Megváltozik az óceánjaink színe és sok mindent megváltoztathat

Két évtized műholdfelvételeit elemezve amerikai és brit kutatók megállapították, hogy a Föld óceánjai egyre zöldebbek, ami potenciálisan tükrözi az éghajlatváltozás hatását a fitoplankton-populációkra, ahogy a világ felmelegszik.

Minden idők legsúlyosabb esőzése tombol Japánban - videó

Ahogy arról az Origo korábban beszámolt, hat ember meghalt, három másik eltűnt, miután minden idők egyik legsúlyosabb esőzése áradásokat és földcsuszamlásokat okozott Japán délnyugati részén.

A nagy fehér cápák északra költöznek, oda ahol eddig csak nagyon ritkán jelentek meg

A nagy fehér cápa populáció az Atlanti-óceán északi részén lecsökkent a 20-ik század alatt – de a faj most magához tér és újra meghódítja előző otthonát. - írja a Live Science.

Még egy limitált nukleáris háború is lerombolná a világ óceánjait

Az idei globális események, főleg Ukrajnában, félelmet keltenek, hogy olyan szintű nukleáris konfliktus lesz, amilyen nem volt a hidegháború óta. Több, mint 10.000 nukleáris robbanófej maradvány van a világon és ahogy a Kreml a tömegpusztító fegyvereket illetően beszélt, a helyzet egyre fenyegetőbbé vált 2022-ben. Tudósok a The Conservation magazinban publikált cikkükben megvizsgálták mit jelentene ez konkrétan a világ óceánjai számára.

Váratlan és veszélyes változás történt a Földön

Annyira sok felszín alatti vizet termelt ki az emberiség, hogy 1993 és 2010 között közel 80 centiméterrel változott a Föld dőlése – mutatta ki egy most megjelent tanulmány.

Veszélyesebb lesz repülőgéppel utazni

A globális felmelegedés miatt nő a turbulencia kialakulásának kockázata a repülésnél - állapította meg egy új tanulmány, amelyet a Geophysical Research Letters folyóiratban publikáltak.

Csokoládéval a klímaváltozás ellen

Egy hamburgi gyárban kakaóbab héjakból fekete port készítenek, azzal a potenciállal, hogy küzdeni lehet vele az éghajlatváltozás ellen. A gyár igazgatója szerint visszafordítják a szénciklust. - írja a phys.org

Komoly éghajlatváltozás formálódik az Antarktisz térségében

Harminc százalékkal lassultak a mélytengeri áramlatok az Antarktisz körül az utóbbi három évtizedben, aminek komoly következményei lehetnek a Föld éghajlatára, a tengerszint alakulására és az óceánok ökoszisztémájára - állapították meg ausztrál kutatók egy pénteken közzétett tanulmányban.

Mi okozza a világ nagy tavainak drasztikus zsugorodását?

Egy új tanulmány szerint a világ nagy tavainak több mint fele zsugorodott az elmúlt 30 évben, és a víztározók évente 22 gigatonnányi vizet veszítettek, elsősorban az éghajlati válság és az emberi fogyasztás miatt. De milyen hatással van ez a jövőnkre és a környezetünkre? Most kiderül!

Klímakutatók szerint idén visszatér az El Nino - ha így lesz, nyáron rekordmeleggel kell szembenéznünk

A klímaváltozás, valamint az El Nino időjárási jelenség várható visszatérése miatt 2023-ban vagy 2024-ben újabb átlaghőmérsékleti rekord dőlhet meg - állítják éghajlatkutatók.

Kilenc állatfaj segíthet a globális felmelegedés korlátozásában

Az erdők, óceánok és nedves élőhelyek mind kiváló "karbonkutak", amelyek segítenek korlátozni az éghajlatváltozást. Egy tanulmány szerint kilenc állatfaj szintén kulcsfontosságú szerepet játszhat abban, hogy betartható legyen a célul kitűzött legfeljebb 1,5 Celsius-fokos hőmérséklet-emelkedés.

Örök tél köszönt Európára? Félelmetes folyamat zajlik az Antarktiszon

Ausztrál tudósok tanulmánya szerint az Antarktisz jégtakarójának gyors ütemű olvadása drámaian lelassítja az óceán mélyének áramlatait, ami katasztrofális hatással lehet az éghajlatra.

Megnyílt a világ első klímaboltja

2023 elején megnyitotta kapuit a világ első klímaboltja Stockholmban, a Felix svéd élelmiszerkereskedelmi vállalat neve alatt. Az árakat az egyes termékek környezeti lábnyoma alapján határozzák meg. Céljuk a vásárlók ösztönzése arra, hogy a fogyasztói döntések meghozatalakor vegyék figyelembe a klímaváltozás és a környezetvédelem egyre égetőbb szempontjait is.

Amerikai terv: a Holdon akarnak robbantani, aztán onnan lövöldözni

Évről évre egyre szembetűnőbbek a klímaváltozás hatásai, az idő elteltével pedig egyre kevesebb esélyünk van, hogy megállítsuk a kedvezőtlen folyamatokat. Nem csoda hát, hogy időről időre egészen hajmeresztő ötletekkel állnak elő a tudósok; a legújabb terv, hogy a Holdról folyamatosan port lőnének a Föld és a Nap közé. A fő cél bolygónk leárnyékolása – írja a Science Alert.

