Az idő múlik, a világ körülöttünk pedig megállíthatatlanul változik - Fotók

Gondolkodtál már azon, hogy hogyan nézett ki egy híres, vagy épp csupán számodra ismert táj, épület 30, 50 évvel ezelőtt? Ha a válaszod igen, úgy imádni fogod a fejlődés gyönyörű vagy épp esztétikailag pusztító változásait bemutató képeit.

Az idő múlik, a világ körülöttünk pedig megállíthatatlanul változik - Fotók

Az éghajlati modellek szerint a vártnál gyorsabban melegszik a bolygó

Az új kutatások azt a szomorú hírt közölték, hogy a fosszilis tüzelőanyagok égetésével légkörbe kerülő üvegházhatású gázok jóval gyorsabban melegítik fel a bolygót, mint azt korábban gondoltuk volna. Két, egymástól független elemzés tükrében úgy tűnik, hogy ha a szén-dioxid-kibocsátás változatlan marad, 2100-ra a globális átlaghőmérséklet 6,5-7,0 Celsius-fokkal emelkedhet az iparosodás előtti szint fölé.

A vízáramlatok változása miatt veszélybe kerültek a szalamandrák

A Montana Egyetemen végzett új kutatások arra engednek következtetni, hogy az éghajlatváltozás miatt bekövetkező vízáramlási jelenségek negatívan hatnak a szalamandrák túléléséi esélyeire. A kutatók eredményeiket a Proceedings of the National Academy of Sciences tudományos folyóiratban publikálták.

Szokatlanul korán kezdődtek az első bozóttüzek Ausztráliában

Tűzvészekkel terhelt nyár előjele lehet Ausztráliában, hogy példátlanul korán és szokatlan hevességgel kezdődtek idén az első bozóttüzek a déli féltekén fekvő kontinensen.

Új szigettel gyarapodtak a Spitzbergák a gleccserek olvadása nyomán

Új sziget "született" a Svalbard-szigeteken, a Norvégiához tartozó, Spitzbergák néven is ismert északi-sarkvidéki szigetcsoporton a gleccserek olvadása nyomán.

Elhúzódhatnak a forró, száraz és az esős időszakok az északi féltekén

Elhúzódnak a forró, száraz és az esős időszakok is az északi féltekén, ha a globális átlaghőmérséklet 2 Celsius-fokkal meghaladja az iparosodás előtti szintet - figyelmeztet a legújabb klímatanulmány, amely a Nature Climate Change című szakfolyóiratban jelent meg hétfőn.

Az egyre szárazabb levegő miatt szinte megállt a növények növekedése

A levegő növekvő vízgőztelítettségi hiánya a növénytakaró globális visszaesését okozta az elmúlt két évtizedben, amelynek eredményeként a vegetáció drámai módon, mintegy 59 százalékkal csökkent világszerte.

Húsz év alatt 2,6 millió rénszarvas tűnt el az Északi-sarkvidékről

Az Északi-sarkvidék természetellenesen gyorsan változik, amivel sem a rénszarvas, sem a karibu nem tud lépést tartani. A "Mikulás segítői" a klímaváltozás miatt most segítségre szorulnak: a csodálatos sarkvidéki állatok száma az elmúlt húsz évben folyamatosan hanyatlik, és a következmények szó szerint pusztítóak lehetnek egész ökoszisztémára nézve.

Tönkreteszi Mongóliát az éghajlatváltozás

Mongólia az az ország, amely talán leginkább szenved az éghajlatváltozás következményeitől.

Mekkora üzlet az élelmiszer-pocsékolás megállítása?

Az Egyesült Nemzetek Szervezete szerint az élelmiszer-pazarlás az egyik legnagyobb mértékben járul hozzá a globális éghajlatváltozáshoz, akár évente 4,4 gigatonna széndioxid kibocsátással egyenértékű és 2 ezer milliárdos pluszköltséget jelent – összegzi a CNBC.

Egy nap alatt 220 millió fát ültettek Indiában

Több mint egymillió indiai 22 millió fát ültetett pénteken az észak-indiai Uttar Pradesben a klímaváltozás ellen hirdetett kormányzati kampány keretében, amelynek célja élhetőbbé tenni az ország legnépesebb államát.

Ennyivel van most melegebb nálunk, mint 100 éve

1900 óta több fokot emelkedett az átlaghőmérséklet a földön. Budapesten is ez a helyzet.

Az éghajlatváltozás okozza a pusztító kaliforniai erdőtüzeket

Az elmúlt két évben soha nem látott méretű erdőtüzek pusztítanak Kaliforniában, amelyek egyre több katasztrofális következménnyel járnak. Az állam történetének eddig legsúlyosabb tűzvészei kapcsán a hatóságok egyre drámaibb számokat közöltek a tűz tombolásának emberi és anyagi áldozatairól. Noha az erdőtüzeknek számos oka van, az éghajlatváltozás egészen eddig nem szerepelt a listán.

