúlt húsz évben folyamatosan hanyatlik, és a következmények szó szerint pusztítóak lehetnek egész ökoszisztémára nézve.

Tönkreteszi Mongóliát az éghajlatváltozás

Mongólia az az ország, amely talán leginkább szenved az éghajlatváltozás következményeitől.

Mekkora üzlet az élelmiszer-pocsékolás megállítása?

Az Egyesült Nemzetek Szervezete szerint az élelmiszer-pazarlás az egyik legnagyobb mértékben járul hozzá a globális éghajlatváltozáshoz, akár évente 4,4 gigatonna széndioxid kibocsátással egyenértékű és 2 ezer milliárdos pluszköltséget jelent – összegzi a CNBC.

Egy nap alatt 220 millió fát ültettek Indiában

Több mint egymillió indiai 22 millió fát ültetett pénteken az észak-indiai Uttar Pradesben a klímaváltozás ellen hirdetett kormányzati kampány keretében, amelynek célja élhetőbbé tenni az ország legnépesebb államát.

Ennyivel van most melegebb nálunk, mint 100 éve

1900 óta több fokot emelkedett az átlaghőmérséklet a földön. Budapesten is ez a helyzet.

Az éghajlatváltozás okozza a pusztító kaliforniai erdőtüzeket

Az elmúlt két évben soha nem látott méretű erdőtüzek pusztítanak Kaliforniában, amelyek egyre több katasztrofális következménnyel járnak. Az állam történetének eddig legsúlyosabb tűzvészei kapcsán a hatóságok egyre drámaibb számokat közöltek a tűz tombolásának emberi és anyagi áldozatairól. Noha az erdőtüzeknek számos oka van, az éghajlatváltozás egészen eddig nem szerepelt a listán.

Tokió borús időjárása rekordot döntött

Nyaralás az Északi-sarkon? 56 millió éve nem volt elképzelhetetlen

Ha valaki feltenné a vicces kérdést, hogy elmennénk-e az Északi-sarkra nyaralni, biztosan kinevetnénk. Hacsak nem kedveljük az igen hideg, szélsőséges időjárást. Ám ha 56 millió évvel ezelőtt éltünk volna, akkor erre a kérdésre egészen másként válaszolnánk. Akkoriban balzsamos hőmérsékletet és a buja, zöld tájat élvezhettük volna, miközben a krokodilokat kerülgetjük. A világ akkoriban ugyanis a globális felmelegedés szélsőséges időszakának a közepén járt, amikor a Föld annyira felforrósodott, hogy még a sarkok is elérték a szinte trópusi hőmérsékletet.

A klímaváltozás miatt kénytelenek vándorolni a korallok

A klímaváltozás a korallokat a nyüzsgő trópusoktól távolabbi célpontok felé sodorja, ahol a mérsékelt éghajlat kedvezőbb feltételeket nyújt az új zátonyok létrehozásának.

Az éghajlatváltozás miatt a világ minden tájára eljuthat a malária

A globális felmelegedés miatt a világ egyre több helyén jelenik meg a malária. A Penn State és az Exeter Egyetem új tanulmánya szerint alacsonyabb hőmérsékleten a maláriaparazita gyorsabban kifejlődik a szúnyogokban, mint azt valaha gondolták volna. Az eredmények azt mutatják, hogy még az enyhe éghajlatváltozás is növeli több százezer embernél a malária kockázatát a világ olyan területein, ahol a betegség jelenleg nincs jelen.

A gyurgyalag csatát nyert a Dráva mentén

Miközben a Drávánál élő partifecskék állományának 75 százaléka eltűnt az elmúlt harminc évben, a gyurgyalagok száma évről-évre növekszik. A legtöbb, mintegy 25 ezer pár Magyarországon fészkel, és a négy éve indult Drava Life program segítségével folyamatosan növekedik a természetes és dinamikus folyóparti élőhelyek száma, miközben lecsökkent az emberi zavarás. A gyurgyalag mellett más, veszélyeztetett vízimadarak számára is felcsillant a remény: igen lassan, de növekedik a természetes élőhelyeik száma.