Az elefántok döntő szerepet játszhatnak a bolygó megmentésében

A kritikusan veszélyeztetett erdei elefántok (Loxodonta cyclotis) populációinak megőrzése nem csak az állatok számára, hanem az általuk lakott környezet szén-dioxid-elszívó képességének védelme érdekében is létfontosságú, mutat rá egy új tanulmány.

Új fenyegetést jelentenek az olvadó gleccserek

A globális felmelegedés miatt olvadó gleccserek okozta áradások világszerte 15 millió ember életét fenyegetik, a legnagyobb veszélyben az ázsiai települések vannak - írták egy kedden publikált tanulmány szerzői.

Összedőlt egy templom a Himaláján Indiában

Minden építkezést leálltottak, százakat telepítenek ki a Himalája indiai részén fekvő Dzsosimath városból, miután talajsüllyedés miatt összedőlt egy templom, és több mint hatszáz házon jelentek meg repedések a helyi vezetők tájékoztatása szerint.

Az űrből is látható, hogyan alakították át a hódok az Északi-sarkot

A hódok szép lassan elfoglalják az alaszkai tundrát, teljesen átalakítják vízi útjait, és felgyorsítják a klímaváltozást az Északi-sarkvidéken. A változások olyan hirtelenek és drasztikusak, hogy jól láthatóak az űrből is.

COP27: meghosszabbították az ENSZ-klímacsúcsot

Egy nappal meghosszabbították az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének 27. éves ülését (COP27) - jelentette be a konferenciát vezető Számeh Sukri egyiptomi külügyminiszter pénteken.

Búcsút vehetünk a kék bolygótól: meg fog változni a Föld színe

A klímaváltozás egyik kevésbé ismert hatása, hogy megváltoztatja a Föld színét. Egy új tanulmány kimutatta, hogy a globális éghajlatváltozás miatt a világ kék tavai zöldesbarnává válnak.

Drámaian nőni fog a szivárványok száma, mutatjuk, mi áll a háttérben

A szélsőséges éghajlatváltozás egyik szokatlan következménye lehet, hogy 2100-ra akár 5 százalékkal is nőhet a szivárványok gyakorisága a Földön.

Hamarosan még több szivárványt láthatunk az égen

Tény, hogy a világ súlyos éghajlati válsággal küzd, amely valószínűleg súlyosbodik a következő néhány évtizedben és hatással lesz az egész bolygóra. De a kutatások szerint legalább több szivárványt fogunk látni. Egy új tanulmány szerzői úgy becsülték, hogy 2100-ra legalább 5 százalékkal több napon láthatunk majd szivárványt, mint a 21. század elején.

Egymillió éves tengeri DNS-t találtak az antarktiszi üledékben

A kutatók az eddigi legrégebbi tengeri DNS-t fedezték fel a skót tenger mélytengeri üledékeiben, az Antarktisztól északra. A Tasmániai Egyetem tudósai által vezetett nemzetközi tanulmány szerint az anyag körülbelül egymillió éves lehet. Az ilyen régi üledékek azt mutatják, hogy ez a típusú DNS utat nyithat az óceáni ökoszisztémák éghajlatváltozásra adott hosszú távú válaszainak tanulmányozása előtt, ami segíthet a fagyos kontinens körüli tengeri élet jelenlegi és jövőbeli változásainak felmérésében is.

Az éghajlatváltozáshoz köthetők a pusztító pakisztáni árvizek

Az éghajlatváltozáshoz köthetők a pusztító pakisztáni árvizek a BBC-nek nyilatkozó szakértők szerint.

Hátborzongató katasztrófára bukkantak a tudósok a Földön

Az Edinburgh-i Egyetem által vezetett kutatócsoport a közelmúltban fejezte be egy ősi, 13 000 éves táblára írt rejtélyes szimbólumok fordítását. A mai Törökország területén fellelt "Keselyűkő" néven ismert tábla katasztrofális hatásokat előidéző becsapódásról számolt be.

Szörnyű figyelmeztetést üzennek az „éhségkövek” a múltból

Erős aszály teszi egyre kisebbé és kisebbé a folyókat Európa-szerte, amit felfedte azokat az évszázadokkal ezelőtt faragott köveket, amelyek figyelmeztik a jövő nemzedékeit az előttünk álló nehéz időkre.

Egzotikus betegségek terjedhetnek el az éghajlatváltozás miatt

Messzi földről származó különleges betegségek terjedhetnek el Németországban az éghajlatváltozás miatt, amire fel kell készíteni az orvosokat - hangsúlyozta egy hétfőn ismertetett nyilatkozatában az országos közegészségügyi intézet vezetője.

Zsugorodik a kékbálnák és az ámbráscetek élőhelye az éghajlatváltozás miatt

A globális felmelegedés miatt csökken a legnagyobb tengeri emlősök élőhelye, az Új-Zéland körüli vizekben élő kékbálnák és ámbráscetek délre, hűvösebb vizekbe vándorolnak.

Végre egy jó hír a Nagy-korallzátonyról: rekord mennyiségű új korall született

Ritkán hallani jó híreket a világ legsebezhetőbb természeti képződményeiről. Ezért annyira örömteli, hogy egy friss jelentés szerint az ausztrál Nagy-korallzátony egyes részein jelenleg több korall látható, mint az elmúlt három évtizedben bármikor.