Tokió borús időjárása rekordot döntött

Nyaralás az Északi-sarkon? 56 millió éve nem volt elképzelhetetlen

Ha valaki feltenné a vicces kérdést, hogy elmennénk-e az Északi-sarkra nyaralni, biztosan kinevetnénk. Hacsak nem kedveljük az igen hideg, szélsőséges időjárást. Ám ha 56 millió évvel ezelőtt éltünk volna, akkor erre a kérdésre egészen másként válaszolnánk. Akkoriban balzsamos hőmérsékletet és a buja, zöld tájat élvezhettük volna, miközben a krokodilokat kerülgetjük. A világ akkoriban ugyanis a globális felmelegedés szélsőséges időszakának a közepén járt, amikor a Föld annyira felforrósodott, hogy még a sarkok is elérték a szinte trópusi hőmérsékletet.

A klímaváltozás miatt kénytelenek vándorolni a korallok

A klímaváltozás a korallokat a nyüzsgő trópusoktól távolabbi célpontok felé sodorja, ahol a mérsékelt éghajlat kedvezőbb feltételeket nyújt az új zátonyok létrehozásának.

Az éghajlatváltozás miatt a világ minden tájára eljuthat a malária

A globális felmelegedés miatt a világ egyre több helyén jelenik meg a malária. A Penn State és az Exeter Egyetem új tanulmánya szerint alacsonyabb hőmérsékleten a maláriaparazita gyorsabban kifejlődik a szúnyogokban, mint azt valaha gondolták volna. Az eredmények azt mutatják, hogy még az enyhe éghajlatváltozás is növeli több százezer embernél a malária kockázatát a világ olyan területein, ahol a betegség jelenleg nincs jelen.

A gyurgyalag csatát nyert a Dráva mentén

Miközben a Drávánál élő partifecskék állományának 75 százaléka eltűnt az elmúlt harminc évben, a gyurgyalagok száma évről-évre növekszik. A legtöbb, mintegy 25 ezer pár Magyarországon fészkel, és a négy éve indult Drava Life program segítségével folyamatosan növekedik a természetes és dinamikus folyóparti élőhelyek száma, miközben lecsökkent az emberi zavarás. A gyurgyalag mellett más, veszélyeztetett vízimadarak számára is felcsillant a remény: igen lassan, de növekedik a természetes élőhelyeik száma.

Húsz év alatt megduplázódott a Himalája gleccsereinek olvadása

A himalájai gleccserek olvadása a századforduló óta megduplázódott, és az elmúlt négy évtizedben az összes jég több mint egynegyede elvesztett a legfrissebb kutatások szerint. Az egyre drasztikusabban gyorsuló veszteségek a régió „pusztító" jövőjét prognosztizálják elő, miközben mintegy egy milliárd ember élete függ szó szerint az ebből származó vízkészlettől.

Pusztító szárazság és hatalmas árvizek jönnek Afrikában

A globális felmelegedés és az éghajlatváltozás a korábbiaknál jóval súlyosabb aszályokat eredményezhet, valamint a korábban előrejelzettnél nagyobb és pusztítóbb árvizeket okozhat Afrikában a kutatók figyelmeztetése szerint.

A szén-dioxid-kibocsátás akár 86 százalékkal is csökkenthető

A Párizsi Megállapodás aláírása óta jelentős lendületet kapott, hogy a világ összefogjon egy tiszta és fenntartható jövőért. Ennek végrehajtása évente egymillió életet menthet meg világszerte a levegőszennyezés csökkentése révén, míg a klímavédelem nyomán világszerte javulhatna az emberek egészsége. Fontos azonban, hogy a megállapodásban szereplő, az egészség felmérésére és védelmére vonatkozó kötelezettségvállalások tükröződjenek a nemzeti és globális szintű megvalósítási mechanizmusokban. Ennek a megvalósítását tűzte ki célul a bukaresti SET& Plan ENVE konferenciája, ahol több mint 120 helyi és regionális vezető gondolkodott együttt ...

Egymilliárd embernek kell elhagynia az otthonát a klímaváltozás miatt

Ausztrál kutatók kidolgozták az emberi civilizáció legrosszabb forgatókönyvét, amely szerint az éghajlatváltozás három évtizeden belül drasztikusan megváltoztatja a bolygó mindennapjait. A riportban nem kisebb, mint „háborús" válaszra van szükség ahhoz, hogy elkerüljük az „ítélet napját". Bár tudják, hogy a véleményünk kemény, de a „szükséges igazságról" számol be.

Kertészkedés a globális felmelegedés elleni küzdelem jegyében

A kertünkben lévő növényekkel anélkül csökkentjük a levegő szén-dioxid-tartalmát és egyben növeljük az oxigénszintjét, hogy lényegi dolgot nem is tettünk. Ám némi odafigyeléssel és tenni akarással ennél sokkal többre vagyunk képesek. Kerted gondozása legyen környezetvédelmi hobbi is egyben. A fenntartható jövő megalapozása és a globális éghajlatváltozás megállítása kicsiben kezdődik, légy te is ennek részese! Mit tehetsz? Mutatjuk!