Húsz év alatt megduplázódott a Himalája gleccsereinek olvadása

A himalájai gleccserek olvadása a századforduló óta megduplázódott, és az elmúlt négy évtizedben az összes jég több mint egynegyede elvesztett a legfrissebb kutatások szerint. Az egyre drasztikusabban gyorsuló veszteségek a régió „pusztító" jövőjét prognosztizálják elő, miközben mintegy egy milliárd ember élete függ szó szerint az ebből származó vízkészlettől.

Pusztító szárazság és hatalmas árvizek jönnek Afrikában

A globális felmelegedés és az éghajlatváltozás a korábbiaknál jóval súlyosabb aszályokat eredményezhet, valamint a korábban előrejelzettnél nagyobb és pusztítóbb árvizeket okozhat Afrikában a kutatók figyelmeztetése szerint.

A szén-dioxid-kibocsátás akár 86 százalékkal is csökkenthető

A Párizsi Megállapodás aláírása óta jelentős lendületet kapott, hogy a világ összefogjon egy tiszta és fenntartható jövőért. Ennek végrehajtása évente egymillió életet menthet meg világszerte a levegőszennyezés csökkentése révén, míg a klímavédelem nyomán világszerte javulhatna az emberek egészsége. Fontos azonban, hogy a megállapodásban szereplő, az egészség felmérésére és védelmére vonatkozó kötelezettségvállalások tükröződjenek a nemzeti és globális szintű megvalósítási mechanizmusokban. Ennek a megvalósítását tűzte ki célul a bukaresti SET& Plan ENVE konferenciája, ahol több mint 120 helyi és regionális vezető gondolkodott együttt ...

Egymilliárd embernek kell elhagynia az otthonát a klímaváltozás miatt

Ausztrál kutatók kidolgozták az emberi civilizáció legrosszabb forgatókönyvét, amely szerint az éghajlatváltozás három évtizeden belül drasztikusan megváltoztatja a bolygó mindennapjait. A riportban nem kisebb, mint „háborús" válaszra van szükség ahhoz, hogy elkerüljük az „ítélet napját". Bár tudják, hogy a véleményünk kemény, de a „szükséges igazságról" számol be.

Kertészkedés a globális felmelegedés elleni küzdelem jegyében

A kertünkben lévő növényekkel anélkül csökkentjük a levegő szén-dioxid-tartalmát és egyben növeljük az oxigénszintjét, hogy lényegi dolgot nem is tettünk. Ám némi odafigyeléssel és tenni akarással ennél sokkal többre vagyunk képesek. Kerted gondozása legyen környezetvédelmi hobbi is egyben. A fenntartható jövő megalapozása és a globális éghajlatváltozás megállítása kicsiben kezdődik, légy te is ennek részese! Mit tehetsz? Mutatjuk!

Az idősebb erdők jobban ellenállnak az éghajlatváltozás hatásainak

Egy új kutatás szerint az idősebb erdők kevésbé érzékenyek az éghajlatváltozásra, mint a fiatalabb társaik. A Vermont Egyetem kutatói több ezer erdőterület elemzése után azt találták, hogy ezek a fák különösen „jól tudnak dolgozni" a szén-dioxid megkötésén és tárolásán, kitűnő alapanyagot jelentenek a faipar számára és a meg tudják őrizni a biológiai sokféleséget.

A klímaváltozás hatására Szibéria nagy része lakhatóvá válhat

Oroszország ázsiai részének nagy területei válhatnak lakhatóvá az emberek számára 2080-ra a klímaváltozás miatt orosz és amerikai kutatók tanulmánya szerint.