Rejtélyes dolgot találtak a pingvinek DNS-ében

A pingvinek számára nem idegen a klímaváltozás. Élettörténetüket az emelkedő és csökkenő hőmérséklet alakította, testük pedig erősen specializálódott a Föld legszélsőségesebb körülményeire. A tudósok mégis attól tartanak, hogy a pingvinek evolúciós útja most megtorpanhat.

Az ukrán háború után Nostradamus újabb jóslata válhat valóra idén

Az egykori francia orvos pénzkereseti lehetőség miatt fordult a csillagászat és a jövendőmondás felé, ám nagyon hamar kiderült, hogy kimagasló érzéke van a jósláshoz. Próféciái az évszázadok során többször is igaznak bizonyultak, legutóbb épp év elején, amikor Oroszország megtámadta Ukrajnát.

Eltűnhet egy kedvelt élelmiszer az üzletekből

Az éghajlati válság egy olyan termék elérhetőségét is befolyásolhatja, amelyet jelenleg még szinte minden élelmiszerbolt polcain megtalálunk. A tudósok azt jósolják, hogy a ketchup készítéséhez használt paradicsom termése hamarosan a felére csökkenhet - írja a magyarmezogazdasag.hu.

Vízen lebegő város épül a Maldív-szigeteknél

Húszezer lakosnak otthont adó, úszó város épül az Indiai-óceánon, a Maldív-szigeteknél. A CNN online kiadásának hétfői cikke szerint a klímaváltozás miatt emelkedő tengerszint kihívására választ adó projekt öt éven belül készül el teljesen.

Az éghajlatváltozás az egész világot megfoszthatja az alvástól?

Bárki, aki már megpróbált elaludni kánikulában, pontosan tudja, milyen „izzadt fájdalommal" járhat az emelkedő hőmérséklet. Egy új tanulmány szerint a globális felmelegedés pedig nem fogja megkönnyíteni a hűvös hely megtalálását az ágyon.

Félelmetes jelenséget észleltek Új-Zélandon, ilyet még a kutatók sem láttak

Első ízben találtak Új-Zéland partjainál olyan tengeri szivacsokat, amelyek - a korallfehéredéshez hasonlóan - elveszítették színüket, vélhetően az óceán szokatlanul magas hőmérséklete miatt.

Hosszabb és súlyosabb aszályok várhatók

Az éghajlatváltozás miatt világszerte tapasztalható száraz, esőtlen időszakok hosszabbodására és gyakoribbá válására, valamint az ivóvízhiány veszélyére hívta fel a figyelmet az ENSZ szerdán a nyugat-afrikai Elefántcsontparton megtartott Föld-csúcstalálkozón.

Újabb járványokra kell számítani: a klímaváltozás növelheti a fajról fajra terjedő betegségek számát

Kutatók szerint a koronavírushoz is hasonlító új kórokozók és betegségek terjedésének oka a klímaváltozásban keresendő. 

Erre lehet számítani idén a magyar mezőgazdaságban a szakértők szerint

A magyar mezőgazdaságnak idén új kihívásokra kell készülnie, az orosz-ukrán háború mellett főképp a gazdasági problémák és az éghajlati szélsőségek okozhatják a legtöbb gondot - hangsúlyozták az MKB Bank Nyrt. és a Takarékbank Zrt. agrár- és élelmiszeripari üzletágának sajtórendezvényén részt vevő szakértők szerdán Budapesten.

Róma nagyságú jégtábla roppant össze az Antarktiszon

A fenntartható épületek magasabb bérleti díjjal és kihasználtsággal adhatók ki

A fenntartható épületek 23-26 százalékkal magasabb bérleti díjjal adhatók ki, miközben 8 százalékkal magasabb kihasználtságot érhetnek el a bérbeadóik. Bár ezek a számok kecsegtetőnek tűnnek, a kereskedelmiingatlan-állomány több mint 90 százaléka nem ESG-kompatibilis, azaz nem felel meg a fenntarthatósági követelményeknek – derül ki a workcloud24 új piackutatásából, mely az ESG és a digitalizáció szerepét vizsgálta az irodapiacon.

Tényleg a világvégét hozza el a klímaváltozás?

Az egyik legfőbb probléma a nyugati világban az egyre mélyebb megosztottság a különféle politikai oldalak között, és éppen ezért nem lehet közös pontokat találni, hosszú távon szükséges lenne ezen viták és ellentétek hőfokának a csökkentése - mondta Calum T. M. Nicholson a Mathias Corvinus Collegium által szervezett MCC Budapest Summit nemzetközi konferenciáján (vagyis még az orosz-ukrán háború kirobbanása előtt).

Erre az érintetlen korallzátonyra még nincs hatással a fehéredés

A korallzátonyokkal kapcsolatban manapság számos rossz hírt hallunk, amelyet többsége a korallfehéredés körül forog. A virágállatkák vázának fehéredése az óceánok melegedésének egyik legkomolyabb következménye: a korallok ugyanis érzékenyen reagálnak a víz hőmérsékletének változására. Ráadásul amennyiben a fehéredés hosszú ideig fennáll, a korallok elpusztulnak. Ennek ismeretében ritka jó hírnek számít, hogy az UNESCO búvárai egy új, hatalmas zátonyra bukkantak Tahiti partjainál, amely Francia Polinézia legnagyobb szigete a Csendes-óceán déli részén.