Az idősebb erdők jobban ellenállnak az éghajlatváltozás hatásainak

Egy új kutatás szerint az idősebb erdők kevésbé érzékenyek az éghajlatváltozásra, mint a fiatalabb társaik. A Vermont Egyetem kutatói több ezer erdőterület elemzése után azt találták, hogy ezek a fák különösen „jól tudnak dolgozni" a szén-dioxid megkötésén és tárolásán, kitűnő alapanyagot jelentenek a faipar számára és a meg tudják őrizni a biológiai sokféleséget.

A klímaváltozás hatására Szibéria nagy része lakhatóvá válhat

Oroszország ázsiai részének nagy területei válhatnak lakhatóvá az emberek számára 2080-ra a klímaváltozás miatt orosz és amerikai kutatók tanulmánya szerint.

Percenként két futballpályányi esőerdő tűnik el a Föld színéről

A brazíliai amazonasi esőerdők területén az erdőirtás az eddigi legmagasabb szintre emelkedett, miután Jair Bolsonaro elnök szabad utat engedett a fakitermeléseknek, a területalapú mezőgazdaságnak és bányászatnak. A világ legnagyobb esőerdei évente 2 milliárd tonna szén-dioxidot vesznek fel és a légkörben található oxigén 20 százalékát állítják elő. Az Amazonas medencéje azonban májusban mindössze 31 nap alatt 739 négyzetkilométernyi területet vesztett el. Ez a műholdas megfigyelő rendszerek adatai szerint percenként két futballpálya méretével egyenértékű.

India hőmérséklete elérte a döbbenetes ötven Celsius-fokot

India északi részén hőséghullám pusztít és a hőmérséklet Rajasthan városában a hétvégén elérte az döbbenetes 50,6 Celsius fokot. A rendkívüli időjárás miatt vízhiány alakult ki és megnőtt a hőguta esélye is. Az éghajlatváltozás kíméletlen fordulata több halálesetet okozott a félszigeten.

Az éghajlatváltozás miatt tűnhet el a kenyér a boltok polcairól

A leggyakrabban fogyasztott élelmiszerek egy részéhez sokkal nehezebb lesz hozzájutni a közeljövőben. Az új kutatási eredmények szerint ugyanis az éghajlatváltozás hatással van a legalapvetőbb mezőgazdasági terményekre. A Zürichi Egyetem kutatói szerint egyes régiók még egész jól teljesítenek, összességében azonban jelentősen csökken annak a kalóriának a mennyisége, amit a világ tíz legfontosabb mezőgazdasági terményéből nyerhetünk.

Az éghajlatváltozás lehet a lundák és más tengeri madarak végzete

Évente több ezer kongyos lunda hal éhen a Bering-tengeren, miután lassan eltűnnek a táplálkozásának elsődleges forrását jelentő halak a területről. A kutatók szerint harsogóan színes, fehér kontyot viselő madarak pusztulásáért nagy részben a klímaváltozás okolható.

Ötször gyorsabban olvad az antarktiszi jégtakaró, mint húsz éve

A legfrissebb kutatások azt mutatják, hogy az Antarktisz érintett területein ötször gyorsabban tűnik el a jégtakaró, mint az 1990-es években. Néhány helyen már több mint 100 méternyi tűnt el az elmúlt közel húsz évben.

Még soha nem volt ilyen erős az El Nino az elmúlt négyszáz évben

Hatalmas természeti katasztrófák, többek között áradások, viharok, máshol pedig pont ellenkezőleg, szárazság és erdőtüzek pusztítanak az El Niño nyomában, különösen Ausztráliában, Délkelet-Ázsiában és Amerikában. A természetes éghajlati jelenség a tengervíz áramlásával van összefüggésben, amelyet a szokatlanul meleg óceáni vízhőmérsékletek váltanak ki és ciklikusan jelentkezik Dél-Amerika csendes-óceáni partjainál. Bár az nem újdonság, hogy az El Niño intenzitása növekszik, ám a kutatók eddig nem tudták biztosan, hogyan tudják összehasonlítani a múltban történt eseményekkel, mivel a műszeres vizsgálatokkal kapott adatok túl rövidek ...

Minden eddiginél veszélyesebb szörnyeteghullámok a világtengeren

Ahogy a bolygó légköre egyre nagyobb mértékben felmelegszik, úgy az időjárás is egyre szélsőségesebbé válik. Ezzel párhuzamosan a viharok és az árvizek gyakoribbá, és sokkal pusztítóbbá váltak. Az időnként elszabaduló féktelen természeti erőknek az ember és a technika is kiszolgáltatott. A világóceánon az elmúlt három évtizedben folyamatosan fokozódó intenzitásúak a viharok, és a pusztító óriáshullámok minden eddiginél veszélyesebbé váltak.

Nem tudnak hová elrejtőzni az éghajlatváltozás hatásai elől a rovarok

Az elmúlt ötven év adatainak elemzése szomorú végeredményt mutatott a brit kutatóknak: a rovarok mennyországának számító erdők arcát örökre megváltoztatta az éghajlatváltozás és az emberi gazdálkodás terjeszkedése, amely már a táplálékláncot is érinti.