Percenként két futballpályányi esőerdő tűnik el a Föld színéről

A brazíliai amazonasi esőerdők területén az erdőirtás az eddigi legmagasabb szintre emelkedett, miután Jair Bolsonaro elnök szabad utat engedett a fakitermeléseknek, a területalapú mezőgazdaságnak és bányászatnak. A világ legnagyobb esőerdei évente 2 milliárd tonna szén-dioxidot vesznek fel és a légkörben található oxigén 20 százalékát állítják elő. Az Amazonas medencéje azonban májusban mindössze 31 nap alatt 739 négyzetkilométernyi területet vesztett el. Ez a műholdas megfigyelő rendszerek adatai szerint percenként két futballpálya méretével egyenértékű.

India hőmérséklete elérte a döbbenetes ötven Celsius-fokot

India északi részén hőséghullám pusztít és a hőmérséklet Rajasthan városában a hétvégén elérte az döbbenetes 50,6 Celsius fokot. A rendkívüli időjárás miatt vízhiány alakult ki és megnőtt a hőguta esélye is. Az éghajlatváltozás kíméletlen fordulata több halálesetet okozott a félszigeten.

Az éghajlatváltozás miatt tűnhet el a kenyér a boltok polcairól

A leggyakrabban fogyasztott élelmiszerek egy részéhez sokkal nehezebb lesz hozzájutni a közeljövőben. Az új kutatási eredmények szerint ugyanis az éghajlatváltozás hatással van a legalapvetőbb mezőgazdasági terményekre. A Zürichi Egyetem kutatói szerint egyes régiók még egész jól teljesítenek, összességében azonban jelentősen csökken annak a kalóriának a mennyisége, amit a világ tíz legfontosabb mezőgazdasági terményéből nyerhetünk.

Az éghajlatváltozás lehet a lundák és más tengeri madarak végzete

Évente több ezer kongyos lunda hal éhen a Bering-tengeren, miután lassan eltűnnek a táplálkozásának elsődleges forrását jelentő halak a területről. A kutatók szerint harsogóan színes, fehér kontyot viselő madarak pusztulásáért nagy részben a klímaváltozás okolható.

Ötször gyorsabban olvad az antarktiszi jégtakaró, mint húsz éve

A legfrissebb kutatások azt mutatják, hogy az Antarktisz érintett területein ötször gyorsabban tűnik el a jégtakaró, mint az 1990-es években. Néhány helyen már több mint 100 méternyi tűnt el az elmúlt közel húsz évben.

Még soha nem volt ilyen erős az El Nino az elmúlt négyszáz évben

Hatalmas természeti katasztrófák, többek között áradások, viharok, máshol pedig pont ellenkezőleg, szárazság és erdőtüzek pusztítanak az El Niño nyomában, különösen Ausztráliában, Délkelet-Ázsiában és Amerikában. A természetes éghajlati jelenség a tengervíz áramlásával van összefüggésben, amelyet a szokatlanul meleg óceáni vízhőmérsékletek váltanak ki és ciklikusan jelentkezik Dél-Amerika csendes-óceáni partjainál. Bár az nem újdonság, hogy az El Niño intenzitása növekszik, ám a kutatók eddig nem tudták biztosan, hogyan tudják összehasonlítani a múltban történt eseményekkel, mivel a műszeres vizsgálatokkal kapott adatok túl rövidek ...

Minden eddiginél veszélyesebb szörnyeteghullámok a világtengeren

Ahogy a bolygó légköre egyre nagyobb mértékben felmelegszik, úgy az időjárás is egyre szélsőségesebbé válik. Ezzel párhuzamosan a viharok és az árvizek gyakoribbá, és sokkal pusztítóbbá váltak. Az időnként elszabaduló féktelen természeti erőknek az ember és a technika is kiszolgáltatott. A világóceánon az elmúlt három évtizedben folyamatosan fokozódó intenzitásúak a viharok, és a pusztító óriáshullámok minden eddiginél veszélyesebbé váltak.