Ötéves csúcson a pompás királylepkék száma

A Kaliforniában áttelelő pompás királylepkék száma az elmúlt egy évben több mint 247 ezerre emelkedett, ám ez a szám még így is messze elmaradt az 1980-as években tapasztalt millióktól, közölték kedden az éves számlálás vezetői. És bár a szakemberek el vannak ragadtatva a fordulattól, mégis figyelmeztetnek, hogy ez sajnos nem a faj felépülését jelzi.

Grenoble vette át az Európa zöld fővárosa címet

Kizsebeli az amerikaiakat az éghajlatváltozás

Az éghajlatváltozás és az ennek következményeként bekövetkezett válság miatt egyre gyakrabban élhetünk át természeti katasztrófákat, amelyek mind súlyosabb károkat okoznak ott, ahol azok lecsapnak. A helyreállítás költsége pedig folyamatosan növekszik, sokak számára ez megtakarításaik jelentős részének feláldozásával jár. A részleteket az Insider mutatta be.

Ilyen trükköket vetnek be a kakaótermesztők, hogy legyen csokoládénk

Sean Kennedy, az Illinois Urbana-Champaign Egyetem városi és regionális tervezésének professzora azt vizsgálta, hogyan alkalmazkodnak a kis kakaótermelők Indonéziában az éghajlatváltozás okozta fenyegetésekhez, beleértve az elhúzódó szárazságot. Egy most publikált tanulmányban megállapította, hogy a kistermelők magatartását a vállalatok alakítják, akik úgy rögzítik a munkaerőt, hogy az enyhítse a vállalatok gazdasági nehézségeit, de növelje a gazdálkodók kiszolgáltatottságát.

Megtréfálja a természetet az enyhe tél: itthon virágba borult a táj, a vándormadarak nem indultak útnak

A klímaváltozás hatásait évről évre saját magunk is megtapasztalhatjuk: 1-2 évtizede még ropogott a lábunk alatt a hó, szánkóztunk, vadul hógolyóztunk, és boldogok voltunk, amikor tavasszal az első rügyek megjelentek a fákon és a bokrokon. Míg mi a felmelegedés miatt a vastag téli kabátjainkat a szekrényben hagyjuk, az állatok és a növények is a maguk módján reagálnak a megváltozott éghajlati jelenségekre. 

Ősi módszerek biztosíthatják a jövő élelmiszerbiztonságát

Peru távoli falvaiban a gazdálkodók évezredek óta számos növényfélét termesztenek annak érdekében, hogy túléljék a kiszámíthatatlan időjárást. Úgy tűnik, most ezt az ősi tudást használhatják fel a klímaválsághoz való alkalmazkodásra. Ráadásul ezek a már bevált gyakorlatok a világ más részeinek is hasznosak lehetnek.

Készülnek a klímaváltozásra a magyar zöldségtermesztők

Automata öntözőberendezések és árnyékolás, termálvizes fűtés: többek között ilyen technológiai megoldásokkal próbálják mérsékelni a szélsőségessé váló időjárás okozta károkat a szentesi zöldségtermelők. Az ötszáz szentesi és környékbeli termelőt tömörítő DélKerTÉSZ egyik tagjánál már holland mintára, ledes lámpákkal megvilágított üvegházakban is termelnek koktélparadicsomot. A termelők folyamatosan azon dolgoznak, hogy egyre több magyar zöldség legyen elérhető a téli időszakban is, és bíznak abban, hogy a decemberben hungarikummá vált szentesi paprikát, a magyar zöldségeket még többen keresik majd a boltok polcain. Az időjárás melleett ...

Figyelmeztetnek a magyar kutatók: ez jelenti most a legnagyobb veszélyt az emberek egészségére

A napokban rendezték meg a 47. Meteorológiai Tudományos Napot, amelyen a magyar klímakutatók ismertették az elmúlt évek kutatásainak eredményeit. A tudósok azonban nem festettek rózsás képet a jelenlegi állapotokról és a jövőnkről sem.

A jelenleginél gyorsabban kellene visszafogni a globális szén-dioxid-kibocsátást

Bár a nemrég zárult glasgow-i éghajlatváltozási csúcstalálkozó (COP26) hozott némi előrelépést a klímavállalások terén, a jelenlegi középtávú elköteleződések még mindig nem elégségesek, ez alapján továbbra is kritikus felmelegedés valószínűsíthető az évszázad végéig. Az éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi munkacsoport jelentésében már a COP26 előtt vészhelyzetet hirdetett: ha a kibocsátások a jelenlegi ütemben folytatódnak, több mint 50 százalékos esély van arra, hogy már a következő két évtizedben elérjük a 1,5 Celsius-fokos felmelegedést. Milyen dekarbonizációs trendek vezettek ide? Mire lenne szükség a katasztrofális éghajjlatváltozás ...

Vajon tényleg megfékezhetjük 2030-ra az erdőirtást?

A glasgow-i COP26 klímacsúcson a világ erdeinek 85 százalékát képviselő, több mint 100 országból álló csoport elkötelezte magát, hogy mindössze kilenc éven belül megfékezi az erdőirtást. A nyilatkozat több száz milliárd forintnak megfelelő, új költségvetési forrást is biztosít az erdők pusztulásának megfékezésére, amelyet fejlett országok és különböző vállalatok biztosítanak.