Magyar egyetemisták, akik a Parlament előtt a klímaváltozás ellen tüntetnek

Greta Thunberg, 16 éves svéd klímaaktivista Fridays For Future nevű mozgalmához kapcsolódva egy lelkes csapat február óta Magyarországon is minden pénteken tüntet a Parlament előtt, hogy a klímaváltozás lassítása érdekében azonnali cselekvésre szólítsák fel a döntéshozókat. Ismerd meg a magyar szervezet elhivatott, lelkes egyetemistáit.

A visszaszámlálás elindult: csatlakozz te is a Föld órájához!

2007-ben az ausztrál Sydney-ben szimbolikus lámpalekapcsolással indult a Föld órája elnevezésű mozgalom, amely az utóbbi években világméretű eseménnyé nőtte ki magát. Időközben emberek millióit inspirálta arra, hogy vállaljanak szerepet bolygónk megmentésében. Összeállításunkból kiderül, miért is kell szombat este lekapcsolnod a világítást.

Új kutatások szerint az északi-sarki felmelegedés aszályhoz vezethet

Amikor a sarkvidék 10 ezer évvel ezelőtt, a jégkorszak után felmelegedésnek indult, tökéletes feltételeket teremtett az aszályhoz. A Wyomingi Egyetem vezetésével végzett új kutatás szerint hasonló változások történhetnek ma is, mert az éghajlatváltozás gyengíti a pólusok közötti hőmérsékleti különbségeket. Ez viszont kevesebb csapadékot, gyengébb ciklonokat és gyengébb középtávú nyugati széláramlást eredményez, ami a hosszú ideig tartó szárazság legjobb receptje.

Nobel-béke-díjra jelölték a 16 éves környezetvédelmi aktivistát

Greta Thunberg nem csupán beszél, hanem saját lehetőségeit kiszélesítve mindent meg is tesz azért, hogy a fejünk felett sötét felhőként tornyosuló éghajlatváltozást megállítsa. Felszólal jelentős konferenciákon, diákszerveződéseket inspirál, tüntetéseken vesz részt, mindezt pedig hihetetlen felkészültséggel, érveket felsorakoztatva teszi. Azt gondolod, hogy egy gyerek nem képes megváltoztatni a jövőt? Hidd el, hogy hat perc múlva másként fogod gondolni.

A Déli-sarkvidék vizeiben rejlik a nagy klímarejtély megoldása

A Déli-sarkvidék vizeiben rejlik az úgynevezett „nagy klímarejtély” megoldása svájci kutatók szerint.

Megfigyeltek valamit, ami izzó pokollá változtathatja a Földet

Unalomig ismételgetett tény, hogy ha nem fogjuk vissza a fosszilis energiaforrások használatát, akkor nagyon nagy slamasztikába kerülünk, azt azonban egyetlen kutató se gondolta volna, hogy ezzel olyan felhő-visszacsatolási hatást válthatunk ki, ami további 8 Celsius-fokkal megdobná az átlaghőmérsékletet. Amennyiben ez bekövetkezik, 14 Celsius-fokkal is melegebb lehet, mint az ipari forradalom kezdetekor. E forgatókönyv apokaliptikus lenne: a trópusi, szubtrópusi régiók túlságosan forróvá válnának a melegvérű élőlények – köztük az ember – számára a fennmaradáshoz.

Hamarabb térnek vissza Európába a költözőmadarak

A klímaváltozás miatt hamarabb térnek vissza Európába és Kanadába a költözőmadarak egy finn tanulmány szerint.

Már tagadhatatlan, hogy az ember áll a klímaváltozás mögött

Már tagadhatatlan, hogy az ember áll a globális felmelegedés mögött, a bizonyítékok elérték a tudományos valószínűség legmagasabb fokát - állapította meg egy hétfőn közzétett tanulmány.

A Föld óceánjai egy nap talán elérhetik a forráspontot

Előrejelzési eredményeik még a tudósokat is megdöbbentették. Földünk óceánjainak hőmérséklete a valaha mért legmagasabb szintre emelkedett. A pontos mérések a 20. század közepén kezdődtek meg, ám a kutatók szerint ha az ember által okozott éghajlatváltozásnak köszönhetően a tendencia folytatódik, akkor a dolgok a következő években drasztikus mértékben romlanak tovább.

Az üvegangolna túlélése drámai veszélybe került

Az európai vizek angolnáit a kihalás fenyegeti az éghajlatváltozás miatt. A legfrissebb tanulmányok szerint a súlyosan veszélyeztetett természetvédelmi státuszú nyurga halak száma több mint 90 százalékkal csökkent az elmúlt évtizedekben.

Egyél, igyál úgy, hogy közben a környezetre, az éghajlatváltozásra is figyelsz

Az éghajlatváltozás és az élő környezetünk lemészárolása már nem a jövő, benne élünk. Sokan úgy vélik, ha csak ők változtatnak a hozzáállásukon, azzal az emberiség már semmire sem megy. Ám sok kicsi sokra megy, ha te most megfogadod a következő pár tanácsot, igenis részévé válsz annak az ellenállásnak, amely szeretne egy élhetőbb bolygót.