Nem tudnak hová elrejtőzni az éghajlatváltozás hatásai elől a rovarok

Az elmúlt ötven év adatainak elemzése szomorú végeredményt mutatott a brit kutatóknak: a rovarok mennyországának számító erdők arcát örökre megváltoztatta az éghajlatváltozás és az emberi gazdálkodás terjeszkedése, amely már a táplálékláncot is érinti.

Magyar egyetemisták, akik a Parlament előtt a klímaváltozás ellen tüntetnek

Greta Thunberg, 16 éves svéd klímaaktivista Fridays For Future nevű mozgalmához kapcsolódva egy lelkes csapat február óta Magyarországon is minden pénteken tüntet a Parlament előtt, hogy a klímaváltozás lassítása érdekében azonnali cselekvésre szólítsák fel a döntéshozókat. Ismerd meg a magyar szervezet elhivatott, lelkes egyetemistáit.

A visszaszámlálás elindult: csatlakozz te is a Föld órájához!

2007-ben az ausztrál Sydney-ben szimbolikus lámpalekapcsolással indult a Föld órája elnevezésű mozgalom, amely az utóbbi években világméretű eseménnyé nőtte ki magát. Időközben emberek millióit inspirálta arra, hogy vállaljanak szerepet bolygónk megmentésében. Összeállításunkból kiderül, miért is kell szombat este lekapcsolnod a világítást.

Új kutatások szerint az északi-sarki felmelegedés aszályhoz vezethet

Amikor a sarkvidék 10 ezer évvel ezelőtt, a jégkorszak után felmelegedésnek indult, tökéletes feltételeket teremtett az aszályhoz. A Wyomingi Egyetem vezetésével végzett új kutatás szerint hasonló változások történhetnek ma is, mert az éghajlatváltozás gyengíti a pólusok közötti hőmérsékleti különbségeket. Ez viszont kevesebb csapadékot, gyengébb ciklonokat és gyengébb középtávú nyugati széláramlást eredményez, ami a hosszú ideig tartó szárazság legjobb receptje.

Nobel-béke-díjra jelölték a 16 éves környezetvédelmi aktivistát

Greta Thunberg nem csupán beszél, hanem saját lehetőségeit kiszélesítve mindent meg is tesz azért, hogy a fejünk felett sötét felhőként tornyosuló éghajlatváltozást megállítsa. Felszólal jelentős konferenciákon, diákszerveződéseket inspirál, tüntetéseken vesz részt, mindezt pedig hihetetlen felkészültséggel, érveket felsorakoztatva teszi. Azt gondolod, hogy egy gyerek nem képes megváltoztatni a jövőt? Hidd el, hogy hat perc múlva másként fogod gondolni.

A Déli-sarkvidék vizeiben rejlik a nagy klímarejtély megoldása

A Déli-sarkvidék vizeiben rejlik az úgynevezett „nagy klímarejtély” megoldása svájci kutatók szerint.

Megfigyeltek valamit, ami izzó pokollá változtathatja a Földet

Unalomig ismételgetett tény, hogy ha nem fogjuk vissza a fosszilis energiaforrások használatát, akkor nagyon nagy slamasztikába kerülünk, azt azonban egyetlen kutató se gondolta volna, hogy ezzel olyan felhő-visszacsatolási hatást válthatunk ki, ami további 8 Celsius-fokkal megdobná az átlaghőmérsékletet. Amennyiben ez bekövetkezik, 14 Celsius-fokkal is melegebb lehet, mint az ipari forradalom kezdetekor. E forgatókönyv apokaliptikus lenne: a trópusi, szubtrópusi régiók túlságosan forróvá válnának a melegvérű élőlények – köztük az ember – számára a fennmaradáshoz.

Hamarabb térnek vissza Európába a költözőmadarak

A klímaváltozás miatt hamarabb térnek vissza Európába és Kanadába a költözőmadarak egy finn tanulmány szerint.