Rekordmagas volt a szén-dioxid légköri koncentrációja 2020-ban

Bár a koronavírus-járvány első évében sok helyen hetekre leállt a gazdasági élet, az egyre drámaibbá váló klímaváltozást ez sem állította meg. A legfontosabb üvegházhatású gáz, a szén-dioxid légköri koncentrációja 2020-ban rekordértékűre emelkedett - közölte hétfőn Genfben a Meteorológiai Világszervezet (WMO).

Innovatív megoldással védik kisvízfolyásainkat a hazai kutatók

A globális éghajlatváltozás és a növekvő emberi vízfelhasználás miatt egyre több vízfolyás szárad ki, amelynek hatása egyre erősebben jelentkezik a mindennapi életünkben, és a gazdaság működésében is. A jelenség eddig igen kevés figyelmet kapott, a világszerte érintett több tízezer kisvízfolyásról elegendő adat sem áll a kutatók rendelkezésre a folyamat hatásainak megértéséhez. Ezért indítottak útjára a Pécsi Tudományegyetem kutatóinak részvételével egy Citizen Science hálózatot, és fejlesztették ki a DRYRivERS okostelefonos alkalmazást, amellyel a lakosság segítségét kérik az adatgyűjtésben a kisvízfolyásaink védelme érdekében.

Így segíthet a szélenergia leküzdeni a globális felmelegedést

Egy új tanulmány szerint a szélenergia gyors térhódítása segíthet csökkenteni a globális felmelegedést a század végére. Bár a szakemberek szerint ezt más kibocsátáscsökkentési stratégiákkal is ki kell egészíteni, a világ mégis közelebb kerülhet ezzel a párizsi megállapodás megvalósításához.

Ezért húztak túrabakancsot a zenészek a svájci Alpokban

A 2005-ös, első alkalom óta hirdetik minden évben sikerrel a Zermatt Fesztivál Akadémiát. A világ minden tájáról érkező fiatal zenészek évente kapnak meghívást, hogy vegyenek részt egy kéthetes intenzív zenélésen, követve azt a hagyományt, amelyet Pablo Casals hozott létre az 1950-es és 60-as években a Matterhorn lábánál. Az esemény más okból is kiemelt fontosságú: egy tavaly közzétett tanulmány megállapította, hogy 2060-ra Svájc éghajlata is a mediterrán országokhoz hasonlóvá válhat.

Ezeken az űrből készített fotókon láthatja, mi történt idén a bolygónkkal

Ki a felelős az éghajlatváltozásért?

Az ipari forradalom óta az emberek több mint másfél trillió tonna szén-dioxidot engedtek a Föld atmoszférájába. Természetesen itt nem álltunk meg, hisz a szén-dioxid mellett más üvegházhatású gázokkal sem vigyáztunk, ilyen például a metán, vagy a dinitrogén-oxid.

Vándormadarak segíthetnek a bajba jutott növényeken

A vándormadarak segíthetik a növényfajokat az éghajlatváltozás hatásaival való megbirkózásban - derült ki a Nature című tudományos folyóiratban publikált tanulmányból.

Felgyorsult hazánkban az éghajlatváltozás és a felmelegedés: ez lehet a következménye

A Kárpát-medence térsége nagyon kitett az éghajlatváltozásnak. Kérdés, hogy Magyarország meddig lesz alkalmas a szőlőtermesztésre, s hogy milyen új fajok jelenhetnek meg - többek között ezt hangsúlyozta Radics Kornélia, az Országos Meteorológiai Szolgálat elnöke Áder János köztársasági elnök Kék Bolygó című podcastjának hétfőn közzétett adásában.

A korai világkörüli tengeri expedíciók segítenek az éghajlatváltozás megértésében

A csaknem 150 évvel ezelőtti tengeri kutatóexpedíciók méréseit felhasználva vizsgálják a kutatók az emberi tevékenységeknek az éghajlatváltozásban játszott szerepét.

Új módszerrel terveznék meg a korallzátonyok megmentését

A hétvégén a természetvédők az utolsó simításokat végzik egy óriási, mesterséges korallzátonyon, amelyet a londoni állatkertben állítanak össze. A bolygó leglátványosabb koralljainak mintapéldányai, köztük élénk zöld elágazó korall, Turbinaria reniformis sárga tekercs korall, kék gerinc korall és még sok más faj került egy óriási tartályba olyan halak, például a palettás doktorhal és a bohóchal mellett, amelyeknek szüksége van ezekre a virágállatokra.

Így hat a klímaváltozás a kenyai teatermelésre

Az éghajlatváltozás drasztikus hatással jár a kenyai teatermelésre, a világ legnagyobb teaexportőre ugyanis folyamatosan emelkedő hőmérsékletekkel, rendellenes esőzésekkel és rovarfertőzésekkel szembesül – derült ki egy a Channel News Asia birtokába került elemzésből.

Éghajlati válság ösztönözhette az első stabil államformákat

A bronzkor során Mezopotámia területe több éghajlati válság tanúja is volt. A legújabb kutatások szerint azonban ezek ösztönözték hosszú távon a stabil államformák kialakulását, mivel együttműködésre késztették a politikai elit és a más társadalmi osztályok tagjait.