Már a túlélés kérdése a klímaváltozás elleni harc

Egyre sürgetőbb feladat a bolygó megmentése, és ezt a világ legtöbb vezetője is elfogadta. Szombaton este lezárultak az ENSZ klímacsúcsának katowicei tárgyalásai és a felek megalkották a párizsi éghajlatvédelmi egyezmény végrehajtásához szükséges szabálykönyvet. Már csak 12 évünk maradt a világ megmentésére.

A svéd Uppsala nyerte a WWF globális kihívását

Egy svéd kisváros, Uppsala nyerte el a Vadvédelmi Világalap (WWF) Egy bolygó városi kihívását (One Planet City Challenge). A győztes a lengyelországi ENSZ klímacsúcson (COP24) mutatkozott be a WWF pavilonjában. Az innovatív megoldásokat és a fenntarthatóságot leginkább reprezentáló városok kihívására idén 132 ország 23 országa nevezett.

Divatmárkák is ringbe szálltak a klímaváltozás ellen

Óriási lendülettel vetette bele magát a világ divatágazata az éghajlatváltozás elleni küzdelembe. Az ENSZ klímacsúcsán hétfőn vezető divatmárkák, kiskereskedők, beszállítók megállapodtak arról, hogy az egész értékláncot bevonva, együttesen veszik fel a harcot a divatipar környezetszennyező hatásai ellen.

Kutatók az élelmiszeripar zöldítését sürgetik

Úgy tűnik, hogy az éghajlat és a környezetvédelem szempontjából nem túl jó ötlet a hús és tejtermékek fogyasztása. Egy új tanulmány szerint az állattenyésztési ágazat önmagában az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csaknem a feléért felelős, ezért a kutatók arra ösztönöznek, hogy vizsgáljuk felül a húst és a tejfogyasztásunkat.

Beindíthatja a kihalás dominóeffektusát a klímaváltozás

A növény- és állatfajok szélsőséges környezeti változások miatt bekövetkező kihalása megnöveli annak kockázatát, hogy beindul egy kihalási dominóeffektus, amely végső soron a földi élet megsemmisüléséhez vezet - állítják kutatók a Scientific Reports című folyóiratban kedden publikált tanulmányukban.

Már volt globális felmelegedés, akkor sem volt benne sok köszönet

56 millió évvel ezelőtt egy gyors globális felmelegedési epizód extrém áradásokat okozott, és teljesen átalakította a tájat. Lehet, hogy a mostani klímaváltozással kapcsolatos apokaliptikus víziók még mindig túl derűlátók.

Hírességek veszik fel a harcot az éghajlatváltozás hatásaival

Ban Ki Mun korábbi ENSZ-főtitkár, Bill Gates, a Microsoft társalapítója és Kristalina Georgieva, a Világbank igazgatója lesznek a vezetői annak a jövő hónaptól tevékenykedő globális bizottságnak, amely anyagi eszközökkel és gyakorlati megoldásokkal fogja segíteni az éghajlatváltozás hatásaival küzdő országokat világszerte

A globális felmelegedést kevesebb gyermek születésével lehetne megakadályozni

Az éghajlatváltozás elleni küzdelemben sok minden felmerül, amivel könnyíthetnénk a Földre nehezedő terheken. Van azonban egy, amely bár logikus, mégis, csupán a felvetése megbotránkoztatja az emberek többségét. Ez pedig nem más, mint a kevesebb gyermek vállalása, mely hasznosságát egyébiránt egy friss tanulmány is alátámasztja.

A felmelegedés miatt már a sarkvidék is lángra kap

Tíz év alatt csaknem tízszeresére nőtt a sarkvidéki futótüzek száma Oroszországban, a NASA két műholdja mintegy 10 ezer "forró pontot" mutatott ki az orosz sarkvidéken ebben az évben augusztus elejéig.

Mutatjuk, hol adja a klímaváltozás a legnagyobb pofont a gazdaságnak

Az éghajlatváltozás hatásai a bolygó valamennyi kontinensén, régiójában jelentkeznek, és komoly kihívást jelentenek a természeti és az épített környezet védelme kapcsán is. A Quartz most arról ír, hogy egy új kutatás révén az is megjósolható, a Föld melyik pontján fogja a legnagyobb hatást gyakorolni a gazdasági teljesítményre.

Az elmúlt négy év volt a legmelegebb a világon

Az elmúlt négy év volt a legmelegebb a világon a feljegyzések 19. század végi kezdete óta, ezen belül 2017 a harmadik legmelegebb esztendő volt – közölte a NOAA amerikai klímahatóság az elmúlt év globális éghajlati trendjeit összefoglaló, szerdán közzétett jelentésében.

A világ 13 ezer városának szénlábnyomát számították ki

A világ 189 országa 13 ezer városának szénlábnyomát állapították meg norvég kutatók, számításaik szerint Szöulnak, a kínai Kantonnak és New Yorknak a legnagyobb a szénlábnyoma. Budapest a 210. helyre került.

