Edvard Beneš

címke rss
Január 19-e a magyarországi németek elhurcolásának emléknapja

Január 19-e a magyarországi németek elhurcolásának emléknapja

2012 decemberében a Magyar Országgyűlés egyhangúlag fogadta el azt az indítványt, hogy január 19-ét a magyarországi németek elhurcolásának emléknapjává minősítsék. Ugyanis 1946. január 19-én hagyta el Magyarországot az első szerelvény Budaörsről, amely az elüldözött németeket szállította Németországba, a kitelepítettek száma pedig 1947-re elérte a 200 ezer főt. - írja Dr. Bíró Csilla, az Eszmetörténeti Kutatóközpont igazgatója a Magyarságkutató Intézet honlapján.

Csehkiverés: száz éve rázta le Balassagyarmat a megszállás igáját

Tudomány2019.01.29, 21:38

Pontosan száz éve, 1919. január 29-én véres utcai harcok bontakoztak ki Balassagyarmaton a várost önkényesen megszállt cseh légió alakulatai, és az uralmuk ellen fellázadt polgárok között. A legújabb-kori magyar történelembe csak csehkiverés néven bevonult fegyveres felkelés során a balassagyarmatiak a közelben állomásozó és hazájukhoz hű honvédalakulatok segítségével kiverték a megszálló cseh legionáriusokat a városból, és az Ipolyon túlra kergették a basáskodó megszállókat. Az Országgyűlés Balassagyarmat egykori hőstettéért 2005-ben a Civitas Fortissima, a Legbátrabb Város kitüntető címet adományozta az észak-magyarországi településnek.

Károlyi a tárgyalásokban, a balassagyarmatiak a fegyvereikben bíztak

Tudomány2018.01.29, 23:21

Kilencvenkilenc éve, 1919. január 29-én véres utcai harcok bontakoztak ki Balassagyarmaton a várost önkényesen megszállt cseh katonai alakulatok, és az uralmuk ellen fellázadt polgárok között. A legújabb-kori magyar történelembe csak csehkiverés néven bevonult fegyveres felkelés során a balassagyarmatiak a honvédalakulatok segítségével kiverték a megszálló cseh legionáriusokat a városból, és az Ipolyon túlra kergették a basáskodó megszállókat. Az Országgyűlés Balassagyarmatnak polgárai egykori hőstettéért 2005-ben a Civitas Fortissima, a Legbátrabb Város kitüntető címet adományozta.

Hamarosan olvasható lesz a trianoni békedelegáció naplója

Tudomány2017.02.13, 12:48

Akadémiai kutatócsoport vizsgálja az 1920-as trianoni békeszerződés körülményeit, a kutatócsoport első kiadványa néhány hónapon belül megjelenik, ez a magyar békedelegáció naplója lesz – mondta Ablonczy Balázs, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Lendület Trianon 100 Kutatócsoportot vezető történész az M1 aktuális csatornán vasárnap.

Amikor Edvard Benes elégedetten hátradőlhetett

Tudomány2017.01.23, 09:00

1946. január 19-én hagyta el Magyarországot az első vonatszerelvény, amely német lakosokat szállított Németországba – ezzel kezdődött a hazai svábok kollektív bűnösség elvén alapuló kitelepítése. A magyarországi németek elhurcolásához a szövetséges nagyhatalmak potsdami konferenciáján hozott döntés szolgált jogalapul.

Széthúzás buktatta meg a szlovák átállási kísérletet

Tudomány2015.08.30, 22:10

Annak ellenére, hogy a szlovák hadsereg vezérkara támogatta az ország átállását a szövetségesek oldalára, az 1944. augusztus 29-én kirobbant német és Tiso-ellenes szlovák nemzeti felkelés lényegét tekintve ugyanolyan okokból hiúsult meg, mint Horthy Miklós kormányzó 1944. október 15-i kiugrási kísérlete

Paroubek: A csehekre tartozik Benes megítélése

Nagyvilág2005.05.19, 23:44

Kizárólag a csehekre tartozik, hogy tisztelik-e Eduard Benest, az egykori Csehszlovákia második elnökét vagy sem - reagált csütörtökön Jirí Paroubek cseh miniszterelnök magyar kollégája, Gyurcsány Ferenc azon nyilatkozatára, amelyben bírálta egy Benes-szobor leleplezését Prágában.

Üldözöttek tiltakoznak a Benes-szobor ellen

Nagyvilág2005.05.17, 15:23

Német politikusok és szervezetek felháborodtak, hogy Prágában hétfőn felavatták Eduard Benes egykori csehszlovák elnök szobrát. Benes elnöksége idején a csehszlovákiai német és magyar kisebbséghez tartozó több millió embert fosztottak meg állampolgárságától és üldöztek el otthonából.

A cseh parlament elismeri Benes érdemeit

Nagyvilág2004.02.24, 19:03

A cseh képviselőház kedden élénk vita után megszavazta az Edvard Benes (1884-1948) volt csehszlovák köztársasági elnöknek az állam érdekében kifejtett tevékenységét méltató törvényt, amelyet a szociáldemokrata és kommunista képviselők egy csoportja terjesztett elő. A törvény akkor lép életbe, ha a szenátus is megszavazza, s az államfő aláírja. Mivel Benes volt az, aki a II. világháború után leginkább sürgette a németek és a magyarok kitelepítését Csehszlovákiából, sokan vitatják politikájának helyességét.

Előző
  • 1
  • 2
Következő