Egyre nagyobb területen terjednek a jegesmedve-grizzly hibridek

A éghajlat hirtelen változásához számos faj nem képes alkalmazkodni, ezért kénytelen megváltoztatni többek közt vándorlása útvonalát, táplálkozási helyeit vagy élőhelyeit. Bizonyos helyzetekben ez váratlan következményekkel járhat. A melegedő hőmérsékletek miatt a grizzly medvék egyre inkább északra vándorolnak, ahol hidegebb van, míg a jegesmedvék az északi sarkkörben olvadó jég nyomása miatt dél felé mozognak. A két faj óhatatlanul is keresztezi egymás útjait, ami miatt egyre több hibrid egyed születik.

Nagyon rossz hírünk van a kávé szerelmeseinek

Akárcsak a mezőgazdaság más ágazataiban, úgy a kávé előállításában is problémákat vet fel az éghajlatváltozás. Egy most publikált tanulmány szerint Kolumbia, a világ harmadik legnagyobb kávétermelője komoly nehézségeket tapasztal a termelés fenntartásában.

El tudja képzelni, hogy a nyár fél évig tartson?

A nyarak ma már körülbelül 20 százalékkal hosszabbak, mint az 1950-es években. Ha az éghajlatválság változatlanul folytatódik, akkor az északi féltekén a nyár akár fél évig is eltarthat 2100-ra. De nem csak hosszabbak, hanem szélsőségesebbek is lesznek a legújabb előrejelzések szerint, amikor a kánikulák és a tűzesetek valószínűsége is megnő.

Mediterrán körülmények várnak a magyar bortermelőkre

Teljes egészében mediterrán körülmények várnak a magyar bortermelőkre a 21. század végére, a borászok dolgát azonban az extrém időjárási jelenségek gyakoriságának növekedése is nehezíti - figyelmeztet Buzási Attila regionális és környezetgazdász, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem adjunktusa.

Félévesre nyúlhatnak az északi félteke nyarai a század végére

Csaknem hat hónapra is nyúlhatnak az északi félteke nyarai a század végére, ha az emberiség nem tesz lépéseket az éghajlatváltozás enyhítésére - derült ki egy új tanulmányból, amely szerint a változások jelentős hatással lehetnek a mezőgazdaságra, az emberek egészségére és a környezetre.

Bíztató elemzői előrejelzés érkezett, rekordot érhet el idén a világgazdaság bővülése

Az előrejelzések szerint a világgazdaság 2021-ben piaci árfolyamon számítva hozzávetőleg 5 százalékkal – a 21. században az eddigi leggyorsabb ütemben – bővülhet, vagyis a világgazdaság teljesítménye 2021 végére vagy 2022 elejére összességében elérheti a világjárvány előtti szintet.

A bundájuk színe miatt kerültek veszélybe a havasi nyulak

Úgy tűnik, a havasi nyulak nem képesek elég gyorsan alkalmazkodni az éghajlatváltozáshoz, ami kiszolgáltatottabbá teszi őket a potenciális ragadozókkal szemben. Télen ennek az állatnak a szőrzete ugyanis teljesen kifehéredik és a tapsifülesek beleolvadnak a tájba. Nyári bundája viszont sokkal vékonyabb és sötétebb színezetű. Az éghajlat drámai változása miatt a Skót Felföld hegyvonulatai azonban jóval később kapnak hótakarót, így a havasi nyulak fehér szőre túlságosan kirívó a sötét hegyoldalakon.

Új remény az éghajlatváltozást megsínylő korallzátonyok számára

Helyi intézkedésekkel is segíthető a korallfehéredés sújtotta virágállatok regenerálódása és fennmaradása - állapították meg a kanadai Victoria Egyetem biológusai, akiknek felfedezése új reményt jelent az éghajlatváltozás hatásait megsínylő korallzátonyok számára.

Hatalmas édesvízi tározót fedeztek fel Hawaii partjainál

A Hawaii-sziget számos rejtélynek ad otthont. Bár a tudósok tudták, hogy az édesvíz van a földalatti víztartókban, de ennek a mennyisége sokkal kisebbnek tűnt a kutatók számításai alapján. Tekintettel a csapadék átlagos mennyiségére, ez újabb fejtörőt jelent a szakembereknek.

Föld körüli pályára állt egy hihetetlenül pontos óceánfigyelő műhold

Föld körüli pályára állt a Sentinel-6 Michael Freilich műholdja szombaton; az európai-amerikai együttműködésben készült óceánfigyelő eszközt a SpaceX amerikai űrkutatási magánvállalat Falcon-9-es rakétájának segítségével indították útnak a kaliforniai Vandenberg légitámaszpontról.

Európa legmelegebb októbere volt az idei

Európa legmelegebb októbere volt az idei az amerikai Nemzeti Óceán-és Légkörkutató Hivatal (NOAA) Országos Környezeti Információs Központjának (NCEI) kutatói szerint.

El tudná képzelni, hogy Velence látnivalóit valahogy elköltöztessék?

Bár az új koronavírus-járvány miatt korlátozottak az utazási lehetőségeink, de azért érdemes ilyenkor is tervezgetni. Ám a legfrissebb kutatások szerint váratlan meglepetésben is részünk lehet, ha például megérkezünk Velencébe, mert azt a közeljövőben könnyedén eláraszthatja a víz.

Felcsillant a korallzátonyok megmentésének reménye

A tudósok új módszereket alkalmaznak az ökoszisztéma létfontosságú részének, a korallzátonyoknak a megmentésére: ezek a koralltenyésztéstől a háromdimenziós nyomtatásig terjednek, de a skála szerencsére ennél jóval szélesebb.