Lassan elolvadnak Új-Zéland gleccserei

Lassan teljesen elolvadnak Új-Zéland gleccserei: az elmúlt négy évtizedben jegük 30 százalékát elveszítették egy pénteken megjelent tanulmány szerint.

Világszerte kihunytak a fények a Föld órájában

A sydney-i operaház, a hongkongi felhőkarcolók, a moszkvai Kreml és a párizsi Eiffel-torony után az amerikai kontinensen is kihunytak a fények a 11. Föld órája eseményen, amellyel az általános éghajlatváltozás ellen és a természet védelme mellett kívánnak mozgósítani.

Itt a bizonyíték: gyakrabban fordul szélsőségesre az időjárás

Az emberi hatások miatt kialakuló klímaváltozás bizonyítottan sok csapadékot és villámárvizeket, a tengerszint emelkedése miatt part menti áradásokat, valamint hőhullámokat okoz Európában, Ausztráliában és Kínában. Az erdőtüzek és a futótüzek kialakulásának is nő a kockázata - derül ki az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete (EASAC) legújabb jelentéséből, amely egy 2013-as tanulmány frissített kiadása.

Brutális szárazság jöhet

A földfelszín legalább egynegyede jelentősen szárazabb lesz, ha nem sikerül a globális felmelegedést 2 Celsius-fokon belül tartani - figyelmeztetett egy nemzetközi kutatócsoport.

Dédunokáinknak is rendkívüli kihívás lesz az éghajlatváltozás

A Bonnban zajló nemzetközi klímacsúcs a fő kérdésre, a szorító gondok elleni hatékony fellépés módszereire fókuszál. Jerry Brown Kalifornia állam kormányzója, és Karl-Heinz Lamberz, a Régiók Európai Bizottságának elnöke ezekről a gondolatokról nyilatkozott röviden az Origó helyszínen lévő tudósítójának.

Hétfőn indul minden idők legzöldebb klímakonferenciája

Nagyszabású nemzetközi klímavédelmi konferencia kezdődik hétfőn a németországi Bonnban, a tíznapos tanácskozás témája az éghajlatváltozás megfékezését célzó erőfeszítések nemzetközi összehangolásáról szóló, 2015-ös Párizsi Megállapodás végrehajtása.

Brutális következményei lesznek egy nagyobb vulkánkitörésnek

A Tambora indonéz vulkán 1815-ös kitörése lényegében eltörölte a következő nyarat, ezzel világszerte éhínséget és járványokat okozva. Ha 2085-ben történne valami hasonló, a klimatikus hatás még drasztikusabb lenne – jósolják amerikai légkörkutatók.

Évmilliók óta nem volt ilyen katasztrofális a helyzet

Rekordütemben növekedett és évmilliók óta nem tapasztalt szintre emelkedett 2016-ban a légköri szén-dioxid-koncentráció - derült ki a Meteorológiai Világszervezet (WMO) szokásos évi jelentéséből, amely szerint utoljára 3-5 millió évvel ezelőtt volt ilyen magas a légköri szén-dioxid-koncentráció, amikor a bolygó felszínének átlaghőmérséklete 3 Celsius-fokkal volt melegebb, a globális tengerszint pedig 20 méterrel volt magasabb a mostaninál.

Üvegházhatású gázokat okádnak magukból a kagylók és férgek

Hatalmas mennyiségű üvegházhatású gázt, metánt és kéjgázt bocsátanak ki az óceánok fenekén élő kagylók és férgek a beleikben lévő baktériumok révén - figyelmeztetnek a Cardiffi és a Stockholmi Egyetem kutatói.

50 Celsius-fokos hőség lesz a jellemző a nyarakra

A következő évtizedekben az 50 Celsius-fokos hőséggel kísért napok válhatnak jellemzővé nyaranta Melbourne-ben és Sydneyben az éghajlatváltozás következményeként - figyelmeztetnek kutatók.

Meteorológusok: Top tízben az idei kánikula

Az Országos Meteorológiai Szolgálat jelentése szerint az idei hőségperiódus bekerült a tíz legintenzívebb magyarországi hőhullám közé. A szolgálat elemzése szerint a melegedés töretlen, a jövőben egyre több és hosszabb hőhullám várható.

Klímaváltozás és invázió: halálos duóra figyelmeztetnek

A nem őshonos fajok inváziója és a globális felmelegedés kettőse akár halálos duó is lehet a tudósok figyelmeztetése szerint. Az invazív állatok és növények óriási károkat okozhatnak, amit jól mutat, hogy az Egyesült Királyságban nemrég megjelent egy igen agresszív hangyafaj.

Fékezheti a felmelegedést a Nap kisebb aktivitása

Mika János éghajlatkutató szerint a Nap kisebb aktivitása nem okozhat újabb jégkorszakot a földön, de fékezheti a globális felmelegedést.