Már tagadhatatlan, hogy az ember áll a klímaváltozás mögött

Már tagadhatatlan, hogy az ember áll a globális felmelegedés mögött, a bizonyítékok elérték a tudományos valószínűség legmagasabb fokát - állapította meg egy hétfőn közzétett tanulmány.

A Föld óceánjai egy nap talán elérhetik a forráspontot

Előrejelzési eredményeik még a tudósokat is megdöbbentették. Földünk óceánjainak hőmérséklete a valaha mért legmagasabb szintre emelkedett. A pontos mérések a 20. század közepén kezdődtek meg, ám a kutatók szerint ha az ember által okozott éghajlatváltozásnak köszönhetően a tendencia folytatódik, akkor a dolgok a következő években drasztikus mértékben romlanak tovább.

Az üvegangolna túlélése drámai veszélybe került

Az európai vizek angolnáit a kihalás fenyegeti az éghajlatváltozás miatt. A legfrissebb tanulmányok szerint a súlyosan veszélyeztetett természetvédelmi státuszú nyurga halak száma több mint 90 százalékkal csökkent az elmúlt évtizedekben.

Egyél, igyál úgy, hogy közben a környezetre, az éghajlatváltozásra is figyelsz

Az éghajlatváltozás és az élő környezetünk lemészárolása már nem a jövő, benne élünk. Sokan úgy vélik, ha csak ők változtatnak a hozzáállásukon, azzal az emberiség már semmire sem megy. Ám sok kicsi sokra megy, ha te most megfogadod a következő pár tanácsot, igenis részévé válsz annak az ellenállásnak, amely szeretne egy élhetőbb bolygót.

Már a túlélés kérdése a klímaváltozás elleni harc

Egyre sürgetőbb feladat a bolygó megmentése, és ezt a világ legtöbb vezetője is elfogadta. Szombaton este lezárultak az ENSZ klímacsúcsának katowicei tárgyalásai és a felek megalkották a párizsi éghajlatvédelmi egyezmény végrehajtásához szükséges szabálykönyvet. Már csak 12 évünk maradt a világ megmentésére.

A svéd Uppsala nyerte a WWF globális kihívását

Egy svéd kisváros, Uppsala nyerte el a Vadvédelmi Világalap (WWF) Egy bolygó városi kihívását (One Planet City Challenge). A győztes a lengyelországi ENSZ klímacsúcson (COP24) mutatkozott be a WWF pavilonjában. Az innovatív megoldásokat és a fenntarthatóságot leginkább reprezentáló városok kihívására idén 132 ország 23 országa nevezett.

Divatmárkák is ringbe szálltak a klímaváltozás ellen

Óriási lendülettel vetette bele magát a világ divatágazata az éghajlatváltozás elleni küzdelembe. Az ENSZ klímacsúcsán hétfőn vezető divatmárkák, kiskereskedők, beszállítók megállapodtak arról, hogy az egész értékláncot bevonva, együttesen veszik fel a harcot a divatipar környezetszennyező hatásai ellen.

Kutatók az élelmiszeripar zöldítését sürgetik

Úgy tűnik, hogy az éghajlat és a környezetvédelem szempontjából nem túl jó ötlet a hús és tejtermékek fogyasztása. Egy új tanulmány szerint az állattenyésztési ágazat önmagában az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csaknem a feléért felelős, ezért a kutatók arra ösztönöznek, hogy vizsgáljuk felül a húst és a tejfogyasztásunkat.

Beindíthatja a kihalás dominóeffektusát a klímaváltozás

A növény- és állatfajok szélsőséges környezeti változások miatt bekövetkező kihalása megnöveli annak kockázatát, hogy beindul egy kihalási dominóeffektus, amely végső soron a földi élet megsemmisüléséhez vezet - állítják kutatók a Scientific Reports című folyóiratban kedden publikált tanulmányukban.