Hárommilliárd fát ültetnének a következő tíz évben

A biológiai sokféleség védelme és a biodiverzitás megőrzésébe való befektetés hosszú távon nem csak stratégiai beruházást jelent, amely a járványok megelőzésében is fontos szerepet játszhat, hanem rövid távú társadalmi-gazdasági helyreállítási intézkedésként is funkcionál. Az úgynevezett Európai Zöld Megállapodás az éghajlatváltozás és a környezet károsodására reagál, amely az október közepén tartott Európai Városok és Régiók Hetének (EURegionsWeek) egyik fókuszpontjába került, amelyen mi is részt vettünk.

Extrém gyorsan emelkedik a hőmérséklet az óceán legmélyebb pontjain

Bár igen messze vannak az emberek élőhelyeiről és a fosszilis tüzelőanyagok káros hatásaitól, mégis lassan felmelegednek az óceán mélyén a korábban szinte dermesztően fagyos vizek. A Geophysical Research Letters tudományos szaklapban most publikált tanulmány szerint a hőmérséklet gyorsabban emelkedik, mint azt korábban a tudósok gondolták.

Újabb állat és növényfajok jelenhetnek meg Európában

Egyre több állat- és növényfaj húzódhat Európa felé az évszázad közepére. Kutatók becslései szerint világszerte több mint egyharmaddal fog megnövekedni az úgynevezett tájidegen állat- és növényfajok száma.

Ez a mókás hal tegnap még a tengerfenéken sétált

A Sympterichthys unipennis nemrég még a tengerfenéken „sétált", ma pedig már hivatalosan is kihaltnak nyilvánította a Természetvédelmi Világszövetség. Úgy tűnik, hogy ez a faj az olyan, első modern tengeri hal, amely teljesen eltűnt. De vajon az utolsó? Többek között erre a kérdésre keresték a választ a szakemberek.

Az éghajlatváltozás miatt tűnt el a jégkorszak emberének kortársa

A jelenkor tendenciája, hogy az emberi tevékenység megjelenésével gyakran eltűnnek bizonyos állatfajok az emberi terjeszkedés, a túlvadászás, a betegségek vagy más okok miatt. A tudósok régóta ennek tudják be számos ikonikus faj, például gyapjas mamutok és barlangi oroszlánok kihalását. A Current Biology tudományos szaklapban most publikált tanulmány azonban egyértelműen rávilágít, hogy a történet nem ennyire fekete-fehér.

Darabokra tört egy érintetlen, több százezer éves jégtömeg

A forró nyár és a globális felmelegedés hatására darabokra tört Kanada utolsó, még teljesen érintetlen sarkvidéki selfjege, az Ellesmere-sziget északnyugati csücskénél elterülő Milne. A széteséssel a négyezer éves selfjég területének 43 százalékát veszítette el.

Eltűnhet az alma és a cseresznye a vadméhek pusztulása miatt?

A méhek hiánya a mezőgazdasági területeken már most korlátozza egyes élelmiszertermékek beszerzési lehetőségeit egy most publikált tanulmány szerint. A kutatók ebben felhívják a figyelmet arra is, hogy a beporzók csökkenése súlyos következményekkel járhat a globális élelmezésbiztonság szempontjából.

Találtak egy korallfajt, amely jól érzi magát a felmelegedő vízben

A tengerbiológusok szerint az Arab- és a Sínai-félsziget között fekvő Akabai-öbölben élő korallok rezisztensek a vízhőmérséklet emelkedésével szemben. A legfrissebb kutatási eredmények felcsillantják a reményt, hogy miközben az éghajlatváltozás miatt az egyenlítői zátonyokon élő virágállatok száma közel 85 százalékkal csökkent az elmúlt 40 évben, a megmaradt telepek talán mégis fenn tudnak maradni a klímaváltozás viszontagságai között.

Ez az apró kuvik egy kaktusz belsejébe rakja a fészkét

Az Arizona állambeli Tucson külterületén elhelyezkedő sivatagi völgyben egy ádáz ragadozó él, amelynek súlya kevesebb, mint egy pakli kártyáé. Ám bármilyen impozáns is a rozsdás törpekuvik kinézete, a fennmaradását több veszély is fenyegeti: a városi terjeszkedés, a határfalak építése és az éghajlatváltozás.

Magyarország a gazdasági növekedés visszafogása nélkül válhat klímasemlegessé

Magyarország az uniós élmezőnybe tartozik a vállalt kibocsátáscsökkentési célok elérése terén, 2030-ra várhatóan az egyike lesz annak a néhány tagállamnak, amelyek nemcsak elérik az emissziókereskedelmi rendszeren kívüli ágazatok, mint a közlekedés, az épületenergetika, a hulladékgazdálkodás és a mezőgazdaság céljait, hanem akár még túl is teljesíthetik azokat – jelentette ki Kaderják Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára, miután a parlament megszavazta a klímavédelemről szóló törvényt.

Meglepő állítást tett a vega-burgeres cég vezetője saját termékeikről

Meglepő kijelentést tett egy videokonferencián Patrick Brown, a növényi alapú hamburgerhúsairól ismert Impossible Foods vezérigazgatója. A népszerű vélekedés az, hogy ezek a termékek segíthetik az éghajlatváltozás elleni erőfeszítéseket. A Forbes azonban arról számol be, Brown elmondta, ez szerinte valójában miért nincs így.