Mikola: 65 millió menekült indulhat útnak Afrikából

„Öt-hat évvel ezelőtt, amikor az ún. unortodox” gazdaságpolitikát megfogalmazta az ország, sokan negatív előjellel beszéltek róla, míg ma már Európában is elismerik és mintaértékűnek tartják” – mondta Mikola István az Origónak adott interjújában. A Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikai és nemzetközi együttműködésért felelős államtitkára szerint teljesen érthető, hogy Afrikában sokan, főleg a fiatalok, elindulnak, szeretnének eljutni ebbe az európai Kánaánba.

115 ezer éve nem volt ilyen meleg a Földön

Most a legmelegebb a Föld az elmúlt 115 ezer évben, ennek oka a klímaváltozás, ilyen meleg utoljára az egyik jégolvadási időszakban, vagyis interglaciálisban volt, amikor 6-9 méterrel volt magasabb a tengerszint, mint most – állapították meg klímakutatók.

A felmelegedés miatt erőre kaphat a kolera baktériuma

A klímaváltozás miatt melegedő tengervíz kedvező feltételeket biztosít a kolerát és más fertőzéseket okozó Vibrio baktériumnemzetség szaporodásának – állapították meg kutatók.

A tavalyinál is korábban éltük fel a Föld éves erőforrásait

Idén augusztus 8-ra esett a túlfogyasztás napja, vagyis mostanra használta el az emberiség a Föld éves erőforrásait. Keddtől már a bolygó tartalékai fogynak.

Sokat tanulhatnánk a mamutok végzetéből

Az utolsó példányok egyszerűen szomjan haltak a klímaváltozás miatt. Ráadásul saját magukat sodorták veszélybe.

Éjszakai üzemmódba lépnek a halak a klímaváltozás miatt

Állandó éjszakai üzemmódra állítják testüket egyes halak, hogy megbirkózzanak a globális felmelegedés okozta változásokkal az óceánokban.

Szomjan haltak az utolsó mamutok

Az utolsó mamutok azért haltak ki, mert nem jutottak elegendő iható vízhez – állapította meg egy új tanulmány.

Vulkáni hamufelhők fenyegethetik a technikai civilizációt

Az elmúlt évtizedek klímaváltozása jogosan hívja fel arra a figyelmet, hogy az emberi tevékenység milyen mértékben alakítja környezetünk állapotát. Az ijesztő adatok láttán a politikusok igyekeznek ajánlásokat megfogalmazni, egyezményeket kötni arról, hogy miképpen csökkenthető a szennyező anyagok, különösképpen a széndioxid kibocsátása. Az ember-környezet-klíma kapcsolat nem szorítható egyedül a szén-dioxid kibocsátás kérdésére, mert ez ennél jóval összetettebb kérdés. 

Félmillióan is meghalhatnak a klímaváltozás miatt

Több mint félmillió ember halálát okozhatja a klímaváltozás 2050-ig a világon a Lancet brit orvosi szaklapban megjelent friss előrejelzés szerint.

Az elmúlt kétezer év legforróbb nyarain vagyunk túl

Valószínűleg az utóbbi 30 évben voltak a legforróbbak a nyarak az elmúlt több mint két évezredet tekintve - állapították meg tudósok egy újonnan megjelent tanulmányban, amelyben történelmi dokumentumok és fák évgyűrűi alapján rekonstruálták az elmúlt csaknem 2100 év hőmérsékletét.

Veszélyben az ujgurok földjének vadvilága

Vadon élő gerincesek kerültek a kihalás szélére Kína nyugati részén, a Hszincsiang Ujgur Autonóm Tartomány területén egy jelentés szerint.

Kiszáradhat Bolívia második legnagyobb tava

Egyre jobban apad Bolívia második legnagyobb tava, a Poopó-tó.

Veszélyben van az amazóniai fafajok fele

Az amazóniai fafajok több mint fele veszélyeztetett lehet, állítja egy új kutatás. 

Európa nincs felkészülve a klímamigránsokra

A mostani migrációs hullám még csak a kezdet, a közeljövőben milliós tömegben érkezhetnek a klímamenekültek - állították szakértők a Kossuth Klub rendezvényén. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem kutatója mind az EU, mind a magyar kormány bevándorláspolitikáját kritizálta, szerinte rossz előjel, hogy Európa a mostani, még viszonylag kis számú menekülttel sem tudott mit kezdeni.

Veszélyes tengeri kígyót csalt a strandra a melegedő óceán

Rendkívül erős méreggel rendelkező tengeri kígyót csalt el élőhelyéről, és vezetett a jóval északabbra fekvő dél-kaliforniai strandokig a melegedő óceánvíz.

A sarkvidéki jég olvadása növeli a metánkibocsátást

Az északi-sarkvidéki tenger jegének megolvadása növeli az arktiszi tundra metánkibocsátását, állítják svéd kutatók. Ezt az összefüggést már korábban is gyanították, de csak most sikerült bizonyítani.

Az alabamai állami iskolákban is kötelező lesz az evolúció tanítása

Az Egyesült Államokbeli Alabama állam törvényhozása hosszú idő után először vizsgálta felül a tudományos oktatási tananyagot. Az új szabályozás szerint az állami iskolákban ezentúl kötelező lesz az evolúció és az éghajlatváltozás oktatása is.

A gombák és a baktériumok miatt át kell dolgozni a klímamodelleket

Svéd és egyesült államokbeli kutatók kimutatták, hogy alapvetően tévesek az eddigi elképzeléseink arról, hogyan bontják le a szerves anyagot a gombák és a baktériumok. Ez azzal a következménnyel jár, hogy újra kell gondolni azokat a jövőbeni klímaváltozásokat előrejelző modelleket, amelyekben szerepelnek a mikroorganizmusok.

Az éghajlatváltozás már mindennapi probléma a mezőgazdaságnak

Az idei volt a valaha mért legmelegebb első félév a Földön. Az eddigi 15 legmelegebb évből pedig 13 a 2000 óta eltelt másfél évtizedre esik. Hamarosan mindenki számára nyilvánvalóvá válik majd, hogy az éghajlatváltozás immár nem a jövő problémája, hanem a mindennapjainké. Különösen sok kihívással néz szembe a mezőgazdaság, ahol minden milliméter lehullott csapadék, minden napsütéses óra jelentős hatást gyakorol a termés mennyiségére és minőségére. A Magro.hu szervezésében sorra kerülő 2. Gazdag Gazda Konferenciasorozat a téma kérdéseit járja körbe, amire minden agrárszereplőnek helyes válaszokat kell adnia. 

Nem tudjuk elkerülni a tengerszint drasztikus emelkedését

A globális felmelegedés megfékezésére irányuló erőfeszítések sikere ellenére is legalább hat méterrel növekedhet a globális tengerszint a következő évszázadokban - derült ki egy amerikai szakemberek által vezetett nemzetközi kutatócsoport tanulmányából.

A légköri oxigénszint jelentősen befolyásolhatta a múltbéli éghajlatot

A Föld légkörének változó oxigénszintje jelentősen befolyásolhatta a múltban a bolygó éghajlatát - állapították meg amerikai szakemberek.

Áder Tarlósnál járt

Tarlós István főpolgármester csatlakozott Áder János köztársasági elnöknek az éghajlatváltozást okozó környezetszennyezés elleni felhívásához.

Várhatóan hidegebb és szárazabb lesz a következő tél

Várhatóan hidegebb és szárazabb lesz a következő tél Európában, mint az előző két mérsékelt tél, amikor a gáz- és energiafogyasztás is kevesebb volt - közölte egy karbonpiaci portál, a Point Carbon vezető meteorológusa.

Az emberiség létét leginkább fenyegető katasztrófák

Világuralomra törő intelligens számítógépek, vírus okozta megfékezhetetlen világjárvány és több más hasonló apokaliptikus vízió szerepel abban az első tudományos tanulmányban, amely azt foglalja össze, milyen világméretű veszélyekkel kerülhet szembe az emberiség.

Ősi kagylók figyelmeztetnek a klímaváltozás egyik veszélyére

A globális éghajlatváltozás a parazita mételyfajok számának robbanásos növekedéséhez vezethet – hívták fel a figyelmet Missouri Egyetem paleobiológusai. A kutatók a következtetésre ősi kagyló fosszíliák tanulmányozásával jutottak, melyek elszenvedői voltak egy, a mostanihoz hasonló klímaváltozásnak.

Emma Thomspon az Antarktiszról üzent a világ vezetőinek

Míg néhány sztár valamelyik napsütéses luxusszigeten sütteti a hasát, addig az 55 éves színésznő a sarkvidéken harcol az éghajlatváltozás ellen.

Kis híján eltörölte a földi életet egy szuperkontinens

Az élővilág legnagyobb tömeges fajkihalása 250 millió éve történt. Kínai kutatók szerint az élőlények kihalásához hozzájárult az egykori szuperkontinens, a Pangea összeállása. Ez ugyanis olyan mértékben változtatta meg a környezeti viszonyokat, amelyhez az élőlények zöme képtelen volt alkalmazkodni.

Szenzáció - fekete lyukakat találtak az óceánban

A csillagászok meg vannak győződve róla, hogy léteznek, látni mégsem lehetett őket - egészen mostanáig. Tudósok rábukkantak az óceáni fekete lyukakra.

Nem zárja ki a katasztrófát a kiszivárgott klímajelentés

Három fokkal is meghaladhatja a globális felmelegedés a még biztonságosnak tekintett szintet a 21. század végére. Nyilvánosságra került a készülő ENSZ-klímajelentés első kötetének nem végleges szövege. Utoljára öt éve jelent meg ilyen összefoglaló dokumentum.

Megvédi-e az élet a Földet?

Az ember felöltözik vagy befűt, ha fázik, és levetkőzik, illetve hűvösebb helyre menekül, ha melege van. De mi a helyzet az élő bolygó egészével? - teszi fel kérdést Stephen Battersby szakíró a New Scientist legújabb számában. Képes-e a bioszféra úgy szabályozni a környezetet, hogy az megfelelő legyen számára, megakadályozva azt, hogy a bolygó megfagyjon vagy felforrjon?