Hazánkat a vírus mellett jelenleg kritikus aszály is sújtja

Eltűnhet a világ homokos tengerpartjainak fele az évszázad végéig

Eltűnhet a világ homokos tengerpartjainak fele az évszázad végére, ha változatlan tempóban folytatódik a globális felmelegedés - állítja egy európai uniós kutatás.

A vártnál gyorsabb ütemben olvad a jég Grönlandon

Az 1990-es évekhez képest hétszer gyorsabban olvad a jég Grönlandon, az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) "legborúlátóbb" klímaforgatókönyvét követve - derült ki a grönlandi jégveszteségről készült eddigi legátfogóbb tanulmányból, amelyet ötven nemzetközi szervezet 96 sarkkutatója állított össze.

A bolygó jövője a tét

Európában a közvéleményt mind jobban aggasztja az éghajlatváltozás, ami kézzelfogható közelségbe került az egyre szélsőségesebb időjárási jelenségek sokasodásával. Ami néhány évtizede még anomáliának számított, ma már a mindennapjaink része. Az emberek kezdik a saját bőrükön érezni, mekkora tétje van annak, hogy az átlaghőmérséklet növekedését másfél fok alatt tudjuk megállítani.

Az erdőirtás nem járul hozzá jelentősen a klímaváltozáshoz

Az erdőirtáshoz köthető szén-dioxid-kibocsátás jóval alacsonyabb az eddig véltnél, vagyis a gyakorlat sokkal kisebb mértékben járul hozzá a klímaváltozáshoz - derült ki egy új tanulmányból.

Kanada harcba száll az eszkimók és a sarkvidéki állatok megmentéséért

Ha nem szeret gyalogolni, akkor most jött el az ideje, hogy rászokjon

A CityWalk névre hallgató interregionális program nyerte a leginnovatívabb regionális projekteknek kiosztott európai díj, a Regiostars közönségdíját a napokban Brüsszelben, amely a városok sétálhatóvá tételét és így a zaj- és szén-dioxid-csökkentést célozza meg. Az Európai Bizottság ezzel a regionális fejlesztések területén kiválóságot és új megközelítéseket alkalmazó projekteket ismeri el, ám a kezdetek óta eltelt tizenkettő évben nem kerültek a döntőbe magyar projektek. Egészen eddig. Most a séta városi feltételeinek fejlesztését célzó CityWalk mintegy 235 ezer szavazattal nyerte el az európai polgárok támogatását.

Sok még a kérdés: utópia vagy valóságos lehet a klímasemlegesség?

A klímaváltozás ma már nem kérdés, hanem tény és egyre inkább az is biztossá válik, hogy az emberi tevékenység következménye. Tudjuk, hogy az éghajlatváltozás elleni küzdelem elkerülhetetlen, amiben érdemes a jövőben jó gyakorlatokkal szerepet vállalni. Európa is ezt teszi most a klímasemlegesség terén, aminek immár határidőt is szabtak: ez a 2050-es esztendő. Brüsszelben épp most zajlik az Európai Régiók és Városok hete, ahol friss információkkal szolgáltak a részletekről. A legújabb tervek szerint mintegy 35 milliárd euró kerülne abba az új pénzügyi alapba, amit a klíma- és energiakorszak-váltás anyagi és humán terheivel küszködő ...

Összeomolhat a Mont Blanc egyik gleccsere Olaszországban

Az olaszországi Mont Blanc-gleccser egy része bármikor összeomolhat. Erre figyelmeztettek az olasz hatóságok, és ezért az oda vezető két utat is le kellett zárni. A hegy olasz oldalán található Grandes Jorasses-csúcs egyik hatalmas gleccseréről összesen 250 ezer köbméter jég szakadhat le. A hegyi biztonságért létrehozott alapítvány, a Fondazione Montagna Sicura (Biztonságos Hegy Alapítvány) lavinaveszélyre figyelmeztetett.

Agrárminiszter: Támogatni kell a gazdákat ahhoz, hogy az éghajlatváltozás kihívásait jól kezeljék

Nagy István agrárminiszter arra hívta fel a figyelmet az uniós mezőgazdasági miniszterek találkozóján, hogy a gazdákat védeni és támogatni kell ahhoz, hogy az éghajlatváltozás kihívásaira megfelelő válaszokat tudjanak adni. A miniszter arra is javaslatot tett, hogy ne engedjenek Európán kívülről behozni olyan termékeket, amelyek előállítása nagy mértékben elősegíti a klímaváltozás negatív hatásait.

Még csak most fedezték fel, de máris a kihalás szélére sodródott

Az ausztráliai Flinders Egyetem kutatói új méhfajokat fedeztek fel a Fidzsi-szigeteken, ám a rovarokon már láthatóak az éghajlattal és a környezetváltozással kapcsolat stressz jelei. Ezekre a fajokra az éghajlatváltozás, a mérgező növények és az emberi tevékenység jelenti a fő fenyegetést.

Az éghajlatváltozás hívta életre a svédek új trendjét

A svédek új szavakat alkotnak annak érdekében, hogy az emberi gondolkodásmódot is megváltoztassák a klímaváltozás elleni harc részeként – összegzi a Business Insider.